Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-24 / 270. szám

DUNANTÜU NAPLÓ 3 1948 NOVEMBER 24 Eltávolítják a baranyai iskolákból a politizáló reakciós hitoktatókat Újvári tankerületi főigazgatót Nem engedjük a vallás leple alatt erkölcsileg megfertőzni a magyar fiatalságot Az iskolákban, templomokban és a Mária kongregációk nyílt és ‘it. kos ülésein a klerikális reakció ügy­nökei Mindszenty irányításával és sugalmaz ására a tanulóifjúságot mind szemér-metlenebbül mételyez- ték, uszították a népi demokrácia eilen. A haladó szellemű ifjúság, a nevelők és szülök, a katolikus hívők és kongregan-istálk önmaguk mon­dottak • ítéletet a fekete reakció és Mindszenty népeién es büncselek- miényei felett és a fasiszta provokációk szigorú megtorlását követelték ,tiltakozó táviratok és nyilatkozatok ezrei­ben. A hitoktató feladata: kizárólag a vallás­oktatás / A hitoktatók működésének meg- rendszabályozását követelik nyilat­kozatukban a pécsi tanügyi hatóság felelős vezetői és a tantestület is Újvári Pál tankerületi főigazgató lapunk munkatársának ezeket mon­dotta: A hitoktatásnak kizárólag a val­lásoktatás, a hit és erkölcs tanítás lehet a feladatuk az iskoláikban. — Sajnos két pécsi gimnáziumban is megtörtént, hogy a hittanár vallásoktatás ürügye alatt demo- kráclaellenes politikai tevékenysé­get fejtett ki. Ezzel a ténykedésükkel elsősorban a tanulóknak és a szülőknek okoz. tak jóvátehetetlen kárt. Megfigye­lésem és megítélésem szérint a Pécsi tanulóifjúság zöme mélyen és őszintén elítéli azokat, aikik munkájukat lelkiismeretlcnül meg­zavarják. A két gimnázium ifjúsága egy ön. tetften tiltakozott e mindszentysták politikai aknamunkája és de-mokra- ikus államelleneis magatartása ellen. A tanügyi hatóság és az iskolák igazgatói a jövőben még nagyobb éberséggel ügyelnek arra, hogy a hitoktatók kizárólag a vallás­tanítással foglalkozzanak és sem­miképpen sem engedjük, hogy a vaSásoktatás idejét népellenes po­litikai agitáelókra használhassák fel. Nem engedjük a vallás leple alatt erkölcsileg megfertőzni a magyar fiatalságot — mondotta Újvári Pál. A tanfelügyelő távollétében dr. Glatt Imre tanfelügyelőhelyettes a kővökezőkbefl fejtette ki álláspont­ját: A hitoktatás intézményes állami ellenőrzését a tanfelügyelőség ré­1 MOZIK MAI műsora APOLLO Két és félórás előadás nű harca az imádott férfiért Karaván ■^8t.: Stewart Granger, Jean Kent, Anna Grawford és Róbert Holpxnan Előadások 4, fél7—9 órakor orAnia No*i Coward amerikai nagydíiat nyer ^ilágfllmfe, egy szerelem története Késői találkozás ^^«terenlők: Celia Johnson 6* Trev or Howard ?ark színes film egy műsorban. Művé- siet - tudomány - szórakozás : a c üdék Világába viax al a csodavlág . URÁNIA-PARK • 6 — 8 órakor széről biztosítottuk. A közoktatásügyi miniszter a hit- okatók személyének elfogadási jo­gát szigorú következetességgel ér. vényesiti. Hitoktatást csak az a személy végezhet, akiueik működéséhez a miniszter, illetve átruházott jogkör­rel a tan felügyelőség hozzájárul. Azok a papok és apácák, akik állami tanári vagy tanítói átmi­nősítésüket nem fogadták el az iskolák államosítása során, vallást sem taníthatnak. \ tanfelügyelő felhívása Virág püspökhöz A pécsi püspök által a vidéki és pécsi iskolákhoz hitoktatónak be­osztott ilyen papok és szerzetes nő tanárok, további hitoktatási műkö­déséhez a tenfelügyeüöség nem járul* hozzá. Erről Virág Ferenc püspököt ér, tesíteitfik és egyben felhívtuk, hogy új hitoktatók kijelöléséről gondoskodjék. A tanfeiügyeiőség a jövőben foko­zottabban őrködik azon, hogy az iskolákban Csakis a vallásoktatás­sal foglalkozzanak a hitoktatók és minden eszközzel megakadályozzuk az ifjúság demokráciaellenes mé- teiyezését. A Nagy Lajos állami gimnázium vezetője Végh István igazgató a reakciós kísérletek ellen a nevelők és az ifjúság együ‘te>s küzdelméről nyilatkozott: — A tanári kar az osztálybizal- rmafekat együtt szoros, közvetlen kapcsolatot épít ki az ifjúsággal együtt őrködve azon, hogy a hit­tanórákon semmi olyasmi ne tör­ténjék, arm p.épi demokráciánk ellen irányul. Ezenkívül fontos az is szá­munkra, hogy ­a kongregációi összejöveteleken szigorú va'lásl kérdésekről essék sző. Maga a haladószellemű ifjúság is rögton felemeli szavát, ha a hittan­órákon a legcsekélyebb mértékben is a politikai mételyezés jelenségeit tapasztalná. Tanártársaimmal együt' minden eszközzel azon vagyunk, hogy az eddig kialakult igen jó iskola­szellemet ne zavarhassa meg a fa­siszta klerikális reakció semmiféle mesterkedése. Hz Ormánság parasztságénak köszönő távirata Az Ormánság dolgozó paraszt-1 Aczél György elvtárshoz: sága az alábbi táviratot intézte I A gépállomás felavatása alkal mából köszöntjük és köszönetét mondunk, hogy a gépállomással segítségére sietett az Ormánság dol­gozó parasztságának mindennapi nehéz munkájában és a falu ki- zsákm'ányolói elleni harcban. Az Ormánság dolgozó parasztsága, Vajszló. Megindul a brikettgyártás a nagymányoki üzemben A közeH napokban Nagylányokon megindul a brikett gyártás. A gyártáshoz szükséges szénkátrány szurok pótlására eddig nem hasz­nált kölőanyagot vesznek igénybe, amely magyar találmány .A kísér­letek igen jói beváltak. A nagymányoki gyár naponta 10 vagon bri­kettet állít majd elő. Ez a mennyiség a brikett szükségletet még nem elégiti ki, ezért a közeljövőben a szovjet—magyar kereskedelmi szerződés alapján behozatalra kerülő szénkátrányszurok és kötőanyag segítségével a mecseki, tatai és mis brikett gyáraink Is üzembe ke­rülnek. Ezeknek a gyáraknak megindítása, mintegy százezer tonna szén és kokszbrikett előállítását jelenti. A brikettgyártásol hatalmas mennyiségű és eddig jórészt kárhaveszett szénport hasznosítunk. fl magyar mezügazdaság termelési színvonala áilandéan emelkedik A tavasszal megindult mezőgaz­dasági termelési versenyben 3.5 mil­lió a búzával termelt többié*., meg­kétszerezte a tengeritermelést és megháromszorozta a burgonyter- meíést versenyben dolgozó pa­rasztságunk. „MIÉRTÜNK. IS HARCOLNAK“ A pécsi dolgozók ezreinek szíve hogy jobb béri kapjanak, /)» is­meri még a felszabadulás clntH időből a munkanélküliség keserves állapotát, emlékszik rá, hányszor jött haza apja kereset nélkül (s dideregtek a hideg konyhában a gyerekek. „Tudom — mondja — hogy a munkás Franciaországban is csak a munkájából él, ha nem dolgozik, nincs keresete„ nincs ke­nyere, éhezik a család ja.’' Ezért irta nevét szívesen a gyűjtőimé is adott a keresetéből azoknak, akik­nek most nincs keresetük. A gyár többi dolgozó nője is hasonlóképpen gondolkozik, mint Beniske Sári, mert a gyűjtés ép-- pen a nők küzött uolt a legered­ményesebb. De a férfiak sem ma­radtak el. Önként ajánlotta fel mindenki egy-kétforintját, ameny- nyit éppen tudott. Wetzl Ferenc Is adott a gyüjtőívre, de most egy papírlapot forgat tűnődve a kezé­ben. „Ezt is odaadnám elvtársam — mondja — ttHŐ-ban egy évig dolgoztam Franciaországban, a francia munkások között kerestem ezt az ezer frankot, most vissza- küldeném nekik. Nemcsak háti­ból, amiért akkor olyan jók voltak hozzám, hanem ottani elvtársaim­nak most szükségük van pénzre, hogy az elkezdett harc eredményes legyen.“ A papírlap ugyanis a pé­csi Nemzeti Bank elismervénye 957 frankról. Ezt küldi vissza mos! Wetzl előtárt Franciaországba, hogy ezzel is segítse francia mun- kástétsait. A magyar dolgosak — nemcsak a bányászok, vala­mennyien együtt éreznek a szabad­ságharcát vívó francia bányász- sággal, az ország minden üzemé­ben felajánlják a dolgozók fillérei­ket, mert tudják, hogy a francia dolgozók harcának sikere a világ minden dolgozó népének felszaba­dítása felé vezető út egyik jelentős állomása. (mf.) „Gyorsítsd meg a szocializmus felé való haladást hazánkban!“ Ez a felirat a Hamerli Kesztgűggár homlokzatán olvasható és benn az üzemben a munkások érzik ennek a feliratnak az igazságát, tudják, hogg rajtuk is múlik ennek a ha­ladásnak a meggyorsítása, de azt is tudják, hogg ha hazánkban szi­lárdan akarjuk megépíteni a szo­cializmust, olyan szilárdan, hogg senki meg ne dönthesse, akkor nemcsak hazánkban kell a szocia­lizmus építéséhez hozzájárulni, ha­nem támogatni kell a világ min­den dolgozójának a reakciós, im­perialista elnyomó erők elleni har­cát is. Ez a gondolat vezette Csőszi Sándornét, a Hamerli Kesz­tyűgyár szabásznőjét is arra, hogy a sztrájkban álló és, imperialista zsoldban álló elnyomói ellen hőst harcot folytató francia bányászság részére gyűjtsön az üzem munká­sai között. „Olvasom a lapokban — mondja — és hallom a párt­napokon, hogy milyen harcot vív­nak a francia bányászok emberi jogaikért és szabadságukért. Ne­kem nem kell megmagyarázni, hogy mit jelent S hétig sztrájkolni, nem keresni, csak éhezni és köz­ben a csend őrség erőszakjának is ellentállni. Mi is dolgozók va­gyunk, de nálunk már nem kell a szabadságért harcolnunk, köteles­ségünk hát, hogy azokat, akiket még elnyomnak, kizsákmányolnak, akik miértünk is harcolnak, min­den erővel segítsük.“ Csősziné nem kétel­kedik abban, hogy a francia bányászok hősi harca sikerrel fog járni. így mondja: „Ha már nyolc hete folyik a sztrájk, ez csak a sztrájkolók erejét bizo­nyítja és azt is, hogy a többi francia dolgozó is támogatja őket. Ha még mi magyarok is, más or­szágok dolgozóival melléjük állunk, akkor a harc még sikeresebb lesz.'’ Ezért nemcsak 6 maga adott kere­setéből, hanem gyűjtött is munkás­társai között. Gyűjtése eredményes volt, mindenki adott tehetsége sze­rint néhány forintot. Beniskc Sarolta szintén adott. Pedig ő nem jár pártnapok­ra, pártonkivüli. Csak annyit tud, hogy a francia bányászok már nyolc hete sztrájkolnak azért, Az őszi munkákat szabotáló knlákokat kisértek át a pécsi ügyészségre Az őszi mezőgazdasági műnk.Má­tok szabotálása miatt a rendőrség őrizetbe vette Gyömérei 1st vénné 49 éves !0Q holdas kuíáfco:. A veit MÉP országgyűlési képviselő és já­rási főszolgabíró özvegye 24 hold termóterületst egyálta­lán nem müveit meg, őt holdon a kukorica szárat nem takarí­totta be. A rendőrség őrizetbe vette Pálffy Mária 39 éves pö öskefői lakost is, aki 80 holdon gazdálkodott kon- venciős cselédekkel. Annak elle­nére, hogy csak 20 hold a birtoka, özv. Csetiáa Eiekné, öziv. Farkas Tiborné Sebes yen Jőzsefné és Brigtevics Is.váimé „magánzók" pólóske fői lakosok összesen 60 hold birtokán is gazdálkodott. Bűza- és rozsvetésébe az ősszel egy-egy hold sröszős gabonát vetett, két hold napraforgót még nem ta­karított be és a tavalyi beszolgál­tatásra 54, ez évire 19 mázsa ga­bonával tartozik, az -államnak. Mindkét nagygazdát a rendőrség további eljárásra a pécsi állam- ügyészségihez étikísérte. Az államügyészség a terjedelmes nyomozati jelentés vizsgálata u:án dönt a két kulák további sorsál illetően. Az Országos Mezőgazdasági Ter­melési Verseny irodán folyik a ta­vaszi mezőgazdasági termelési ver­seny eredményeinek kiértékelése. Ez a termelési verseny egyik dón lő tényezője veit az 1948-ban elért terméseredményetonek. Az idei átla­gos termés, ha nem is éri el min­denben az 1930—1939-es átlagered­ményeket, hatalmas emelkedést mutat az 1947-es évhez viszonyítva. Töfbb terményben a hoídankénti átlag túlhaladta a fenti évek átla­gát. A rozs 12.1 százalékkal ho. zott többet, a tengeri, melynek he­lyes és alapos megmunkálása első- sorban a tavaszi mezőgazdasági termelési verseny eredmény«, 33 százalékkal magasabb termeit h<v zott. Még nagyobb az emelkedés a burgonyában, amelynek holdanként! átlagtermése S8.4 szá­zalékkal magasabb, mint « háború előtti holdátlag. Ha a terméseredményeket nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy min- den terményféleségben lényegesein többet termeltünk, mint ez 1947-es évben. Búzából pl. a tavalyi 11.5 millió q terméssel szemben az Idén csaknem 15 millió q bú­zát termeltünk. Rozstermésflnk 4.3 mffiió q-ról 7.5 milliá q-ra emelkedett. Arpaterme- íésünk, tengeri termelésünk, para­dicsom termelésünk, káposzta és napraforgó-termelésünk ie emelke­dett. II három nyomdaipari szakszervezet egyesülése A nyomdászok, könyvkötők és grafika munkások szakszervez el a már régebben elhatározta egyesü- lésél.A Szakszervezeti Tanács XVII. kongresszusa határozatának értel­mében az így létrejövő szakszer­vezet ipari szakszervezet lesz. Ma­gában tömöríti mindazokat a fizi­kai és értelmiségi dolgozókat, akik a nyomdai és papirosfeldolgozó üzemekben végzik munkájukat. A három szakszervezet december 4-én külön-külön kongresszust tart és ezen kimondják az egyesülést. December S-én és 6-án közös kon­gresszust rendeznek, amelyen részt- vesznak az ipari szakszervezetbe kerülő magánalkalraazottak is. Az idóiti cueU&eft töM&záz u{ vúm# létesült a Szovjetunióban A legutóbbi kilenc év alatt 457 város létesült a Szovjetunió­ban, mondta Koszlov szovjet tudós a Szovjetunió Földrajzi Társasága moszkvai agozatáimk gyűlésén. Az új városok főleg a Volga völ­gyében, az Uraiban, Nyugatszibérjábao, Kazahsztánban és Közáp- áasiában lé esti tek. Nagyrészük annak köszönheti születését, hogy a háború elati sok ipartelepet a nyugati terül ebekről a keleti vidé­kekre helyezlek ál. így nőtt ki a föidfeőf Krapinszk, Sz-everoUraiszjk, Ivdel, Sziuhoj és több más város. A kazahsztáni pusztákon égül'; új városokat már bekapcsolták a vasúti hálózatba is- Az ipari fejlődés a moszkvai körzetben .is több új várost, — így Víszo'ovszk, Krasz- nogorsak, Edovszk, Elek-etrogorsak és Kosztino iétesüléséhez vezete I. egyiitt dobo0 a francia bányászokkal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom