Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-30 / 25. szám
jxmjüt M DUNANTOl! NAPLÓ 3 II norma helyes megállapításának kérdésében velünk van a dolgozók óriási többsége — mondotta Kádár János beiü^y mini aster ki állami üremek vállalatvezetői fa üzemi bizottsági elnökei, a arak Uenrszatek funkciónárlusai, az Iparigazgatóságok é* Ipari központok vezetői szombaton délelőtt ér- fakezletre jöttek össze, bogy meg brjyslják a normák rendezésével kapcsolatot problémákat kpró Antal, a Szakszervezeti Ta aácj főtitkára, megnyitó szavaiban hangoztatta, hogy t normarend ezé# a magyar gazdaság étet egyik légiósat oeaW) feladata fa muakáeosatálynnk öntudatos tfaze megértette ennek fontosságát Ezután Kádár Jáaoe belügyml^*zter mondott beszédet a Ms C ’ar Dolgozók Pár.Jónak kép vise- 'ében- Kifej e^l’, bogy a nonn*- •’«ndezés be yea magodéra igen •Ötoldalú és körtEtekintő munkát* “Tán, mindenekelőtt politikai fel- ^ágoettó munkát, de igen komoly fachndkai, műszaki feladao: ia jókat 4 ráilalatrezelő kötelessége Moat a szocializmus építése támpontjából, az eredményesebb ttrmélée szempontjából egyaránt käoyira fontos norma rendezés vsn ■®pi rendem- Meg kell állapítani, hogy a norm »rendező bízó ságok mindenütt kapják meg a vál Uiitvezetők részéről a szükség«« Nógatást. A vállalatvezetőknek tudni ok k*Q, hogy a gyárvezetésben most ■ normarendezésnél fontosabb ■tonka nincs *** pontoz adatsaolg&Vatóssal kell ^ősegl end ezt a műnkét. A dal* ?J*Ök érdekében kötelességüket ’•‘Jesttö véllalmtveze őknek tud- «ok kel azt, bogy a norma bejt** megállapításának kérdésében *»ünk van minden becsi! etet doí- 9°*ó munkásember, a dolgozók ®rtá*d öbbsége. Mi most hazánk- j40 a gtocializimus; építjük, az: a l«s*damat, amelyben *z egyik ember nem fogja ki* •sákraányofn! a másiket, Ínyben a sztrájkok megszűnnek J* * dolgozó szabad emberek saa emberi életet teremtenek. A szocializmus építésénél a H-lenini-sz:állni tanítások ve étitek bennünket, de megvannak . ®*gunk saját feladatai is. Eső *‘*datunk hazánk fügetk-nségé- dolgozó népünk hatalmának l , úttpenallsták beava'kezó kísér- J^iveC és a belső ellenséggel szemben való megvédése. A másik feledt unk az épl és Minden lépés, amely a szocializmus építése terén előbbre visz, jobb éledet hoz minden dolgozóA munkásosztály vezető szerepe a ml számunkra, munkátok számára fokozottabb felelősséget, nagyobb feladatvállalást jelent A műnk ás osztály ezt természetesnek »'.álja ét vállalja is a ráhá- ram'.ó feladatokat. Ebbe a megvilágításba kell a norma rendezés kérdését ia áld ani. A helyesen megállapított norma hozza meg az egyes munkás számára ki a jobb életet Nem lehet áthárítani a felelősséget A nagy tetszéssel fogadod' beszéd Után Kossá Istvá Iparügyi m&az'.or szó 'al: feL Kijelentette, hogy a vállalatvezetők ál diában Jól oldották meg a rájuk bízott feladatokat, de van még sok hiányosság Is. Véget kell vets' annak az á'llapo - nak, hogy egyes vállal« tveze ők áthárítsák az új normák megállapításét a azakezerveze ek helyi csoportjaira- A normarendezésért személy gwrirtt a vála a vezető felelőt. Olyan vállal» tveze' ökre van szükség, akik merik válani a fe- lelőeséget. A normák újbó: megállapítását, egy-két helyen a reakció ki akarja használni a demokrácia ellen, különösen olyan helyeken, aho valamilyen formában oítt van a régi tulajdonos, vagy érvényesül az akarata. Ilyen be yekre olyan vá Hala tveze őket álltunk, akik nem esnek bele a kapitalisták uszá yába. Kossá István Igen nyomatékosan felhívta a ügyeimet arra. hogy a normákat igazságosan kéül megállapítani. Olyan normákra van szükség, amelyeket az átlagmunkáa képéig teljesíteni. Igen fontos a munakbérre eső termelési értékvisnony. Súlyos veszély, ha a bérek gyorsabban emelkednek, min: a termelés. Me már a magyar ipar technikai fejlettsége legalább is elérte az 1938-as színvonala'*', mégis az egy fóré eeó termelés még a 38-as színvonal alatt van. Ma már közismert Sztálin tanítása, hogy szőri a! anus csak a kapitalizmusénál magasabb termelékenységgel lehat építeni. Nekünk 1« legfőbb fa «da •unk kell, hogy legyen az egy lőre eső termelékenység döntő módon való emelése. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után Piros László, a Szak- szervezti Tanács főtitkárhelyettese kijelen ette, hogy a normákat felülvizsgáló bizottságok általánosságban jó munkát végeztek. Felhívta a vállalatvezetőket, hogy folytassák és gyorsítsák munkájukatA mozik mai k hétfői műsora APOLLO ^ctUlütom tslxm rtjflBa Mese a tízmadárról Előadások : vasáreao 3. 5, 7,9 hétköznap 9—7—9 érakoUHArtiA Farkasvér erdUke* tftrténet a vádét latoi* p|ó<ábAL Főaaaraplő1# • ,,F*h«r • - yar“ [Haééioh: Tas fél 4. lél 6, lél i lét *. lél p <'»ra' o* f A tt & * S*ovfat FUm Ümnapi Haténak ’‘•"•lkad« alkar* Harmadik csapás DIKU matftfy«** arajti ^«Ulla »] akttá«* park hétfői műsora l'Moaa t SniiioM I Túlsó part t'6»st <»p: Lowfdnca 01*vi«r. Panola a Ward. Előadás©* v.: sár nap <«í- 1-‘k fizna p a - i1 oraau. Csalás és befolyással való üzérkedés miatt az ügyészség vádat emelt dr Kovács István és dr Dalia Ignác ügyvedek eUen Feétüflóst keltő vádiratot adott k! sz államügyészség dr. Kovács István és dr Bállá Ignác ismert pécsi ügyvédek, máit tettest ár sik eben egy rendbeli befolyás.««! vsló üzérkedés és egy rendbe# csalás büntette miatt A vádlottak 10 ezer forintot kér- tek és 5 ezer forintot fel is vettek egy kegyelmi ügyben annak ellenére, hogy megbízójukat nem az 6 ténykedésük, hanem az amnesztia rendelet alapján helyezték szabadlábra Az történt, hogy Kovács István ajánlatot tett László Pákté kaposvári asszonynak férje ügyének ked- wező elintézésére. László Pált, mint Ismeretes, a Graumann-féte »írpanama ügyében, mkrt pénzes társat, J évi fogházra ítélték. Az elitéit gyomorbajos, érért szeretett volna szabadlábra kerfllml Dr. Kovács István kijelentette a fogház irodában a László házaspár előtt, hogy az ügyet kegyelmi kérvénnyel könnyen e! lehet intézni, mert neki „jő összeköttetései vannak az lgazsigügymMsztéríumben.N Kovács meg is kapta a megbízást, «melynek értelmében Lászlóék 10 ezer forintot fizetnek László Pál kiszabadulásától számított 8 napon bei®. Kovács a kegyelem kieszközöl típusú «•*» Rádiók kedvező fizetési feltételekkel kaphatók Székelynél , Vidéken díjtalant! bemutatom — Csak István földművelésügyi mdntezter menyitotta íz Országom Vízgazdálkodási Hivatal állami víz- .tar» baaíolyrunét, ‘ését közösen intézte dr. BeMa Ignác volt városi ti«ti főügyésszel, akit mfalt jobboldali szociáldemokratát még a két munkáspárt egyesülése előtt kizártak a pártból, többek között éppen Igazságügyi vonalon elkövetett párt ellene* tevékenysége miatt. Dr. Béla be is adta László Pál kegyelmi kérvényét az igazságügy, minisztériumi», ahol egy későbbi alkalommal tudomására adták, hogy László egyé 1 kegyelemben nem részesülhet, hanem csak « gazdasági elítélteket felüMzsgáló hármas bizottság java-tat* alapján kerülhet szabadlábra. Ennek jenére « vádlottak ahelyett, hogy visszaadták volna megbízatásukat, cmint ez becsületbeli köteleaségük lőtt volna, továbbra k azzal hitegették Lászlóé kát, hogy a kegyelmi ügyben az Igazságügymlnlszter már kedvező javaslatot tett és a döntés már csak napok kérdése. Ilyen előzmények útin a háromtagú miniszteri bizottság felülvizsgálta & pécsi ügyészséghez tartozó gazdasági elítéltek ügyelt és László Pált kegyelemre érdemesnek véleményezte. 1948 november 19-én Lászlót szabadlábra is helyezték. — Kovács azonnal felkereste László Pált és követelte töte a 10 ezer forintot- ötezer forkrto fel is vett. — Több pénzt Láazlóék ekkor nem tudtak kölcsönkapni — éa haladékot kértek a másik ötezer forint megfizetésére. A busás honoráriumon Kovács azután feiearányhan megosztozott Baltival. A vádlottak a nyomozás során ártatlanságukat hangoztatták, azonban a tanár vallomása és a tárgyi bizonyítékok bűnösségüket igazoL ták. A bűnügy már a közeljövőben a bíróság elé érül és £ tárgyalás elé érthető érdeklődéssel tekintenek « dolgozók. Teherautóink száma megháromszorozódott A FELSZABADULÁS után gép- járműálományunk, amely a háború alatt borzalmas pusztulást szenvedett, rohamos fejlődésnek in- du.t- Már az első terv év kezdetekor meghalad uk a háború előtti színvonala.: 1938-ban ugyanis 35 ezer gépjármű futott az országban, 1947 augusztusára pedig már 41.300 drb. Az első tervév folyamán ez a szám 51.000-re emelkedett Népi demokráciánk helye* köz* Kedvezően alakult motorkorék- párá'j’.ományunk is, mer: a háború elő: ti 10.837 drb motorkerékpár helyet 1948 májusáig már 26.417 drb motorkerékpárt tartottak nyilván. gépjárműállományunk fej. lődéséhen természetesen legfon o- sabb a teherautók számának emelkedése A tervgazdálkodás során eherautógyártásunkat egyre fokozni fogjuk. A háború előtt a magyar teherau'tógyártá* Jóval ki49WÍ&-. im*& mű** lekodési politikájára azonban nemcsak a gépjárműállomány «zárnának a növekedése, hanem annak a megoszlása I« jol emzó. A háború elő t közel 19-000 személykocsi volt üzemben, az ei«ő tervév utolsó hónapjaiban pedig alig va ami- vei .óbb, mint 12.000, azaz a háború előttinek Ő4 százaléka. Tehergépkocsi állom Anyunk azonban több, mint háromszorosa a háború előttinek. setob kapacitással működött, mint most, de még ezt ia lerontot a, bogy külföldi konstrukciók szerint ie részben külföldi alk a részekkel folyt a gyártás Ma a tehergépkocsik teljesen magyar munka eredményei. 1947—48-ban 439 drb került ki a forgalomba, a hároméve« terv u olsó esztendeié- ben ez a szám 1.700-ra emelkedik. cé bt<isiiJrttJ b'AkezeiktdÄ BIZIK A HOLNAPBAN A pécsi utcák szombat dé'előt' a legforgalamasabbak- Ilyenkor jönnek be a környező községekből a falusiak, Ilyenkor intézik ei hivatalos ügyeiket, az asszonyok kiáru ják a piacon a pőr ékét, aztán elmennek vásárolni, kirakatokéit nézni. Ilyenkor veszik meg a kislánynak az új rékÜit, az „embernek" a flanel!-aeó:.. Nemcsak az utcák, az üzletek U ilyenkor a liegforga'masabbak- IiyenkOT rámo ják k a kereskedők végszám a szöveteket, a sokszínű barchetet, szedik elő a harisnyákat, zoknika , különféle gombokat, meg cérnákat. A kiskereskedőknek ilyenkor akad a legtöbb dolga. A kis textiles Sebók Imre kereskedőt it nagy munkában találjuk. Három menyecske válogat a szalagok között, a levágott szövet mellettük várja már a csomagolást. — Bár a karácsonyt nagy vásárlások után január hónap mindlc ggengtbb szokott lenni, az idét nem panaszkodhatunk — mondja. — Árubősig is kínálat van, a vásárlókedv sem hiányzik. Magam dolgozom, a keresetből szertnyAi megilek családommal együtt. Ma a kiskereskedőnek nem az a vágya, hogy minit előbb meggazdagodjon hanem dolgozó legyen a dolgozói, között. Szeretnim, ha mielőbb megalakulna a kiskereskedők szövetkezete, kevesebb gondom lenni nem kellene küzdenem a tőkehiánnyal, bőségesen lenne áru, biztos lenne a jövedelmem. Remilem. mielőbb megvalósul ez. A fűszeres Deák utcai kis vegyeskereskedés, olyan szűk, hogy 2—3 embernél több egyszerre alig fér el benne. A tulajdonos felesége rendet csinál éppen, néhány perce múlt el csak a reggeli nagy forgalom. Né hány perce még sorbanálltak a tejeskannáva! felfegyverzett vevői az üzlet előtt, persze nemcsak lej árt, egyébért is, ami a konyhára, háztartásba keU. Óbora Lajos, a tulajdonos mosolyogva meséli: — Ma legalább tizen kérdezték, kapható-e már leszállított áru konzerv? Nagy öröm ez nekem, mert vevőköröm legnagyobb része a környéken lakó kiitlsztviselőkböl adódik. Az ő fizetésükből eddig nem nagyon lehetett 8—9 forintos konzerveket vásárolni, de 3.50 forintot egy ebédért ők is adhatnak. Én sem károsodom, ha a mostani drágábban vett készletemet elárusítom, mert olcsó árut kapok a gyártól helyette. A sorozatos árleszállítások egyre növelik a vásárlókedvet, ez kétség teleuül az életszínvonal emelkedésével jár. — Szövetkezet? ... — A szövetkezettől csak azok félnek, akik gyorsan akarnak má sok bőrén meggazdagodni, akiktől ezt a lehetőséget elvenné • szövetkezetbe való tömörülés. Aki cseréin* Hartung Gyula rőviddrukereske- dő a Kossuth utca cigin. Egyedül van az üzletben, a polcokon sincs túlsók áru. Nihány víg flanel, karton, dobozokban harisnyák, ez majdnem minden. — Vásárlókedv lenne, de nekem sajnos nincs tőkim ahhoz, hogy sok árut tarthassak. K vevők meg Inkább odamennek, ahol válogatni lehet — mondja. De azirt 6 sem panaszkodik, bár szívesebben látná, ha apró is nagy qondjai helyett szövetkezeti boltot vezethetne, fix ftzetisirt. A szocializmus gondoskodik majd a kiskereskedőkről Is, nekik is biztosit majd megfelelő helyet a dolgozók társadalmában. IEGYGYÜRUK. érék, ókszerak Krimker é§ Santo őrit ét ékszerészeknél, Jókei tér 9. szám. ío 50 favitást vállalunk.
