Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-23 / 19. szám

1949 JANCÁt » DUNÁKTÓL! NAPLÓ rr 3 A november cégén készített, tőiddel díszített diadalkapu még otf éli a Kisharsány-sáripusztai bejárainál. A tél csak megcsíp- deste a leveleket, így olyan ez a kapu, mintha mostanában emel­ték volna tetején a felirattal: ÁLLAMI MEZŐGAZDASÁGI GÉPÁLLOMÁS. Szemben a falu­nál, a műét másik oldalán hatal­mas fenyő és nyárfák tövében sorakoznak az egykori grófi bir­tok, majd Schmidt bérlet épüle­tei: a földszintes, hosszú lakóház, benne a bérlő ötszobás lakásával, »z emeletes magtárépület, a két ötvenegy néhány méteres istálló és a földút másik oldalán a cse­lédlakások célját szolgáló épület. Ra a siklósi vir egykori ura most véletlenül erre tévedhetne, ugyancsak meglepődne azon a változáson, ami ezen a pusztán végbement. A fenyőfák épúgy zúgnak, mint más szeles januári napok­ban, a cselidlakásokndl azonban már meglepetés oárná a vár urát. öt-hét holdas földhöz juttatott»- kaf találna, sok családtaggal, akik nem hajbókolnának előtte a földig. Ahol valamikor a tiszt­tartó lakott ott most falakat tör­nek keresztül, fu-gy legyen egy termük a puszta lakóinak, ahol téli estéken és nyári ünnepnapo­kon összejöhetnek tanulni és szó­rakozni a becsülettel végzett munka útin. A magtár előtt most is látna lovas fogatokat, zsákokat rakó ember ekei is, azzal a különbség­iéi. hogy most az ebben a mag­tárban iéroll gabona nem nagy- urak gazdagodására áll halom­ban, hanem hogy szolgálja a fa­lu népét és a város dolgozóit. A magtár a kisharsányi földmives- «zőoetkezeté. A nagy istállóban óriási a változás. Ahol a tehenek álltak valamikor a beton etetővá­lyú mellett, most ragyogóan tiszta gépek sorakoznak végig, el sem fér mind itt, jutott még a másik istál­lóba is. A húsz-harminc lóerős traktorojc fogai erősen kapasz­kodnak a téglapadlóba, ahogyan erősen kapaszkodnak kint a szán­tóföldbe is, viszont ezekbe a földbe kapaszkodó gépekbe ka­paszkodik a környék dolgozó pa­rasztjainak a szebb és jobb jö­vőbe vetett minden reménye. A kisharsányi gépállomáson január vége felé is szendereg még a tél. Az irodán, ahol ilyen fel­iratokat olvasunk: ,,Dolgozóké a jöoó\ MUNKÁSOK ÉS DOLGO­ZÓ PARASZTOK SZÖVETSÉ­GÉT ERŐSÍTI A GÉPÁLLOMÁS", „Gépállomás a szövetkezeti ter­melés motorja", ,,Gépállomással a kisptprasztok kizsákmányolói ollen", azt mondják, annyi a munkájuk, hogy örülnek, ha a ta­vaszi szántás-vetésig végezni tud- nah, amikor majd éjjel-nappal zúgnak a traktorok a határban. Az előszoba falára kifüggesztett táblák a pontos téli menetrendet mutatják „Munkarend 1949 /. és II. hónapra“ Eszerint reggel 7 órakor kezdő­dik az élei a gépépületben, ahol fel egyig a hét minden napján a óepek javítása. karbantartása és a téli foglalkoztatási tervbe fel­vett egyéb munkák elvégzése sze­repel. Ebédszünetre fél óra jut, utána hétfőn, kedden, pénteken es szombaton háromtól ötig mű­szaki oktatás van napirenden, iTmil f lógépész tart, csütörtökön Ludoig Rudolf gépállomás veaer tő mezőgazdasági oktatást rendez ugyanebben az időben. Három órától fél hatig hétfőn szeminá­riumot, kedden pedig pártnapot tart Németh Béla párttitkár, he­lyettes állomásvezető, szerdán eb­ben az időben népnevelő óra van, csütörtökön üzemi értekezlet, pénteken ismét szeminárium. Ezeken az elméleti előadásokon azonban nemcsak a gépállomás dolgozói vesznek részt, hanem igen nagy éredklődéát tanú­sítanak az itteni telepesek is, akik velük együtt akarnak halad­ni a gazdasági