Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1948-10-19 / 240. szám

1 OÜVANTűtl NAPLÓ 154P OKTrtBCT 19 Apró Antal nagy beszéde az ipari szervezkedésről, a társadalombiztosítás egységesítéséről és az iparügyi minisztérium átszervezésérői A Szákszeirvezetf Tanács kong- aeseziísa hétfőn folytatta lanácsko­z a síit, Héifőn délelőtt Apró Aro'.al mond­ta el főtitkári beszámolóját. Meg- áHapítóéta. hogy a kongresszus olyan időkben ült ossz", aniiko* haz'ánkhau napirendre került a szocializmus építése. Ez határozza meg az új szakszer- vezeti feladatokat, amelyek megol- •dásáua! erősrihetjüK a népi demo­kráciát és építhetjük a szocializ­must — mondotta. — A kongresz- szus jelentőségét nagyban emeli a Szovjetunió hatalmas szakezervezí- fei képviselőinek jelenléte. Mi, ma­gyar dolgozók — mondotta hatal­mas tap.>j'; közepette Apró Antal sohasem feleltük el azt a nagy áldozati'!, srticiyrt a Szovjetunió hős hadserege hozott értünk. (A kongresszus résztvevői viharo­san ünnepelték a haladó emberiség nagy veié: ét, Sztálint.> Megnőtt orizásnnk nemzetközi «Alja Apfó Antal ezután a külföldi ven­dégeiét Adózóké, majd megáll«- pí'ö'ta, hogy Magyarország nem­re köz/i «súlya az utóbbi években nagyra nőit. A magyar szakszervezetek Is szi­lárdan küzdenek az egységbontók égen és mindernd elkövetnek, hogy szán­dékaikat meghiúsítsák. Ezért for­dultak szembe Titoval és a jugo- tjz áv kommunista párt többi vehe­tőjével is, akik elárulták a nem­zetközi szocialista frontot és az imperialisták szolgálatába szegőd­tek. A szervezett magyar munkás­ság érzelmei azonban a jugoszláv nép Uránt változatlanok. A Szovjetunió szilárd békepoliti­káját támogatja az egész vilá­gon mindenki, aki békében, sza­badságban és függetlenségben akar élni. 1 l.őOO.OOO szervezett dolgozó nevé­ben jelentem ki, — emelte fel hang­ját Apró Antal. — hogy életre- halájra szocialisták vagyunk a Szov­jetunió ’bérpolitikájával . MeBleremipHök ax eayéar«*" m u n li ó«o«xl6l j t ájfiró Antai! ezután visszapillantást vetett a Szakezer vezeti Tanács fennállásának- 50 éve« történetére. Hangsúlyozta, hogy a szakszerve­zetek 1945-bén 800 ezer tagot szám* Váltak. Azóta a taglétszám elérte az • t.bOO.OÖŰ-et. KiemeVe a szakszervezetek döréfő szerepé' az újjáépítésben, a jobb- o'dali ezociáldemol+ráták elleni harc­ban. a demokráciát1 ".'lenes összees­küvés felszámolásában és az ország minden nagy politikai kérdésében. A szakszervezetek és a szakszer­vezeti tagság többsége örömmel üd­vözli" ae egységes munkáspárt, a Magyar Dolgozók Pártjának meg­teremtését. Megállapította ezután, hogy azok­ban. az iparágakban, amelyek az or­szág újjáépítése és függetlenségé­nek biztosítja és s mezőgazdaság korszérüsfffse szemporttjábó! döntő jelentőségűek, nemcsak elértük, hanem jóval el is hagytuk az 1938. évi színvo­nalat. Hangsúlyozza ezután, hogy a 'fi­le jtcsíMckentés meKett a munkabér egészséges alakulása a másik nagy vényezője az önköltségnek. A termelés emelkedésének egyik legfontosabb eszköze a munka­verseny, folytatta Apró Antal. Ez egyben !■'-onyüéka annak a® új viszony- >, 'amely « dolgozókat a ierme- ' slicc é& az államhoz fűzi. A mun­kaverseny során fejlődik a ver­senyző munkások politikai öntudata és fokozatosan kiemelkedik az az élcsapat, amely a dolgozók összességét magával emeli a szocializmus építésének útján. Komoly fejlődést jelen! a most kf bontakozó brigádmozgalom. A'szak- szervezetek feladata, hogy mcgvllá- gitsa a felismerést: a termelés ügye a munkásság ügye. Apró Antal ezután a szakszerve­zetek érdekvédelmi tevékenységé­vel kapcsolatban a szociálpolitikáról beszélt. Kijelentette, arpa keil irány: venni, hogy a szakszervezetek ma­guk irányítsák azokat a, szociál­politikai intézményeket, amelyeke1 jelenleg az állam, -az üzemek és vál­lalatok kezében vannak. Azokban a szakszervezetekben, ahol eddig nem adtak segélyt, be kei! vezetni,/ a segélyre szoruló szakszervezeti tagok támogatását. A kongresszusnak ki kelj monda­nia, hqgy szükségesnek tartja a két legnagyobb biztosítási intézet, az OTI cs a MABI egyesítését. A Szakszervezeti Tanács javasolja, mondja ki a kongresszus, hogy kívánatosnak tartja az öregségi járulék felemelése” érdekében a munkások hozzájárulását fizeté­sük I százaléka erejéig és hogy az öregségi járadékot november 1 -ével 50 százalékkal fel keli emelni. Kollektív szerződést kapnak a közüzemi alkalmazottak Központilag biztosítani kell a do! -1 jgozók üdültetésének megszervezé­sét. A kollektív szerződések rend­szerét tovább akarjuk fejleszteni, — folytatta. Az ipari kollektív szer­ződések létrehozásán kivüi most irányt veszünk a közüzemi alkalmazottak kollek­tiv szerződéseinek megteremté­sére is. Szakszervezeti mozgalmunk tovább­fejlesztése megkövetelj a szakmai Szakszervezetek fokozatos átalakítá­sát ipari szakszervezetekké. (Óriás­taps.) Egy-egy iparág és ezen be­iül egy-egv üzem ’valamennyi dol­gozófa, fizikai és értelmiségi dol­gozója egy és ugyanazon ipari szakszervezethez tartozna. A Szakszervezeti Tanács főtitká­ra hangsúlyozta ezután, hogy az ipari szakszervezetek létreho­zása új szerepet juttat az üzemi bizottságoknak. Az ipari szakszervezetekre raló át­térésit öesze^kell kapcsolni a belső szakszervezeti demokrácia kifejlesz­tésével. A főtitkár kifejtette ezután, hogy a szocializmus építése eísősorban a nehéz gépipar fejlesztését jelend!. Ez végső fokon honvédelmünk meg­erősítésén ék dőnöő kérdése. Javaslatot tett ezután az I*»»- ügyi minisztériumnak egyrészt nehéz és gépipari, másrészt köny- nyűipari mjnisztériumra való ket­téválasztására, maid javasolta ál­lami ellenőrzési minisztérium fel­állítását. A szervezett munl4ns<*ág 'tnenrendszabályozza a klerikális reakciói A MAORT-nál és a Hutter és I evernél leleplezett «zabotázzsal és kémkedéssel kapcsolatban fokózott éberségbe hívta fel a munkás osz­tályt, majd a klerikális reakciót bé­lyegezte még. Kifejtette, hogy a szervezett munkásság nem kíván az egyházak ügyeibe beleavatkozni, de nem tűrheti, hogy a * vallás ürügyén a dolgozó nép ellen foly­tassanak aknamunkát.-Ha az egyházakon belül nem képe­sek megfékezni Mlndszenty demo­krácia ellenes dühét, a szervezet! munkásság módot fog találni árra, hogy ezt a feladatot elvégezze. — (Percekig tartó taps.) Kél főkötelességet ke'l teljesíteni a magyar szakszervezeti mozgalom­nak. Az egyik a szocializmus alap­jainak lerakásában való segédkézéi, másik hozzájárulni a nemzetközi demo­kratikus és szocialista tábor meg­szilárdításához, a béke megvédé­séhez. A magyar szakszervezeti mozga­lom e feladaiiait a .Magyar zók Pártjának (Lelkes taps.) irányí­tása szerint akarja megoldani. A magyar szakszervezetek szerepe a legszélesebb dolgozó tömegeket ne­veli a szocializmusra, arra, hogy kövessék a Magyar Dolgozók Párt­ját és részeseivé váljanak annak a küz­delemnek, amelyet folytat a bof dogabb szocialista Magyarország megvalósításáért. Fejadagainkat megoldani — emelte fel hangját Apró Antal -*■ harcain­kat megvívni Csak akkor tudjuk, ha az egész munkánkat áthat ia a nagy Szovjetunióval való szolidari­tásnak a szelleme. (A kongresszus tagjai felállva, zúgó tapssal ünnep­ük Sztálint). A szolidaritás a Szov­jetunióval azt jelenti, hogy hűek leszünk .ahhoz a férfiúhoz, aki munkájával a nemzetközi szo­cializmus megvalósításának ügyé1' szolgálja, a mi szeretett Sztálin ’elvtársunklfoé. (Sztálin nevének említésekor a kül­döttek felállva éltették a Szovjet­uniót és Sztálint.) Dolgo-^ Fokozzák a termelést a vidéki üzemekben Azután a jelölőbizottság és a határozati javaslatot előkészítő bi­zottság megválasztására került a sor, majd Tóth Matild, a .Szak- szervezeti Tanács nőtitkárságának vezetője 400.000 magyar nődolgozó nevé­ben üdvözölte a kongresszust. Utána Böki Ernő, a Pedagógus Szakszervezet főtitkára beszélt. Is­mertette azt a küzdelmet, amelyet a Italadó szellemű pedagógusok folytattak az iskolák államosítása érdekében. A „Dolgozók az isko­láért" mozgatom rv*n«p.»nolle li«v.«v a szervezett munkásság a legna­gyobb áldozatokra is kész a ma­gyar nép kultúrájának felemelé­séért. Piros László), a Szakszervezeti Tanács főtitkárhelyettese hangoz­tatta. hogy a jövőben töbl? gondot kell fordítani a vidéki üzemek termelési ver­senyére, valamint a vidéki üzemek üzemi bizottságainak és versenybizottsá­gának munkájára. A leghatározot­tabban fel kell lépni minden olyan helytelen és káros cselekmény el­len, amely a meglevő normák la­zítására. meghamisítására irányul. A salgótarjáni bányászszakszer­vezetek dolgozói táviratának fel­olvasása ntún Végvölgyi Anna a salgótarjáni üveggyár ifjúmunká­sainak ntyrében elitébe Mindszenly uszító poli­tikáját. Az elnök, javaslatára a kongresz- s*us táviratban tiltakozott Lessosoak a görög kommunista párt napi« lapja főszerkesztőiének és 12 társának halálraítétése ellen. Dénes István SzíT főtitkár 130.00C ifjúmunkás. Zenlni Béla a mérnö­kök és technikusok szakszervezete nevében üdvözölt^ a kongresszust. A kongresszus részvevő-; hétfőn este az Operaház díszelőadásén vertek rész:. —' ------— *■* Ma iik: fiz USfi monoplizálüi akarja az atoméról tcwult a helyzet a francia bán ja vidéken Az UNO politikai bizottsága hét­főn délelőtt az etomerőbizoítság je­lentéért tárgyalta. Austin amerikai megbfóo'.t a kanadai javaslatot le tie. magáévá, majd kereken kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem mond le az atomeröről. Ramadier francia megbízott a meg­egyezés szükségességét hangoztatta India megbízottja k,ijelenítette, hogy a Szovjetunió tanujelét adta, hogy a megegyzés szelleme vezeti. Ezután Malik szovjet kiküldött rá­mutatott arra, hogy a kanadai ja­vaslat mögött az Egyesült Államok és Anglia áll. Ez a terv ameiyet az atombizoítság jelentése tartalmaz, lehetővé tenné, hogy az atomellenóTzés nemzetközivé tétele helyett az atomerő az Egyesült Államok monopóliumává váljék. Sajnos, az Egyesült Államok és Anglia megbízottai nem fogadják" cl a Szovjetunió megegyezést cél­zó engedményeit, különösen azt. amely az »főmérő használata be­tiltásának és ellenőrzésének, egyide­jűségére vonatkozik. MoltTnu könvve le?eniezi 971JHQ 4 gyengeségének n’<ai? A Novoje Vremja hosszabb cikk­ben foglalkozik Moloéov külügytní- nisoter most megjelent ,,A küipoli- flka kérdései” című könyvével. A könyv 62 beszédet és nyilat­kozatot tartalmaz, ameäyet Molotov San Franciskóban, Páriában, Newyorkhan, Moszkvában Londonban és Varsóban mondóét. A lap rámutat, hogy Molotov köny­vének megjelenése nagyjelentőségű politikai eseménynek számit. Molofovnak a könyvben foglalt nyilatkozatai megvilágitiák az UNO eddigi gyenge működésének okait, amelyek közül a legfontosabb _ az amerikai 'imperial is Iák külpolitikája, Molotov könyve a háború utáni vi­lág nemzetközi kérdéseinek terje­delem tekintetében sűrített, tartal­milag azonban rendkívül gazdag éncilfflopédiája. Meg akari^b félem Wen’1 » franci* h*nv*S7n»ia’ Az északfranciaországí és lotha- rmgai bányavidékekről hétfőn dél­ben jelentenék — közli egy paris; MTI jelentés —, hogy a helyzet feszültebb volt. Hétfőn virradatkor a szítrajikőrsé- gek minden eddigit felülmúló éber­séggel őrizték a bányatelepek be­jára alt, hogy elhárítsák a csendő­rök esetlcqcs erőszakos beavatko­zását. Az északi és moselvölgyt bánya vidékekre újabb csendőrcsapatokat küldtek. Az PHumanité szerint a Moch és Lacoste szocialista miniszterek vezetésével a polgári és katonai hatóságok a bányaigazgatóságok bevonásával valóságos haditanácsot tartottak. A belügyminisztérium állal kiadót: közlemény meg ..karja fölemlíteni a bányászoka ■ fi franci Efifférsaság? tanár«! ninktn^ínalf mficvft'at.7tasa Min' Párisbói jelentik, vasárnap választották meg Franciaországban a köztárs.aságl tanács tagjain/< elektorait. A anács a régi szená- us helyébe lép és ugyanazt a fé­kező szerepet hivatott betölteni, min* a szenátus. , E cél eléréséhez tudatosan meg­hamisították a népakarotot. A jelöléseket nem közvetlenül » választók, hanem a- többségükben reakciós községi tanácsosok vé­gezték el és ugyanakkor a gyéren lakott, politikai reakciós vidékek lakosai számára lehetővé ’éllek tanácstagok válasznál az ellenségesnek látszó iparvidé. kék munkásai szavazatainak el­lensúlyozására. A. választással kapcsolatban az l'Húmanité megállapít ja. hogy * szociális’ák és a gaullcisták együttesen megakadályozzák a francia nép igazi akaratmegnyil­vánulását és 6 millió kommunista választó akaraténak semmibevevésével re­akciós köztársasági tanácsot alakí­tottak. Amerikai narancsra 1 ú»brti leértékelték 9 francia frankói Mi sem bizonyltja jobban * francia kormány szolgai helyzetét az amerikaiakkal szemben, mint az a lény, hogy * a francia frank újabb ‘leértéke­lését & bányászsztrijkkal egy időben hajtották végre, — ír ja vezércikkében az Huinajnité. A francia szén ára tonnánként 3000 frank volt. A leértékelés követ­keztében a behozatali árak 22 szá­zalékkal emelkedtek. A francia kormány most körülbelül 5500 frankot fizet az amerikai szén ton­nájáért, tehát 57 százalékkal töb­bet, mint amennyibe a francia szén kerül. A francia kormány a helyett, hogy eleget tenne a bá­nyászok jogos követeléseinek, a délamerikai szenet vásárolja. A leértékelést újabb áremelke­dési hullám fogja követni. Ismét bebizonyosodik az a tetei, hogy a Marshall-tcrvvel párhuzamosan a francia dolgozók bérének vásárló ereje csökkent, -y- állapílja meg az rHumallilé. Gyári munka# ' a Km/forgatni* Nemzeti Vállalat élén Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezelügyi minisziter hétfőn, délben ik a :a be Hegyi Ferenc WM-.gyárj munkást a Magyar Kül- forgalmn Nemzeti Vállal*- új ve- zérigazga'óját. A miniszter ebből az alkalomból hangoztatta, hogy a múltban külkereskedelmünkbe olyan tényezők is beavatkoztak, amelyeknél nem a dolgozó nép­nek az érdeke volt a fontos- ha­nem csak az egyéni haszon, « sibolás. Ma népi demokráciánk vezetői, a gazdasági élet minden területén vezető szerepet biztosítanak a munkásságnak és a paras’zságnak. A KIOSz vezetői , a Tcnd€»sjlősi>k közgyűlésén A vendéglá’ó iparosok társulata kedden délu'án Vt4 órakor .az Ipar- társula; székhazában, rendkívül közgyűlést tar, amelyen rész vész Hegyi László, a vendéglátó ipar­társulat föíi'kára. a KlÖSz orszá­gos’ árselnöke és ,-A fcisiparosok helyzete a demokráciában'" címmel beszámoló1 tar-. A közgyűlésen résztvesz Somló Gyula, a KIOSz déldunántúli szervezőtitkára, a bel­kereskedelmi igazgatóság vezetője, az ipartes'ület ve/.e ője, a KIOSz hflyfcsoporlja képviselő ében Fól­iák Ernő, a helyicsoport elnöke beszél a kisiparosok helyi problé­máiról. A közgyűlés jelen ősege1 hogy összefogja az összes vendég­látóipari szakmák csoportjait. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom