Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-09 / 7. szám

/ DUNANTOLI napió A cseh József Attila Huszonöt esztendő vei ezelőtt rgy ködőt januári napon meghalt a csehszlovák nép egyik legna­gyobb fia: Jirt Wolker költő. IVolker igaz, nagyrahioaiott köl­tő ét igaz ember oolt. A munkás - otztály élcsapatának a tagja — harcos kommunista. Verseiben az elnyomott dolgozok panaszát szó­lalta:^ meg és csodálatos színek­kel oetitetfe eléjük az új szabad uilág Ígéretét. Huszonnégy eszten­dős korában fialt meg tüdőbaj­ban. Ugg. ahogy „Sírfeliratomra" című lenében látnoki módon elő­re megírta. lit Dyagszik Jiri Wolker, költs. [aki szerette • világot tv igazságéért bátran hsrcbsszállt De mielSit szíve megérte a diadalt Meirbnlt fiatalon — még huszonnégy eve* lsem volt talán '//óikért hatalmas szeretet töl­tötte el a nép, a munkásosztály iránt. Gyűlölte az elnyomókat es lángoló szavakat irt a nagy orosz szocialista forradalomról, a szoci­alizmus jövő győzelmét hirdette saját hazájában is. Ugyanakkor elevenen éltek műveiben a múlt iradiciói és a nagy cseh klasszikus költők és írók munkássága to­vábbfolytató jának vallotta magát. A művészétét gondolkodásában és munkásságában mindig alárendel­te az éleinek a munkásosztály harcának. Egy 1922-ben tartol: előadásán ezeket, mondotta: „A fiatal művészek nem akarják csak meseszerűen megfesteni a jövőt. Harcolni akarnak a hol­napért es a harc az ő viszonyuk­nak a lényege a tegnaphoz és a inához, harc amelyben összeüt­közik az ő szívükben a jövő a jelennel. Ezárt & úi művészet alapeszméje a forradalrniság.“ Mis alkalommal ígu beszélt; „A proletárműoészet valójában opti­mista. Az optimista korszakok — a hit korszakai, a pesszimisták kishiiűek — egyenesen nihilisták A mi hitünk tárgyai nem istenek, hanem az ember és a világ“. ’Ilyen hitvallásból fakadnak legszebb balladái és versei. Közülük szám­talanban a nagy magyar proletár- költő József Attilával való szoros rokonságot fedezzük fel. József Attila maga is nagyon szerette Jiri Wolker verseit és többet le is fordított közülük. Bizonyára ugyanúgy magáénak válthatna Jó­zsef Attila is ezeket a sorokat, mlnlshogy eredt tisztaságukban llfolker papírra vetette őket, a „Ballada a fűtő szemeiről“ című versében: I An*al két, tőnél edzettebb kezén egy nagy Inpáttn] tűzbe száll a ezen 9 mivel világoeeág teák emberből takad azamevUágából la belobbaa egy darab s a réti virághoz hasonló kék Imaakásazemek vasdróterekbea zzerteútznak a váron felett s a kávéházban, színházakban, családok [meleg otthonán kígyóinak, fényiének. Milyen csodálatos ez a Ura, amely a fűtő szemeivel világossá •á g mi jtia az egész város villany­fényéi, hogy azután a munkás mindkét szemét odaadja a parázs­nak, elveszítse a munkában, oda­adja egészen a fénynek . .. Jiri Wolker tudatos előharcosa volt az új szocialista kultúrának. Nem elégedett meg a régi for­mákkal. a régi jelszavakkal, min­A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZEK Szabadszervezetének Pécsi Cso­portja M a r t y n Ferenc elnök'e- te alatt 1945 augusztus 6-án ala­kult meg. A Szabadszervezet elsfl bemutatkozó csoportkiállítása 1945 szeptember 23-án a Baranyavár- megyei Múzeumban nyílt tnejJ, Az­óta. a vidéken egyedülálló te'je- sitményként, a Szervezet az 50-ik tárlatához jutott el. A MA DÉLELŐTT MEGNYÍLÓ TÁRLAT külsó hatásosságra