Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)

1948-12-01 / 276. szám

mjSÁSTÜU NAPLÓ 1948 DECEMBER 1 Eltávolították az imperialista zsoldbao álló berlini városi tanácsot Ä kínai néphadsereg 60 km-re közelítette meg Hankingot Berliií népe kedden hatalmas tö­megtüntetéssel tiltakozott a szaka­dj r városi képviselő testületnek a város k^ttészakitásáira irányuló mes* i er kedései és' * nyugati övezetekben december S-re kitűzött terrorvílasztások elten, összehívták a város képvi­selőtestületét is. A városi képviselőtestület dem okra. ikus blokkja nevében határozati javaslatot terjeszte.it elő. A javas­át kimondja, hogy a berlini városi '■macs többsége a nép életérdekei- rek semmibevevésével és az alkot, inány állandó megsértésével meg­szegte kötelességét, trért a városi tanácsot hivatalá­ból eltávolítottnak jelenti ki. A város egységes köziigazgatási és- lakosság egységes eKátásának biztosítására, valamint a város egész területére kiterjedő általános demokratikus községi választások biztosításába Ideiglenes demokrati. kus városi ''anács alakul. A szavazás után a jcereszény demokrata unió szónoka megállapi- tofla, hogy az eddigi városi tanács megszűnt iétezni. \ jelenlévők egyhangú kívánsága vol‘. hogy új városi tanács lépjen hivatalba. A demokratikus blokk nevében javasolták Ebertet, az egykori köztársasági elnök fiát, a bran­denburgi tartománygyűlés eddigi elnökét válasszák meg Berlin főpolgármesterévé. A rendkívüli közgyűlés egyhangú­lag főpolgármesterré választotta Fberte't, aki beszédében kijei emelve, hogy minden erejével Berlin egész lakossága jólétének előbbrevitelét íogja szolgálni. A liarmadikuCas Franc Tireur nem látja rózsásnak a nyugati hatalmak berlini helyzetét. Feltűnést kelte t — írja a kp, hogy Conally szená­tor. aki januárban Wandenbergtől átveszi a szenátus külügyi bizota- -ágának elnökségét, kijelentette, hogy az a sok hűhó, amit a nyu­gatiak a kele i márka Berlinben va­ló kizárólagos használata ügyében csapnak, egyáltalában nem igazolja azt a hatalmas kiadást, amelyben az USA-nak a légihíd fenntartása kerül. Conally a kérdés megoldásá­a azt ajánlója. hogy az USA ké­szítse elő a Németországra, és Ausztriára vonatkozó béketárgyalá.- sok tervét, hogy így a kérdést ei- <‘S • egészében rendezhessék. ft Franciaország békét akar Mint Parisból je en>'i az NrÄ. a ..szabadság és béke koagresszusá"- rak nevezett tömegraoagadom Pa­risban ülésező képviselői egyhan­gúlag elfogadott határozatban mondták ki, hogy Franciaország nem akar háborút, A határozat kimondja, hogy Fran­ciaország és a köztársaság veszt­ben van, mert fenyegetik a sza­badságot és megszegték az alkot­mányt, Franciaországé amely alig .szabadult fel a megszállás alól, nem akar többé háborút. Thorez, a Francia Kommunista Párt főtfkára Troye* város szak- szervezeti székházéban tartott gyű­lésen többezer hallgató előtt kije­lentette, hogy Franciaország népe sohasem fog háborút viselni a Szovjetunió ellen. 'A kormány hitlerista módszerek­kel akarta elterelni a nép figyel­mét a súlyos kül6Ö és belső ba­jokról és hangu’afot akart kelteni a szak­szerverek és a kommunista párt éli®, hogy az amerikai imperialis­ták szolgálatában e’.őkészJ'se a há­borút. Mi, kommunisták kötelesek vagyunk fellépni a háborús uszítók ellen -» mondotta. A Ruhr-vidéket visszaadták a németeknek, uni a Marshall-terv következetes végrehajtásának az eredménye. A németek ma már a nyugatiak szövetségeseinek tekintik magukat és jelenleg EIszáz-Lotharingia visszaadását követelik a franciáktól. Egyébként már De Gaulle se talál más kiutat a németek számára, mint a hálborút. De a háborúhoz a népek akarata is kellene, a né­pek pedig nemet mondanak, a Iran cia nép nem akar háborút. A sza­badságért, függet enségér: és beké ért vívott nagy harcban a francia nép győzni fog. Kommunista siker Párisi jelentés szerint a vasár, nap megtartott községi választ ásó kon a komraunis‘a, párt előretöré­sét tanúsítják. Avignonban a párt egy mandá­tummal többet szerzett mint az előző választáson- Mandátumot nyert a kommunista párt Saillant és Santrangesban js, Utóbbi helyen a kommunista párt­ra leadott szavaza‘ok száma az 1947 évj 17.5 százalékról 27.7 szá­zalékra emelkedett. Csana-Kai-Seka bukás szélén Londoni jelenés szerint a kínai néphadsereg egyik csoportja meg­kerülte PengpuT és Wuhu felé nyo­mul előre, amely Nankingtól 50 márföldnyire délkeletre fekszik. Ha elérték Wuhit, a néphadse­reg csapatai patkóalakban cso­portosulnak Nanking körül. A nankingi hadvezetésén jelen­tette, hogy kiürítene a teljesen körülzárt Shanihaikwan várost, Tangszham tartomány nagyfontos­ságú szénkikölőjét. A Ce Matin azt írja, hogy Csang- Kai-Sek mind diplomáciai, mind katonai vonalon a bukás szélén áll. A lap úgy véli, hogy a kínai diktátor 60.000 főnyi rosszul fölfegyverzett serege alig­ha lesz képes Nankingot tartani. A londoni Daily Telegraph is igen súlyosnak tarifa Kína helyzieléi és attól -art, hogy a néphadsereg győ­zelmei végzetes k öve ti e znpénnye1 járhatnak a nyugati hatalmak szá­mára. Éjszakai jelentés szerint a néphadsereg csapatai 60 km-re közelítették meg Nankingot. A Kpomintang-kormány tagjai lá­zasan csomagolnak- hogy elhagy­ják Csang-Kai-Sek fővárosát. Erősödő imperialista nyomás és sztrájk Japánban Tokiói jelentés szerint a japán képviselőház megszavazna a tiszti- viselők sztrájkjogát megtiltó tö.- vényjavaslatot. Megszavazták azt a törvényjavaslatot is, amely megóvja a tisztviselőknek azt a jogát, hogy kollektív szerződéseket kössenek. A javaslatot több képviselő ellenezte. Ezeket később azzal szerelték le, hogy a megszálló hatóságok ragasz­kodnak a törvényjavaslat megsza- vzásához. MacAriiur főhadiszállása pedig az‘ közölte, hogy „bizonytalan idő­re” elhalasztótták a halálraítélt két japán háborús bűnös kivégzésé". Az AFP tokiói jelentése viszon' arról ad hírt, hogy kedden reg^e' 140.000 japán bányász a megszáló hatóságok tilalma ellenére sztrájk­ba lépett. A három napra tervezett sztrájkhoz a vál ások során a dél­után és éjszaka dolgozó bányászok is csat'akoznak. úgyhogy a sztrájkban valamennyi bányász rósztyssz. A TASS newyorki jelentésee sze­rint az amerikai kormány hozzájá­rult a görög királyi hadsereg lét­számának 15.000 fővel való emelé­séhez. A hadsereg felszereléséről Amerika gondoskodik és fenntartá­sát hitelnyújtással támogatja. A görög légi haderő létszámú': 700 fővel emelik. ÜiMáfaUUek Clay tábornok, németországi amerikai főparancsnok nyilatkoza­ta szerint Berlin város nyugatj öve­zetében a tél folyamán legalább ötszázezer munkanélkülire kell szá­mítani, — A brüsszeli egyezményt aláíró ö*. kormány megegyezett az úgynevezett északaíLan i szövetség tervezetében. — A londoni dokk­munkások rendkívüli ülésen elítél­ték a szakszervezet; főtanács kom­munista-ellenes á'lásíoglalásál, — Thomas Murray, a Skót—Szovjet Baráti Társaság főtitkára, a Szov­jetunióba érkezett, hogy tanulmá­nyozza szovjet nép éle'ét. — A marseillei tengerészek tovább foly­tatják a sztrájkot. A dunkerquei rakodómunkások kedden megkezd­ték a munkát, miután a munkálta­tók elfogadták követeléseiket. — Moszkva legrégibb könyvtára, amely a cári időikben magánkéz­ben volt és 1919-ben államosították b Dobroljobovról nevezték el, mos. 100 éves. | // el | Burgonya és hús Strachcy élelmezésügyi miniszter a karácsonyi ünnepek előtt kelle­mes hírrel lepte meg az angol háziasszonyokat. Felemelik a bur­gonya árátl Talán indokoltnak tartanák az angolok, ha idén ke­vés burgonya termett volna, de erről nincs szó, mert ez évben Nagybritannia burgonyatermése erősen kielégítő, jobb az átlagos­nál. Mi az oka tehát az élelmezés­ügyi miniszter „kedveskedésének" ? Nos, az angol „munkás“-kormány támogatni akarja a nagybirtokoso­kat és a zsírosgazdákat. Közre­működik tehát abban a spekulá­cióban, amely a burgonyát, a nép fontos táplálékát csemegévé teszi, amivel a dolgozók karácsonyát si­kerül megkeserítenie. Amikor a háziasszonyok zúgolódó hangja töl­ti be a piacokat, a kormány meg­ígérte a nagytermelőknek, hogy minden mennyiségű burgonyát fel­árral vesz át tőlük. A birtokosok azután ugyanennek a burgonyának nagy részét jóval olcsóbb áron /fá­sáról jók vissza a kormánytól — állataik etetésére. Angliában te­hát a burgonya útja jelzi a kapi­talista gazdálkodás „előnyeit", ügynökkor a kies Svaiéban a bús­hiány bőszíti fel a lakosságot. A rendelkezésre álló csekély készle­tek árát a fogyasztók legnagyobb része nem tudja mégfizetni. .4? egyesületek a húsfogyasztás teljes beszüntetését és a húsvásárlás boj­kottját sürgetik, hogy letörhessék az árakat. A hiány azonban olyan nagy, hogy a svájci nagyszállodák és éttermek kivétel nélkül máris kénytelenek hetenként egy hústa­lan napot tartani, amikor sem vadhúst, sem más pótlást nem ad­nak. így van ez a hússal és a bur­gonyával arrafelé, ahol a népeket a Marshall-terv ábrándjával kíván­ják „etetni". Kemény takarékosságra hívta fel Ráko6f elvtár« szombati nagy beszédében az ország dolgo­zóit. Ennek a takarékosságnak az élet és a termelés egész területén érvényesülnie kell, ha a jövőnk építésének iramát meg akarjuk gy“s<tani. A takarékosság meg­hirdetésének nagy' jelentőségét ml sem bizonyítja jobban, mint a közlekedési minisztérium kimutatá- sa az 1947-48. évben a MÁV-nál elért szénmegt akart tá6ról, amely pénzben 33.3 millió forintot, súly­ban pedig 320.397 tonnát tesz. Ez nem kevesebb, mint egész háztar­tási széniogyasztásunknak fele. A megtakarítás ilyen' hatalmas ered­ményét arálta] sikerült elérni, hogy a mozdonyok fűtéséhez 100 tonna kilométerenként, a múltban használt 15.14 egységet sikerült 12-55 egységre csökkenteni. A takarékosság előfeltétel» természe­tesen a közönséggel szemben foko­zódó felelősségérzet, annak fel­ismerése, hogy magunknak taka­rékoskodunk és lássák bér jelen­téktelennek a munkánknál vagy másutt elérhető apró, rendszeres megtakarítás, országos viszonylat­ban hatalmas értékké növekedve segíti a dolgozó nép országának előbbrejutását. A felhalmozott tőkék már o szocializmus ügyét szolgálják A tervgazdálkodás a népi demokrácia egyik legjelentősebb fegyvere A Magyar,. Dolgozók Pártja köz­ponti vezetőségi ülésén Vas Zol án elvtárs, a Gazdasági Főtanács fő­titkára az ország pénzügyi helyze­tének alakulásáról beszél1. Hftiondot a, hogy míg 1946—47- ben az á1.mházta<rtást csak 605 millió forintos kölcsönnel tudták le- bonyóüteni, az 1947—48 költség­ve esi év már 105 millió forint fe­lesleggel zárult és a kölcsönből is visszatérítettek 50 möiót- Az 1948 augusztus—decemberi á‘hidaló költ- ségveés során bevételeink máris meghaladták a két milliárd forintot. Eisőizben mutatkozik annak a nagylelkű gesztusnak a hatása, amellyel a szovjet kormány 55 százalékkal csökkentette a jóvá­tétel! terhelnket. A növekvő eredményekkel azonban egyre nagyobb leiadatok is járnak. Az 1949 évi költség vetési javasat 9.4 mflliárd forint, ami 132 száza­lékkal múlja felül az u:olsó békeév színvonalát. Ez az emelkedés a terv- beruházás számlájára Írandó. 1949- ben pz idei 3.1 milliárd forinttal szemben 4.2 miffiárdot fordítunk be­ruházásokra. Ez jóval több az ere- d«‘i előirányzatnál, de hároméves “érvünk során előre nem látható szükséglet merül fel. Főként nehéz­ipari termelésünket terjesztjük ki. Ezeknél a beruházás az idei 300 millió form'röl a jövő évben 750 millióra emelkedik. Emelni keli honvédelmi költségein­ket is, mert ha igazán szeretjük szabadságunkat, azt meg is kell tudnunk védeni. Az államosított üzemek hatalmas bevételei Az irányt továbbra is arra vesz- szűk — folyatta Vas Zol:án, — hogy az állami bevételi forrásokat minden ponton kibővitsük,* sohasem tévsztve szem élői az osztályszem- pontokat. Az áliamisításná! száz százalék­ban teljesítettük azt az adóztatá­si feladatot, hogy fizessenek a gazdagok, de még mindig vannak lehetőségek az ipari, kereskedői, de különösen a zsíros paraszti rétegeknél. A jövő költségvetési évben elő­ször jelentkeznek hatalmas össze­gekkel az államosított üzemek be- vé'elei. Ma az iparvállalatok havi 30o mil­lió nyereséget adnak az államnak. További 30 milliót biztosított az ál­lami üzemek eredményes gazdálko­dása. A költségvetési előirányzat szerint, az államosítás a jövő évben 1.5 milliárd forint tiszta nyeresége', fizet az állampénztárba. A Magyar Dolgozók Pártja köz­ponti vezetőségének ülésén ezután Vajda Imre eJv.árs, a Tervhivatal elnöke kifejtette, hogy az első tervévben beruházásokra közel két­szeresét költöttük annak, ami’ Horthy-,Magyarország az utolsó békeévben használt fel befektetések­re a nemzeti' jövedelemiből. A tisztségviselők felelőssége A munkatdjesiSnény is tovább növekszik, bár nem egyöntetűen- ! Általános ipari fellendülésünk fo­kozatosan számolja fel a munka- nélküliséget. Ez év januárjától számítva a gyár. iparban foglalkoztatott munkások száma több mint 30.000 fővel sza­porodott. A jövőben emelésünk számos ágában már erős munkás­hiánnyal fogunk küzdeni. A hiá­nyokról szólva ^kijelentette, hogy egyes helyeken a vállalatvezetők, tisztségviselők nem veszik elég komolyan a terveket és nem készítik elő elég gyorsan a beruházási terveket. A szocialista szektor vezetői gyakran még na­gyon kapitalista módem gondolkoz­nak és félnek az újításoktól. Nemcsak a város és a falu zsíros tőkés elemei spekulánsok és szabó, tál ól; ellen kell küzdenünk. hanem a munkásosztályon belül meghúzó­dó, elmaradt elem'ekkel is. Hiányos­ságainkat azonban kemény akarattal és kíméletlen önkritikával igyek­szünk legyűrni. A ervgazdálkodást hazánkban a népi demokrácia egyik legjelentősebb fegyvere a szocia­lizmus megvalósításáért vívott harc­ban — fejezte be beszédét Vajda Imre elvtárs. Lengyelország 622 ezer tonna árut szállítóit Magyarországnak Lengyelország 1948 augusztusáig kereken 522.068 tonna különböző árucikket szállított Magyarország­nak 77 millió dollár érékben. Szántó Béla a Magyar Köztársa­ság varsói követe a Lengyel— Magyar Barátság Hete alkalmából nyilatkozatot adót? a lengyel sajtó- ügynökségnek a két ország közötti gazdasági kapcsolatokról. Hangsú­lyozta, hogy a magyar—lengyel árucsereforgalom Magyarország számára gazdasági szempontod! igen nagyjelentőségű. Lengyelor­szág szá árt irányai lényegesen elő­segítették a magyar hároméves t®rv határidő előtti eljesí'.ését. Magyarország számára lengyel viszonylatban legnagyobb jelentősége a fémnek és a koksznak van. Ezen­kívül a magyar ipar Igen nagy mér­tékben veszi igénybe a Lengyelor­szágból kapott vegyiipari cikkeket valamin; a szénelekt-ródákat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom