Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-19 / 15. szám

1949 JANUÄS 19 DUNANTOLI NAPLÓ A minisztérium lényeges vé/ioztaiásokka/ jóváhagyta Baranya vetési tervét Az elmúlt hét végé®, Keresztes Mihály államtitkár, a földművelés- ügyj mioisztériumban értekezletet tartott a vármegyei gazdasági fel­ügyelőségek vezetői részére, a ta­vaszi vetési ütemtervvel kapcso­latban- Ezen az értekezleten a ki­küldöttek ismertették azokat a változásokat, amiké: a megyei népi bizottságok hajlottak végre a minisztérium által az egye« me­gyékre összeállított tavaszi terven- A Dunán téli Napié a közelmúlt­ban ismertette ezt a vetési '-érvét és a népi bizottság módosító ja­vaslatát. Módosítás ax ütemterven A földművelésügyi minisztérium­ban megtartott értekezleten a mi­nisztérium lényeges módosítással hagyta jóvá s baranyai ütemtervet, *— A leglényegesebb változtatá­sok: — mondotta erre vonatko­zóan dr Paulay Gusztáv, a megye; gazdasági felügyelőség vezetője — a következők: tavaszt árpából a javasolt 20.000 helyed' 24.000, zabból * javasolt 22-000 helyett 19.000. < javasolt 100 bo’-d olaj­len helyett 300, 150 javasolt rost­ié* helyett 1000» 2750 rostkender helyett 3500 holdat kell elvetni. Csökkentette a minisztérium a zaboébükkőnv vetésterületét is 14.000 holdról 12.000 hódra. — A napokban váir-om a minisztérium hivatalos értesí­tését a végleges döntésről, — folytatja a főfelügyelő, — és amint megérkezik, a járási fel­ügyelőkkel és gazdajegyzőkkel ki­dolgozzuk a tervet a községekre teljes részletességgel- ** Összeül a megyei népi bizottság — Ennek az értekezletnek az eredményét viszem újból a me­gyei népi bizottság elé. amelynek január 25-tg le kell tárgyain; az új és a községekre is kidolgozott ütemtervet, amit a népi bizottság küld meg a községeknek­A községi népi bizottságoknak február 1 ig le kell tárgyal- níók egyénekre és holdakra, saját vetéstervüket, és esetleges módosító indítvá­nyukat a megyei népi bizottság­hoz előterjeszthetik. Ezen a köz­ségekre kidolgozott, ütemterven azonban már csak úgy lehet vál­toztatni, ha az egyik községről levett területet a másikra utalják át, mert a minisztérium által elő­irt mennyiségnek mindenképpen wg keli] lennie. A javaslatok fi­gyelembevételével hozza meg a APOLLO t{r vakmerő pilóta kalandjai Égi szekér Előadások i 5—7—9 órakor Ö8AM1A Izgalma» küzdelem a lengyal nemesek «Uns VasBklii Bogdán FószerapUi N. Mordlnov Előadások! fél 6 lói 8 órakor PAR K Tűzzel vassal Főszereplők: V. Szelevjev, V. Ljnbiner JONI PIERRE 4a MARGÓ Előadások: érakor végleges döntést a megyei népi bizottság. — Az értekezleten szó volt természetesen a végrehajtás ellen­őrzésének módszereiről is- Ismer­tettem az őszi baranyai ellenőr­zést, az utca és a dülőbiztos módszert. Az értekezlet a dülőbiztos rendszer (etjes ki­építése mellett fogiáit állási, ami. Csanádban nagyszerűen be­vált. Ennek lényege az, hogy mindenegyes dűlőre biztost nevez­nek ki, aki hetenként legalább egyszer végigjárja területét, jelen­tés: tesz s. községi gyüjtőszerv- nek és ennek alapján alakul ki az egyes községek teljesítménye. — A szakigazgatásnak és a né­pi szerveknek az elkövetkező időkben a legfontosabb feladata a tavaszi vetési ütemterv végre­hajtása, ennek tökéletes ellenőr­zése» mert esen múlik az ütem­tervünk sikere, — fejezte be nyi­latkozatát dr Paulay Gusztáv fő­felügyelő. Pécsett hétfőn tartják meg a Lenin-emlékimnepet Hatalmas előkészületek a Szovjetunióban Pécs dolgozói méltóképpen ün­nepük meg Lenin halálának 25 éves évfordulóját. Pártunk nagy tanítójának emlékére a Magyar Szovjet Művelődési Társaság ün­nepi estet rendez január 24-én, hétfőn, a Doktor Sándor koltúr- házban. Az ünnepi est minden mű- sorszáma Lenin elvtárs nsgy em­lékét idézi. A Magyar-Szovjet him­nusszal kezdődik az ünnepség, majd Majakovszkij: Lenin c. verséi A Bőrgyár fizikai és szellemi dolgozói kimondották az ipari szakszervezet megalakulását Táviratilag üdvözölték a Szakszervezeti Tanácsot az új kolletív szerződésért hangotás’ára, A Bőrgyár Veress János kultúr- termét «ztoűlifig •'-öltötték meg a gyár dolgozói, de meg jeleni'.e« «r taggyűlésein <3. vasmunkások, * ma- giánalkataazottak, a. mérnökök és technikusok szakszervezetének kép- viselői is, hogy kimondják 0 bőr- gyári bőripari szakszervizei meg- alakulását. Koós Anal, 0. Bőripari Munká­sok Szabad Szakszervezeté köz­pont jártak kiküldőt:* beszélt az ipari. ezervezetek megalakulásának jelentőségéről — A mai taggyűlés ünnepi ak­tus — mondotta, meri ezen a tag­gyűlésen hozzuk létre a dolgozók igazi egységéi, itt döntjük le a kapitalizmus ál­tal emelt vastag faiat, ameiy eddig fizikai és szellemi dol­gozók között emelkedett és i t ko­vácsoljuk még szorosabb egységbe a különböző szakmajú fizikai .dol­gozókat. A munkásmozgalom eddigi ta­pasztalatai megmutatták, hogy a régi szakmai szervezkedés ma mái káros, nem szolgálja íj dolgozók egységé', sőt a termelésre is hát­rányosán hat. Beszéde további ré­szében méltatta a Magyar Dolgozók Pártjának politikai sikereit, amelyek lehetővé tették e munkás­osztály hatalmas érdekképviselet szervének, a szakszervezeteknek az á:szervezésiéi történő megerő­sítését, Végül kérte, hogy az új szervezetben egyesük! fizikai és ér­telmiségi dolgozók szorosan fogjanak össze és kö­zösen küzdjenek együtt a szer cializmusért, A. brigádok roham­munkával építik a szoßializnragt Joíipovjc® István a. mérnökök és technikusok képviseletében őrömmel üdvözöl.« az_ iparig »zak- szervezet megalakulását. Kijelen­tette, hogy a műszaki értelmiség minder» rudasával a munkásság ol­dalán akar továbbhaladni­— A műszaki értelmiség legfon­tosabb feladata — mondóba — hogy a szocialista termelés magasabb termelékenységét elősegítő újító és élmunkás mozgalmat fimo- gtsu, arra törekedjen, hogy a munkás­ság körében kialakuljon az a ma- gasüihbrendfl rounktsieilem, amely a Szovjetunióban már eddig is utolérhetetlen eredményeket pro­dukált. GeEér B. Miklós a magicáikéi tnezottalcnak &z ipari szervezke­déssel <a failkad munkássághoz tör­tént közeledése feletti örömét tol­mácsolta. — Az Ipari szakszervezet egy korszerűbb, az eddiginél magasabb- rendű ^szervezeti formát jelent, r ezért áttérő tagjainkat ml úgy te kintiük, miO't akik az eddiginél szé­lesebb hatáskörű, fontosabb peer tot fogytak et meg. a szocialista társadalom valnsulása érdekében, Hangyily ózta íz áí&z er verésed kapcsolatos áfnevelés fontosságát. Borsos Árpád elvtárs, 0. Vasmun­kások központi küldött® a bőripar­iban foglajkoz't&tolt vasműnk ásók­nak a bőripari szervezethez tör­ténő csatlakozását jelentette be. Kifejtette, hogy a ezaksie-rvezotek fejlődése során" ez a taggyűlés igen jelentős áldomás, Megállapí­totta» hogy a brigádmozgalom eddig igen sokat tett a különböző szakmá­jú dolgozók munkájának össze­kérfe. hogy az együttműködést még szorosabbra kovácsolják és kivanta, hogy mielőbb elérjük a szocializmust. Szilágyi József, Szilágyi. Dezső és Harntk Rudolf fetezóte’ása trán Szüo József vállalaivezaö beszélt az ui koKektfvl szerződésről. Kije­lentéit«, hogy a szabatos, új nor­mák márciusig elkészülnek. Kérte a taggyűlést, hogy jelötje ki azo­kat az öt hónapos muntóiverseny- bes kitűnt munkásokat, akiket jutalmazásra akarnak terjeszteni. fw­lí 3 jelölik a kiváló munkásokat Az egyes műhelye felszólalói a következőket javasolták jutdma- zásra: Gépház: Sáfrány Mihály, Tancs-ik József és id. Makk Ferenc, Boxos- I.: Horváth Imre, Készáru: Nell Győz öné. Cseres: Gergely János, Tatpac; Honig Pál, Szines- blrkáis: IHa Mária, Meszes: Szakija Ferenc és Szilágyi József. Iroda: Csütörtök Lajosné, Ságodi Is ván- né, dr. Molnár Endre és Tuza Bé­li. Blankos: Bárdos! János, Boxos II.: Marton József né. Krómos: 'ti ■■ költözött Hamerli gyári munkások nevében kérte a börgyári munká 60k egy üt" érzését. Szűcs József méltatta a feJter Mayer István. tmann tívtárs a Bőrgyárba jesztésre javasoltak érdemeit és a bőrgyári munkások együttérzésé­ről biztosította a Hamerli kesztyű­gyárból jött munkásokat- Vasvári János beszélt a börgyári brigádok munkájáról és ismertette a napokban lefolyt vasgyfljtő és ta­karj ó rohammunka eredményeit. Végül 0 taggyűlés egyhangú szavazással fogadta el a kiváló munkások jutalmazásá­ra vonatkozó javaslatot és határozatot hozott, amely sz*- rin't táviratban üdvözli a Szakszer­vezeti Tanácsot az átszervezés és az új kollektív szerződés megkö­tése alkalmából­szavalják. A magánalkalmazottak zenekara Chopin gyászindulóját adja -elő- Az ünnepi est szónoka dr. Bévész Ferenc elvtárs lesz Bu­dapestről. Beszéde után „Sztálin esküje" következik, majd a Bőr­gyári Dalárda a „Lenin gyászda]“-t énekli, a magánalkalmazottak ze­nekarának kíséretével. Ugyancsak a Bőrgyári Dalárda énekli a Komszomol dalt: Leninről szó­lunk- A „Mi Leninünk". Margaréta Elígér verse után az Internaciona- léval fejeződik be az ünnepség. Pécs dolgozó társadalma ünnepi szívvel készül Lenin halálának év­fordulójára és sohasem feledi: ki volt nekünk Lenin­Moszkvai jelentés szerint Lenin halálának 25. évfordulója alkalmá­ból nsgy előkészületek folynak a Szovjetunióban- A már ismert elő­készületeken kívül az eszt-szovjet köztársaságban az előadók százai ismertették Lenin életét, és forr dalmi tevékenységét. Kérpátukraj na városaiban és falvaiban felolva­sásokat és előadásokat tartanak. Igen sok látogatója van u 10 éves fennállását ünneplő kujbísevi Le­nin múzeumnak- Varsóban az egyesült lengyel munkáspártok Lenin emlékünnepséget rendeznek, és átalakítják á varsói Lenin mú­zeumot. Brünben a szovjct-cseh- szlos’ák társaság kiállítást rendez Lenin életéből--------------------£ Or izetbevet tek egy szülésznőt Siklóson és környékén mindjob­ban elterjedt a híre, hogy özv- Bog­nár Fér énemé 60 éves, siklósi lakos, volt szülésznő huzamosí-abb idő ót* magzatelhajtással Üzletszerűen fog­lalkozik- A rendőrség ^ váratlanul vizsgálatot tartóit Bognárné ottho­nában, az asszony a nyomozók fei» széíftái&ára- először tagadta bűncse­lekményét és semmiféle „műszer, ről” tudni nem akart. Majd kérőbb az után érdeklődőit, hogy milyen „utón úszhatna" meg az ügyet. A nyomozók erélyes fekzolitására azu ián Bognárné beismerő vallomást tett. Bevallotta, hogy az U'óbbi két év alatt tiz magzatelhajtás: köve­tet-. el főleg beremendd asszonyokon Bognárné beismerő vallomása után a rendőrség őrizetbe vette és á> kisérte ez ügyészségi fogházba. „EZ VOLT A LEGNEHEZEBB, de MpyUna Uqme&k Majoriis Gyula elvtárs elmondja élményeit a tagfelülvizsgalatrol ff Pártszervezeteinkben befejeződ­ték a felülvizsgálatok. A bizottsá­gok tagjai, «.kiknek lelkiismeretes munkájától függött, a tagság felül- vizsgálata, elkészítették jelentései­ket. tetet .ék a ceruzát és vissza- mentek ez üzemekbe, bányába, mű­helyekbe. hogy Ismét bekapcsolód­janak a termiélésbe és még nagyobb lendülettel!, tovább folytassák m-un- kájukait­Majori: s Gyula elv társ is vissza­ment & Sörgyárba- Munkájára így emlékszik vissza: Ez volt a. legne­hezebb párt munka, amit valaha vé­geztem. de ez volt a legszebb is. — MII,YEN BFMYOMAsaIM voltak? Azt tapasztaltam, hogy mindenki ügy ragaszkodó t a párt­tagsághoz, mintha *z élete függne tőle. Főként azok féltek a kázá. résről, akik semmiféle párt műnk át nem végeztek, bár egyébként kü­lönösebb panasz nem vök edenük. Azok, akiknek „vaj volt * fején" nem mutatták, hogy félnek, inkább szerették volna félrevezetni a bi­zottságot. Persze, azért voltunk ott, hogy ez ne sikerüljön. Pedig megyon nehéz volt a dolgunk. — A bizalmiak gyakran nem végezték el rendesen a rájuk bí­zott feladatot. Ez sok nehézséget okozott mert teljesem 'ismeretien emberekkel kerültünk gyakran ősz- sze és azt tapasztaltuk, hogy * bi­zalmi jelentése inkább csak külső­ségekre szorítkozik. a tagság Általába* őröm­mel fogadta a felülvizsgálatot. Az alapszeTvezet tagsági', melyet fe­lülvizsgáltunk ideológiailag nem vo’ ugyan eléggé képzett, de nagyré­szük becsületes munkásember volt, sok esetben világnézeti kérdések­ben tájékozottabb, mint akárhány ér elmiségi dolgozó. Itt megjátszott hogy pártunk gerinc* & munkás­osztály, hogy foglalkoznak és tő­rödnek. a párttal, ami szervesen összefügg életűkkel, boldogulásuk­kal. A tagsági könyv sok mindent el­árult- Ez mutatta meg igazán, hogy iTiemnyire volt fomitos valaki­nek a tagdíj pontos befizetés«, hogy törődött-e ekkor is a párt éi, amikor nem volt még szó felül- vizsgáidról, vagy csak akkor vált a -tagdíjba tra-lék rendezése sürgős­sé, amikor felülvizsgálatra kerül1. Mondom, a tagsági könyv sokat elárult. Volt olyan esetünk is, miko- a tagkönyv példásan rendben vöd, mégis ki kellett az illetőt zárnunk, miután osztáúyidegen voir. Bizony, sokféle szempontot keltett vem előtt tartani. MJÉ!V KEIiCLT valaki, aki azzal fenyegetőzött, hogy öngyil­kos lesz, ha kizárjuk. Sajnos sem­mit éle menitség nem volt számára, múltjában olyan dolgok voltaik, mely miatt nem hagyhzrtuk meg a párt­én, értékes és szép munka öbbet tanultam, mintha kei ban- Igi voll:. Ti bélig könyveket bújok — fejezi be beszámoljál Majoriis elvtárs. Felülvizsgáló bizottságiunk ko­moly munkát végeztek .Sok becsü­letes elv-társa.', akikről kiderű’t nárthüségük és rátermettségük, fontosabb pozícióba javasoltak, is­kolára küldtek. Sokat pedig, akik fenhangon hirdet'ík kommunista mivoltukat. de közben reakciós kö­rökkel tartottak fenn i-zoros kap­csolatokat kizártak, mert nem va­ló közénk, nem artozhrnak a mun­kásság élcsapatához. Majorifs elvtárs megtette köte­lességét, lelkű s-rrier eteden, párjá­nak érdekeit szemelő t tartva bo­gozott, építette, tisztított« pár un­kát- Most vissza men üzemébe, hogy felhasználva azt, amit a **- lülviz.igáte.' alatt- ‘anult, • tovább építse, tovább érőéi se mindnyá­junk büszkeségét: « Pártot.'

Next

/
Oldalképek
Tartalom