nem törekedett. Inkább a kollektív ér­zés, a társadalmi gondolat belső szükségességét látjuk a bemuta­tott, részben már élőbbről ismert művekben érvényesülni. Aj együtt, való munka melege (úti át a ren­dezést. Főleg a kisebbnséretü gra­fikákban fokozza igényeit a jó együttes. A Szervezet a jövő bu­dapesti tárlatát is erre az érthető alapra helyezte. A nagyobbitfényü munkák 'étrejötte előtt egyelőre a szorosabb kapcsolatok vannak ki­alakulóban, az igaz fonnák meg­találásának útján. EZÚTTAL IS ismert nevű mű­vészeink iel" erező műveivel talá'- kozunk. Gebauer, Martyn fezül'al két szobor-művét ismerjük meg), dig új és teljesebb után kutatott. A munkásság költője volt, aki azonban nemcsak osztályának vágyait szólaltatta meg, hanem nevele és tanította is népét. Azt a népet, amelynek győzelmét előre megénekelte: A gyárakból és «teáiból munkások [lépnek elő Éleink keménységéi kezeikben hordják Gyönyörű álmokat szőttek és a vágyét [íz megismerték Ma daraval emelik magasba és szik1 ­[vésik okét Emberek ezek — hősből éz vérből Örök folytatói e teremtés művének akik legszebb álmaikat törik össze hogy mindegyiket valóraváltsák Jiri Wolker nemcsak a cseh nép költője — magáénak vallja az egész világ munkásosztálya a ha­ladó emberiség. Nekünk magya­roknak is meg kell ismernünk verseit — szeretnünk kell és ta­nulnunk kell tőle, (—) Kelle. Cseh, Túry Nagy, Bizse. Gá­bor, Gádor, Johan, Klug, a Martin- szky-pár, Horváth, Érdi, Bolvári, Űry, Hódossy, Házy, Krassó, Ki­rály, Mertlich és e sorok írója ál­lítottak ki. A plasztikát pedig Sinkó és Palkovics szobrai képvi­selik. (Nikelszky) Munkásmozgalmi vándorkiállítás A Magyar Munkásmozgalmi Inté­zet anyagából kettőt; vándorkiállí­tást szerveztek, amely végiglátogat­ja az ország valamennyi nagy vá­rosát, ipari centrumát- Harmincegy nagy táblád szerelték fel a plaká­tok, brosúrák és egyéb kiadványok ftinyképmá'ca!a‘eJt és a két teher­autó a .táblákkal már el its indulit útjára. Két hónap múlva térnek vissza. Akkor kiegészítik a kiállí­tási anyagot és az autók újra úra- kélnék, 1 Hirdetve és megismertetve vidéken a n-agyar munkásmozgalom történetét — 31 ‘ábÜa a kapitaliz­mus kialakulásától az imperializmus korszakán kérésztől a szocialista ideológiával felfegyverkezett mun­kásosztály -őriéneiét mutatja. Képzőművészeink 50. tárlata a Városi Múzeumban IMS JANUAR «. A pécsi színház feladatai A színháznak, mint a népművelés és a kultúra egyik eszközének, me növekedtek a feladatai. A pofiti' és gazdasági Változás, amely a: múlt esztendőben fordulatot hózott a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság életébe, kihat a kulturális élet minden ágára. A kapitalizmus­sal való leszámolás és a szocializ­mus megvalósítására irányuló tö­rekvés mindig erősbödő küzdelem közepette folyik és a harc tüze nem kímélheti a kultúra területét sem. Ebben a harcban mozgósítani kell a színház dolgozóit is: számof- janak le a kapitalista színjátszás maradványaival. A haladószellemű írókkal, a színpadi Irodalom legki­válóbb munkásaival és a színház új közönségével, a szocializmust építő dolgozók széles táborával össze­fogva vigyék győzelemre az új színházi kultúra ügyét. A pécsi Nemzeti Színház Ide! működését vizsgálva, nem téve- tyedhetünk el e szempontoktól. A pécsi színháznak sem lehet mis feladata, mint ami általánosan ér­vényes színházainkra és mivel Dél- Dunaníúl központ iának egyetlen színháza, feladatának súlya annál nagyobb kell legyen, igényeink an­nál Inkább megnőnek vele szemben Műsorának megVálogatása tekinte­tében nem hátrányos, hanem elő­nyösebb helyzetben van, mert egyet­len színház, mert éppen emiatt lemondhat a selejtröl, a kétes érté­kű, vagy éppen a kapitalista kultúra dicsőségét szolgáló színművekről, amelyek be-becsúsznak a főváros számos és különböző műfajokat áruló színpadaira Ezzel kapcsolat­ban meg kell áttanítani, hogy » pécsi színház műsorszerkesztése még mindig a régi vágányon halad: nem kultúrpolitikai szükségesség, érett és az új, szocialista kultúra céljait szolgáló, önálló dramaturgiai tevékenység hozza létre, hanem nagyjából szfnlapokról történik, A pécsi Nemzett Színháznak, amely Pécs és környéke, dolgozóié, ezen a téren keH elsősorban javí­tania működését. Ezzel tudta meg- lavítani kapcsolatit Is a tömegek­kel és tud beilleszkedni az Itten' dolgozók életébe. Amennyiben si­keres és amil.ven sikeres a dolgozó rétegeknek, mint a színház bérlet- tuta Idonosainak beszervezése a szín­ház! közönség sorába, úgv kel ezeket, elsősorban az üzemi mun­kásságot, kénzett Vultúrvezetőik és más képviselőik révén bevonni a színház irányításába. Kétségtelen. Ilyencélú törekvés hatotta át a színház vezetőségét, amikor rend­resítette a bemutatók útin tar­odé vitákat az említettek részvé­fcié veL Már említettük, hogy a pécsi színház előnyösebb helyzetben van a műsorválasztás tekintetében: — módja van mindig a legjobbat nyújtani. Ez nemcsak a prózai, ha­nem a zenés színművek!* Is vo­natkozik és ezért tűnik lel érthe­tetlennek, miért hozott annyi selej- j tes zenésdarabot ez évben a szín- : ház? A zenés művekre, operettek­re vonatkozóan sem szabhatunk más feltételeket: ezekben is szembe kell fordulni a reakciós szemléletet árasztó, a népi romantika Iszapos talaján álló, vagy a nyugati deka­dens irányzatokat képviselő mű- sordarabokkal és ha kicsiny a választék, vissza kell nyúlni a ha- ladóJellegű hagyományokat képvi­selő, nemes muzsikájó művekhez- A színház programja ígéri Is ezt, alaposabban be kel! váltani tehát. Kezdeményezés la történhetnék a téren: kísérelje meg a színház nem­csak új prózai, hanem új zenés da­rabok szinrehozisit és legyen Ösz­tönző a tekintetben, hogy a szo­cialista-realista izfnjátszás felé ha­ladva, az új színművek mai problé­mákkal telítődjenek, s zenei vona­lon Is szolgálják az ÚJ törekvése- két. Mindez parencsolóen fr)a elő a színház dolgozói számára, hogy elmélyed len «át a szocialista kultúra kérdéseiben, fejlesszék tudásukat és műveltségűket a szocialista mű­velődés területén, alaposabban fog­lalkozzanak a haladAszeüemű, szo­cialista irodalom, művészet Ős zene problémáival Beilleszkedve a pécsi és baranyai dolgozók életébe, leszámolva a ka­pitalista szín látszik maradványaival, megtavíthatják a Tájszínhii mű­ködését Is. Szakítani kell azzal a szokással hogy a pécsi trínhás műsordarabtalt válogatás nélkül vi­gyék ki a falura, ahol nagyobb a tömegek kulturális elmaradottsága. A paraszti közönséggel, a paraszti sorsot és életet felölelő darabokkal kell megkedveltétől a színházat, nekik szóló és sz 6 életűkről fii színművekkel keű közelebb hozni őket a szocializmushoz. Az előadások nívójának emelésé­hez tartozik, hogy olyan főrende­zőről gondoskodjék a pécsi Nem­zeti Színház, aki a nagyrészt kez­dő, fiatal színészekből álló társula­tot. szakszerűbb kézzel vezetve Ict- feftrssze, hogy a szoclaűsta-reaflsta színjátszás a színészek játékában is kifejezésre jusson. M. T. ~ JOHN SCE/NBECK: Í^AJT/ÁXÖTÉS • A kis kaliforniai városra sötét­ség borult. Jámborul, szinte ki­hívóan ballagott ki egy mellékut­ca bau két férfi a kocsft>ól. Erjedő gyümölcsök édes-rothadt szaga árad ki egy házból. Kék ívlám- pák imbolyognak és a telefondró­tok árnyékát vetítik az nsatalra. Fényük zavarosan tükröződik a piszkos ablakokon Némán fe- küsznok a fabarakok. A két férfi körülbelül egyfor­ma magas. Az egyik öreg. a má- >;* nagyon tietal. Lépéseik visz- hangját erősen verték vissza a fö házak falai, A fiatal fütyülni kezdett: „O-me to, my, melan- chi ly baby ..de hifiden ab­bahagyta Jígérz nap ez az átko­zd *t ruilódia jár a fejemben, egy iiven ócska vacak!" Kísérője ol­dalvást miii’.»mott: „Te félsz R- ír mond I meg őszintén! Ku- tyafélelmcd van-“ Felettük ív lámpa lógott. Root legmerészebb arcát musttá, szá­ja szögletét szélesen lebig vesztet­te, saemei bandzsítottak. ,,Nem, én nem félek". Átmásztak a vasúti vágányon. A pálya jelzőkészüléke zöldre vök állítva. „Undorító ez a sötétség" gondolta Roar, „Hol marad a nőid? Ha ilyen sötér van, mindig sütnie kellene, nemde?.., Dick! Te beszélsz először ?“ „Nem, az te leszel. Kettőnk kö­rül nekem van több tapasztala­idul; mialatt te beszélsz, én szem­mel tartón őket. Ha étsrevaszens, hogy harapni akarnak- akkor közbelépek. Tudod már, hogy mit akarsz mondani?" „Minden szó pontosan a fejem­be van. Leírtam magamnak és azután kívülről megtanultam." Mindig gyérebbek letek az ut­cai lámpák, hamis akércfák sze­gélyezték az utert. A várost ma­guk mögött hagyták, a járdák végetértek. Elérkezett a falu. ítt­ot t elhanyagolt kertekben kuny­hók álltak. Root borzongott. JHallod-e Diók! Te jó bajárs vagy, nem árulod el senkinek, amit most mondok. Hiszen még sohasem próbáltam, honnan is tudjamI H« nekem valaki egy bunkót lök az arcomba?... Hogy is mondhatná azt meg előre az ember, hogy mit tenne ilyen esetben I Nem hűl­ném, hogy elfutok, de nem tu­dom ... Majd erőt veszek maga­mon, hogy el ne fussak." „Jól van, kicsi. Maradjunk ennyiben. De azt megmondom ne­ked: sárgáknak nincs helyük köz­tünk. Ezt jegyezd meg magad­nak, kicsi. „Kicsi... Én nem vagyok kicsi, ne jáitszd annyira a nagyot." Egy alacsony házhoz közeled­tek, amely úgv feküdt a sötétben, min; egv fekete láda. Csizmáik egy fahídon kopogtak ét," Még senki sincs itt’ állapította meg Dick. „Minden becsukva. Korom­sötét“ Egy üres üzlethelyiség élő t álltak meg. a két kiraka táb­lákon a piszoktól nem lehetett át­látni. Fénykartonon egy Coca- Cola Lady, mint szürke kísértet áll a por mögött. Dick belökte a du óla üzletajtót, belépett, gyufát gyűjtött, majd. egy petróleum­lámpa meggyújtva cilinderét megint szorosan helyreigazította és egy felfordított gyümölcsládá­ra tette. „Raja, Rock nekünk kell rendet teremteni!” „Negyed nyolc _ Néhánynak már itt kellene lennie". Zsebrerteitit kézzel állt Dick a könyvekkel teli láda mellett. Ülőalkalmatosság nem volt. szigorúan nillani oiit fe­kete-piros ábrázata. Root a fal­nak támaszkodott. Nagy csend volt. Egy idő múl­va a váró; széléről száguldó autók zaja hallatszott Egy szom­szédos ház.ban kutva ugatott, zi­zegő lökésekkel cibálta a szél a hamis akácokat. „Figyelj! Dick! Hallasz hango­kat? Azt hiszem jönnek.” Fel­emelték fejük«, és feszülten fi­gyeltek. Gyors lépések zaja hallatszott az útról, majd futás, már át Is robogtak a fahídon. Egy férfi kezes-lábasban, és fes.őrdpkában lihegett be. „Sietve menjetek innét” kiabál­ta lélekszakadva. „Egy riadóosz- tag jön. Tőlünk senkisem megy ma az összejövetelre, ők cserben akartak hagyni benneeket, de én ellene voltam. Rajta, pakoljátok össze a dolgokat és kifelé! A rkdóosztag már úton van!" Root arca sápadt és merev. Dickre néz. Az borzong, kezei: webrerakja, vállát megfeszíti „Köszönöm, hogy értesítettél ben­nünket. Menj csak, mi majd elin­tézünk mindent." ,,A másik keí:ő is mellettetek van — mindent rátok bíznak" — sürgette az ember. Dick bólintott. „Természetesen, ők népi látnák a jövőbe, ne*a Iá nak az orruknál jtovábh. Fuse, mielőtt elcsípnének." Dick meg Root hallották, amint az ember a fahídon átkocogott, majd az éjszakában Urramerett. Azután már csak a lehullott leve­lek zörrenése és távoli motorber- regés hallatszik Root Dickre néz, „Félsz, kicsi?" Root először tagadni akart de azután meggondolta. „Igen félek, hogy ma nem állom majd ki • próbát." „Tarts ki fiam” tört Id Dick bőszen. „Tudom, te meg tudod és meg is fogod tenni. Tartsd magad erősen fiami" Azután hallgatásba merül. A kutyaugatás egyre erős- hód ik. „Vájjon ők azok... ?“ kérdez­te Root. „Vájjon agyonütnek ben­nünket? Mit gondolsz?" „Hogy az embert egyenesen agyonverjék az nem fordul elő gyakran“. De rúgni és ütni fog­nak. Gumiboltokkal vernek majd az arcunkba, úgy hogy az orr- csontuwk is eltörik belé. Miikét, azt az óriási fickó, egyszer úgy megverték, hogy az állkapcsa 'öbb helyen eltörött. Surranó léptek zaja hallatszik. A két szárnyas üzleta j 6 becsa­pódott. egy rakás férfi tódult be. nyersszínű ruhában, fekee kalappal és mindnek kezében gu­miba«. Dick éa Root atjaaeea* állnak, szemeik félig becsukva. A helyiségben a támadék bi­zony alannak mutatkoznak. Kör­befogják a két férfit és sötétem bámulva, ama várnak, hogy azok megmozduljanak. A fiatal Root félig órakoat szemhéja alól oldalvást pillant áréra és látja, hogy az meg őt figyeli, hűvösen, kritikusan — mint egy vizsgálóbíró. Root resz­kető kezeit zsebébe löki Erőt vesz magán és előrelép. ..Pajtások“ ki­abálja és a hangja érdre a féle­lemtől, „ti emberek vagytok, akárcsak mi!“ Munkások, mi test­vérek vagyunk Suhogás a levegőben, egy szé­les, vastag bőrszíj találja a fejét pattogó csattogással halántékán, arcán, fülén keresztül. Root térd- rerogyik, két karjával egyensú­lyoz. Mozdulatlanul, szégyentele­nül állnak a behatolók. Fáradságosan tsadl össze ma­gát a leütött megint kétiában 4U. A felrepesztett füléből ömlik a piros vére végig a nyakán. A bal orcája btborszfnfi. TV ó áll, ki­húzza magát, szenvedélyesen, iz­gatottan lélek zik, kezei már ma­gabiztosak. nem reszketnék, for­rón lángolnak szemei, amikor ki­állja: ..Nem látjátok, hogy min­den értetek történik Erteek vér­zőnk mi. Nem tudjátok mit tesz­tek." „Verjéek agyon ezeket a vörös pntkányokaitr Az egyik kéjesen felnevet és akkor összecsapnék a fiatal fe­lett a hullámok. Összeesik, de még látja tárna arcán a kemény. örömteljes bizonyosságot. fatdi-acu Kemenes Margit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom