Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-23 / 19. szám

DUNÁNTOlt NAPLÓ mwuu » A sárga reakció Mmdazeety bánira ló éa népei- lenes poUtflújának bukása a Va- Hkte politikai céljainak vereségéi is felen ti. A kémkedő, összeeskü­vő esztergomi érsek letartóztatása hatalmas csapást mért as egész nemzetközi reakcióra, amely a vi­lág haladó erői ellen szervezke­dett. A Szentszék és ügynökei már régen elkötelezték magukat az imperialist Aknaki szoros sző­ve! jégben állnak a Wall Street gonosztevőivel, a kizsákmányol ók vezéreivel. A pápa maga dolgozta ki Trn- tnan személyes vatikáni képvise­lőiével, Myron Taylorrej a közös munkaterveit a harc további meg' erősítése érdekében. A pápa uta sí tóttá a népi demokrácia orszá­gaiban lévő képviselőit; hogy az Egyesült Államok követségéhez minden olyan értesülést futtassa­nak ei, amelynek jelentősége le­het a kommunizmus ellen folyó küzdelem szempontjából. Ugyan­akkor újjászervezték a Vatikán .információs" szolgálatát is. A vatikáni kémszolgálat legfonto­sabb tisztségeit az amerikaiak vet­ték át és az amerikai érdekeknek megfelelően felölte ki a pápa a népi demokrácia országaiba dip­lomáciai képviselőit. A pápai irányítás szervezeti se­gítséget is nyújtott a fasiszták­nak, hogy egyes országokban ma­gukhoz ragadhassák a hatalmat. Mussolini a Vatikán beleegyezése és jóváhagyása nélkül nem tudta volna megalapozni pályafutását. Leo Leamann „A diktátor há­ta mögött** cimű könyvében idézi az egyik szemtanú szavait, hogy XL Píus Rómának a fasisz­ták által való elfoglalása után hosszú hónapok óta először aíudt nyugodtan". Amikor Olasz- ország megtámadta Abeetdaiát, az olasz katolikus püspöki kar akti­van támogatta ezt az agresszív ak­tust éa a pápa beszédet mondott * ngyőzelem diadaléról** A katolikus egyház számos ve­zetője a hitleristáknak fa segítsé­get nyújtott a hatalom megszerzé­sében. Mindazok az események, amelyek Hitler hatalomrajutiaa elölt történtek, a jelenlegi pápa nevéhez fűződnek, aki annakide­jén pápai nuncius volt Németor­szágban. MacCabb angol törté­nész a „Vatikán és a ná­ci s m u ■** című müvében meg­emlékezik Paeelli és Hitler kéz­fogáséiról. Az egyház politikai képviselője, von Papén, aki pápai kamarás is, távolította el Brűnin- get és elérte, hogy Hitlert nevez­zék ki kancellárnak. Ettől kezdve a Vatikán egész idő alatt igyeke­zett szövetségre lépni Hitlerrel és bandájával és soha egy szóval sem bírálta azokat az embereke*, akiknek bűnös cselekedeted bor­zalommal töltötték el a világot Még lángodt a hitleristák által fel­gyújtott Reichstag épülete, amikor Bertzam berlini bíboros azt írta Hi'leruek, hogy a német katoli­kus púspökj kar „őszinte kész­ségét fejezi ki az új kormánnyal való együttműködésre". Az egész világ ismeri azt a sze­repe , amelyet a hierarchia ját­szott a spanyol fasizmus győzel­mében. Míg számos katolikus pap a köztársaság oldalán harcolt, egyes püspökségek nemcsak poli­tikai, hanem katonai központjai is voltak a framcoísta felkelés­nek. Franco 1938-^aa XII. Pius pápa és különböző országokbeli1 900 püspök aláíráséval ellátott ' üdvözlőlevelet kapott a fasizmus-1 nak Spanyolországban való győ-1 telme a'kalmával. Ismeretes az egyházak szerepe( a Pé/amféle összeesküvésben,1 Belgiumban a fasiszta (rexista) < mozgalomban, Doiiusson, Schuss- * ni gon és Innitzer bíboroson ke- I resztül Ausztriának a fasiszta * Németországhoz való csatolásában I és köztudomású, hogy a szlovák < bábfasiszta rendszert Tíso te. * reintette meg. A Vatikánnak a * másod'k világháború a'attí állás- < log'alása sem kétséges. A háború < első szakaszának idején csaknem | nyíltan németbarát volt és csak ’ a sztálingrádi vereség után váltó- ’ zott meg részben a magatar ása I A pápai pol'Mka tartalma a há- 1 ború után a fasor.mm maradván nyalnak megőrzése, a kapitalista rendszer fenntartása marad. Az öaazes politikai kérdésben a reak­ció mellé állt, csakhogy beavat­kozása a politikai életbe sokkal nyíltabb már, mint bármikor volt. Az imperialista hatalmak nem­csak helyeslik, hanem ki is hasz­nálják a pápaság politikai befo­lyását ás így került sor XII. Plus és Truman ék megegyezésér«. A katolikus egyházak áa a Va­tikánnak egész tor ország politi­kai életében játszódó reakciós szerepét ma már a legtöbb kül­földi sajtóorgánum sem titkolja. Spe!lman newyorki érsek, Pla-i Daniel a spanyol egyház leje, Schuster olasz bíboros, Thiaserand francia bíboros javaslatot tettek egy világzalnat összehívására kommunizmus Iri Átkötésére. A Vatikánnak a kommunisták és szocialisták elleni nyílt fellé­pése az olasz választások alatt la islhátxxrító volt Franciaországban a klérus 1946 májusi referendu­mában hivatalosan fellépett a da­lnokra ikus alkotmány elfogadás* ellen. Németországban, a nyugati zónában iáiéi esztette a reakciós katolikus pártokat, amelyek sza­botálják a náci’tanítást ás demo­kráciaellenes alkotmányt dolgoz­tak Id. Ausztriában a vezető kato­likus „néppárt" igyekszik fenn­tartani • reakciós rendszert. Ma­gyarországon Mindszentyval az élen összeesküvést szerveztek. A Vatikánból Irányított reakciós politika mindenütt engesztelhetet­lenül lép fel a dem okra'ikus rend­szer ellen és a legmakacsabb a népi demokraltikus rendszerekkel szemben. Csehszlovákiában a je­zsuita Kopalovics állt a fasiszta összeesküvés élén. amelynek szá­lai — akárcsak a Mlndszenty-iéle összeesküvésé — a Vatikánhoz közelálló körökhöz vezettek. A román kormány kénytelen volt kérni Cassulo pápai nnncíusnak Romániából való visszahívását, mert a v«»gárdista összeesküvők­nek nyúj'otf segítséget. A Mkidszenty hazaárulását le­leplezd Sárgakönyv részletesen feltárta mindazokat a bizonyíté­kokat, amelyek a vatikáni magas körök Magyarország elleni kémke­déséről szóltak. Leleplezte a kül­földi magasrangú papi személyek, elsősorban Spellman bíboros, da Inni tzar, Rohr ach er vau Roy éa mások nápellen** mesterkedései: is. Megmutatta a magyar dolgozó népnek, hol vannak az igazi el­lenségei. a nép ellen szövetkező, a tőkésrendszer szolgaságát via* szaklvánó erők. Ugyanakkor meg­mutatkozott a katolikus társad« lom elszántsága Is, bogy leszá' moljon azokkal, akik nemcsak a magyar demokrácia, de a dolgozó nép ás a katolikus agy ház jövőjét Is fenyegetik. A Vatikán reakciós fiz elmeinek, az amerikai fan peri *- litfák ügynökszerepének leleple­zése egy pillanatra asm irányai az egyház áu a vallás allao, amelynek a magyar népi demokrá­cia a legteljesebb szabadságot biztosítja. Valójában a vallás ás az egyház csak akkor iajtkatí kt igazi hivatását — amint arra nem­csak a reakció ellen forduló nagyszámú alsópapság, köztük számot baranyai plébános, da a banda haladó ka to Likasok ás az egész világ katolikus egyházán belül a haladás hfvaf is rámutat­tak, — ha szakit a iö'desarakkal, a kapitalistákkal, ha szembeszáll az imperialisták háborús gyújto­gatásával és az urak hal y«*t végér­vényesen a dolgozó népet szolgál­ja. Ezt a tanulságot kell levonni a Vatikán nemzetközi szerepéből a Sárga Könyv okmányai nyomán elénktáruló hazaáruló fizebaekból a magyar katolikusoknak la. Elnapolták a „kommunista pert* Berlini jelenté» szerint az ame­rikai kommunista párt 1t vezető­ié gi tagja ellen folyó per tárgyalá- lát tzerdáig elnapolták. Magyar tanszék a pozsonyi egyetemen Az MTI prágai jelentése szerint a szlovák megfiiftuímaizo ttafa testű- leite jóváhagyta a közök, a-tásügyi meghatalmazott javaslatát, amely­nek érteimében a pozsonyi egyetem fegógiai karán magyarnyelvű »széke: állítanak fel. 80.000 német francia idegenlégióban A francia hadifogságból hazs-té-t német hadifoglyok közlése szerint — jelen-.i a TASS Berlinből — » német hadifoglyok számárát kiadó t benc& újság adataiból megállapít­ható, hogy 80.000 német teljed! t szolgálatot a francia idegenlégióban. A franda hatóságok kényszeri 5 intézkedésekkel toborozzák az ide­genlégió katonáit. GYŐZELEM KÍNÁBAN L mán jővöbaláó lángelméje előrelátta, hogy az imperia áa szocializmus közötti köz delem végső fokon azon muhi. hogy Oroszország, India, Kína, amelyek a föld lakosságának óriási többségé: teszik ki, élvonalába ke­rülitek a felaxabadu áeár: folytatott harcnak. JByen ér elemben — ét­lapét)« meg Lenin — a kétség ér nyék* eam fér ahos, hogy a vi- ágküzdelem miként fog eldönt. A anodaUzmus végső győzelme kétségkívül áa tököl* teeen bkzto- sitva van.” V an abban valami lenyűgöző nagyszerűség, hogy a Szov- jetúnló ás Keleteurópa felszabadu­lása után Kína is akkor seperte el Csang-Kal-Sek rothad' rendsze­rét, amikor a világ dolgozói hal­hatatlan vezérük halálának ne­gyedszázados évfordulójáról emlé­keztek meg Moszkvától a Fokfői­dig- Hogy mit jelent Kína felsza- ba dúl ás a, azt a nyugati kapitaliz­mus leg «kint élyesebb orgánuma, a londoni Times így Jellemzi: „A Je’enlegi földrengés jelen őségé­ben és előrelátható következmé­nyeiben az 1917-as orosz forrada­lomhoz hasonlítható." Valóban az a megállapítás Igen helytálló ás találó. Mert Kínában is Oöttt a nagybirtokosok, kapi «listák és Imperialisták ntolsó órája. A nagy küzdelem, amelyet lélekzetviesza fojtva flgye't nemcsak Ázsia még lelgázott népe, hanem a világ va­lamennyi dolgozója ét amely hó­napok óta kínos órákat szerzett a Wall S'ree: urainak, utolsó fel­vonásához érkezett. A hasonlóság kísérteties az 1917-es orosz és az 1949-ee kínai események közöl. Kínával is egy földrésznyi birodalom törte össze bilincset' és Kínában is a Kommunista Párt vezette diadalra a néphadsereg győzelmes hadosz á- lyait. Az orosz munkások, parasz­tok és katonák számára is Lenin dolgozta ki a győzelem stratégi­át ég ez az örökérvényű taktika most is egyik csapást a másik után méri az imperialista elnyomókra és áruló csatlósaikra. Az, hogy Kuomintang-Kina ösz- szeomlott, fe té'el nélküli békét kért' és a rendszer korrupt vezére, Csang-Kai-Sek megszökött, az el­múlt évtizedek legérzékenyebb csapásét Jelenti az amerikai impe­rializmus számára. A kínai nép­hadsereg csodálatos hősiességgel küzdőt: és feltartóz athatatlanul kergette maga előtt Csang-Kai-Sek zsoldosait. Mandzsúria, majd Basak-Kina éa Kőzép-Klna jelentős része is f«•szabadul és csat akozott a népközt árvasághoz. Több mint 200 mtniA emberre köszön ött új élet és az ország legértékesebb vas, erén, arany és ezüs bányái­ban. vasútvonalain, üzemeiben, gyéraJban kezdődőt' meg « tér- m«!ő munka amerikai f«'ügyelők és tőkések nélkül, akik rntTrárde- kát vág'ak zsebre Kínában. Csang-Kai-Sek és amerikai Íré* nryf ói hiába kíséreltek meg min* dent a katasztrófa megáik tóéira* A nép eHördül tőlük, megutálta ókat hltszegéeükért, árulásukért és a felesleges vérfürdőért. Ez sl eazteen pusztítást és vérengzést már előbb is meg lehetet*, volna állítani, ha a Kuomintang-kormány békét kér éa már előbb meaeazl Csang-Kai-fieket. A Kínai Kom* mun ista Pánt ax egész nép akart* ti: fejen* ki, szolkor ki jelentettél „A kínai népi felszabadító hadse* regnek alegeedó erő 41 readelke* zésére, bogy a reakció* Kuomfa* tang-kormány még megmarad! fegyvere* erőit a nagyon közaÜ Jövőben véglegesen szétzúzza Mégis a háború mielőbbi befeje­zése, az igazi béke megteremtése és a népi tömegek szenvedésein«* megszüntetése érdekében a Kínai Kommunista Párt kész a békéiéi A drámai gyorsasággal beké* “ ve kezd események már Is* mértéit. A Kuomintang-kormány kénytelen volt elfogadni a feltétéi nélküli megadást, a háborús főbű­né« Csang-Kal-Sek ás felesége Al­ii ólag Formosa szigetére szökött, mérhetetlen kincs és vagyon ki té­ré ében. Csang-Kai-Sek bukása egy egétf rendszer bukása, amely eltemette az amerikai befolyást, a nyugati imperia-ia.a érdekek kiszolgálását* Az új Kína véglegesen szaki: a nyugati barátsággal, amely becsap­ta, kilősz otta és háborúkba so­dorta. Az új Kína falszabadult népe « Szovejtúnló és a népi de­mokráciák béke/rontjihoz csatla­kozik és messzehaogxóan hirdeti, bogy a kínai felszabadulást követ­nie kell a burtoaí, indonéziai, viet­nami szabadságharcok győzelmes befejezésének. Az ázsiai vihar nem áll meg a Jangca-folyónál és mint Lenin elő­relátta, Távok«.« en olyan vég* zetea csapás éri az imperializmust, amelybe belepusztul az ember ember által történő kizsákmányo­lásának gyű'ölt rendszere­nép barátai“ legelső kiadásának márványkeret be foglalt példánya. S a kővetkező teremben ott találjuk Lenin egy-egy fontosabb márványba foglalt cikkét, vagy könyvét. Majdnem minden könyv történetével kapcsolatban ott láthatók a felhasznált forrásmunkák is. Ezek tanulságot adnak, nemcsak Lenin sokoldalú nyelvtudásé tői, hanem alaposságáról, gondosságáról is . MEGHATOTTSÁGGAL NÉZZÜK az első Iszkrát s az ezt kővető újságok megsárgult lap fait. — Lenin, a proletariátus vezére. Már egész fiatal korától kezdve a rendőrség, mint veszedelmes forradalmárt tartja nyilván. Láttuk rendőrségi lapját, kitiltását az egyetemről for radalmi agitáció miatt, láttuk a térképét, ameli feltüntette Lenin száműzetéseinek, lezárásainak helyét. Külön terem ismerteti a Nagy Október Forradalom eseményeit, középpontjukban a munkásság vezérével: Leninnel, aki mindent tud, mindenütt ott van és sosem fárad el harcban, Lenint a polgárháború és a külföldi intervenció éveiben, amikor irányította a har cokat, s ugyanakkor vezette a fiatal szovjet ál lám építését. AZ 1920—21-es ÉVEKBEN kezdődik az át­térés a békés munkára s a nemzetgazdaság újjá építésére. A Szovjetunió első nagy gazdaság terve a Goelro-terv Oroszország villamosilásá nak programja. Lenin közvetlen kezdeményezé­séi e, ellenőrzésével és irányitáfá'ial készül. Nem­csak a tudományos munkálatokat kíséri figye­lemmel, hanem állandóan látogatja a nagyobb építkezéseket. — Leninnek, mint pártvezérnél munkáját végigkísértük egyrészt művein keresz tül, láttuk felszólalásait, jegyzeteit a pártkong resszusokon, tervezetét a párt szervezeteiben sajtóban, gyűléseken kifejtett hatalmas teve kenységét a párt egységének és tisztaságánál jegyében. A múzeum egyik legszomorúbb része a Lenin elleni áruló merényletet mutatja be. Ir látható az a kabát is. amelyben Lenin megsebe süli és amelyet Krupszkája asszony, I min jel, sége stoppolt be olyan tökéletesen, hogy esc azért lehet látni a golyó helyit, mert megvan jelölve. LEGNAGYOBB HATÁST a gyász-terem tet­te rám. Vörös-fekete szőnyegekkel és zászlók" kai díszített szoba, a halottaságyon fekvő Le­nin feje felett Sztálin esküjét mondó, elszánt, lelkes gyászoló tömeg. Szinte érezni lehet, hogy a nagy Lenin halála a mélységes gyász mellett az építeni akarás lelkes érzéséi őniötte a dol­gozókba. A falon képek, újságcikkek, a kor mány, a Párt jelentése Lenin haláláról, gyász- népgyűlések a Szovjetunió legkülönbözőbb tájain és külföldön. Lenin köztünk marad, — mondotta Sztálin « gyászünnepségen, s hogy ez mennyire így van, igazolja a következőket. Az egyik az ú. n. Le- niniana. Hatalmas, menyezetig érő szekrinuben állnak Lenin legfontosabb művei, a világ leg­különbözőbb helyein és nyelvén kiadva. Csak mint érdekességet említem meg, hogy itt lát­tam először életemben pl. tatárkomi, csuvas. mári, azerbejdzsán stb. nyelven kiadott könyve­ket. LENIN ÉS SZTÁLIN MÜVEI 1917—t2-iy 097,911.000 példányban jelenlek meg. Azt hi­szem, ehhez az adathoz semmiféle magyarázatot fűzni nem szükséges, az egyik falon „Lenin o művészeti irodalomban" c. könyvösszeállítását látjuk. Gyermek és népmesék, szépirodalmi élet­rajzok, tanulmányok, zeneművek csodálatos gazdagsága köti le figyelmünket. A legutolsó terem: Lenin a képzőművészetben és népmüvé szetben. Itt a legjobb és ismeretlen szobrászok, festők, kézimunkások, ötvösök szebbnél-szebb kifejezéséi formában és témában igen gazdag alkotásait láttuk. A népművészeti részben Lénia tlakja szőnyegre szőve, tányérokra égetve, fá­ból. csontból készüli tárgyakra faragva. A Lenin' múzeum a történelem legnagyobb alakjának a- életéi örökítette meg Felemelő érzés ezek kö­zött az emlékek között bolyongani büszkén arra. hoqu tovább folytathatjuk Lenin halhatatlan mű­vét ., Moszkva, tűt!) tanuár 1*’ 4 >r ILLYÉS ÉVA; A MÍK7KVAIIFIIIII-MII7FIII Moszkva egyik legjellegzetesebb épülete rremi tövében végighúzódó Forradalml-téi Ivó Lenin-múzeum. Hatalmas, három emelet őröstéglából készült épület, melyet napoi öbbszáz ember keres fel. Nemcsak a külföldi temcsak a Szovjetunió legkülönbözőbb vidék öl pillanatnyilag Moszkvában tartózkodó szí et állampolgárok, de a moszkvai lakósoknak gy állandó programja: megnézni a Lenin-mázi not, megismerni minél alaposabban Lenin é ét, tevékenységét. AZ OTT 1 ÖLTÖTT 3 óra alatt a Itgkülöi ebb nemzetiségek képviselőivel találkozta legható volt nézni a kisfiának magyarázgt pút vagy anyát, a napi munkából hazaié umkásokat, utcatakarltókat, a Leninről szí <öadásra készülő egyetemi hallgatókat va edig az idős egyetemi tanárt, aki — mint me otta — Lenin hajóidnak évfordulója elölt mi en évben eljön ide „látogatóba". Ezeknek •gkülönbözőbb nemzetiségű és foglalkozású e, ereknek egy közös jellemvonása van: határtól sztélét és szeretet Lenin, a proletariátus i éré, tanítója iránt. A 21 TEREMBŐL 16 Lenin életét mutat ? születésétől haláláig. Végighaladva a term énk rajzolódik egy hihetetlenül sokoldal izdag egyéniség képe, aki nemcsak a tudom fok továbbfejlesztésén dolgozott, hanem gy írlatilag is vezette a proletariátus eddigi le igyobb forradalmi harcát, aki hihetetlen so dalúsággal irányította a világ első szociális luma alapjainak lerakását fantasztikusan neh irülmények között. — Lenin minden Öve egy-egy állomási jeleni a proletúriátus < életének és forradalmi harcának történetébe öotőn ni első tetemben szembetűnik a „Kik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom