Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-19 / 15. szám

DüNÁNTOll NAPLÓ «Mi JANüX* t» AN AST GONDOLKODÓ ÉS VEZÉR M1 Iben ven Lenin nagyság*, miben vac a ieninizmu* le- győtheteilen eleven ereje? Lenin nagyaága abban van, hogy korunk leglényegesebb íe adatának láng- lelkű ‘.olmáctoiójakén: jelen tk«- eett, a korét túlélt Aapiaínnus forradalmi megdöntése, a proleta­riátus diktatúrájának felállítása é$ egy új, otz'álynélküli kommunista társadalom megalapítása feladatá­nak tóim ácsoló jaktel Marx után Lenin voí>. a legna­gyobb gazdasági tudós. Lenin mű­vei az agrárkérdésró!, a kapitaliz­mus oroszországi feji ódáiéról és különösen klasszikus munkája: „Az imperializmus, mint a kapita­lizmus legfe-sóbb foka” új fejlő? dési fokot je entenek a marxi po­lt ikal gazdaságtanban- Lenin, miután udományos analí­zisnek vete t* alá a kapitalizmus modern fejlődési fázisét, tényként állapította meg, hogy s régi ipari kapitalizmus monopolkepií* Izmus­sá, imperializmussá alakult ét. Az imperializmus, mint Lenin tanítja, t burzsoá társadalom minden el­lentmondásának agnagyobhfokú kiéleződését, a kapitalizmus rot­hadását, a reakciónak minden vo­nalom való megnövekedését jebd T exun az új, általa felfedezett ~ örvényezerűségek alapján és fó eg a monopolkapirakzmu* egyen­lő >n fejlődésének tőrvénye alap­ján a pro etárforradalom ÚJ elmé­letét teremtette meg, az: a taní­tásé', hogy a szocializmus győzel­me lehetséges, egyelőre csak né­hány, sőt esetleg egyetlen ország­ban is­tenin legnagyobb felfedezése az úiíam szovjet formája, min' amely legcélszerűbb alakja a munkásosz­tály diktatúrájának. A szovjet ál­lna megalapítása a világtör'éne- femben új korszakot nyitott meg. Lenin taní ása a szovjet demokrá­ciáról mint aagasabhrendú demo­kráciáról, a társadalomtudomány egyik nagy vívmánya volt és ma­rad- Sz'-álin s szocialista államról szóló lenini tani‘ást továbbié fesz tette, a szocializmus győzelmes épitéaé: kísérő új tapasztalatok eméletj általánosításával gazda­gította­Lenin lángelméje mindent átfo­gott Tudományos érdeklődése «ok területre terjedt ki, az atomszer- keztőJ a munkáaowály és az egész emberiség sorsáig, a villa* mosítás kérdésétől az irodalomig és művészetig, a bölcseleti kér­désektől az állami szerkezet prob- 'émájáig- És Lenin mindez* egyet­len célnak rendelte alá, a munkás- osztály forradalmi harcának a ka­pitalizmus ellen, a kommunizmus diadalán ak­ti ^bizonyítóira Lenin, hogy * ■*-* legújabb term észét tujt-om á­nyi felfedezések nemesek nem T«n- dátik még, hanem inkább minden­képpen alátámasztják a modem dialektikus materializmust „Mate­rializmus és empiriokritieizmus’ című híres munkájában Lenin azt írta, hogy a modern fizika forra­dalmait 41 át # önmagából hozza világra a dialektikus materializ­must. Ezeket a „szüléseket" gyöt­relme« idealisztikus gondolat-inga­dozások kisérik, mivel a fizika tu­dósai nem ismervén a dialektikus materializmust, a burzsoá idealisz­tikus bölcseiéit hulladékait hasz­nálják fel. Lenin megmutatta ne kik a fizika válságából! kivezető utat, „Azt irta, hogy az anyag mozgási formái, az anyagi világ törvényszerűségei végtelenül kü­lönbözők. Az atom, * mikrokoz­mosz, csakúgy mint az egész ter­mésbe t kifogyhatatlan- A modem fizika fejlődése teljes mértékben megerősítette Leninnek ezt a as* niális prognóziséi, A politikában és a tudomány­ban Lenin hadvezér nagy és szen­vedélyes harcos volt. Lenin har­colt a burzsoá 'árgyilag-osság el­len a filozófiában, művészetben, tudományban, amely valójában a ki zsákmányolók osztályának önző érdekeit szolgálja- A filozófia csak úgy, mint a politikai gazdaság­tan, pártos tudomány Képzőművészeti események Pécsett A pécsi képzőművészei szabad- szervezete rendezésében Pécsre jön az Institut« Eraneaise kiál­tása, amelyen , a ba-adó szele mű francia fes-ők ás grafikusok alko­tásai szerepelnek , A Idái'ítást egybekapcsolják a franciák két legnagyobb költőjének, Araoon és Éluard műveinek ismertetésé­vel, verseinek bemu'a'ásával- A fővárosban már rendszeresítették az irodalmi matinékkal egybekö­~XltltÚJ€L —» Mltxiizit X pawn attbadmflv*. ISdtei felügyelözég éa a 'Bahtínyl Tirta*** s**~ badUcezuni előadásai an. fában ma «(te 6 órakor a városháza kaágyOWM termében ér Vándor (}yula femertietí Pánt» költészetét. A Képzőművészeti Fő­iskolán munkásszárm»- zásu ifjak részér* szak­érettségire előkészít« tanfolyamét kell szer- vazm, hosv azzel alő- sagftsáb az új rajztaná­rok képzését. Jósé PedreTI »»tortái tőtt képzőművésze i kiáliltásokat és ennék Pécsett is va’ószdnűleg nagy sikere lew A pécsi képző­művészek rendezvényében jelen­tős esemény lesz a realista festé­szet egyik úttörőjének, Dési- Huber Istvánnak gyüj'eményes kiállít ésa, ameJ-yre februárban ke­rül «gr. Utána Vedres Mánk kis­plasztikái művei kerülnek a kö­zönség elé. hányásé seemAyában SJ nagyhatású kölldje tá­madt a F ranco-ia« r n ok - ellen küadö spanyol partlzánmozgalomn ak. ódat számyalású költe­ményeit kémröl-kézre »zajról-ezájr» adják spanyol «sabadeághareo- enk és a velük rokon­szenvezd tömegek. Hatvan úszót és huszonSt vízilabdázót nevel a PAC-Közüzem Hideg, téli aái fúj aa utcán, aa emberek íáaósan húzzák daeze ma­gukon s kabátot. Ennék ellenére aa éUeawt Junu Pannonius gimádxluin ««ódájában délutánonként ussy a eürgée-fongás. Az ússók edaéena-pjaln különösen megélénkül as élet. Hat őrs után a „privát“ fürdözök eihary-- ják az úrnődét, megjelennek a PáO ússók ás rizüabdáeők. Lelkes «portélé mind, feltűnik néhány úszó pompde ittluan. Létezik a mozgásukon, hogy szakember vezeti u edzéseket. Külö- nöaen Veeeai, Fftzea!, Lombos *$ Kar- Bal úszik népem, dl a PÁC legjobb versenyló! Közben megérkezik at edsó, ór Bi­lire Fenne. Azonnal eieeendeeedik az Úrnőd a. Megkezdődik a komoly mun­ka. Az edsó állandóan -magyaráz, ttezáe Ma bem is megállítja verseny­zőit te javítgatja hibáikat. — Mintegy hatvan úaaóval és hu­szonöt visUahdáaöraJ needelledt * PAC-Kfiaflnem — mondja Bilire dr. *=* Igen sok tehetség« gyerek Jár aS edzéseinkre. Uténpótüeuak tehét Un- toaltva van. A Jövőre vonatkosőlag a tervem aa. hogy a fősúlyt a vilii ab déra halyezezn. Tennáaseteeen a* úszást sem hanyagolom éL Azonban van agy pér teedm akikből kttünó vízilabdáét lehetne nevelni. Amellett hogy vfsUaMáenak. mSg az úteóver- eenyeksn is részt vehetnek. Kemélzm hogy hamarosan sikerül öeezcbosnom egy olyan vtzí! »,bd «csapatot, amalyzv az egén vánoe büszke Mset Mlad*», ecetre nagy előny a a fedett nseoda ment tavasszal mán koQően felVéaaái- ve mehetünk ki a scabadbe. Búcsú *ónl megtudjuk, hegy a te- oeztály vezetőcégének minden tfinS- véee is hogy aa ússés és vteflabda tömegsportéi «éljék ás a fiatalsáp minél nagyobb számban kedvelje meg est a «*» «portásat!. Közepes eredmények az ugrószámokban Low idő, Amikor hej?- kopieren uazunk majd egyik u cibói & má-rkbi is. Vacsorára hívnak a Kortvárosha és saját kfi- Irnbojáréiú gépünk laká­sunk erkélyéről starte? éa pontosan ««áll íe házigaz­dánk udvarán» Egyelőre még csak hosszabbtávú ársaeutazá- saks- bonyolíthatunk íe, a amióta vWék! gócpont­jainkat Mgtfargálom kap- esol^ össze a fővárossal, 9 lakosság repülni tanul. Mire aljőn a bahkepte' ideje, a nép megszokja iassan, ahogy dédszüleiirk megszokták a va&uta é« má már nem szerzáció aa autóbuszokon való köz­lekedés sem- Ki ne era- íéikeenék a vasutasadig tór'énetébő!, mlyen csoda volt, amikor Vácra befu- főtt ez első magyar gőz- vasút a múlt században? Az úttörőkéi, akik feljne- részkedfek a gőzmozdony mögé szereli* kocsiba, hozzátartozóik aggódó szívvé? kísérték kJ a pesti Sndóházba ée könnye» szemme? búcsúztat ák: haj n*> érje őket. A mi repülőtereéraken a ma még ehhez hasonló hangulat uralkodik. Ami­kor az acéJmadár tee'e felröppen a levegőbe, a repülőáliomte épületének erkélyéről szorongó szivű kísérők könnyes szemmel fengefft záebkendőjükei. Az utas negyven perccel később leszü 4 vidék] vá­rosban, eWS ú js a telefon­hoz vezet, hegy személye­sen adja tudtul aggódó hí­veinek: élve éri a földre A különös szororigáo', «mely az utast elfogjs a ievegőbáO, a gépmúdir hg 16aJnap ktljJzopLffjpji! aért testébe», mindenki ismeri, aki már repült. — Van, aki egy ké utazá* után levetkőzi ezt az ér­zést, van, aki soha nem tudja megszokni. Idegié- nyek vagyunk éa akad, ajcinek a gyomra is fel­fordul, amikéi, a gép eí- ereszkedik a földről „Jó utatf” — köszön el tőled a légitársaság embere, mieCőt. vissza vonhatetíá- nul és légmentesen csukja ez ajtót és te kezedbe ve­szed a „Légibetegcknek” szánt pergament zacskót, amelyet használat u án le­zárva a földre kell helyez­ni. Az utasok sokfélék és amikor a légcsavar forog­ni kezd, feRünöem szapa- rodik köztük a riadt ekin- tetüefc száma. Kapkodó pilkntásokkaj a kízűgybe eső ejtőe nyő keresik, holott a gép még egy­helyben áfi, és mindig akad egy uraimát elvesz­tő ké'i-égbeeseft úr, aki — miután megdöbbenve felfedezte, hogy nincs ej­tőernyő — arcá kétségbe­esetten kezébe temeti. „Útirány Pécsi” — .„zó! tnég oda to* a megaJon, de nangját mér nem haj­tani be az elegáns bőrülé­sekkel dicsekvő, komfor­tos ule-szállitóha A‘ gőz kellemesen befffi a kepéi, de az utasok zömének nme» idegzete levetni vas­tag t élikib-f jót, sátját - Egy fiatal embernek óvato­san reszke a térde, egy középkorú férfi pedig ősz­ije vont szemöldökkel úgy tesz, mintha kar or f ”r m (Indulási időt szeremé stop­polni. Egy mértei hölgy, aki még e-z SHomésépület- beo a büféasztalnál min­den mindegy alapon két dupla konyakot vágó t be, Arany Besain-fcr& emlékezik, e merész teozofusnőre, aki tűi nyolcvanadik évén is kizárólag repülőgépen köz- lekede't vű^grészek között és állítólag szerefenes volt a vele élő KrysnamuH nevű hindu ízeilemi szél- hánwki. aki Ramon No- varrora hasonlított. Hüdése» szemek mered­nek előre a zírt ajtó felé, amely mögött a pilóta ül. Nincs ‘ senki, afci ne cso­dálni, hogyiin ismeri ki magái* a k* egőben? Az nta*. ha van bátorsága hozzá és afá'ekint az ab- tzk függönyének rése kö­zött, osak valami szürke­séget lát, idő kei! hozzá, míg észhez kap: hiszen ez a gép szárnya! Aztán- lát­ja a puma szalagját, s mán* egy színe» filmből, a Dunántúl dombos rajzát, élesen a pld tanyaudvaro- ,ki- ki olykor « szélfútta téU erdők levötaien csonk­jait. A motor egyhangú zúgá-a elásóngttóam ha* de néha, amikor megleng « gép, misitht gö osöt ka­pott volna, hangos szív- dobogással fele! rá az élőt ed- ütő, aki isámüHen markolja íz ülés támláját. Mindent lársiz teh t alant. Még a vasútvonal két fe­kete qsíkjá is a hőbin és a ködve veszve. Felhők száguldU-ak el talpad alatt és rk oltfeztul, városok tornyai merednek W ké­ken és. zölden. 1 Moe: egy iperteáep fe­lett hű» ei a gte, ismered » :ájat és mégis — efkép- zeJni sem tudod, merre jártok. Lám, nv'r az autó­buszvonalakon is tudod minden süigőrypózna he­lyét és az o-szigut meJ tett húzódó puszták nevét is megjegyezted már. A levegőben- azonban münden kapcsol«'od megszakad a főiddel todatJamiil marad­va. Néized az órát: MS per- oe repültök. Egy félénk hölgy megkérdi: „Ma hét­fő van?” S mielőtt halk válás®: kapna kérdés' é, vaJaki felkiált: „Ez ft: a Mecaek, megér keztünkl Vaíóbao, e gép rimán fői­det ér.' „Milyen érdekes, itt Is oiyífí a reülőtér épülte, remi Budapesten!' ’— lel­kendezik a-z u*asnő, aki tnár nem kíváncsi a hé nap jajra. Kinyit iák az aj­tót és egy h.vng beszól: — „Megérkeztünk, kérem. Pécs helyett Budapestre!” Egy utas -sem akadt, aki megállapította volna: a szél jár ás és a futó kődifel- hök nem engedték be * gépet az eredetileg Kitű­zött célpontra. A gép oda érkeaet' vissza, ahonnan eltodult- Az ur, aki a Me­csetet vélte látra', bizony­talan lépésekké? «mbolyog lefelé az odagurított lép­csőn. A holfy, a dupla konyakkal, pirosán dűny- o-yÄgii: „Ez jól becs®, >t' bennünket!” Nos, nincs semmi haj._ most majd vonaton indul délutár-, aki siet és még ma Pécsre akar érkezni Holnap, holnap majd a szomszédunkhoz is heli­kopteren megyünk! (w) Aa üffrúariznokbe-a ** «teroH ér- b*B SMclebetöMD riltoaú ercdmteye- két értek «I *> <tfinyu*«t- atléták A naraa- ék távolaeráeban akadt né­hány elfogadható eredmény. MAGASUCRASi 1. Dulgyetay MA- ŐRT 187 omi 3. Orűller P. MBFE8X 175 emi 3. Ferenezy ZMSzAK 174) *. Lippay PV8B 170: 8—12. Batári P, MEPE8Z 1851 dr Bódoel P. M- PE5Z 1651 MorvAy P M8PE8Z 1651 SBJtdr P. MEPE8Z 1561 TerUky P- MEFESZ 186; Kozáry ZMSzAK 1851 Pék Baja 185: Horváth SzakMái-ú 185 eo. Dnltyoray eayeeletec veljeeltmányt nyújtott, amit komoly fotóedxteének kónónhet Barnít ctüneival taoahan nem eokra rlhetá már- Ocóller teL to>at!«nul sokat leér, me® kellene keményedül», te komolyan dolfoenla. Fenenozy rugaayoí. ceak álaceony. Lippay ceak benrrott, A P. MEFB8Z- Icták a főiskolai csapatbajnokságok során váaták ki a remi Dr. Bddoat kluhezeretetbűl indult el aty veiee- nyer Barátainak kamolyaa kellein» dolcoesfa, 17B-5t aéc zs ugreaa. Morray eredménye eaép. Teeieky Jm - nagyon elnyúlik, ftúltte egyeeletaeee- ugrált. Koz éri etCrwz knnaefltles' pedig raganyoc. ' *- » ' TAV0I.UGRA8. 1. Kariceony PV8R 983 omi % Lippay PV8E 6S8; Barky P. MEFESZ 834; 4. Terlaky P. MEFESZ 828! 8. Sulgyovay MA ŐRT 8271 8. 0Árnyai Snkazán] 83*» 7. Kotlmann MAORT 800; a Marót«» Szekazárd 698; 8—m Bárezy P. MF FESZ 584| 8—-10. Sándor FVM 584. Karácsony egei tAvoBwn vernany, rett komolyan aa Idén. Itt jó te sióik Lippay rspeeódtkuean ugrált. Berky nagy teéietcég. edzés nólkSl is telt 650-ee belépett nrrása. Terlaky nem tudott edzeni Idán sem. Dulgy-ovaytÄ 7 zn asm lenn» moglepetée gyotaaaá- gs te rnganyoeeáge alapján. BSroyal te Kolmann gyomacágoknak kBasan hetik «redménytkka*. Béreacr mg»- nyoseágiinak te robbanékonyáé«ínak nagy hamná* refcotl árig *—BQOter. Sándor űgyee nmegáeB Délnyugati egységes első osztály L Moháotí TE 15 2 a 3 *5:10 90 3. Dendra SB 13 9 1 5 38:14 19 8. Bonyhád 1» 8 2 5 51:90 IS 4. N-ámáiayok 15 7 3 5 37:18 17 5. Zaolnay BE 15 6 5 9 92:1* 17 6. MMSE 15 6 2 6 81:90 14 7 Dinamó XL 15 5 3 6 24:91 15 8. Meeaekaza*. 15 5 5 6 94Ä5 13 9. PVeOB n 15 6 1 6 28:30 13 10. Tóin* 15 5 3 5 23:36 18 11. KéSE 15 4 1 S 25:58 9 12. Sornogy 12 2 2 8 15:59 6 15. BTO n 19 2 1 9 14:53 5 14. Sikló? 15 1 1 11 15:34 5 A* eámaradt BTC—Somogy roArkd- zéet tavaasrel játezák le. • Az Sk6l»tvó™«te*tvwm"Wl' *v rán a Lokomolf-,—Vitae mérkűnte 9 .-7 anínyban tegzödótt, míg a «epeitek ll:8-re cterták I» aa FTC cs^iatát- Ar FTC oe apaiéban crerepló Bank kiúttew wrétégét Baenredett Ben* IU-tó!. Papp Lokorootfr lemét kt- Utótto ellenfelét- A bajnoíkaágoá a Ccepei nyerte a Lokomotív elótt. • A Komáromi V8E-n*k február £7-1, iSrvSE elleni méA&ését eemlegee pályán. SsákeefehérváTOtt kell tejét, szánt a. • A Námetbólyi EPOSZ acgtalltentsz ocar>ata a moháé« vteasarrágómérkó- réaen taztaléikosap la 9:7 arinyban rfdwitt aa ottani SzIT együtt«» el­len. Gydeelmek: Dlusztue T. (4), 04- loe 1*%. Ceikó« (1). Böry t—). tlletvo: Maroevűlgyi (2). Kérie? 18). Búbra* C2) te Brener (1). • Aa osztói nemzetközi gyorakor. oaolyázó-varsenyen 8000 méteren a holtaní Borohman lett aa eleó 8 pere 39.4 mp id*vei a háború utáni l«c- Jobb eredménnyel 10.000 méteren ugyenóeaV Borchman lett az ele* —. RÁDIÓI legked­vezőbb részletre: HOHMANN JENŐTŐL. Javítás garanoiáva] Ino*édy-utoa o/l. n erte i eseltszM asztali lensmrsínyl X nemeetMel fráfl veteenyeik ri* dón tó! aorán Sidó vagy kftadetemhee öt Játszmában gydete te a vllágbaj nők Vaaat. míg Kócrlán fölényecen 5:0 arányban Andreái tét. A dóntSb* tehát a kát magyar fiú Intett.' \i kitűnő formában léte Sidó itt te at Játszmát títerott te -megtod«»alten nyerte a férfi egyest, Kóeteán é!8tá. A csehszlovák eajtó a legnagyobb el­temette hangján Ír * magyaroknál blaaen 12 te ót* wan fordult «tó­hegy e eeehefc haral pályán vereeá- get «Meredtek volna. As lfjteágt vág. aenyak aorán Mik« * 2:1 aránvbaa gyéteedelmeáfcedrtT Traber Mett. Újabb vasutat sport- bizottságok alakalnoU A vaeatae rpart újjáeeervwséee *i«f- jin a péor: ÜVE területéé * felállí­tandó 7 «sportkörön felül 10 »porttá zotmáget létesítenek, amelyek felada­ta a vaantaa dolgozók «portoláel te hetóeégeinek fejleeztéee late. Baak » sportkörök fflkMa, Orzög. Bamogyreot Balatoneientgyörgy. Foeyöd, Ieptení'- SÍTbogárd. Oirtearárd Ckrarpó áa .Wó- fok helyiségekben alaknlnak te»* * legrtefdébb Idén bel®. Saihkfo SZÍNHÁZI «ODA HTRB1 A pácot nfnhte áltel mdndarabpályázat MrákSbteortaáge öesseült te a darabok után még J finn ár havába» döntését ée a pályadliaá kiéit* MOSOR Szerda esu >!*< ITAOIUS MISKA (B bérlet). OaútflrtSk ezt* t).8: rr/B6l ME Of bárle«. '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom