Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-24 / 270. szám

mTNAVTOLI NAPLÓ tS'r. r<vr Győzelemre visszük a 30 esztendős kommunista mozgalom zászlaját Ilku Pál nagy beszéde ez MDP összevont pértnapján A Kommunáid áflc Magyarországi Pártja meg« Vku! ás árnak 30 éves évfordg ójának megünmep é6«re ha­jmás tömeg gyűlt össze a Mun­kískultiirház nagytermében, meg- ■öltötte az előcsarnokot és folyosó­kat is. Fiffvn’Zf óii! a bőrgyág dalárda f'-Tadjilmi iudulóka: énekelt, majd Korváiih Gyula nyitotta meg az ün­nepi összevon párlnapot. A meg­nyíló után a megjelenek lelkes ünnep'ése ás tapsai köző't emel kedeit szólásra líku Pál e'vtérs, a; MDP oktatási osztá yápak helyet es veze ője. Erikben a napokban üninepe'jük a Kommunista Párt mega akuiásá- nak ,30. évfordulóját, kesdte be­szédét Ilku Pál elvtárs. — Ez nemcsak nekünk kommnnis áknak ünnep, hanem ünnepe az egész dol­gozó magyar népnek. A munkásosztály hurt*a összefonódott H magyar nép tfírfénclmávcl Harminc évvel ezelőtt éj fejezet kezdődött nemcsak a munkásosz­tály történetében, de a magyar nemzet tötrténeimével is. Szóló t cziulAn az 1018 előd ma­gyar műnk -kssnozga lomról, amely összefonódott az egész magyar nép örfénetmével. Minél infcábh erősö- r'- tf ff munkásosztály 1018 élőt', ár nál inkább rányom a bélyegét az or.« ! tör éneimére Mc>s a Koínmun’*it<t bárt nr.egalakulá. a«vel jjytlvan icíu Uj először a magyar ni'tiika.v.-.-''•’•v, hogy a hatalom teljes ey.s^eve törek­szik, A Kommunisiia Párt megalakulása előtt a munkásosztály vezetése a szór «"demokrata pár: kezétom volt pnnek politikáját azonban nem harcos szellem, nem osztályhar­cos öntudat, nem győzni akarás, hanem igen gyakran a vezetők legnagyobh részénél' a megalku­vás jelepinzte. 1918 rége felé, amikor lelepfczö- döt', hogy a régi rend nem alkal­mas tovább az ország ügyeinek vezetésére, a munkás-osztálynak színe ölébe hullt a hatalom tejes megszerzésének lehetősége. Vájjon csoéa-e, ha akkor a szociáldemokrata párt vezető­sége felifiggesztette az osztály­harcot. Ápoljak a Tanáe»- köxfárvaság emlékéi Felfüggessz ette azért, hogy meg e- remtse az úgynevezett békés ég- kórt és ezen kérész ül a burzsoá­ziával való a kud-ozásnak a kedve­ző félté elét. Pedig akkor már nem kellet-, hogy botorkál jenek a mun­káspártok. Irsren fellángolt a vi­lág felett « Bolsevik Párt vezet e Októb«n Forradalom tüze, akkor már fellángol Oroszországiban be­tűn szel érne és mutatta ez egész világ dolgo­zóinak, köztUk a magyar dolgo­zóknak is ez egyetlen járható utat. A Kommunisták Pártja ebben a retvdlkivu. bonyolult és feszült tör- 'r.-elmi he’yzeben alakult meg. A reakció 25 éven kérésziül rá­galmazott és mocskolt bennünket komtmunisákat. hogy idegen esz­méiket szó'gólunk. Nézzünk szembe ezzel a rága ómmal. Hogy va'-a- mely eszme idegen-e vagy sem, nem attól függ. hogy kj foglalta először írásba, ki mondta, hanem attól, hogy a nép magáévá te­• szí-« vagy nem. Az a kérdés, hogy a marxizmus- 1í n inizmus szeiliemet, a me y vezef- tc és irányitól a az Októberi for­radalmat és ame ynek terjesztésére jö t lé re a Kommunisták Pártja Magyarországon, az a kérdés, b°QV ez a marxi-lenini szellem vájjon Ideceii volt-e a magyar népnek, vagy nem. Erre a kérdésre vála­szolt d magyar nép egy része már akkor, amikor a paraszt! és mun­káé hadifog’yok beálltak Qroszor- rzágiban a Vörös Hadseregbe, Az ő szavazatuk az volt, hogy nem ide­gen ez az eszme. A magyar parasztok és munká­sok azért álltak be a Vöröe Gárdába, mert megértették jde- y .nbeo, bogy *x ax osaezj. *ai<tly gyárat adott a munkásnak Orosz­országban, el fogja venni » gyá­rat Magyarországon Is a löké­sektől (taps). Megimu'attáik az itthon do gőzök is véleményűke', a marxizmus- lendnizmus kérdésével kapcsola - ban. 1918 végén alakult meg a Kommuinislák Párja és 1918 végén és 1919 elején minden ü.döztetés ellenére megszerezte a magyar dolgozók többségét. Megszerezte azért, mert a kummu. nisták fogalmaz1'ák meg Magyar­oiszigon előszói világosan és fél- reérthete'lenü'. a dolgozó nép kö­veteléseit, a do gozó nép szándé­kai:. Nem igaz az, hogy :«:rora jutó t uralomra a tanacsköz!/^,a- ság Magyarországon. 1919 elején a jobboldali szotiáidemokra'ák al­kalmaztak a komriiUíV.k á.JJ'.ai szem­ben terror:, amikor börtönbe zár­ták. A kommunista vezetők a bör­tönből azért kerültek hatalomra, mert megszerezték a do'gozó magyar nép többségének bizal­mát. A Tanácsköztársaság nem a ki­sebbség uralma volt, mint ahogy ezt 25 éven kérészül a reakció kedvvel hirdette. Mi kommuinis ák nemcsak ápoljuk és őrizzük a Ta­nácsköztársaság emlékei: és hagyo­mányait, de vá'aljuk annak Összes cé'kitüzéseit is. A Tanácsköztársaságon keresztül bizonyította be a magyar mun­kásosztály először, hogy kinőtt a gyermekcipőből, hogy alkal­mas arra, hogy a régi világ he­lyén új világot építsen íe!. Dicsőséges a Tanácsköztársaság a magyar történelemben azárt is, mert a Vörös Hadsereg (lelkes ‘aps) hősi harca bebizonyí otta, hogy él még a magyar dolgozókban a függetlenségi harcok szelleme. Mi nemcsak tiszetljük a Tanács- toöa árssság emlékét, de meg is követeljük mindenkitől, hogy a Ta n á calk ólt arias ágról csak a legnagyobb tisztelet és becsülés hangján nyilatkozzon. Az imperialisták megtörték a Tanácsköztársaságo ■ «'.bukót', de eredménye megmuta kozoít és meg­mutatkozik ma is- A Tanácsköztár­saság kitöröcheteTen nyomot ha­gyott a magyar muniksáosztály gondolkodásában és magatartásá­ban. A felszabadulás után Magyaror­szágon egészen más irányt veit volna a politikai éle fejlődése, ha a kommunis áfc nem lettek volna a helyükön. A kommunisták bebl- zonyíotfák, hogy egyformán jók akkor, amikor az imperialisták el­len harcolni kei! ,de jók akkor is, amikor a romokon új országot kell építeni. A kommunásiták bizonyító’ták bo azt. hogy alka'inasak a vezetésre, nemcsak a munkásosztály, de az egész dolgozó nép, a? egész nero- zel vezetésére. Világos, hogy az elmúlt 30 esztendő elképze; betét­ien a Kommunista Párt működése, harcai nélkül, da éppen olyan vi­lágos mindenki számára, hogy az u olsó 30 eszendö története össze­tart a kommunisták történetével, Lenin és Sztálin útján A 30. évfordulón elmondhatjuk, hogy túl vagyunk a problémák nehezén, de ez távolról sem je­lenti azt, hogy most már nincse­nek nehéz feladataink. A falu tőkéseinek uralmát csak mos! kezdtük korlátozni és el kell távolítani a k'erikalista reakciósokat is a magyar nép köréből. Fokozottabban, nagyobb lendület­tel kell építeni a szocializmust, vá­roson cs falun. Meg kell tisztítani pártunkat az oda nem való ele­mektől, emelni kell az egész párt­tagság marxista-leninista elméleti színvonalát. Ezektől a feladatoktól azonban egyáltalán nem félünk. Megoldjuk a kérdéseket sorra, meri 30 év alatt nagyot változott a világ és ma a Szovjetúnló az egyik legnagyob hatalom a vilá­gon, amelyre bátran támaszkodhat a vi­lág dolgozó népe. Ma tapasztaltak vagyunk és liarcedzeltek, ezéri bátran reméljük, 'hogy győzni fo­gunk elvtársak! Győzni fogunk, mert tapasztalt, harcedzett csapata vagyunk ,a nemzetközi proletár hadseregnek, amelynek élén I.enin zászlaja alatt Sztálin vezeti a har­col, (Éljen Sztálin!) Győzni fo­gunk azért is, mert van egy erős, harcedzctt pártunk, a Magyar Dol­gozók Pártja, amelyet ttákosi elv­társ vezet (Éljen Mákost!) Pár­tunk. ha nevében nem is, de !é-| nyegében és eszméjében kommu-1 nista párt, nemcsak örököse, haj nem folytatója a Kommunista J Párt 30 esztendős harcának. Horváth Gyula záróbeszédé ] Ilku elvtárs beszédét az ünnep­ség közönsége hosszantartó ledkes tapssal kísérte. Horváth Gyula ez­után meleg szeretettel üdvözölte dr. Hídvégi Tivatlar alispánt és a koalíciós pártok megjelent képvise­lőit, akik osztoznak a munkásosztály nagy ünnepében. Bámulatolt ezután arra, hogy a Kommunisták Pártjának 30 éves történelme kemény harcok törté­nelme volt. Ebből levontuk a ta­nulságot is, hogy a nemzetközi proletárszolidarítás szellemét ébren fogjuk tartani. Szolidaritást vállalunk a francia bányászokkal, a görög proletárok­kal, a kínai népi demokrácia har­cosaival (taps) és mindenekelőtt a nagy Szovjetunióval (lelkes taps). Abban a szellemben fog dolgozni a Magyar Dolgozók Párt ja pécsi szer. vezetének minden egyes tagja, ame­lyet a 30 éves Kommunista Párt történelme során hirdetett. Az ün­nepség jól sikerüli műsorral ért véget. 16 ói hónap fpgvverrc ftegetcspri A törvényszék büntető'anácsa kedden tárgyalta Matkó Géza mo­hácsi földműves haláltokozó súlyos tes‘i sértés és fegyverrejtegetés büntette ügyét. A vádlott egy év­vel ezelőtt Mohács szigeten a Sze­retnie község határában egy tanyá­ról lopott vadászfegyverrel családi veszekedés hevében nővérét Matkó Erzsébetre rá'ő't és ezzel halálát okozta. A törvényszék a vádlottat vétségben mondot*a ki bűnösnek és ezért hé! hónapi börtönre és há­romévi jogvesztésre ítélte. Az r‘é- tet jogerős. - . - . - . A* ázsiai asszonyok konferenciáját Budapesten, a sza­bad Magyarország fővárosában rendezik meg a Demokratikus Nők Világszövetségének kongresszusa előtt. Van vulami jelképes abban, hogy azt a konferenciáját, amely­nek megtartását az iráni hatóságok hetiltották, a mi kis országunkban rendezik, ahol az államhatalom a dolgozó népé, ahol a munkásosz­tály és a parasztság milliói szim­patizálnak a szabadságukért küzdő eurő'pai is gyarmati népekkel. Ázsia elnyomóit népeire immár felvirradt sok országban a szabadság napja. A Szovjetunióban a szocialista rendszer végleg megszüntette a gyarmati kizsákmányolást és soha nem látott felvirágzást biztosított Szibéria dolgozói számára. A múlt­ban feudális viszonyok közöli tar­tott szovjet asszonyok a férfiak egyenrangú társaiként építik a szo­cialista hazát, de szabadságban él­hetnek már a mongol népköztár­saság és Kína felszabadítóiI terű- jelének népei is. Dél-Kínában és n többi még gyarmati iga alatt sinii- lödő országban, Indiában, Iránban, Japánban, Burmában vagy a mn- láii félszigeteken n: asszonyok te­vékeny közreműködői az imperia- listnellenes szabadságharcnak. ' Ott vannak a vietnami partizánok kö­zött és a kínai néphadserey első soraiban, ott vannak a tüntetők és sztrájkolok közölt. tanulnak az egyetemeken is, hogy tudásukat a nép szabadságáért folytatott küz­delemnek szenteljék és tábornoko­kat adtak a Kuomintangot pozdor- jává zúzó hadsereg számára. Ezek­nek az asszonyoknak a küldöttei jönnek össze konferenciára Ma­gyarországon. Tantora Mogozaua, n szovjet asszonyok küldötte megér­kezésekor ezeket mohdotta a kon­gresszusról; „Biztos vagyok benne, hogy igen gyümölcsöző lesz a: ázsiai asszonyok konferenciája, me lyen a gyarmati nők és gyermekei; számos problémáját vitatjuk majd meg. Hogy sorsukat megjavíthas suk, szükség van az ázsiai orszá- guk asszonyainak szorosabb össze­fogásra és a: egész világ demo kratikus nőinek a támogatására." A világ asszonyainak ez a támo­gatása nem marad el, a dolgozó nők minden országban maguk is érzik és látják áz imperializmus mesterkedéseit és tadják, milyen szenvedésekkel teli véres háborúba akarják az amerikai trős^vezérek az emberiséget sodorni, ezért lép­nek fel közös érőnél az agrrsszn- rok ellen, ezért küzdenek együtt a békéért való harc első vonalában Ázsia, Afrika, Európa, Amerika és Ausztrália asszonyai. A munkájú jiinli találmányainak és szabadalmainak megvédésére hoz nagyjelentőségű rendelelet a kormányzat. A múlt­ban a munkás ötleteit, újításait nem védte sem törvény, sem szo­kásjog. A kapitalista természetes­nek vette, hogy az álla’a kizsák­mányolt és bérvahszolgaként alkal­mazott dolgozó ingyen vagy kol­duskrajcárokért törje magát a termelés növelésért vagy minőségi fokozásáért; a munkásfnltalálókat valósággal kirabolták a kapitalista rendszerben — ugyanaknkr sok értékes találmány és újítás elsik­kadt, mert a kapitalizmus már nem a technika és tudomány előrehala­dását szolgálta. Ma a népj demo­kráciában a niunkásújítókat meg­becsülik, munkájukat elősegítik az üzemekben. Ma van miért töreked- niök, mert találmányaikká' nem a tőkések profitját növelik, hanem a nép országát szolgálják. A kor­mány rendelete az üzemekben fel- ! állítandó bizottságokkal gondosko­dik arról, hogy egyetlen javaslat se sikkadjon el a bürokrácia út­vesztőjében, a nagyarányú díjazás­sal pedig új ösztönzést ad a moz­galomnak. Az üzemi pártszerveze­teken és a szakszervezeteken most a sor, hogy az újító és ész­szerűsít őmozgalmat tömegméretűvé fejlesszék, hogy kihozzák a mun­kásokból és technikai értelmiség­ből mindazt a kezdeményezőkészsé­get, amellyel a termelést jobbá, ol­csóbbá, gazdaságosabbá lehet ten­ni. Az újítómozgalom felkarolása újabb bizonyítéka annak, hogy kormányzatunk a nép kormányzata és szívügyének tartja a dolgozók felemelését a termelés mindennapi ftpró és nagy kérdéseit. ww Üléseseit as «rssáfv gyűlés Az országgyűlés keddi ülésen Zö'.d Sándor a jegyzők. állami stá­tusba vételéről, Mónus Iliésné a vá­lasztói névjegyzékekről szóló tör. vény javaslat, bizottsági jelentését ■‘erjesztetté kbe. Az orszájftyülés ezuán a megüresedett alelnöki tisztségre közfelkiáltással Mihályfi Ernőt v'á lasztotta meg. Az előadó ezután ismertete a kör­jegyzők és bírósági végrehajtók elmozdítására vonatkozó áfmenet: rendelkezésről szóló törvényjavasla­tot. Ries Islván igazságügyminisz'er a felszólalásokra válaszolva részle­tesein indokoVa a javaslat szüksé­geségét. Hangoztatta, hogy a demokratikus jogrendszer de­mokratikus és jólképzett bírósá­got akar a segédhivatalokban becsületes^ de­mokratikus, a nép érdekében való munkának .kell folynia. — Az or. szággyűlés a javas'alot általános- ságban és részlegeiben elfogadta. Ezután Hébelt F.de előadó ismertet- te a büntető Ítélethez fűződő jog- kövekezmények korlátozásáról és megszüntetéséről szóló kedvezmé­\ S*éehenyi-aknán munkakörben hősi halált hat; fia a] é'munfcás Tárnái József II. vájár öz­vegyének. a MESzHART igazgató­sága 5.756.15 forintot nyújtott át gyorssegély és végkie'égftés cí­mén. A bányász Társpénztár 750 forintos 'eme kezesi segéCy és a bánváazs.-öve'lkeret 500 forintos segélyben részesítette a fiatal öz­vegyet. nyék kiterjesztését megállapító tör­vényjavaslatot. A vita során Huszti Dénes hozzászólásában hangoztatta, hogy a 'törvényjavaslat elsősorban a sz-ociális szempontokat Vpszí fi. gyetemb* Alvinczi Imre, majd ar előadó rövid felszólalása után i javaslatot ,it előadó módosításával a Ház általánosságban és részletei­ben is elfogad‘a. Döbrnilei Károly eSőatlázui A pécsi Szakmaközi Bizo'fsáo rendezésében 28-án, vasárnap Vall órakor szabadegyetemi e öadásso- rozat kezdődik a szakszervezeh székházban. (Színháztér 1.) Az el­ső előadás címe: „A népi demo­krácia állama és a szakszerveze- ek". Előadó: Döbrenlei Károly, a Szaktanács kiküldötte. HÁROMPERCES teljes sötétség borult a városra kedden este ne­gyed nyolckor . \ sötétséget az okozta, hogy az újhegyi ccntrilé 3 nagy terhelés következtében ön­működően kikapcsolta az áramszol­gáltatást. ilyen eset legfeljebb év tizedenként egyeszer fordul elő. A sötétség sehol sem okozott balesetei — SAJNÁLATOS üzemi -hatese* történt kedden délután a Koks*’ műnél. Szalontai látván 38 évts mu-nkásf, az envelődaru krányitóját mag-asfeeszültségii áramütés érte, aminek következtében 8—10 méter magasságból lezuhant a földre. A mentők súlyos1 állapotban szállító'’ ták be a sebészeti klinikára. A vizs­gálat szerint belső zúzódásokat. combtörést szenvedett és kezén egyik ujját vesztette el. I A lioininunGfák behizony ííofiák, Itogy «íkalmsáak a neiuzeS vezetésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom