Dunántúli Napló, 1948. szeptember (5. évfolyam, 199-224. szám)
1948-09-12 / 209. szám
4 DtMÁNTÜLI NAPLÓ 1948 SZEPTEMBER 12. HALADÓ SZELLEMŰ dunántúli Mindenki előtt ismeretes, hogy a Pécsett megjelenő szépirodalmi folyóirat, a Sorsunk, ez év tava szán beszüntette megjelenését. Akik közelebbről isménk városunk művészeti életét, azok tudják, hogy emögött nemcsupán anyagi okok húzódnak meg. A Sorsunk szerkesztőinek szellemi csődje volt okozója a héteszien- clős múltra visszatekintő folyóirat megszűnésének. Beigazolódott, hogy ma, a felszabadulás után három és fél esztendővel nem le hét a tömegektől távolálló Irodai- mi termékekkel telltüzdelt folyóiratot megjelentetni. Nem azért, mert valamiféle cenzúra vagy hivatalos kényszer teszi ezt lehetetlenné, erről szó sincs. Egyszerűen azért, mert a szalonirodalom, ra áhitozók vékony tömege képtelen eltartani egy havonként megjelenő folyóiratot. A kultúrára éhes dolgozók ér zékeny műszerként észreveszik, hogy az ilyen folyóirat által fel- vetett problémákhoz semmi közük sincs, felismerik azt, hogy a lap oldalai közé becsempészett irányzatot az elmúlt társadalmi rendszer célkitűzései alakították ki. így múlt ki, a dolgozók széles tömegeinek részvéílensége mellett a Batsányi Társaság folyóirata, a Sorsunk. A „Tiszatáj" legújabb számában Keszi Imre foglalkozik a vi dékl folyóiratok problémáival. Megállapítja, hogy a tlzenkilen- cedik század elejétől kezdve kialakult az egészségtelen kulturális decentralizáció. Budapest vált a szellemi élet irányítójává. „Ez természetesen nem baj, — álla pftja meg Keszi, — ameddig az irányítás valóban irányítás marad és nem adja át helyét valamely mindent elnyelni akaró, mindent magába habzsoló kulturális imperializmusnak." Keszi Imre ezután megállapítja, hogy a vidéki kultu. rális mozgolódásokat a múltban a városellenesség hatotta át. „Budapest idegen város volt..." „el szakadt a magyar néplélektől..." ■— ilyen és hasonló vádakat hangoztattak a vidéki városok és fal. vak, romantikusan antikapitalista elemei. Ma már gyökeresen megváltozott a helyzet. A kultúra ma már az összes dolgozóké és nem lehet ellentét a főváros és a vidék között. Ma Budapestinek Irányító szerepet kell betöltenie, de emel lett a vidéki kul túrközpontok folyóiratainak vidékük problémáit kell íeltárniok és sajátos módszerekkel gazdagítani a magyar demokrácia kultúráját. Keszi Imre részletesen foglalkozik a vidéki folyóiratokkal, első helyen a Sorsunkkal. Súlyos vá- dokkal Illeti a pécsi folyóiratot: „Legelső, legnagyobb terjedelem, ben megjelenő, legrégibb miv'tal rendelkező, de egyszersmind leg rosszabb munkát végző folyóirat e téren az 1948 tavaszán kimúlt pécsi Sorsunk volt. Ennek tulajdonosa a volt pécsi Janus Pan nonius Társaság hiába magyarosi, tolta át a nevét Batsányi János Társaságra. A régi „pannonizmus, a Dunántúl kék ege, a Nadlerféle tájköliészet német fasiszta szellőmében való mélymagyarkodás változatlanul tovább élt a társaság berkeiben, tovább tenyészett a lolyóirat hasábjain. A Sorsunk va. lóban iskolapéldája annak, milyen veszélyek leskelődnek ma is még a vidéki folyóiratokra, milyennek nem szabad lennie a vidéki folyóiratoknak.” Ezután Keszi elvtárs számos Idézettel igazolja állítását, amelyek érzékelik a „provinciális rossz- ízlést", a „városclienes feudális vidék-kultuszát”. A Sorsunkról szóló bírálatát a következő mondattal fejezi be: „Idáig süllyed hef egy vidék) folyóirat, ha azt képzelt, hogy jogában és módjában Ül következeteken folytatni a Horthy-időkben számára kiszabott programot." Keszi Imre bírálatában élesen megviláglik a Sorsunk szerepe és azok az okok, amelyek végül is a folyóiratot bukásához vezették. Szeretnénk azonban kiegészíteni a cikket, számunkra két fonitos tényezővel, amely nélkül a pécsi folyóirat problémáit teljesen átlátni nem lehet. Az egyik az, hogy magában a Batsányi Társaságban az elmúlt évek folyamán kialakult egy „ellenzéki" csoport, amely hasonlóan Keszi Imréhez, még a folyóirat megjelenése idejében állandó bírálatot gyakorolt a Sorsunk szerkesztői felé. Ez a belső bírálat nem győzte hangsúlyozni, hogy a felszabadult országban haladószellemű irodalmat kell te. remteni. A másik ebből következik. Keszi Imre elvtárs bírálata azért hiányos, mert bírálatot gyakorol anélkül, hogy a kivezető utat megmutatná a pécsi írók részére. Meri nem vitás, hogy Pécsett szükség van egy haladó szellemű folyóiratra. Ezt Keszi Imre sem tagadja. Megoldást kell tehát találni, hogy a dunántúli kultűrváros- híréhez méltó, a demokrácia kultúrpolitikáját erőteljesen támogató, a dolgozók felé forduló folyóiratot megteremtsük. A ml véleményünk az, hogy lehet találni írókat, művészeket Pécsett, akik alkalmasak ennek a feladatnak a megoldására. Bizto- sak vagyunk abban is, hogy Ba ranya és egész Dunántúl dolgozót a haladó írók új folyóiratát a legnagyobb mértékben támogatják. K a t k ó István. Pécs városa megfestett Farkas Mihály arcképét A város vezetősége elvben már régebben elhatározta, hogy megfesteti a demokratikus Magyar- ország egy vezető férfiának arcképét a közgyűlési terem számára. A kulturális szakbizottság pénteki ülésén úgy döntött, hogy Farkas Mihály honvédelmi miniszter képét festeti meg, aki Pécs város első kommunista képviselője is úgy ebben, mint az MDP főtitkárhelyettesi minőségében is nem egyszer tanú jelét adta Pécs városa iránti jóindulatának és segítő- készségének. A kulturális bizottság a szeptember 29-én megtartandó törvényhatósági közgyűlés elé terjeszti ezt a javaslatát. A 6. hadosztály üdvözlő távirata Megindul a rák elleni harc A centenáris Orvosi Nagyhét szombati ülésén Wald Béla egyetemi magántanár, az Országos Rák bizottság íőiáiikárá, bejeiéin tét te; hogy országos viszonylatban megindult a rák ejteni harc és ezzel kapcsolatban a közeljövőben sor kerül szűrőállomások felállítására az ország minden részében. Ezeken az áldomásokon rrfndemkit megvizsgálnak és a betegeket, valamint a rák-gyanúsokat szakorvosokhoz utasítják. Ez az új intézmény lehetővé teszi a rákos megbetegedések idejében való felismerését és így nagy mértéltben növeli a betegség gyógyításának lehetőségeit. A centenáris Orvosi Nagybéten Szentagothai profeszar, pécsi egyetemi tanár ismertette a szovjet kutatók dialektikus alapon kidolgozott idegrendszeré fejlődési vizsgálatait és továbbfejlődő kísértetett. Kimutatta, hogy az idegrendszeren- belül is állandó fejlődés tapasztalható és az átültetett ideg.sejtek alkalmazkodnak a változott környezethez. Az átültetett sejtek az idegen környezetben átalakulnak és továbbfejlődnek. Ez a felfedezés új távlatokat nyit meg a fajok fejlődésének tanulmányozása terén. A dolgozók körében országszerte örömeit és lelkesedést váltott ki Farkas Mihály elvtárs, honvédelmi miniszterré történt kinevezése. Ddvözlőtáviratok sokasága köszönti öt ez alkalomból. A pécsi 6. honvédhadosz'tály le. génysége és tisztikara szombaton a kővetkező szövegű dísztáviratot küldte az új honvédelmi mlnisz térnék: A magyar dolgozók kitűnő élharcosának honvédelmi miniszterré történt kinevezését őszinte örömmel és lelkesedéssel fogadta hadosztályunk összes legénysége, tiszthelyettesei és tisztjel. A demokratikus honvédség hatalmas újjáépítéséhez sok sikert kivá nunk és ebben miniszter urat min- den erőnkkel támogatjuk. 6. hadosztály parancsnokság. A fasizmus áldozatainak emlékünnepélye Berlinben A prágai jogászkoegresszus a békéérl Véget ért Prágában .a demokratikus jogászok nemzetközi kongresszusa. Az egyhangúlag elfogadott határozatok egyike hangoz- latja, hogy az emberi jogok védelme nagy szerepet játszik abban a harcban, amely most a béke és a demokrácia érdekében folyik. A különböző országokban megfigyelhető, hogy feléled a fasizmus, ami összeegyeztethetetlen, az emberi jogok tizsteletben tartásával. Ez egyben a békét is veszélyezteti. Szükséges olyan politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális előfeltételek megteremtése, amelyek biztosítják az ember védelmét a kizsákmányolás és az emberi jogok lábbal tiprásával Berlin szovjet övezetében szombaton délután megnyílt a fasizmus áldozatai emlékének szentelt kongresszus, amelyen 3200 bel- és külföldi kiküldött vesz részt. A szovjet katonai parancsnokság nevében Tulbanov ezredes rámutatott arra, hogy a kongresszus hivatása nemcsak az, hogy kegyelettel hódoljon a nácik által meggyilkoltak emlékének, hanem az is, hogy kifejezze a német demokratikus néptömegek egységét a fasizmus minden újabb megnyilvánulása ellen irányuló harcban. Berlinben nagy felháborodást keltett, hogy az amerikai övezetben megtiltották ilyen emlékünnep megtartását. A fasisztaellenes lakosság erre azzal válaszolt, hogy tömegesen vonult a szovjet övezetbe, hogy ott részt vegyen az emlékünnepen. BE KELL JELENTENI a találmányokat és műszaki újításokat Az Országos Tervhivatal -találmányi és tájékoztatási osztálya felszólította az illetékeseket, hogy a felügyeletük alá tartozó összes üze lálményi osztályára. Országos jelentőségüriek minősíthető az a találmány, amelynek alkalmazása esetén jelentős gazdasági eredményt szemben. A kongresszus égy másik határozatában megállapítja, hogy Németországban az amerikai és brit megszálló hatóságok megszegték a háborús bűnök megtorlását célzó nemzetközi egyezményeket. A kongresszus az amerikai küldöttség javaslatára az Egyesüli Nemzetek szervezetéhez, fordul az zal a kéréssel, vizsgálja felül az Egyesült Államok néger lakosságának ügyét. A demokratikus Spanyolország küldöttségének javaslatára a kongresszus megállapította, hogy a spanyol nép ' politikai elnyomásban és a szociális kizsákmányolás igájában sínylődik. mekfeen, vállalatokban gyűjtsék ősz- hozhat. A várható gazdasági eredsz« az országos jelentőségű talál- ek 37 év; i00 ezer forintot ärs, sä'ä ■«. **«»•.«« jók be az Országos Tervhivatal ta- szögű megtakarítást • kó.l e.erme. Ä román értelmiség csatlakozott a wroclawi határozatokhoz A wroclawi értelmiségi kongresszuson résztvett román küldöttség tagjai pénteken beszámoltak küldetésükről. A beszámolón Groza miniszterelnök is megjelent a kormány tagjaival. Az értekezlet magáévá telte a wroclawi konferencián hozott határozatokat és A 4-8-as pécsi Utmuédeki'át Ezelőtt huszonöt esztendővel, 1923. december elején o Budai külvárosi nagytemetőben ünnepi mozzanatok között exhumálták Burg- har dt György földi maradványait. A család néhány tagjával és a Zágrábba szakadt Mvldini családdal közös sírboltba helyezték az új temetőbe, ahol azt ma is gondosan őrzi a felügyelőség. (Sírhely: P. XXIV.—1.). Burghardt György a szabadság- harc pécsi csatájának első hőse volt. ' A levéltári adatok ennyit mondanak: „1849, június 15. Burghardt György hentes, pécsi polgár, 7 ár va atyia, 50 éves, csatározás köz ben elfogatott és a megyeri malom ban, onnan a város“ kűhídja mellt vitetett és rögtön agycnlövetett". , Burghardt György nemzetőr t pécsi csata első óráinak hőse volt Amikor Jellachich horoát háncsa patai a turonyi csata után Pécs ah nyomultak, jelentős nemzetőr csa pat vonult a várostól délre húzódt Pécsi-viz töltésére. Közel ezer fő nyi seregben a hentesek céhe is ki vonult testületileg s a vashámot környékét (a mai Bőrgyár közelében) tartották védelemben. A gra- nicsárok vezetője Barottq őrnagy volt, lei óvatos előnyomulás után a nemzetőrség vonalát kartáccsal árasztotta e), a várost pedig ugyanakkor ágyútüz alá vette, amely alkalommal nyolcvankét gránát hullott a városra. A nemzetőrök nem voltak tisztában az ellenség ere,ével és szándékaival, miért két elszánt nemzetőr. Burghardt Gyötgy és társa vállalkozott a felderítő szerepre. Közben c. vashámort védő kisded csapat elvérzett s így, miután társa vissza tudott még vonulni csapatához. Burghardt a vashámort megszálló granicsár balszárny és a támadó élvonal közé került. Mintán lőszere nem volt, egy súlyos bunkósbottal védekezett eszeveszetten, mígnem ártalmatlanná tették. A foglyot nagy diadallal hurcolták ide- oda, kihallgatás félét is tartottak, amely nem vezetett kedvező eredményre, mert a foglyot semmiféle vallomásra, adatok kiszolgáltatására nem kényszerítették. Barolha őrnagy azonnal halálra ítélte, hogy ezzel megrémítse a lázadó pécsi „burgereket". Visszavitték tehát az elítéltet a kőhíd hoz (a Bőrgyárnál) s ott agyonlőtték. Az exhumálásnál, hetvenötév után a pécsi honvédhős sorsira világosság derült. Alig maradt koponyarésze, mert a sortűz oly erős voll. * A pécsi csata névtelenjei között hitelesen ismeretes Maszlagh Ferenc pellérdi földműves és Magócs János hosszúhetényi szolga — mindketten nemzetőrök — sorsa is, akik a pécsi csatában szintén élve kerüllek a granicsárok kezébe. Mindkettőjüket gyorsított ítélettel kivégezték. ' A pécsi csata halottat többnyire a granicsár csapatoktól megszállott búzaföldeken maradtak s az elkésett aratás idejére kilétüket már nem lehetett megáll api la rr. Töb bekről meg lehetett azonban tudni, hogy olyan sebekből véreztek el, amelyek segítség esetén jelentőség gél sem bírtak. A száz év előtti pécsi hadifog. iyokat némi ünnepélyességgel a kő■ hídhoz vitték. Hátha a pécsi Ta nácshúz tornyából látják, A sebe. sült pedig elvérzett, mert nem volt szervezet, mely a nyitott artériára ideiglenes kötést tett volna. Rájuk gondolunk a honvédség születésének századik évfordulóján, amikor a 48-as Szabadsárharcosok méltó v ódái ismét magasra emelik a magyar függetlenség zászlóját, amelyért a pécsi temető hősei is életüket áldozták. . Vörös Márton dr. határozati javaslatot fogadott el, amely szerint megszervezi és előkészíti a romániai értelmiségek nemzetközi konferenciáját, amelynek célja kiállás a béke és a kultúra védelmében. Beiktatlak tali József zalai ispánt Barali József országgyűlési képviselő: szombaton ünnepélyesen iktatták be Zala vármegye főis- pán-i székébe. A beiktatáson megjelent Erdei Ferenc államminisztér is Az új főispán székfoglaló beszédében többek között a köve:- kezőket mondotta: Parasztok közül való vagyok, parasztok között éltem és parasztokért akarok mos: dolgozni. Lobogózzák fel a házakat A város polgármestere felkéri a akusságot, hogy a hon véd nap ünnepségei alkalmával m-a, vasa’nap tizenkettedikén a házakat lobogózzák fel. Ezenfelül kéri,' hogy a Széchenyi tér, Kossuth Lajos utca, Irányi Daniiéi tér, Irgalma sok utca, Bajcsy-Ziünszky utca, Ferenciek utca, dr. Doktor Sándor utca, Janus Pannonius ulca, Szent István tér, valamint-a Mária utca és Esztergályos János utca útvonalának ablakait az ünnegségek tartamára virágokkal és szőnyegekkel is díszítsék lei, _j.