tudományokban épúgy, mint a politikai és kul­túr &lis művelődés terén. Ludwig Rudolf gépállcSmisvezetö munkaruhája csupa malter. A kultúrteremből jött, ahol most végzik az utolsó simításokat. Csöiönyi Jánosné traktoros felesége meszel, Major György pártelnök segédvezető pedig a simításon dolgozik. Szom­vezetője nagy gondossággal a daráló és szelektor helyét, büszkén mutatja a lókapa rak­tárt. ahol példás rendben sora­koznak egymás mellett azok a szerszámok amik ugyancsak a gazdák boldogulását segítik elő. Hátul hét régi, még kéményéé traktor várja, hogy rövidesen a fővárosba szállítsák, ahol kijavít­ják és majd hamarosan munká­ba is állítják. Szabotáló kulákok megcsonkított és használhatatlan gépei ezek. Közben beérkezett a posta, ami másnapos vendég errefelé, pedig Kisharsányból naponta megy a postás Siklósra. Egy csomó aján­lott levél jött nemcsak a közelből, hanem a távolabbi vidékekről is, jelentkezések érkeztek a traktor- vezetői tanfolyamra. Már túl van­nak a félszáz jelentkezőn, de még mindig jönnek az ifjak, akik itt a kulik gyűrű szorításában ismerték fel a gépállomás jelen­tőségét. De nemcsak ők ismerték fel, hanem a hires nagy har sányi kulákok is, akik elsősorban igge­kezlek iginybeoennt az olcsó műve­lési lehetőséget. Igazolvánnyal bi­zonyítják földmüvesszövetkezeti tagságukat. községi bíró pecsét­jével igazolták, hogy nincs iga­vonó állatjuk. De csak rövid ideig, mert Ludvig Rudolf gép­állomásvezető hamar átlátott a szitán", azóta hiába kísérletez­nek a nagyharsányi és környék­beli kulákok, hiába legyeskednek a gépállomás körül... Ludvig elvtárs álló naptára zsúfolt programról tanúskodik. A hét majdnem minden napjára előjegyzésben van egy-egy község ahol a a tavaszi dolog, f öldmí vessző vetkezető, tagsággal beszéli meg teendőket, ügy alakul a hogy több helyen nemcsak a dű lőkénti szántásra, hanem az ősz- szes mezőgazdasági munkákra is szerződést kötnek 9 gépállomás­sal. Gyalog, szekéren, kerékpá­ron jönnek a környékbeli dolgo­zó parasztok a Kisharsány-sári­—-------------------------------------n pu sztai gépállomásra, ügy érztkfi nagyon helyesen, hogy itt dB j mondhatják minden Bajukat. Sokj hősem mennek el innét a gazdáit] megfelelő főtanács ét támogatás] nélkül. Szeretik a gépállomást,; amely rövidesen komoly kultúr- központja is lesz a környék dol­gozó parasztjainak, szorgalmas, tehetséges, tanulnioágyó ifjainak, A kultúrterem hamarosan elké­szül, rádió már van, könyvtár, rövidesen érkezik és külön ol- oasóterem áll majd rendelkezés­re. Az irodával szemben laknak a telepesek, Végh Illés hét csalá­dos. hét holdas újgazda dicséri a traktorállomást. Eálás szavakat ejt. de a legszebb az, amikor azt mondja a többi huszonhét tele­pes lelek nevében is: mi nagyon szeretjük a gépállomást, sokat tanulunk most télen is, hát még majd tavasszal, amikor nekünk is dolgoznak a gépek.. Müller János, az egyik telepes fia és Kovács János éjjeliőrök lepnek be az irodába. Vigyázni kell a gépállomásra. De nemcsak ők vigyáznak rá, hanem a tízki- lóméteres körzetben azok a dol­gozó parasztok is, akik eddig messziről süvegeitek a siklósi t>ár felé és akik most már nemcsak a földet, hanem segítőtársukat, a gépeket is olyan boldogan vall­hatják magúkénak. Január végén tavaszi lázban ég már a kisharsányi traktorállv- más... . fi Iván László 'Tjúífáfiak (L kuláJiwimzzJÁq-ófL ja szövetkező lippói kisparasztok csak előrelátása nagyobb: — hiá­ba küzködtüak, hiába gürcöl­tünk — mondja —- csak nem mentünk semmire. A hat holdam­mal akármit csinálhatok, nem bírok belőle rendesen megélni. Pe­dig ruha kell meg cipő. A gyere­keknek játékszer, tankönyv, ce­ruza. Meg persze kenyér, amit azelőtt nehezen szereztem meg, de amelyeket ezután könnyebben megvehetek. A beadott 4 holdam Sgy többet ád és nincs~.el«n ba­rátaim is jól élnek majd. Ez a dolog, amibe belevágtunk, csak sikerülhet. Mert akarjuk. oInna Lit eb-ke t képzelni — veszi át a szót Bert­hold Pd«r — mint azt, hogy ki- ki a végzett munkája után része­sül. Különb közöttünk valaki csak a végzett munkája után le hét A közösen termelő csoport tagjai egyformán örülnek, egy­formán sírnak. Mi pedig sírni nem akarunk. Hát majd meglát­juk, hogy ki termel különbül. Nézzék meg majd 3 mi földjein­ket jövőre. Aat a harmincat egy- tagban, amelyen búzát veteritiünk. Vagy lássák meg a másik 90-et, amelyiken szerződéses termelést folytatunk, dánárpával, borsóval meg ricinussal. Szóval — a több munkanapot foglalkoztató nö­vényekkel. Vagy lássák meg a tehenészetünket, tíertésliizlaldán- kat. Meglátjuk, hogy ki mutat fel többet. Aki meg csak azért lép közénk, mert egyénileg akar gyarapodni, kapitalista goaiöol- kozású, az úgy jár mint Csillag Fereuc, aki csak azért állt be hozzánk, hogy házat szerezzen magának. Déhát előbb utolér­tük a gondolatait, mint a sánta kutyát. Jííait tag- ijpm zat sem kapta meg. — Csajka­mese? — legyini Berthold Péter — had járjon csak a szájuk. Majd ha egv-két eszitendő múlva tiszta ebédlőt, kultúrházait építünk ma­JEGYGYŰRŰK. órák. ékwrerek Krimker fi Sánta órás és ékszerészeknél, Jókai tór 9. sióm tot« favitást vállalunk gunknak, meg könyvtárat létesí­tünk. akkor beszéljenek, ök ehetik a hagymáit a száraz ke­nyérrel, nekünk meg pörköltöt főznek galuskával, akik testvéri közösségben dolgozunk együtt a nincstelennel. — Én még a darálómat is be­adom a csoportos művelésbe — szól Balog Bálint. — Az is közös legyen. A miénk, a csoport dol­gozóié. Azt mondják, hogy má­sé lesz a haszon, mert a múltban is volt valaki, aki zsebrevágua á munkánk gyümölcsét? Igen ám! Haszon az most 1» lesz, de a* már az enyém lesa^ meg a tied. A miénk. A daráló is ■*» enyépf ma­rad. ha akarok ki te 1épÓwtek < szövetkezetből. De már bocsás­son meg ország-világ, nem va­gyok én ostoba ember, hogy « rossz sorsot válasszam a jo he­lyett, löatdrtnízni Ltuíiű­A a csoport tagjaj. mert a rlJ-LK. ragyogó januári nap kites­sékeli a dolgozó parasztot a szo­bából. Már a Rákóezi-dülőn jár az eszük, ahol 30 hodjuk van egytagban, meg azon, hogy a még szétszókt nadrágszíjjparcelláka’tl miként hozhatnák egy tagba. A földmiívesszöveitkezet traktorai pedig beolajozvii várnak még egv-kélt napos, amíg szikkad a föld, aztán mehet a munka. Jö­het a tavaszi vetés, amelyet bősé­ges aratás követ. Fiilöp János. Értekezlet a tavaszi vetésről A pécsi gazdasági felügyelőségen hétfőin nagyjeilen'őségu érteikegie- tesz a tavaszi vetési ütemterv ügyé­ben. A járási gazdasági felügyelők, gazdajegyzők, a MQSzK termelési osztályának vezetője éa a Mag er, melite'5 Nemzeti Vállalatok képviee- tőinek jelenlétében ezen az értekei- tewn dolgozzák ki a minisztérium által készített vetéstervet a Ba­ranya megyei járásokra, illet v a községekre. Az így kidolgozót ré-zletes tervet küldik meg a köz­ségi népi bizottságoknak, amelyek már az egyes személyekre doboz­zák fel ez ütemterveit. Január 2tí-;a összehív ák & megyei népi bizofsá- got, «mely végérvényesen dönt az egyes községek esetleges javaslat* vagy kérelme felett. lippó közéjben. Közösen ter- nelő szövetkezetbe akar mindep- {i tömörülni. Még a Iculákok is. De Balog Bálint, Berth old Péter 58 Bujdosó Benjamin as észtén- lók hosszú során már megtanul* ták: — ahova a kulák be akar furakodni, az csak hasznos do­log lehet. Mint ahogy a földmű- íresszövetkezetet is a maguk be­folyása alá akarta hajtani az a ^—10, ófl ..70-—80 holdas zsíros­pa raszt. — Lippón mindenki kö­zösen akar gazdálkodni Ez már most a probléma, kit lehet a cso­port tagjai közé felvenni. ^• L-isrjmxűeetitre. sem JUH a KJJt _ vélekedik Bert­bold Péter, de azok szokérolóit sem, sem pedig az egyem érdek- hajháshókat Meg is mondtam az embereknek: „a közösen ter­melő szövetkezeti gazdálkodás, a ioUektiva az enyém, a tied, sző* zal a miénk- Annyit keresel, amennyit dolgozol. A földedet, tót barom vagy négy holdat kishaszoubérbe adod a szövetke­zetnek, de ha csak a földed után akarsz megélni, a kisbaszon- bérből, kineszünk magunk közül. A. közre mindenki jobban vigyáz, rom a szeme világánál 1 — 'd-m indult gj. álkodó csoport 194S-ban. egyén­ire 50 holdon. Berthold Pé- sr 5 holddal ment a közösbe, al'og Bálim kettővel, Bujdosó enjamin néggyel A 50 hold gy jött ki, hogv az OFA-föl- ekből, a tartalékból kiegészítet­ek. Balog Bálint ezenkívül két dienet is közösbe adott, Aztán itt a felülvizsgálat és megálla- ívották: — a lippói közöscsoport 5 úton halad, fejlődőképes. Ad­unk nekik még 90 holdat — így azdálkodnak most 130 holdon a ppój újgazdák egy része és a olgozni akaró nincstelenek. In- ízobizöttsággá Mészáros Pált, ető Jánost és Bujdosó Reujá- űnt választották. JUit már KT"iS: hatunk — adta ki a jelszót Ba­log Báliul És úgy lett. Tavaly, szeptem­ber 15.-én megkezdték a föld közös megmunkálásál. Mészáro« Pál alacsony, borsod- megyei telepes. Szorgalmánál tek meg itt, folytatták a roham munkát, sikáltak, a férfiak pedii padokat készítetitek, hogy esti már legyen ülőhely, hogy az ün nepélues avatásra való első elő készület jegyében ne kelljen áll va tanulni a gépállomás műsor számait; a traktor és traktoro indulót, a Köztársasági indulót é az Intemacionalét. — Itt nyári vasárnapokon a: ifjúság táncol majd, — mutat i zúgó fenyvesek árnyékolta tém a gépállomás vezetője Köröskő rül virágokat ültetünk. Ott hé túl, a kis tér mögött, játszóié lesz a sári pusztai gyerekek ré szére. EmUt koni/hakertészete létesítünk, a mély kutakat pedig amiket úgysem tudunk hasznai ni, elkerítjük, nehogy kárt te gyenek a gyerekekben. Itt egyéb ként gyümölcsös lesz, már a ta vászon elültetjük a fákat. Rend behozzuk az épületeket roham munkával, mert így tokkal jobban megbecsüljük ml is és azok is, akik segédkei tek. Több mint ötoen méter hosszi az a régi istálló, ahol a fényesr tisztított gépek sorakoznak egy más mellé. Tíz traktor az épüle első részében. Most ajtót szerel nek a gépészek, aztán a különbö ző helyekről élőkért tett ablakra mákra kerül sor, válaszfalat hűi nak a lakatos és kooácsmüheh számára. Ponyvával letakarva ál a terem végén az ezüstszelekto és a két cséplögamiiúra, a tizen négy velőgép katonás rendber, kiigazodva es gyári fényes kőn fősben oárja az újabb „bevetést' Mir dolgoztak, most téli álmu kát alusszák, de nem sokáig mert hamarosan újra sor kert rájuk, hiszen ebben az esztendő ben már működtek a traktorod 119 holdat szántottak fel és ali néhány hét múlva kifutnak a vt tőgépek, a boronák és a töbl gépek is. Egy másik volt istálló épület bem már kiszemelte az állomé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom