Dunántúli Napló, 1948. szeptember (5. évfolyam, 199-224. szám)

1948-09-26 / 221. szám

* MJNÁNTÜtr NAPLÓ Vm STJEPTBMBER M így él a szovjet kisiparos írta: DEGTJ.4RJOV, a lenSngpádi fémipari szöveikewt elnöke A szovjet ipar a világ leg- nagyobb ipari konszernjének nevezheti, a kisiparosok érdekeit azonban semmiképen sem fenye- . 'éti. Ellenkezőié#, a konszern tu- tjdonosai,..ha úgy akarjuk: az ál lám s lehető legnagyobb gondos­kodással fordul az iparosság felé. A Szovjetúnió törvényeinek ér­elmében a magán kisiparosnak lunkáját magának kell végeznie, em alkalmazhat bérmunkást. Az párosok egyedül, vagy valamelyik saládtagjuk segítségével dolgoz­ik, de gyakoribbak az ipari szö- •eikezetek, mert az iparosok túl- yomó többsége- belátta az egye­sülés előnyeit A szovjet állam nagy segtíséget yujt a szövetkezeteknek. Ellátja két előleggel, hitellel, a legfonto­ibh nyersanyagokkal, felszerelé- ekkel, tüzelőanyaggal. *” A kisiparos szövetkezet épü ** lete, gépei, > termelvénye, tő­éje, a szövetkezét tagjainak tu- ijdona. A közösség tagjai maguk intézik ügyeiket, titkosan válasz­át vezetőség segítségével. A ve­zetőség viszont köteles beszámolni a közgyűlésnek, amely a szövetke- • i legfőbb szerve. A szovjet kis ári szövetkezet semmiféle hasom- atosságot nem mutat a kapitalista észvénytársaság bármely formá­ival. Igaz, mindegyik tag fizet aját részjegyéért keresetének igvs&ga szerint, kis részletekben, s ha ki akar lépni a szövetkezét­ől, visszakapja a részét. után — a közgyűlés határozatához képeat — felosztják egymás kö­zött, A legutóbbi évben a tiszta haszon 40*/*-át a szövetkezet for­gótőkéjének növelésére fordítot­tuk, 20*/»-át a legjobb munkások jutalmazására és a szövetkezt tag- >1 életszínvonalának felemelésére fordítottuk, a fennmaradó 40*/» pedig a tagság között került ki­osztásra. Az utóbbi 40*V«-os osztalék bizo­nyos fajtájának nevezhető — osz­talék, mely azonban nem a tő­kén, hanem a befektetett munkán alapszik. A Szovjetúnióban a tár­sadalombiztosítás nemcsak a mun­kásokra és az állami vállalatok alkalmazottaira terjed ki, de a szövetkezetben dolgozó kisiparo­sokra Is A biztosítási segélyt be­tegség és szülési szabadság esetén ugyanúgy folyósítják, mint a mun­kásoknak. A legrövidebb fizetett szabadság legalább évi 12 munka­nap. A termelőszövetkezetek kultúr- *"*■ háza a székház közelében van. A pompásan felszerelt és be­rendezett épületnek sok szobája és fogadóterme van. itt van továbbá Leningrád egyik legszebb előadó­terme, egy hatalmas mozihelyiség, könyvtár stb. A szövetkezetek tag­jai idejük tekintélyes részét töltik itt. A kultúráért és a műveltségért való lelkesedés jellemző sajátsága lett a szovjet kisiparosnak, akik­nek élete már nem zárni le a maga kis és szűk munkahelyén. A szovjet szövetkezeti kisiparos tevékeny épftőmunkása a kommu­nista társadalomnak. Dolgozók a Dunántúli Maglóért IS agy leikesedéMel folyik a» egéaz megyében az előfizeié# gyűjtő verseny A Dunántúli Napló hetének kere­tében hatalmas arányú sajtóagitá- dó és ejőffzetésgyüjtőverseny In­dult meg, amelyen szívvel-lélekkel vesznek részt előfizetőink, olvasó­ink a különböző üzemi és falusi pártszervezetek, az agitátorok és pártmunkások. A sajtóhét megindu­lása óta lapunk nagy olvasótábora közel 700 új előfizetővel gyara­podott. Az alábbiakban közöljük az eddig legjobb eredményt elért sajtó- agitátorok névsorát. Sámson Mihályné Mohács 19, Suput József Mohács 19, Báder Mihályué Mohács 36, Erdösmecs- kei MDP II, Püspöknádasdi MDP 14, Hermann Imre Belvárosi párt­szervezet 10, Szeifert Károly Kör­igazgatási pártszerv. 10, Bodó Imre 12, Marton János'11, Né­H a megkérdeznék tőlem, mi a legfőbb jótétemény, ami ebből a társulásból származik, ■ *t mondhatom, hogy a szővet- ezet megszabadította a kisiparost „hét- sovány esztendő“ félelmé- ’ *>!. A Kereskedelmi és Szövetke éti Bank a legkedvezőbb feltéte­le alapján hiteleket folyósít ne- ünk, az egyes szövetkezetek pénzügyi helyzetéhez képest. A mi i tövetkezetünk 3,350.000 rubel köl- i sönt kapott l*/t-os kamat mellett i0 évi törlesztésre. Mi ezen a pén­zen most hatalmas székházat épí- iink A kölcsön lehetővé fogja tnni, hogy forgalmunkat 40*/»-kal meljük, kerékpárokat és segéd- - latorokat hozzunk forgalomba és ■nyegesen javftsunk tagjaink munka feltételein. A tiszta hasznot a bérek, adók, kölcsönök, szállítási Jkőttsé- <->.dt kifizetése, a társadalombizto­sítás és a kulturális alap levonása 120 elsőéves orvostanhallgató felvételét engedélye itt ék Október 4-én kezdődnek az előadások A* pécsi egyetemen már minden előkészület megtörtént az új tanév megkezdésére. A* orvoskaron végre megtörtént a döntés ac elsőéves bafigatük fcivételéről. Mint Ismere­tes, a« orvoskar valósággal tömeg- roham a'iatí állóét augusztus vég* óta. Annak eüienére, hogy a fcuMusz- minásizter csak hetven elsőéves haá- gató felvételét engedélyeséé, kereken 300 voM a jelentkezők Száma. A felvétetne jefendfcecneiWek kérvé­nyét fcMefi bizottság bírálta el pontosánál A pontozásnál ■ négti azármasásofcat úgy részesítették előnyben. hogy a munkások és parasztok gyerme­kei 10 pont előnnyel indultak. Mivei a het venes lé tatám melleit sok inra érdemes jelentkezőt kel­lett volna elutasítani, a kar a fel­vehető hallgatók számának 120-ra vaSó felemelését kérték. Erre meg is jött az engedély és jelentkezők­ből ezt a 12Ö medikusfé?ö.’teit, akik a legtöbb pootot kaptáik, felvaették az orvoskarra. ' * Ezek beiratkozása most folyik. A jogi karon nem kötötték meg a felvehető hallgatók «rámát. Szep­tember közepéig közel kétszáz első- éve* jogász jelentkezett felvételre. A kérvényeket feJlküldték a kuJtusz- mémsrotériurnba. A felterjesztett név­jegyzék elbírálása és jóváhagyása után a jogi karon te megkezdőd k « beánstkozás, hogy a hallgatóság október negyedikén már résztvehessen a megkezdődő előadásokon. , Ac egyetemi Ifjúság egyébként, ágy ac «80 évesek, mint a régiek nagy érdefcÉödéssei tárgyi ják a jogi és orvosi karén bevezetésre kerülő reformot. Sfáiel tsüTészállattkbal lát jók pl ki Aigazdákat A megye területén lévő földmű- vesseövetkereitefc éa újgazdák né- scére az OSaH 200.000 forint toitéJ- keneitet engedélyezett azon célból, hogy Svájcból teli vér * síimen tali üszők kerüljenek behozatalra. Ezen úitérkedésiseJ a haranyaznegyei il- latteoyésaáéa haMmas arányú fej­lődésnek induX és különcéé az üj- gazdák számára lehetővé váUk a behozandó tenyéazanyaggal áílatál. kmványunik megfelelő nívóra vadó emelése. Az akció a Baranyevirme- gye Alladtenyésasbők Egysütetési keresztül kerül lebcmyoMtásna. A hi­tel időtartama egy év. LEVÉL a képről KEDVES BARÁTOM! SiettJt tmt, mert mindenképpen el szeretném mondani azt. amit legutóbbi találkozásunkon már el­kezdtem, de nem bírtam befelezni. Bizonyára emlékszel még rá, hogy a tért: vészetekről beszéltem, tehát azokról a művészetekről,' amelyek a térben jelennek meg vagyis a festészetről, a szobrászatról és az építészetről. Nem tudom, gondol- koztál-e már azon, hogy a festőnek milyen problémákat kell megolda­tó ogy-egy műve megalkotásakor. Képzeld el, oti átl ez üres vászon előtt. Egy gondolatát, élményéi akarja rajta láthatóvá tenni. Több. nyire nem mártfm tüstént festékbe az ecsetfét, hanem mindenekelőtt rafzvázlatot készít. A RAJZNAK igen fontos szerepe van a festőmű­vészetben, A mozgás lendületét, sodrát, irányát a festő a rajz se­gítségével tudja legjobban kifejez­ni. Azonban a rajrvázlat a képnek más alapvető fontosságé kelléiét: a szerkeztei is nagyjából meghatá­rozza. Azt hiszem érted, mit aka rok mondani7 A művésznek a kép­síkot meg kell töltenie. Persze nem ágy értem, hogy telezsúfolni. Sőt mint egy kiváló festőművészünk mondta-. ,Nagyon sokat kell elven­ni egy képből, hogy ne legyen wtum ..... ■ Egy szegény, kis akta panaszai Tegnap gyümölcsöt vettem. Ami- ' rr jókorát haraptam a piroshéjn Imába, egyszerre csak megszólalt- ‘y hang: „Jónapoi kívánok". U edelmes ember vagyak, ha köszön. ■~h én is visszaköszönök. Az első illana'ban nagyhangosan kezdtem is, de azután láttam. hogy senki ars közelemben, ■zaua-ba jöttem, /'árkomon akadt a falat amikor a apírzocskó szomorúan beszélni kezdett:-Jó uram, érzem itt a halálom rája, Mielőtt ön engem darabokra p szét és bekerülök síromba, a emeleskosárba, hadd meséljem el letlörténetemci. Éppen ebéd után volt és félóra . ulva kellett rohannom az adóhi- otolbaá nagylelkűen bólintottam: — Halljuk a történetet. — Vegyen a kezébe jó uram. áthatja_ hogy szálkás betűkkel a lövethető név húzódik az első vo- talbm Kuszek Antal. Született: '913. stb., stb. Ha alaposan meg- •kint engem, láthatja: egy kér­tény vagyok. Egy szerencsétlen két- ény, amely vgjjiil is az ön kezel ózott 5 végzi boldogtalan életét, — ipám , Kuszek Antal a tiszteletre- •léltó hatóságtól újraoltási bizonyít, 'ányt kér bennem, hogy elvehesse enyasszonyát Retek Margitot, — 1 agy volt az a szerelem agam. ktrtjkor Kaszek Antal msgfogd}-- wH < kérvényt és slétímyssi­tóttá nevét, elvitt a Hivatalházba a harmadik emeletre. Először egy te­rebélyes asszony kezébe kerültem. Nézett is forgatott kezei között. ..Kérem, — mondta Kuszeknek, — nem megbecsléssel, hanem megbe­csüléssel szót kell használni* Ku­szek hazarohant velem és néhány órai radírozás után kijavította a szót és visszavitt. „Hova ilyen hevesen", szólt a portás. Kuszek magyarázni kezdett, de a jó ember közölte vele hogy ma már riíncs hivatal, mert két óra elmúlt Másnap újból felkerültem a terebélyes asszonyság görbe ujjat közé. Elégedetten hahotázott, majd egy halom aktatárs közé dobott. Kuszek eltávozott és én ott marad, tam egyedül, többi papírszagú tár­sammal együtt Mi történt itt? Az első nap átkerültem a szomszéd asztalra, egy simahajú férfi lepecsé­telt bennünket, azután aludtunk vagy huszonnégy árát. Jött egy ke- rekképü ember, ő méla undorral kotorászott közöttünk. Behunyta a szemét és találomra kiválasztott egyet de azután úgylátszlk, az nem tetszeti neki, mert azonnal vissza­dobta. így játszott egész délelőtt, azután gondosan megmosta a kezét ét sóhajtva eltávozott­A harmadik nap egy recsegőhan gá férfi szólította meg a kerekít é- p&i: „Gombos maga nsm tudja, hagy mmkavsrsassybsn urna?." sJJt. hogy nsm tudósét, — válaszolt a kerekképp ét megvsregstts a vál­lát. „Benne vagyok a versenyben én is komám, de azért ez nsm je­lenti azt, hogy hanyagul adjuk ki a kérvényekéi a kezűnkből". ,fér­szs, perszel —s válaszolt a másik és eltávozott. A kerekképű megtö­rülte izzadó arcát és titokzatos szá­mokat írt ránk egymásután, Így történt azután, hogy délután már a Hivatalház irattárába kerültem. Sötét helyiség volt ez és egyetlen ember egy rozmárbajuszú öreg volt, aki eliotyogott néha-néha mellet, tünk. Következtek a papok egymás után. Egerek szaladgáltuk körülöt­tünk és beleharaptak sárguló tes­tünkbe. Mit részletezzem. Végül is1 elju­tottam az illetékes ügyosztályra. Ott átnéztek, jóváhagytak, rámírtak valamit csatoltak hozzám egy da­rab kékszlnü papírlapot,, levitték, felvittek, behajtottak, átvizsgáltak, referáltak idetettek odatettek és mindezt egy hónap alatt tették. Így kerültem vissza az irattárba, a kerekképűhöz, a slmahafú ember­hez és utoljára a terebélyes asz- ezonyhoz. „Ilyen hamar kész lett a Kuszek-ügy, — mondta az asszony és utasítást adott, hogy héhány hó­napon belül értesítsék a kérvénye­zőt. Elteltek újabb hetek. Kuszsh nem jelentkezett. Ekkor már tud­tam. hogy örökre eívseziem. soha nem szabadulok ki a Jltvatalház tintaszagá falai hősül. De nem így történt, láthatja végül te paptr- eaeehó lettem ie a « halált reggelit esátnemra, estéikül, kegy üres". Vagyis a szerkesztés annyit jelent csupán — amikor még * rajznál tart a festő — hogy a figa­rókat vonalakat hogyan rendezi, csoportosítja. A jól megszerkesz­tett kép. ha néhány vonal, néhány alak vem csupán rajta, mégsem lát­szik üresnek és viszont: ha egy se­reg figurát helyez is el a művész. mégsem látszik zsúfoltnak. Nyilván emlékszel Szlnyet Merse Pál „MAJÁLIS" című képére? Emuk a közepén, egy domboldalon ül egy kiránduló tár­saság ,öt-hat személy mindössze * mégsem üres. Munkácsy: JCHszlsi Pilátus előtt" e. festményén pedit milyen sok az alak, s mégsem tál­tömött kép. A művészek szerkesztő­képességének köszönhető. Ha aztán megvan a rajz, előkerül az ecset. A szín hasonlóképpen igen fontol művészeti elem a festészetben Ai Igazi feső színekben Iája a világot s úgy is rendezi képpé. A színezés, a szituk használatának problémá­ja roppant bonyolult és erős művé­szi ösztönt nagy fadúst Igénylő fel­adat. Másként hat egy szín magá­ban, másként egyéb színek mellett, vagy között, más a hatása, ha erő­sebb, vagy mát, ha gyengébb teli­Mondtam, hogy a rajz megveti * képszerkezet alapját. A szín azon­ban éppen ilyen erős SZERKEZETI ELEM. A festő tudatosan vigyáz arra, hogy a hasonló vagy ellentétes Színek * vásznon kellő összhang, egyensúly szerint helyezkedjenek el. Figyeli meg ezután a képeket ebből a szem­pontból is, nagyon érdekes főlfedf zésekhez jutsz. Majdnem elfelejt­keztem valamiről a szerkesztéssel kapcsolatban. A vonalakról van szó. Nemcsak a formák, az alakok és a színek csoportosítása és egy­máshoz való viszonya ,hanem a- vo­nalak elhelyezése és viszonyaik Ü lényeges szerkezeti elemek. Gyak ran láthatsz képeken első pillan­tásra szükségtelen tárgyakat. Mond- juk, egy alak kezében egy sétabo­tot. De figyeld csak meg ilyenkor jobban a képet. Gondolatban vedd el a sétabotot s észre fogod venni, hogy "A KÉP EGYENSÚLYA elbillen. $ valami hiányt érzel raj ta. A jó művész egyetlen vonás/ sem tesz fölöslegesen, és éppen abból lehet megállapítani egy kép érté­két, hogy semmit nem lehet belőtt elvenni, semmit sem lehet hozzá­tenni, semmit nem lehet raj{a vál­toztatni az egész egyensúlyának megzavarása nélkül. Még sokat sze tettem volna elmondani Neked ezekről a kérdésekről de levélért már így is hosszúra nyúlt, befejt- ( zem tokát, i majd legközelebb foly tatom. Addig 1$ szintéitől üdvözöl - V-V v barátod: (Cl) ‘ I ‘ \ 7 P %/wdm nwrwvj meth János 9 új előfizetőt sre sett. Kitűntek még ex eddig b érkezett adatok alapján: a lapát csai MDP, Szegedi Miklós üjheg Gsenterics Sándor Újhegy, Kel men János Budai 1., Hadnaj József Budai I., Alaószegi Beit Újhegy, Schlitt József Szóllóheg pártszerr., Seregély József Szigí külváros, Baiatonyi Lajosné Ki ('ária u. 17—19., Siskovics Káro Egyetem, Tausz Lajos Belváro Szabó Lászlóné OTI. A további névsort lapunk ked számában folytatjuk. A legjol eredményt elért előfizető gyűjti íözött értékes jutalmakat oszt szí í lap kiadóhivatala. Felhívjuk a falud körzeti és Qz< ni pártszervezeteket, hogy az ag táclót legkésőbb október 3-lg fi jezzék be. tud mám, mi msem a drága Kaszekkal Elhallgatott a papírzacskó ée ér azon vettem éezre magam, hogy szemem sarkából vastagon csordogál a könny. Nem vagyok Szenttmen tálts léfek, de ez a történet alapo- ean meghatóit. Homlokomra csap. tam, megnéztem az aktára irt ada­tokat és rohantam Kuezekhoz. Lihegve érkeztem a harmadik emeletre. Az ajtón ott disselgett a névtábla: Kuszek Antal. Becsenget­tem. Széles termetű, bozontos hajú férfi dugta ki a fejét. — Mit akar? — Maga Kuszek Antal? Bólintott.-Itt van a kérvénye, — mond­tam remegő hangon. Kuszek rám­nézett és röhögve kérdezte: — Mi ez? Akkor vettem észre, hogy. a kér­vény papirzacskóformájú, szakado­zott szemét. — Hát a kérvény, — mondtam erásködve. — A kérvény, amely- a házassághoz kell... az újraoltá. nem tudja? Kuszek megragadta a kezemet és bevitt a szobába Ott erősen a szk- membc nézett ée felindult hangon mondta: — En csak egyezer akartam nő­sülni. vagy három évvei ezelőtt, le. mert« Rétek Margitot? Nagy volt közöttünk a szerelem. Azután el- határoztuk a Wraaideot ée én kér­vényt trtum .Mire el kiesőit at á/ra oltárt bisonyttvány, elkapott as a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom