Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-30 / 25. szám

bunAntOu napló imp jANüÁit m A francia parasztság pusztulása do zhat az a szegény bérlő, akinek még tehenét is el kell adnia, hogy kifizethesse az adót. Még szomorúbb a sorsa a fran­cia falvakban a mezőgazdasági napszámosoknak- Napszámuk az ipart munkás bérének fele és a fiatal mezőgazdasági napszámos kevesebb munkabért kap a felnő t munkásnál. 12 órai munkáért egy 20 éves francia napszámos havon­ként 4000—5000 frankot kap. (Ez­zel szemben a megélhetési mini­mum 12.900 frank). A fia alság nagyrésze istállókban és szérűkben lakik. Az Avantgarde írta: Jelen- leg 200 000-nél több fiatal mező­gazdasági napszámos lakik lóistál­lókban. A parasztifjúsági bérlők és nap számosok azonban már megindí- ották a harcot a jobb jövő érdé kében. A mezőgazdasági munká sok földön, gépeken, műtrágyán és az adótételek leszállításán kívül béremelést, egyenlő munkáérl egyenlő bért és fizetéses szabad­ságot követelnek. A fiatal paraszt ifjúság pedig együtt küzd az ifjúmunká­sokkal és napról-napra egyre erő­sebb ellenállást tanúsít a francia- országi amerikabarát kormány áru- ó politikájával szemben. A mun­kásifjúsággal együtt az ifjú pa­rasztság elszántan harcol a demo­kratikus Franciaországért. M- Alipova ÉPÜL A SZOVJETUNIÓ japánban fpfísef nap A szocializmus országa egyre hatni masabb sikereket ér el a háború utáni ötéves tervek teljesítése terén. A háború által szétdúlt ukrajnai és fehéroroszor­szági városok nagyrésze már csaknem teljesen újáépiilt. Voronyezsben, ame­lyet a háború csaknem teljesen elpusz­tított, eddig 14.000 lakóházat épPettek, illetve állítottak helyre, ezenkívül 42 iskolát, 40 kórházat és ambulatórlumo^ 09 bölcsődét és napközi otthont. Lening­rad a napokban ünnepelte felszabadu­lásának ötéves évfordnlóját. Lenin vá­rosa ma szebb mint a háború előtt — nemcsak a háború ál’al okozott sebeket gyógyították be, de egész új u(casoro kát emeltek a földből. Az Uraiban és a Távolkeleten pedig új városok szület­nek. A hatalmas szovjet építkezések si­kerét nagyban előmozdítja a szovjc1 ipar és technika fejlődése. Az építke­zések ina kétezerolyan gyorsan készül­nek, mint akár tizenöt-húsz évvel ez­előtt. Hatalmas gépi berendezések vég­zik a legnehezebb munkát; az építő- anyagszállítást, állványozást, a be to a o zás*. Képünk egy leningrádi építkezés munkálatait mutatja, amelyen újfajta nagyméretű téglával varázs-gyorsasa g- gal emeli a gép a falakat. A Szovjetunióban sikerrel oldo'ták meg a téli épitkezéseket is és a legké­nyesebb időjárás sem gátolja meg az építés előrehaladását. A szovjet építé­szet bebizonyította, hogy a szociális1 a társadalom csodákra képes. A. Knomintang-Ktna összeomlása, mellett a Távolike- !e: másik nagy eseménye volt az elmúl; héten a japán választások eredménye- Az amerikai zsoldban álló Joshida kormány terrorja és hamisítása ellenére a Kommunisa Párt megkilencszerezte mandátu­mai számát. Amíg az előző nem­zetgyűlésen csak négy mandátu­ma volt, addig az új parlamenti ülésszakra már 36 kommunista képviselő vonul be a törvényho­zás házába és a kommunis ákka szövetséges munkás-parasztpárt- nak is hét harcedze'.t tagja fog­lal helyet az ellenzék padsorai­ban. A japán kormányt é« az amerikai imperialistákat termé­szetesen kínosan érintette a kom­munisták előretörése. Mac Arthur tömegével kapja a szemrehányá­sokat, hogy a beígért Jobboldali front megteremtése és a „vörös ve­szedelem'’ legóaolása helyett a kommunisták számbelileg megerő­södve és teljes erkölcsi győzelem­mel kerültek ki a választásból- Joggal állapíthat « meg tehát To- kuda elvtárs a Japán KP főtitká­ra, hogy „a Párt feltartóztathatat­lan erővel tör előre és a legköze­lebbi választáson már álra fog, kerülni.” Az amerikai imperia­listák már megtanulták, hogy amit a kommunisták megjósolnak az betüről-betüre bekövetkezik. Ezért idegesíti őket a választási eredmény számukra kedvezőtlen alakulása, ami nemcsak azt bizo­nyítja, hogy a japán dolgozók egyre nagyobb tömegei csatlakoz­nak a Kommunista Párthoz, de jelenti azt is, hogy a Kommunis­ta Párt képviselői és a munkás- parasztpárt küldöttel kemény küz- de'met indi anak az amerikai ter­vek végrehajtása eülen. MegáLjt kiáltanak az esztelen fegyverke­zésnek, annak a washingtoni el­gondolásnak, hogy Japán Ameri­ka távolke'-eti flottabázisává és felvonulási terepévé legyen ki­építve. Ennek eddig nem volt akadálya, mer; az áruló, korrupt, jobboldali szociáldemokrata pár gerinctelen lakájként kiszolgálta Mac Arthurt, szó nélkül tűrte, hogy az országot gyarmatosítsák és a dolgozókat kegye'ienül ki­zsákmányolják. A Kommunisa Párt és a mögéje felzárkózó tö­megek azonban véget akarnak vetni a kalandorpolitikának és el­szánt harcba szállnak a japán ka- pitalizmns és az amerikai impe­rializmus ellen. A japán dolgozók épper a Kommunista Párt felvilágosít*' sából pontosan ismerik Washing on tervei--. Jól látják, hogy a j»' pán hadiipar leszereléséből ne® lett semmi, sőt a száz legnagyobt hadiüzem számára kiadták az uta sítást, hogy a háború előtti tér melésének kétszeresé: keli elér ni ők ebben az eszte ndőben. A Midu, Mlcubiszl, Szúrni omó ét Jaszuda trösztök vezéreit töröltél a háborús bűnösök listájáról éi akárcsak a Krupp és Thyssei művek náci halágyárosalt, « amerikai monopolisták őket Is be vették a zsírosnak ígérkező kőzó) üzletbe- Az áruló japán kormán' persze úgy igyekszik feltüntetni az amerikai segítséget, hogy *1 messzemenően hozzájárul a japii ipar helyreállításához. Az USA politikája e:>i a Távolkele t Bizottságban P*' nyuskin szovjet delegátus emeli szót, leleplezve Washington tér vei:. Panyuskin a szovjet kor­mány nevében azt Javasolta, bogy ne korlátozzák a békés Ipari ‘e:’ me! és helyreállítását és fejlődését ellenben minden eszközzel gátol- ják meg a hadiipar feltámasztását Molotov ugyancsak ismételtei hangsúlyozta, a Japán hadiipa1 teljes megszüntetésének szüksé­gességét és a nemze köz) ellen­őrzés megszervezését « hadiig® újjáéledésének megakadályozásé­ra. De nemcsak a Szovjetúnáó, ha­nem a távolkeleti népek é< Ausztrália is élénken tiltakozik * japán militarizmus feltámasztása ellen, amely egyre inkább új hé- borús veszély forrásává válik- Amerika azonban már elfeled*« Pear! Harbourt, elfeledte a ná­cizmust és a potsdami egyezmény szégyenteljes megszegésével Nyű- gat-Németországban és Japánba» új háborúra készüt. A számításuk­ból azonban kifelejtettek «gY döntő tényezőt. A világ egyf* hatalmasabbá és legyőzhetetleneh- bé váló békefrontját, amelyre Sztálin ezt mondotta: „Túlságosan elevenen é nek a népek emlékez«- ‘.ében a nemrég befejeződő* bá' ború borzalmai és túlságosan na­gyok a békét védelmező társadat* m< erők.” Ezekhez az erőkhöz most 400 millió kínai csa’takozott és a béketábort erősítik a JaP40 Kommunista Párt napról-napf* erősödő tömegei is. ame.yek eló" ott a diadalmas kínai néphadsereJ példája­Tjámad/u a lialaAc kuli ám ellett Franciaországnak a német megszállás álé őrtént feilszabaditása után az olvasók széle ómegeinek érdeklődése Aragon, Eluarc Hognoí, Triplet, Morgan, Courtade és az el enállás más harcos íróinak művei iránt rent Jvü nagy volt. Könyveiket, amelyeke: rancíaországi viszonyokhoz képesl óriási, 5 -80 ezres példányszámokban adtak ki, való ággal elkapkod ák. Ez az élénk és egyre nö *ekvö érdeklődés az olyan könyvek irán melyek lelepVzik az imperialista orszáqol imadó politikáját, szenvedélyesen megbélyeg ik a fasisztákat és csatlósaika', vagy az igaz ághoz híven Írják le az é'etet a Szovjel nióban, beavatkozásra kész ette a franci eakciót és tengeren.Trli pár fogóit. És ezé rost tajtékozva minden erejükkel azon mes erkednek, hogy a francia könyvpiacról ki zorítsák a haladószellemű könyvet. — é önyvkereskedésekből eltűnnek Franciaorszác =gjobb íróinak művei. Majdnem lehe etlen ú iadásokat ’áléiul a francia irodalom klasszt usainak, Ba’.zacnzk. S endhalnak, Zolának iauphssantnak a műveiből, s nincsenek a ki lkatokban az ellenállást mozgalom Íróinak önyvei. A „Leitres franchises" francia haji p jelenti, hogy nem ts olyan régen a Móni arnasse negyed könyvesboL jaiban leheteKer ol egye len példányt is ta’á’ní o'van köny ékből, mint Elliot Roosevelt: „Apám így Ita"? Ju’ius Fucsii: „üzenet az élőknek" oan Lafitto: „Az élők harcoltnak”i Vai'lan outurlor; „Feáragyoo'atjuk a hajnal"i Louis ragon: „Francia Diana”i — pedig ezek a inga* fámámra vol ak raktáraikon. ' Ezzel szemben ugyanezeknek a kőnyves- L bojtoknak a kirakataiban nagyban reklámoz­zák az áru ók és a nácikkal együttműködők irodalmi szemetét, az olyan könyveket, mint Passy degaulleiste kémnek, Fabre-Luco meg­rögzött reakciósnak, Serrano Sunemek, Fran- 1 co Spanyolországa volt külügyminiszterének és a „Caudillo" sógorának „művei:” stb. Az André Bonnos kiadóvállalat kihozta például ’ Pétain volt '.egbensőbb munkatársának. Louis ■Dominique Gérardnak szemérmetlen, felhábo­- rító könyvé:, amelynek „Montodic, a diplomá- a ciai Verdun" címet adta. Ebben a könyvben ) Pétalnt úgy szerepeled, mint „Franciaország . nemzeti hősét”, a Hitlerrel Montoireben tőr­- ént találkozásról pedig „Uj győzelem, amely , felpr a verduni győzelemmel" cím alatt Ír. . Az „ölödik hadoseiop" képviselői, . nem számí'hatnak arra, hogy saját ejejükbpl . meghódítsák az olvasók- széles rétegeit és . hogy ízlésükön, igényeiken uralkodni tudnak, j odaadó készséggel segítik elő az „amerikai : behalo ást" a francia irodalomba és kezükre járnak a yankeeknek, hogy az országod el­- árasszák franciára fordított amerikai irodalom- ^ ma', amivel tudatosan ámogatják az Egyesült Allamoka- abban, hogy „könyvekkel készítsék j elő az utat áruik számára". Mindez a pomo- qrál. gangster és egyéb kalandor'örténet azt a célt szolgálja, hogv az álül etett amerikai irodalom Franciaországban kedvezményezett helyzetbe kerüljön a francia könyvvel szem­ben. Nemcsak arról van itt szó, hogy fül- siketi ő reklámot csapnak minden egyes ame­rikai „bestseller" kibocsátása alika mával, ha­nem arról is, hogy az áruk je entékenyen alacsonyabb, min- a francia könyveké. Louis Aragon az amerikaiak franciaországi irodalmi dömpdngjéről szólva mondotta: — ..Könyvesboltjaiét!! elárasztja a legel'ányabb irodalom, amelyben magasztaják ax erőszakot, a izeksruálla eltéve-lyedée:, a kalandoraiéi!*­met, szóval mindazt, ^ini igaz; előhírnöke fasizmus feltámadásának... Sőt még sajá íróin ka is preparálva, átdolgozva és sűríti adják nekünk a különböző kondenzá* „digestekben”, azokban a „digestekben" a®9 lyeket még Amerikában is az ostobák iroda lomgyilkos újságjainak tartanak". Azoknak divatos amerikai könyveknek a száma, am9 lyek a muí évben francia fordításban me? jelentek, meghaladja a 780-at. Az amerik« könyvek „divatja" néha egyenesen botrány0 eseteket idéz elő 1947-ben az „Edátioo * scorpion" francia könyvkiadó vállalatnál száz ezer példányban Jelen' meg „Köpök sírjait0* ra" c. amerikai pornográf-regény fordítása A<j dig hirdették síppal-dobbal ezt a „bes seller! míg csak kj nem derült, hogy bizonyos Bori Biant, akii az „Edition du scorpion" kiadój vállalat igazgatósága megbízott, hogy ford: ásra keressen ki valami megfelelő kőnyve maga Irt össze egy ilyen- s azt mondta, h°ql ennek a szerzője egy Vernon Sullivan Devl amerikai néger — ho'-ott Ilyen nevű »zet*5 nincs és nem js volt. Az amerikaiak iroda ml terjeszkedésén9* mértékéről fogalmat alko'hatunk Paul Hof®,q nyiilatkoza'ából, aki a „Marshaí-lerv" igaz?9’ fásában a Wall Sreet meghatalmazottja. Hofman ugyanis kijelentette, hogy az «UV®, rikaf kiadványok terjesztésére Európában millió dollárt fordi anak. Mint látjuk, a h*'* dószel'emű francia könyv ellen indított h*f 'érvét a francia-amerikar reakciósok megá«11^ ‘ős gondossággal dogozták ki De ez a -eL méq sem fog megvalósulni. A francia írö nemzeti bizottsága felhívással fordult az szes olvasókhoz, hoqy ál’janak kt a halad0 szellemű könyv véde'mére. A felhívás erm9 kény talajTa talált a nép széles rétegeibe0 Az egéaz haladóazeUemfi Franciaország el v* szánva, hogy megvádelmeai aeanxet) irodai«1*' O. Vlrartfl1 **■ »z-ovjet Ifjúéig oJyan »za vak at, mint bérlő, csak könyvből ismer- MáT rég megszűntek azok a ször­nyű áílapa.ok, ama.yeket ezek a számukra érthetetlen szavak je.en tettek, A kapi.alista áramokban azonban a bérlő még azt jelenti, hogy néhány ember igen nagy va gyónna , óriási földbirtokkal és egyéb javakkal rendelkezik, a pa­rasztság' túlnyomó része pedig minden jog nélkül, nyomorúságos életet folytat. Ennek példája Franciaország, amelynek uraJsodó körei szeret nek dicsekedni demokráciájukkal, olyan demokráciával, amely jel­lemző valamennyi kapi alista ál­lamra. Igen nagyszámú francia pa- ! ászt tengeti éleiét azon a kis föld­darabon, amelyet sajátjának val.- hat. Ezért a „tu.ajdonért" az ál­lam azonban magas adókkal sújt ja őket. A parasz.»ágnak egy má­sik nagy rétege nem rendelkezve a saját földdel, a nagy birtoko­soktól bérel földet. A parasztbér- iók a magas állami adón kivúl je­lentős összege; fizetnek a földbir­tokosoknak is­jy. ár 4 év telt el a háború be- fejezése óta. Ezek az évek a francia parasz «ágnak újabb szen­vedést, nyomorúságot és gondokat okoznak. Az ínség kopogtat ajtói­kon úgy, hogy mind nyugtalanab­bul tekintenek a jövőbe- A franciaországi „amerikai pár." mindent megtesz, amit tőle az óceántúli hatalmasok megkövetel­nek. Az úgynevezett genfi egyez­mény következtében, amely le­szállította a vám ételeket, azame nkai áruk elözönlik a francia pia­cokat, s kiszorítják a belföldi cik­keket. A 0xomdei parasztifjúság az Avantgarde című ifjúsági lapban a következőket írta: „Az amerikaiak a francia piaco­kon még a legszükségesebb belföl­di cikkeket Is kiszorítják. Kerüle tünkben az egyik amerikai váln­ia'. a napokban óriási földterület birtokába Jutott, Nemsokára bor- deauxj címkével ellátott bort fog forgalomba hozni. Amerikai ter­melésű Bordeauxit,, A nemze gyűlés által 1948 ele­jén elfogadott Mayer-terv a végső lökést adta meg a francia parasztság tönkretételére. E terv szerint a mezőgazdasági jövede­lem adókucsa megháromszorozó­dik, a töld- és egyéb adótétel megké szerezödik, s ezenkívül a parasztságnak rendkivü'i adó cí­mén 5000—150.000 franko: kell fi- ' zetnie. A parasztság „rendkívüli adóval" történt megterhelése ré­vén a kormány mentesítette az adófizetés öl a nagyobb részvény, társaságokat, trösztöket és nagy-’“ birtokosokat, akik a földet bérlet-# be adják. A műtrágya ára 200# százalékká', a mezőgazd^ság-j qé'# péké 100 százalékkal, a takarmány# ára pedig 67 százalékkal emelke-# deK # Az ,.Avantgarde"-ben megje-# en' egy La Clavelle községbe i# paraszílánynak a levele is: „Szü-f le:tn kisbérlók — hangzik a le-# vél. -— A muH évben 1596 frank# adót fize tek, ebben az évben# 51! 4 frank rendes adót és 5000# ftank rendkívüli adót kel fizetni# ok. Ezenkívül bérleti dijat kell fi # zeImink a földbirtokosnak és több# _ más adó a felszerelés után- Ami-# ' kor összeadjuk-mindezeket az ösz-J ’ szegeket, egészen hifaetelen össze-# ' get kapunk, amit természetesen#1 nem tudunk megfizetni, úgyhogy#' líilalmlrtiitnflV földünkről." ’ I1 ll 1 I I ­í 1 i í I S zámos parasztcsalád régi, el-J hanyagol- házban lakik, ame-# iyeknek gyakran sem ablakuk,#1 *m ajtajuk nincs. A felnő* fiúkJ * ps leányok nem tudnak önéllój 1 ; f stH» «Árrra tannl é-«. Pnvilit 1 . gazdaságra szert tenni és együtt# p'nek szüleikkel. A túlzsúfoltság# ps egészségügyi intézkedések hiá-f ^ elősegíti a megbetegedés # V lya t Egész parasztcsaládok szenvednek! r üdövészben. A fiatal paraszt reg-^ k géltől k^ső estig a mezőn dolgo-^ 1 'itt. Régi, özönvíz élőt i szerszá-# P írókkal müveJi földjét, pedig tisz-# v ában van azzal, hogy igen sok# tasznos mezőgazdasági gép is van.# , elállításokon raktorokat, araógé * ­v >eket és ezénakaazáló gépet i# lá-í of;. Hsakról axooian ábrán- \ C fi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom