Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1948-10-19 / 240. szám

PÉCS, 1498 OKTÓBER 19. KEDD V. fiVF., 240. SZ. ÄRA 60 PILL. A világ dolgozóinak egysége, az imperialistaellenes béke­front megszilárdítása, a Szovjetunióval való szoros barátság és a szocializmus építése mellett tett hitet a Szakszervezeti Tanács XVII. kongresszusa Zásztódíszbpn fogadu Budapest | i Sraksservezeti Tanács XVII. ja-' ju­bileumi kongresszusát. A parla­ment üléstermében köröskörül magyar .és külföldi zászlók, fel­iratok. A falakon a magyar mun­kásmozgalom, illetve szakszervezeti mozgalom hősei, a dobogó felett Unin, ^Sztálin és Rákosi Mátyás, • dobogóval szemközt Szaka sits Árpád köztársasági elnök arcképe. Pél tízkor reflektorok fénye és iörgő Ups mellett vonult be a köztársasági elnök, a kormány tag- j«i. a kongresszus vezetősége és a demokratikus pártok képviselői. Emlékezés Zsdanovra A fflatntuii éa az Internacionálé Üéneklés* után Harastyák József Ünök megnyitotta a kongresszust és percekig tartó ütemes Ups kf- •éretében üdvözölte Louis Sail! ant, • Szakszervezeti Világszövetség fő­titkárát, Solovjovot, a szovjet szak- •tervezeti tanács titkárát és a többi külföldi küldöttet. Egy per­iig Urtó néma csöndben emléke­tek meg a kongresszus a halottak tél és külön a nemzetközi munkásmozgalom nagy halottjáról, Zsdánovról. Az elnökség megválasztása, a napirend megállapítása után Sza- Aasits Árpád köztársasági elnök lépett az emelvényre. Üdvözölte a munkásság parlamentjét, a kül földi küldötteket és rámutatott s kongresszus történelmi feladataira Szakasits Árpád a kongresszus döntő feladatairól Erre a kaogresMUMp az ■ törté- bei mi fcctoseAgú feladat vár, hogy «zakszervezetetaket országaink meg­változott gazdasági én politikai vi- 'fconyainak megfeklőon a rájuk rótt feladatok elvégzésére alkalmassá jegye, tteztáama és eszmei magas­aira emelje a szakszervezetek szerepét a né­pi demokráciában. — A kongresszus vállalja ezeket * feladatokat abban a tudatban* tagy ezeket a szervezett munkás­ig a dolgozó érdekeinek Megfelelően oldja meg. Hiszen btint valami hatalmas, minden gaz* 'fasáqi, •áraadalmii és politikai ktob’.émára lényt árasztó fáWya lobog a kongresszus lelett a marxlzmus- lenlnizmus szelleme, * nagy Szov/jetúnió példája és Minden ország népe szeretett ve­drének. Szí* áhinmak lángelméje. Dinnyés Lajos » ncnixel hálájáról , Ezu'tám Dinnyés Lajos mintsz- rel nők szólalt fel. — Az egész magyar nemzet soha nem múló háláját és közönétéit vmáC'otam Mt a Magyar Szó k szer­ezetek Kongresszusán a magyar , Igozó munkásáéig előtt, — mon- . ff;> többek között Szakszervezeteink szívós, verej­tékei és kemény munkával segí­tették az országot gazdaság) talp- raASásában. — Kérem a kongresszus részt­vevőit, hogy megbonthatatlan so­rokban éa egységben maradjanak továbbra is szókkal a baráti nem­zetekkel, amelyek az emberieég bé­kéjéért, jólétéért és «zettemi haladá­sáért küzdenek és amely békesze­rető népek éhén a hatalmas és bariét) Szovjetunió áll. Az elnök ezután bejelentette, hogy többezer üdvözlő távirat és levél érkezed. Szünet után Drshsi Lajos el-1 nők nyitotta meg az értekedet«: | és jav ásottá, hogy a keogreeszwa •küldjön üdvözlő táviratot a magyar nép nagy jótevőjének, a dolgozók nagy tanítójának, Sztálinnak. A javaslatot nagy leékcsedésael. el­fogadták. Kádár János a szocializmus építéséről kaUlmas lelkesedés köszöntötte ezután Kádár János belügyminisz­tert, aki a Magyar Dolgozók Pártja nvében köszöntötte a kongresz- szust. Rámutatott arra, hogy hazánkban a politikai hatalom^ Immár a munkásosztály és a vele szövetségben lévő dolgozó pa­rasztság kezében van. A kapitalisták rabjaiból a szoeia iizmus alapjait lerakó elsó szabad magyar nemzedék lettünk. Köszön­hetjük ezt elsősorban a szocialista Szovjetúniónak, Sztálinnak a fa­sizmus felett aratott győzelmének, továbbá a magyar kommunisták és baloldali szociáldemokraták egységes harcának. Közös összefogás az imperialisták ellen — A Magyar Dolgozók Pártja hízik "abban — mondottp —, hogy a hazai és nemzetközi méretekben élesedő osztályharc viszonyai kö­zött hépünk számíthat a Szakszerve­zeti Tanács, a szakszervezetek, minden szervezett magyar dolgo­zó támogatására, az imperialista, kapitalista osz­tályellenséggel szemben. Ezután részletesen elemezte bei politikai életünk fejlődését. — A magyar nép sokat szenve­dett a fasiszták rablóháborüja kö­vetkeztében. Mi semmi mást nem akarunk, mint függetlenségünk birtokában békében élni fa dől gozni. Mi éppen n békefrout ér elekében a szocializmust építjük hazánk­ban. Mindszentr a Jin/aí reakció vezetője Az osztályharc élesedésével kap­csolatban Kádár János megemlé­kezett a kulákok és a Mindszenty- féle reakció támadásáról. — Mindszenty minden alkalmai megragad, hogy vallásos össze jövetelek rímén demokráciaellenes tüntetést szervezzen — mondotta — Az esztergomi érsek minden egyes fellépésével mindjobban el árulja, hogy egyr? kevésbé képviseli a katoli­kus egyház ügyét, de egyre in­kább a politikai reakció érdekeit. Kádár János nagyhatású beszé­dét ígyHejezle be: .— Amíg a magvar kőzlár.snsá got nem engedik felvenni a nem­zetek szövetségébe, a mnnkásgyil- kos Franco megfelelő partner az imperialistáknak. A háborús úszftó imperialista erőket hiba volna le­becsülni, . I . de a béke erői sokkal hatalma­sabbak. A békét kívánó milliók, a dol­gozó emberiség akaratát fejezte ki Visinszkíj Párisban, az Egyesült Nemzetek szerkezetének ülésén, amikor beterjesztette az atómfegy- ver eltiltására, a leszerelésre vo­natkozó szovjet javaslatot. Ezt a javaslatot mint a béke érdekében történt hatalmas cselekedetet az egész ma­gyar nép lelkesen üdvözli éa a magáénak vakja. Kádár János beszédét percekig tartó zúgó taps kísérte, majd a kongresszus az elnök javaslatára táviratban üdvözölte Rákosi Má­tyást, a magyar nép bölcs vezető jét és tanítómesterét. Kossá István az ipar ügyi vezetés és a szakszervezetek együttműködéséről Ezután Ko®m István iparügyi mi­niszter lépett az emelvényre. — Az iparügyi vezetés és a szakszervezeteik között — mondot­ta — a legteíjesebb együttműködés­re van szükség. Az első lépés az, hogy a szakszervezetek haáadékraa- lanul térjenek át a * korszerűtlen szakmai szervezkedésiről az ipari szervezkedési • A munkaerőgazdálkodást állami feladattá kell tennünk. Tevékenyen részt kell venmiök a szakszervezeteknek a termelési íer- 1 vek kidolgozásában ,az ämunká­sok, észsizerüsitők mozgalmának ki­építésében, a termelési és verseny- bizottságok minik á fának megszer­vezésében. Az ipari szervezkedésre való áttérés felveti az üzemi bi­zottságok eddigi struktúrájának, jogállásának lényeges megváKopta­tásának kérdését. Az üzemi bizottságok szakszer vezeti szervekké válnak, tagjaik szakszervezeti alkalmazottak lesz­nek. Majd a tamonckérdéssel a szakmun káSuíánpótláissal foglalkozott éa be­jelentette, hogy a MASz-t és a NIK-e* több nemzeti váltalaira és ipari központra osztják fel, hogy megkönnyítsék a vezetést a túlméretezett centralizáció he­lyett. t Azzal fejezte be beszédét, hogy még fokozottabb mértékben össz­hangba hozzuk tervgazdaságjoka a szomszéd népi demokráciákkal. Louis Saillant a magyar dolgozók jelenfős szerepéről A külföldi küldöttek közül első- j Ismertette a mflnká.ssá-g harcát a nek Loui-s Saillant, a Szakszarveze’i j világ távolabbi részein, rámutatott Világszövetség főtitkára lépett j a spanyol és görög dolgozók hősies szűnni nem akaró taps kíséretében harcára, majd elismeréssel adózott a népi demokráciák eredményeinek. — A Szakszervezeti Világszövet­ség alapvető feladatta, hogy felhív­ja a világ összes dolgozóit: a szakszervezeteken keresztül te­remtsék meg a békéért folytatott harc széles nemzetközi arc vonalát a szónoki emelvényre. Köszöntötte a kongresszust a Szakszervezet: Világszövetség nevében és hang­súlyozta, a nemzetközi munkásmozgalom tisztában van azzal, milyen je­lentős a magyar dolgozó szerepe a fasizmus ellen folytatott harc­ban. fejezte be beszédét Loiás Saillant. Szoíorjcr fő«i!kár a szovje« és magyar sza!«szt*rvpzpfck cgyiiKmííVí»dé*>éről Szolov jcv. a szov jet Szakszerve- | a szovjet és a inagyad szlkszervc- zcli Szövetség főtitkárhelyettese I zelek közötti baráti kapcsolat. Vá­tépetl az emelvényre, miközben a kongresszus felállva, percekig tartó ütemes tans ki- séreíóln*'-, éltette Sztálin generj­lisszhrniszt. v j Szotovjov jámdlalott boev a ba ■ ború u'ánj években megerősödött ’ zolta a szovjet nép békés építő munkiljáf és elért sikereit. Ismer­teit'' a szovjet delegáció *naga­• . lás-jl az Egvesöü WmzoloK pV ,i ... a kip!í«)isfa or-’ápok eszp, -szett uszításaira az új háború érdeke ben a Szovjetúnió éa a uépi demokrá­ciák országai ellen. Hosszó hóna­pok óta indítanak támadást a de­mokratikus szakaaerrezetek egy­sége ellen. — A szovjet szakszervezetek fejezte be beszédét, — vala­mint a demokratikus országok szakszervezeteinek életérdeke a munkásosztály egy* ségének megvédése és a béke megőrzése. — A szavjet szakszervezetek önökkel együtt folytatják a bar cot és trhnfletleoül visszaverik a reakció minden támadását. Ebben a harcban az egész világon ben­nünket támogatnak a dolgozó tö­megek. A francia scónok a Szovjet«inlóról Ezután Piene Le Berni, a CAT titkán, a ftanán doigngifl; üdvöz­letét tatot ácsolta. — Az utóbbi években bele erő ­szakoztak bennünket' nagy háború­val járó szerencsétlenségbe, ame­Í et a nemzetközi lasbmns és mto- n kapitalista országban megtalált támogatói zúdítottak ránk. Ekkor kellett nekünk határozottan bebizo­nyítanunk, hegy a feltörő osztály minden ereaágban magára tudja váttolni a nemzetek sorainak irányi- tá«áit. Csak szítért tudtak ez* el­érni, mert bizitosan támaszkodhat- 'tunk a soocielizmus hazájára, a Szovjedtmiór» és hadseregére, amely magasra emelve Marx ^Károáy. Le­nin és SztáSn vörös zászlaját, Európa fetazabadMója let*. 4 külföldi küldőitek felszólalásai Pierre Le Bran, a CGT titkárá­nak felszólalása után a kongres­szus a CGT-hez intézett távirat­ban üdvözölte a francia munkás­osztályt, majd Fernando Santi, az olasz Szakszervezeti Tanács főtit­kára, Znpka Ferenc, a csehszlovák Szakszervezeti Tanács helyettes el­nöke, Kazimir Witaszewszki, a len­gyel Szakszervezeti Tanács elnöke, Rajkó Damjanov, a bolgár Szak­szervezeti Tanács elnöke, Apos-zto lösz Grozosz, a görög dolgozók küldötte, és Liu-Ning-Yu. a kínai Szakszervezeti Szövetség alelnöke szólalt fel. Az első nap végén ezen­kívül felszólaltak a román, finn, angol, osztrák, német, holland és , belga szakszervezetek • kiküldöttei is és üdvözölték a magyar dolgo­zókat. A moszkvai rádió hétfő reggeli híradásában részlegesen beszámol' a magyar szakszervezetek XVTI kongresszusinak ünnepélyes mcq- nvitásáról. Felsorolta a megjelen- eket, részieleket közöí- Szakasits Árpád köztársasági elnök és Dinv- nyes Lajos mmisz'erelnök beszé- ' rf-'bő’. Hosszasan ismeretté Szó- 'nvjevnek, a szovje', szakszervo-: 1 i kiildötség vezetőjének Hor-a,’

Next

/
Oldalképek
Tartalom