Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-30 / 25. szám

IMS J ANT? AX «

0UNANTOU napló

I

Önköltségcsökkentéssel építjük a szocializmust

Irtat Datlos Kováés József vállalatvezető

VTehéz feladat vári « áfllamoáttolt üzemek munkásveze- tőáre, amikor be kellett bizonyít»- niok, hogy a munkásosztály ezen a téren is vezetőszerepre hivatod. Nehéz volt, de bebizonyítottuk, hogy jobban tudjuk vezetni az üzemeket, mint a ők és, akinek egyetlen szempontja Volt, hogy a munkást minél jobban kizsákmányolja és minél nagyobb profitot vágjon zsebre. A munkások mos: már valóban vezetik az üzemeket, beleszólhatnak a termeléssel és az üzem irányi ásávai kapcsolatos minden kérdésbe, de •at; megnőttek a kötelességeik I*. Dgye náök kell arra, hogy az üzemet valóban a legjobban vezessék és azt 1« be kell bizonyí- taniok, hogy a szocialista termelés jobb, észszerűbb, gazdaságosabb és -ermelékenyebb. mint a tőkések termelése.

Kezdetben történtek hibák is. Például a több termelés esetében csak a több áru termelésén volt a hangsúly, die elhanyagoltuk az áruk miniségének javi ását. Ezt a hibát eddigi munkánkkal sikerült helyrehoznunk és most már más fe'eda vár ránk, a gazdasáC

bb és magasabbszínvonalú elés kérdésének megoldása- A gazdaságosság az önköltség kérdésében jelen-kérik és ez nem egy-egy üzem kérdése, hanem a szocialista állam egész pénzügyi politikájának sarokköve.

M

eg kell néznünk, hogyan csökkentették az önköltsége: a kapitalisták. Úgy, hogy minél olcsóbb munkaerőt igyekez ek szerezni. A munkanélküliek hatalmas seregét teremtették meg saját hasznaikra, hogy le tudják nyomni a béreket. És mit te: ek azzal, amit így megtakarítottak? A zsebükbe vándorolt, gazdagodásukat szolgálta, spekulációs célokra használták fel. Mi nem igy és nem ezer csökkenjük az önköltséget. Úgy csökken jük az önköltséget, hogy takarékosabban bánunk az anyaggal, az idővel és a pénzzel és amit igy megtakarlak, az: a munkások javára fordítjuk. Az öreköltségcsök kenésből eredő megtakarított összegekből új. modern és ha'almas gyárak építésével teremtjük meg a *zo Öslizmus alapját, ebből gondoskodunk a munkássáq nagyobb jólétéről, egészségéről, szórakozásról és pihenéséről, ebből gondoskodunk a mi áil amumk megerő- si'éséröl.

Hogyan csökkentsük az önkőlt- *étje anyag és pénzmegtakarítás- A Zso.nay-gyárban akad erre Példa. Az öthónapos részlettervben 6,076,000 forint értékű össz- l*.rmelést irányoztunk elő, de Ú-562.000 forur termelési értéket értünk el, 8 százalékkal többet. A bevételünk azonban még ennél

I4 többel, 17 százalékkal haladta

tű, az előirányzatot- Ez azt jelenti, hogy nemcsak a termelés összértéke volt több, min: terveztük, hanem azt olcsóbban is állítottuk elő és ezzel olyan nagy összegre tettünk szert, hogv az összes kiadások és a nyersanyag- tartalékok vásárlásának fedezése mellet: 430.000 forint nyereségrészesedést is tudtunk fizetni az államnak.

T

akarékoskodunk az idővel is 1938-ban egy munkaórára átszámítva 7.60 forint terme ési érték ese t. A tervgazdálkodás első évében ez: 8.57 forintra emeltük, majd fokozatosan, honapr#- hónapra arra törekedtünk, ho.gy ez a termelési érték minél magasabb legyen és ma már 11.64 forintnál tartunk. Minél kevesebb idő alatt készül el ugyanannyi érték, annái olcsóbb az előállítása és ez az önköltségcsökkentésnek jelentős módja. Ide tartozik a normák kérdése ts. Amikor a normarendezés kérdését felvetettük, a munkások .degenkedtek 6- le és bércsökkentéstöl tartottak. De megmagyaráztuk, és megértették, hogy nincs szó bércsök- kentésről, hanem arról, hogy a meg nem termelt áruért nem jár bér. A helyes normák bevezetése ó a hetenként 10 000 fodn'ot takarítunk meg, ami szintén abból adódik, hogy minden munkát a helyes norma szerint annyi idő alatt keli elvégezni, amennyi ahhoz szükséges.

A gépek helyes kihasználása is önkö! ségcsökkentést eredményez. A Zsolnay-gyárban hasonló a helyzet a kemencékkel. A kemencék égetési terének jobb kihasználásával és a selejt csökkentésével együttesen 1 millió forint termelést többletértéket fogunk elérni 1949-ben. Más téren brigádjaink a kiesés és a selejt csökkentésével ismét körülbelül 200 000 forintot takarf'anak meg ebben az évben. Ezek az összegek pedig szintén o csóbbá teszik a termelést.

JUt indexeket a kérdéseket ne- künk kommunis áknak tisztán kell latnunk és eljes egészében meg is kelt oldanunk. Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártjának irányításával, meg ts fogjuk o'dani. Tudjuk azt, hogy az önköltségcsökkentés ebben az évben a szocializmus építésének döntő fontosságú kérdése, ezzel tesszük szociális a 'erme’ésiinket minden kapitalista terme ésmé; erősebbé és jobbá, ezért ezt a kérdést is az üzemek minden dolgozójával együtt meg kell oldanunk, gazdaságosabbá és termelékenyebbé kell tennünk termelésünket. mert a szocializmust más tonnában megvalósítani nem lehet.

Autóbuszjáratot kapott

Pécs-szabolcs, ahogy nem fuvarosán nevezik, határkőhöz ért el fejlődése során, mától kezdve autóbusz köti össze a várossal. A völgyben meghúzódó falu ku- lákelemei annakidején felhördültek a Pécshez csatolás miatt, mer ~~ mint mondották — városi yi- »zonylatban több adót kell fizetőtök. Nem vették figyelembe a ^árosnak kiju ó jobb közellátást, lebb közigazgatást, de legkevésbé ®zt az áldozatot, amit Pécs város közönsége vállalt, bogy a falut leemelje. Azóta másfél év telt el ús a legvadabb kuláknak és a tárakul szegődött tájékozatlanoknak is látni kell, hogy falujuk 'őbb fuibercltőnyt útar futott be tlz- ^vnéhány hónap alatt.

A keskeny, sáros, hepehupás út ”e-yet járda és makadám ú- köti ®sszt a főútvonalai, betonjárda a község hosszában, modem orvoslás ás rendelő, kultúihiz és körvilágdtéa teazi kényelmessé és váro*lae*4 a falu OvtCL

Pécssza botcs

A község középpontját elcsúfító vadvizárok hatalmas összege felemésztő boltozat; munkái elkészültek és a templom előtt széles térség a'akult ki a csúnya, bűzös, vizmosta szakadék helyett. Ennek a munkának előrehaladása lehetővé tet e azt iS, hogy a község, mint Pécs külvárosa bekapcsolódják az egyre naqyobb arányokat öltő autóbuszforgalomba. A mai naptól kezdve a szabolcsiak a hosszú gyaloglás helyett percek alatt érnek be a városba, amelyhez már amúgyis évtizedes szálak fűzikA ma meginduló autóbuszjárat még nem lesz menetrendszerű. — Ennek beállítása az utasok szánjától függ. Mindenesetre a községet útbaej'ő Járat léte attól függ. hogy ezt milyen mér őkben ve mOt igtoaytn a szabolcsiak.

Az ötéves tervben 364 kilométer

bekötő utat építenek Baranyában

Gerö elvtárs « páriámén* köitségveíési vitájában bejelentette, hogy megvalósul a baranyaiak régj óhajtása: megépítik a pécs—budapesti beton műutait. A megvalósításra kerülő fontos ut mellett, — mint értesülünk — a közlekedési kormányzat az ötéves tervre hi tál- más méretű országos útépf ési pro. grarnot állít össze. A Baranyára vonatkozó rést előzetes .megtárgyalására Pécsre érkezett & közleke- dé-ügyi minisztérium megbízottja. Felvette az é. imtkezést a vármegyei terv megbízottai és az államépíté- szeti "hivatal nézetűjével. Az eddigi tervek szerint az ötéves terv során Baranyában 364 kilométer bekötőutat építenek.

Ez gyakorlatilag annyit joent, hogy az ötéves terv végén nem lesz olyan község Baranyában, ameJyet

valamely irányban köves út ne kapcsolna be az úthálózatba. Ezenfelül 15—20 puszta is kap bekötő utat.

A biz ttság helyszíni szemen koresett megoldást olyan községek esetében, ahol ez térkép segítségévei nem történhetett, vagy ahol a több megoldási lehetőség közül z legkedvezőbbet ős leggazdaságosab- bat kellett kiválasztani. A megfontolás annál szüksége-ebb mindéin esetben, mert egy kilométernyi ut építése 120—130 forintba kerül. Az öteves útépítési program ütemterve szerint az etső évben

1950-ben 45 kilométer bekötőutat építenek ki.

Hogy a baranyai községek milyen sorrend szerint kapnak helyet a Tervben, arra műszaki és közigazgatási hatóságok, a pántok és a népi szervezetek vezetőiből álló bizottság tesz javaslatot a jövő hónap végén. Tehát minden biztosíték meg van ara, hogy az elsőbbségi sorba je! lés í- legigazságosabb módon történi .

Az el-5 év 45 kilométeres üteme, a köve kező években fokozatosan gyorsul, mert nemzetgazdaságunk is ilyen ütemben erősödik a szocialista jelleg egyre határozoUbb kialakulásával- Ennek az útépítési programnak kapósán értesülünk arról te, hogy & folyó évben

aor kerül Hetvehe'y községnek Abaliget vasútállomáshoz vezető köves útjának megépítésére,

Zengövárkonytól Lovászié' énven keresztül az erdő-mecskei vasutál'». máshoz vezető út elkészítésére és a magyarszék—ktebodolyii út befejezésére is.

Eqv rési vasas beszél

AZ UJ KOLLEKTÍVRŐL

Keffel Jakab elvtárs, öreg vasat, már 30 éve szervezett munkás. Ezalatt az idő alatt rakat átélt. Kollektív szerződést is sokat látott már, mert a vasasok régen kivere- kedték maguknak, hogy kollektiv szerződésben szabályozhassák a munkaviszonyukat. De egyetlen kollektív szerződéssel sem volt úgy megelégedve, mint a mostanival, a: új kollektív szerződéssel.

— Hogy miért tetszik nekem az új kollektív szerződés — mondja gondolataiba mélyedve — azt azzal kell kezdenem, hogy milyenek voltak a régiek. Akkoriban még

a GyOSz dirigált.

Megállapították a minimális és maximális béreket. De a maximális bér az csak olyan mézesmadzag volt. mert a gyárosok csak a mini- malis bért fogadták el kötelezőnek, csak azt fizették vagy annál is kevesebbel, úgyhogy ebből a minimális bérből a szerződés megkötése után rövid idővel már a legmagasabb bér lett. De még ehhez sem ragaszkodtak olyan yagyon szigorúan. Emlékszem, hogy 1932. januárjában. amikor nagy volt a munkanélküliség, 94 fillér volt az órabérem és ezt a gyárosok egyszerű rendelettel

63 fillérre szállították le.

Így volt ez a béren kívül egyéb előírásokkal is. Nálunk a kollektiv ■szerződés előírta, hogy a gyárnak mosdói kell létesítenie. Persze, hogy nem.csinálták meg. Vödörből mosakodtunk és még vödör se jutott mindenkinek, egyszerre hárman is mosakodtunk egy vödörből.

Egyetlen esetben sikerült a magunk javára is elérni valamit. 193S. körül történt, hogy 10 százalékos béremelésért sztrájkba léptünk. Abban az időben már nagy szükség volt a vasas szakmunkásokra és mi tizenheten úgy sztrájkoltunk, hogy közben más üzemben vállaltunk munkát. Igy elértük, hngu nemcsak tárgyalást kezdtek velünk, hanem mi mondtuk meg. hogy csak a Zrínyi utcában a földmunkások székhazában tárgyalunk Nem nálunk, hogy semleges helyen legyünk, de mégis csak a szakszervezetben. Sikerült elérnünk a

10 százalékos béremelést.

Később azonban ez annyit ért, mint a semmi. A munkásnak a nagytőkések diktáltak.

Ha így nézzük a múltat, akkor már tudhatja mindenki, hogy a- új kollektív szerződéssel miért vagyok megelégedve. Azért, mert ma

már éppen fordítva van, mint akkor. A tőkések ma már nem szólhatnak bele abba, hogy milyen bérért dolgozunk. A mi megbizottaink' állapítják meg a szakszervezet részéről és az állam .részéről is. hogy a kollektív szerződés hogyan helyes és igazságos. Magunk közül való emberek kötik a kollektív szerződést mind a két oldalról. Ma már nemcsak adunk, hanem kapunk is, és amit adunk, a munkánk, az is a mi érdekeirücet szolgálja. Maga a kollektív szerződés is égéA köztársaság kihirdetésének harmadik évfordulójáról Pécs dolgozói népgyűlésen emlékeznek meg. MegünnepLilk azt, hogy három évvel ezelőtt a köztársaság megvalósulásával a munkásosztály egy lépéssel közelebb került céljai megvalósi ásához és az azóta ellel: három év alatt megerőskve a do’gozók köztársaságát, megtörte a reakciós erők ellenséges frontját, megerősít®:*« a magyar népi demokráciát, s a köztársaság fennállásának harmadik évében szilárd szőve'ség ben a dolgozó parasztsággal, egyre gyorsuló ütemben építheti a szocia izmust.

A nép köztársasága ez alat1: o három év alatt a Magyar Kommunista Párt, majd a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével a magyar

BÁNYATELEPEKEN KEDD ESTE 6 ÓRAKORi

Pócsbánya telep: Hámori Károly; Pécsújhegy: Deák Lívia; Mecseksza- boloe: Varga Ferenc; Vasas II. telep; dr. Gyetvai Jánoe; Somogy telep: Nagy Gyula I. Szászvár: Fdczán Andor; Nagymáriyok: Gergely Lajos; ErzaébeUelep: Kékes Ferenc KÖZSéCEKBEN DÉLELŐTT 11 ARAKOR Meesekalja: Lindenberg Miklós «ide.; Nagykozár: Fehér Dezső; Nagyárpád: Sudár Ferenc szds.; Háaeágy: Molnár Károly; Siklás: Krancz Pál és Kovács Lajos; Vajezló: dr. Gyetvay Já. no.vné; Harkány: Takács László: Kémes: Takác« József; Drávasiaboles: Dobszal József; Sied: Horváth Jáno; Magyarszák: Nagy Gyula 2.: Baranyaienő: Iván László; Gödre: Vámos Gyula; Nagyha.lmá«: Várkonyl József; Mohács: Lakatos József ée .Vértes

szén más. Nemcsak azt Úja elő, hogy a munkáért ennyi meg ennyi bér jár, hanem gondoskodik arról, hogy tudjunk is dolgozni, munka után pedig pihenhessünk. Az üj kollektiv szerződés nem azt mondja, hogy „nesze óránként ennyi fillér és mehetsz", hanem azt. hogy köteles vagy becsületesen dolgozni, és úgy. ahogy tőled telik, de ha azt tnegteszed, akkor jogod van ahhoz, hogy úgy élj, ahogy egy emberhez méltó. Ez a különbség a régi és új kollektív szerződés között.

munkásosztály szilárd és megdönt-* heteden bás yájává le:t, A hároméves évfordu ó em'ékünnepe ezért örömünnep minden dolgozó számára. Ezt hangsúlyozza ki a kedden délután 5 órakor a Nemzet Színházban tartandó ünnepség, amelyen Olt Károly nép jólét; miniszter mondja az ünnepi beszédet* majd a munkás ku'tűrgárdák az ország köztársaság; hagyományait eevenitik fel, zenével, szavalatai és színjátszással Az ünnepség műsorában a Zsolnay-gyár. Bőrgyár, magánalkalmazottak és a honvédség műkedvelői szerepelnek. Pel ró József, a Magyar Dolgozók Pár ja képviseletében mond záróbeszédet- Az ünnepség külsősége; és műsora egyaránt méltó emléket ál- ii'anak a köztársaság hároméves fennállásának.

Géza; Maja: Tarnóczi József; Bár; Kengyel János; Nagynyárád: Hrube« Ferenc; Kisnyárád: Tóth Ferenc; Német bóly: dr. Lukács István; Villány: Martonowi József; Magyarbóly: Borsi László; Ujpetre: Amblanszki Ferenc; Lippi^ Katona Sándor; Bezedek: Szava Dezső; Német,palkonya; Kővágó János; Vókány: Hucker János; La^ pánesa; Hazafi Jakab; {jócska: Pih- ler István; Sárok: Berthol Péter; Ivámlárda: Jelire Miklós; Németmá- rok: Jelics Márta; Villánykövesd: Wierth János; Virágos: Milla Ferenc; Szentlőrfnc: Földvári János; Sellye; Eperjessl Ferenc: Királyegyháza:

Köhler Lajos; NagyMesérd: Béres Ilona; Bükküed: Zákányt József; l’éoa. várad; Makrai László; liánukémánd: Vertike István; Hidasd: Kutnyánszkl József; Páspöknídasd; Simon József; Véménd: Kiszely Sándor; Szebény: Simon Dénes.

Pécs dolgozói méltó módon ünnepük a köztársaság évfordulóját

Olt Károly miniszter beszél a színházban tartandó népgy ülésen

4 köztársasági évforduló ünnepi »szónokai