Dunántúli Napló, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)
1948-07-11 / 156. szám
4 DUNÁNTÚL! NAPLÓ 1Ö4S .TÜLTUS 11 UJ UTAKON a falusi népművelés iiiiiuiaiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiHUiuiiiiiciiiuimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiinTMiiimiiiiiiiini/iiiiiiiiiiiiiiitiiuiiiiiiiiiini'.iiit Déry Tibor Kossuth-díjae író a „Csäag" leg u lábbá számában érdekes tanulmányt fai Pócspetriröl. — Vizsgálat alá vette a hírhedtté vált községéi- ahol vért ontott a fekete reakció. ^Szociográfiájában legtöbbet a kulturális elmaradottságról ir. Megállapítja, hogy azért történhetett meg a szomorú közjáték, mert a község lakóinak legnagyobb része elmaradottságban él még ma is. 4» A Pócspetrin történtekről sokféle tanulságot lehet levonni. Elsősorban azt, hogy a nép akkor válhat könnyen a reakció eszközévé, ha tudatlan. Ezt a megállapítást vonja le az író is. Kunmadaras és Pócspetri természetesen végletek, de mindenesetre bizonyítják, hogy a hatalmát vesztett reakció a sötétségre spekulál és demokráctaelle- nes tevékenységéhez jó szövetségest találhat a politikai és kulturális an a H abétizmusban. A falvak kulturális felemelkedésének kérdését taglalva elsősorban ezeket kell figyelembe vennünk. A műveltség és a kultúra terjeszkedésével fordított arányban, mind kevesebbre szűkül össze a reakció tömegereje. A falvak népé elmaradottságának fehszámolása a mindennapok feladatává vált. * Hogyan állunk ebben a tekintetben Baranya megyében? A tavasz- szal lebonyolított cemtenáris versenyek azt mutatták, hogy néhány lépést! már megtettünk. Népi tánc- csoiportofc, «színjátszók és kórusok jól szerepeltek. Megmutatkoztak azonban a hiányosságok is. Elsősorban a műkedvelő szellemről kell beszélnünk. Ezen a téren a képzett kulturális vezetők hiánya miatt sokkal rosszabb a helyzet, mint a városban. A fokozott feladatok szükségessé teszik, hogy dőnÉően megváltoztas- snk eddigi falusi kultúrpol'tikán- kat. A községekben működő szabadművelődési bizottságok képtelenekké váltak feladataik elvégzésére. Igen gyakran megtörtént, hogy ogv-eigy műsor megrendezésénél, kicsinyes személyi érdekekből kiindulva egymás támogatása helyett egymásnak ártottak a különböző szervezetek ahelyett, hogy a közös célt a néip felemelkedését tekintették volna szem előtt, parázsló vi- 'ákat, hosszadalmas megbeszéléseket rendeztek a helyiség, vagy egy- egy szereplő saemélye körül. 4t A Magyar Dolgozók Pártjának javaslala alapján most új terveket készítenek a kultúra terjesztése érdekében. A terv szerint a szabadművelődési bizottságokat kultúrbi- zottságok váltják fel, amelyekben egyaránt résztvesznek a tömegszervezetek vezetői és a község értelmiségei. Az a törekvés, hogy képzett kultúrvezetőt kapjanak a falvak, megfelelő ismeretterjesztő előadásokat rendezzenek, ápolják a népi kultúrát. A kultúrbizottság feladata lesz a Szabad Föld vasa- napok megrendezése is. A kultúrkezdték a hibák eltüntetését. Az őszi program már azt bizonyítja, hogy közelebb tudunk kerülni a feladatokhoz. Szeptembertől kezdve a dolgozó parasztság a mezőgazdaság, a belterjes gazdálkodás ismeretein kívül az általános kulturális kérdésekről is tájékoztatást kap. Még ebben az évben huszonnégy község lakói látogatnak Pécsre.. — Végigjárják a gyárakat, megismerkednek a város nevezetességeivel, így kerül közelebb egymáshoz a falu és a város. A kultuszminisztérium terve szerint Baranyában húsz község kap keskenyfilmvetítő gépeket, amelyek arra szolgálnak majd, hogy ismeretterjesztő és szórakoztató filmeket pergessenek le a távollevő községekben is. Megszervezik az úgy- nevezett „testvérfalú'' mozga'mat is. Azokban a községekbe, ahová Szlovákiából idetelepedelt parasztok laknak, ellátogatnák a szomszédos községek kültúrcsoportjai és megismertetik dkcí a sajátos baranyai népszokásokkal, népművészettel, így kerül közelebb egymáshoz a falu a faluval is. Fokozott küzdelmet folytatnak az analfabétizmus ellen. Ahol csak egyetlen egv írni és olvasni nemtudó ember lakik, ott is tanfolyamot indítanak részére. Ezek vázlatosan a kővetkező évad tervei. Ez csupán egy lépést jelent még célunk: a művelt parasztság elérése érdekében de azt megállapíthatjuk, hogy az úton m i elindultunk. Katkó István. hetiiskola a művészetről AZ ESZTÉTIKA tudomány. Mégpedig az a tudomány, mely a művészeti magatartás, és a művészi alkotás lényegét TTXirf/ii a! törvényeit tárja fel. Egyfelől megismerésre törekszik, másfelől pedig értékel. Hogyan is történik mindez? Az esztétikus, tehát tudós, aki az esztétikával foglalkozik, elolvas egy Ady verset vagy megáll Derkovilé Gyula valamelyik képe előtt. Beszélni kezd róluk. Mit fog mondani? Mindenekelőtt vizsgálni fogja, hogyan jött létre a mű. Milyen élmények, tapasztalatok befolyásolhatták az alkotót. Azután azt nézi, micsoda az a műben, ami az olvasó vagy a néző tetszését kiváltja, röviden: mi benne a szép. S végül: mindezek alapján véleményt formál, ítéletet mond, megállapítani igyekszik a mü helyzetét az író, vagy a festő más munkái között * általában: az irodalomban, illetve a lesi löszeiben. Kimutatja erényeit, hibáit, fölhívja rájuk az alkotó figyelmét, esetleg tanácsokat is ad neki. A gyakorlatban az esztétiku» és a kritikus kifejezést azonos ér* telemben szokták használni. S lényegében helyesen: hiszen esztétikai műveltség és tudás nélkül i lehet 6enki sem kritikus. Jtáto^atás a t/Áms-i ahol a haladó szellemű irodalom minden termékét megtalálja az olvasó Az Apáca u. 8, sz. ház földszintjén van a Városi Könyvtár.— Az előtérben néhány ember válogatja a könyveke!. A Szobák elhelyezése nem mondható eszményinek, Ezt már az első pillanatban megállapíthatjuk. De hogy bizonyságot is szerezzünk gyanúnkról, megkérdezzük a könyvtár vezetőjét, dr Csorba Győzőt. Alkalmasabb helyiség kellene — Sajnos, az elhelyezés valóban nem megfelelő — feleli. — Az egész könyvtár voltaképeti négy egymásbanyiló szobából áll. Az első a kölcsönző helyiség, a második a dolgozó szoba, a két belső pedig raktár. A könyveket a dolgozó- szobán át hozzuk ki és visszük be a kölcsönzési iJő alatt, s ez a folytonos átjárás az egyéb munkát meglehetősen zavarja. A raktár-helyiségek sötétek, az állványok fából vannak s alkalmazkodni ok kell a bolthajtáshoz. Meg azután kevés is ez a két terem raktárnak, hamarosan nem tudjuk hova helyezzük el új ab szerzeményeinket. De-a legnagyobb baj mégis az olvasóterem hiánya. Az olvasóterem a könyvtár lelke, középpontja, a legfontosabb eszköz a könyv és az olvasó közötti bensőséges viszony kialakítására. — Van-e remény arra, hogy a könyvtár jobb elhelyezéshez jut? — Feltétlenül. A város vezetősége az ötéves terv során minden valószínűség szerint sort kerít a már égetően szükséges központi kultúr- ház felépítésére, s akkor mi is bizonyára végleges otthont kapunk. 400 tag, 15 ezer könyv bizottságoknak a Szabad Föld Va-f száma? — Mennyi a könyvtár taglétsámapokat érdekes előadásokkal, műsorral kell megtölteniök. Mit tesznek ennek érdekében Ba- ranyamegyében? A közeljövőben a parasztit jak resztre a vármegyei Szabadművelődési Felügyelőség ügyvezetői tanfolyamot rendez Pécse t. Július 6-tól augusztus 22-ig pedig Baranya, Tolna, Somogy és Bács-Bodrog vármegyéből előadóképző tanfolyamot indítanak. Ezen az előadöképző tanfolyamon mintegy háromszáz pedagógus, a négy megve értelmiségeinek szine-java ismerkedik meg a népművelődés legfontosabb feladataival, a társadalomtudománnyal, világnézeti és kultúrpolitikai kérdésekkel. 4t A várm’gyei Szabadművelődési Felügyelőség elmúlt évi munkáját számos kifogás kísérte. A népműveléssel megbízott hivatalos szerv nem állt feladata magaslatán. Elhanyagolta a parasztság nevelésének nagy feladatát és szórványosan megrendezett előadásai sem emelkedtek túl az Önképzőkör! színvonalon A vármegyei Szabadművelődési Feilügyelőség irányítóit azóta • új ve—tá# alatt taetí— Jelenleg négyszázon felül van, Ez sok is, kevés is. Pécsi viszonylatban mindenesetre kevés. Legalább ezernek kellene lennie. A tagsági díj pedig a legalacsonyabb a pécsi könyvtárak kölcsönzési dijai között. Negyedévenként 3 forint mindössze, vagyis havonta 1.— Ft. Ez senkinek sem jelent komoly megterhelést. Kölcsönzési forgalmunk havi 1800 könyv körül mozog, naponta tehát átlagban 60 db könyvet' adunk ki. Tizenötezer könyvünk van kereken. Minden igényt ki tudunk elégíteni. Persze ?. szaktudományok vonalán nem. de hiszen könyvtárunk ném is tudományos könyvtár. A tudományos művek közül csak a népszerűsítő tudományos müveket tartjuk. Lenin, Sztálin, Rákosi művei a könyvtárban — Hogyan áll a könyvtár a haladó szellemű irodalom dolgában? — Hála a költségvetésünknek, meliy évervkin.t igen komoly ellátmányt biztosít könyvanyagunh gyarapítására, szinte teljes mértékben likőrül lápért tartanunk a demokratikus kön yv-termeléssel. Hogy csak néhány írót és müvet említsek a legújabb szerzemények közül: Lenin: Materializmus és empiriok- ritioizmus, Marx válogatott müvei. Lenóm-Sztalin: Párt és pártépltés. Rákosi: A fordulat éve. Lukács:: A marxista filozófia feladatai. Irodalom és demokrácia. Engels: A szakszervezetekről, stb. — A szépirodalmi müveik közül: Nexó: Szürke fény, Ehrenburg regényei, Ilf és Petrov munkái, Makarenko: Az új ember kovácsa. Fagyejev, Solochov Szimonov művei. Az orosz iroda lom kincsesháza, Kovái Lőrinc n gényei stb., stb. Növekszik az érdeklődés a haladó irodalom irán — Még egy kérdést. Keresik-e és olvassák-e a haladó szellemű müveket ? — Az érdeklődés örvendetesen növekszik. Ez különösen a dolgozók egyre gyarapodó kulturális éhségének tudható be. Persze sokan még ma is a bestsellereket kérik, de az érdeklődés megváltoztatása nem is történhetik meg egyik napról a másikra, csak szívóé felvilá- ’osító munka eredménye lehet. Elbúcsúzunk s arra gondolunk, nem kell sok idő s a könyvtáros vágya bizonyára beteljesül. A MARXISTA ESZTÉTIKA alapelveit a történelmi materializmus tanából veszi. A mű keletkezését, lényeges tulajdonságait, értékeit és fogyatékosságait a történelmi materializmus segítségével vizsgálja. A történelmi fejlődés Irányító elve, meghatározó törvény-; szerűsége a marxizmus szerint a gazdasági alapépítmény. Az Irodalom és művészet, mint felépítmény szerepelnek. Az összefüggés a kettő között korántsem gépies és egyszerű, ellenkezőiéig roppant bonyolult. A fontos mindebben az, hogy a lét, a valóság határozza meg a tudatot s így a művészetet is, nem pedig megfordítva. A művészeti realizmus az embernek a valósághoz viszonyulását, az embernek, minit társadalmi lénynek a magatartását ábrázolja, s vele a művészét is. Erről a múlt héten már vólt szó. A marxizmus esztétikáját a művésznek ezt a magatartását és viszonyát teszi mérlegre és fogalmazza meg a műveken kérészi üL Folytatva az előbbi példát: a marxista esztétikus Ady versébe®, vagy Derkovits képében elemezni fogja, mi volt az a valóság, a „lét", melyet a költő és a művész tükrözni kívánt, hogyan állt benne 6 maga ebbon a valóságban, milyen viszonyban volt vele, mennyire sikerült a tükrözés, megtalálta-e hozzá a megfelelő művészi formát. Az elemzés alapján értékel, vagyis kimondja az ítéletet. (cs.) V/«V S3 VÁ\ n II L Ä 9 Xllé: A VONATON A forgalmista unottan magasra emelte az inditótárcsát. —■ Tessék felszállni, indulunk — kiabálták a kalauzok. A mozdony vezető okos arca eltűnt a konyha ablakából, vidám füttyentés röppent fel piros madárként, aztán a gyönyörű mozdony nekiféküdt, min egy komoly, kötelességtudó állat és a vonat egy rándulással elindult. — Aztán vigyázzanak a nővéremre, először megy Pestre, — kacag fel egy leányhang a peronról. El ne rontsák. — Ne féljen, bízza csak ránk — felelnek ketten is a kocsi előteréből. Majd .., De netm érdemes tovább mondani, mert a váltóktól búcsúznak már csattogva a kerekek, lódulva fut a vonat, elmarad az állomás. Hangos beszéddel, nevetgélve nyit be a társaság a kocsiba. Elől a hölgyike, nyilván erre kell vigyázni. A vonat fölveszi a tempót, az utasok nézegelődnek a kocsiban. — Nini, kit látnak szemeim — pattan fel helyéről egy nyurga, hosszúba ju fiatalember. Odalép egy kövérkés, harminchatévkörüli asszonykához és lead egy úgynevezett szívdöglesztő kézcsókot. — Maga is utazik? Milyen szerencse! Legalább elszórakozunk. — Hogy kerül ide Frédii' — lelkesedik a nö s aztán min' akt kellemetlenségről számol be — a férjem — mutat a mellette ülő, száraz, kopaszodó emberre. Tudja, ó nemigen jár velem társaságiba, azért nem ismeri még. — Ezt úgy mentegetőzve mondja. — Nem tesz semmit, majd bepótoljuk a mulasztást, hehe .. — siklik ét Frédi ilyen mellékes dolgon. Kezet nyújt a szemüvegen át félszegen pislogó férjnek és mindjárt bizalmasan le is tegezi, pedig jóformán apja lebe-ne. — Verbeckj Ödön — mondja komolyan amaz, — Ha megengeded, csak Dönci- nek foglak szólítani. Mi közöttünk általában kedélyes hangnem uralkodik. Fő a stílus, igaz nagysá- gocska? — fordul az asszonyhoz, összenevetnek mint akik ugyanolyan kellemeá emlékekre gondolnak. — Na, üljön le Frédiké, meséljen hova utazik? — szíveskedik az asszony. De nézze itt a fiam is. — Fia? Ne mondja, ez lehetetlen! Magának ekkora fia? — adja meglepettet Frédi. — Sosem beszélt róla. — Mit dicsekedjem vele? Úgyis öregasszonynak néznek már. — Ugyan drága nagyságom, mit képzeli? El se hiszem, most se hiszem — hazudik folyékonyan a ficsur, — ez a fiatalember a maga fia lenne? Na, szerbusz öcái, legyünk cimborák — nyújtotta kezét a négyéves kisfiúnak. A szőkefejű kisgyerek végigméri nagy szemével, aztán az apjához bújik. Nem válaszol. — Mi az, csak nem haragszo. rám? _ Áh tudj 4, ilyen ez a gyerek — mentegetőzik az asszony — mindig az apjával van. azért. Latod Ödön? — tesz mindijért szemrehányást az urának, — hányszor madtam, hogy nem jól neveled a gyereket! Tudja Frédi, en nem tudom megérteni, a gyerék mindig az apjával akar lenni. Igaz, hogy sok időm akad vele fogial- ' ' tartunk. — Neked is el kéne jönnöd közénk Dőncil — Az asszony felel helyet e — hagyja, ó olvas. Belebújik a könyveibe és olvas. És igaz, a gyerekre is kell vigyázni valakinek. De ez nem érdekes, azt mondja hová megy? Frédi fölényesen és szívesen önti a szót, otthon vanj magáról beszélhet. — Egy kis üzleti ügy Pesten. Tudja, hogy vah ez máma? Leérettségiztem de képességeimnek megfelelő állás- nem adnak. Nem vagyok hülye havi négyszázért kulizni valahol, üzleti téren pedig megvan az embernek a veleszületett ... — És folyik belőle a szó. Az asszony férje hallgat, ezek ketten csevegnek, nevetve közös ismerősökről pletykásnak. — Hallotta már, hogy jár: Ver- bekmé a Dzsonival? — Mesélje gyorsan maga angyal ... És az angyal meséli. Ktatta .. ktatta .. rohan a vonat. Kint esik, a vizcsöppök folyékony, apró csillagok az üvegem A sötétben itt-ott őrházak, falvak lámpái köszönnek a vonatnak- Ktatta ... csattog a sötétkék min- denségben a vonat. Fá'yoiosan égnek a kocsilámpák, az emberek lossudó beszélgetéssel készítik magukat a hosszú úti éjszakának- Sűrűsödik a levegő, vastagszik a a szagp egyre többen döntik nem kozni. Csak bejárónőt sok dolgom van a háztartással, délután meg este kell egy kis szórakozás az embernek, nem '^Élénken helyesel az ifjú gentleman — nagyon helyes, ez természetes, ez saját ihaga lián* k«te- ix ambenvek. fejüket a padtároiának. ,, Nézd Aurélka egészen el- dlmosodof. Le kéne faktetni — mondja a szemüveges, hajlotthátu Hát, fektesd le szivem látod hogy beszélgetünk. Szóval P.-édike »ti akkor Guszti Désái- nek. Folyassa, de előbb adjon tüzet. Piroskörmű ujjai között megszokottan áll a cigaretta. Minden figyelme Frédié. rn f-uapa áll egy ideig sután intha mondani szeretne valami*, de aztán megadóan sóhajt egyet, kibontja a plédet, a bőröndből kispárnát vesz elő. , ~ Apuska, a* Öledbe akaró«» “Itani a fejőmet — kéri «
