Dunántúli Napló, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)
1948-07-11 / 156. szám
1948 JÜLTUS 11 DUNANTÜU NAPLÓ A Magyar Dolgozók Pártja és a MATEOS% megszervezte a bősége» piáéi jeihozatalt Hétfőtől kezdve mindennap olcsó és friss árut szállítanak Pécsre A Magyar Dolgozók Pártja pécsi vezetősége elhatározta az indokolatlanul és érthetetlenül magas piaci árak letörését. Az elhatározást most újabb tettek követik, A Dunántúli Napló a hét folyamán közölte Kranes Pál polgármesemek erre vonatkozó nyilatkozatét, a hót végén pedig nagyjelentőségű esemény történt n piaci felhozatallal kapcsolatban. Az akcióba bekapcsolódott a MATEOSz, egy jelentős lépés ugyancsak a siker érdekében. Kovács Ferenc elvtárs, a MATEOSz üzemi bizottságának elnő- k< a következőket mondja akciójukkal kapcsolatban: — Naponta rendszeres piaci járatokat létesítünk, hogy árúbőség tegyen minién nap a pécsi piacon és tündén dolgozó hozzájuthasson minden terményhez olyan áron, amit meg is tud fizetni. A héten kidolgoztuk az erre vonatkozó tervet, pénteken végig- firTjhk a falvakat, beszéltünk a oldművesszövetkezetekkel. jegy- “kke! és bfrákkal és megszerveztük a piaci felhozatalt. Hétfőn már 2-3 teherautó indul ki a községekbe és ettől kezdve naponta hozzuk az árut, hogy minden nap legyen minden a pécsi piacon és ne kelljen szerdán és szombaton előre vásárolni. Lesz tehát elegendő zöldség, káposzta, gyümölcs, burgonya, hagymát sőt kukorica )s a város részére. De nemcsak a városi lakosságnak siet segítségére az újszellemű MATEOSz. Segít a gazdáknak is a gabona betakarításban, hogy minél előbb megtörténhessék a behordás. — Amint az idő megjavul *— mondja Kovács elvtárs, — azonnal kifutnak autóink. Ebbe az akciónkba egyelőre Délbaranya községeit kapcsoltuk bé. A szállítások érdekében a MATEOSz minden áldoza'ot vállal, a városi dolgozók és a falvak lakói pedig nagy örömmel fogadják az elhatározást, amely komoly gyakorlati segítséget jelent. 2564 szelvénnyel Zsebi Ilona nyerte a nyaralási versenyt Pajzs István varsói levele AZ EMLÉKEZÉS VÁROSA A versenybizottság a beküldött vények ósszeszámiádása után a ^»vetkező eredményt közi: Efeő lett J**’ ^oa>a 2564 szelvény, 2. Hor- s'J8 Vendel 2358, 3. Sehender Ká- y 1396, 4. Bózsa Irma 1258, 5. «£*** Lajos 1154, 6. Bayer Béla tonl 7- József 781, 8. MárM,^,Gy5rgyi 659, 9. Bánya vári 629, 10. Kárpáti Józsefné pjfv Judit Ignácmé 336 szelvény. az eiső négy helyezettet, hogy a nyaralási utalványok átvételére és a nyaralás időpontjának meghatározására, hétfőn délután 2 órakor a Dunántúli Napló kiadóhivatalába szíveskedjenek befáradni. A helyezettek részére (5—11-ig) a nyereményeket postán küldjük el. Tájékoztatóul közöljük, hogy a nyaralások au gusztus első napjaiban kezdődnek. További felvilágosítást hétfőn adunk. Langyos szél borzolja fal a Visztula hullámait ezen a halk júliusi estén. Alattunk a partom, a pontonhíd mellett tiz-tizen- öt halász veti ki lankadatlan türelemmel horgát a csobogó hullámok közé. Balra csillogó fények emelkednek ká a vízből, reflektorok hasítják ált az esti szürkületet, éjjelnappal épül az új híd a Visztulán. Jobbra a város látszik. A város? Amarra a szem ellát, rom és romtenger. Szörnyű esztendőkről tanúskodnak erek a homályból kiemelkedő irdatlan törmeiékhalma- zok, mementóként az égremeredő üszkös falak és kiégett házaik. Ebben a városban nehéz felejteni. Itt minden kőrakás, minden tégla emlékezik és a mait emlékeit mossák a Visztula sötét hullámai is. Emlékeznek a romok és emlékeznek az emberek. A régi egyelem épületében járunk, amelynek háromnegyed része pusztult el a náci gonosztevők vandalizmusa nyomán. — Mindent gyűlöltek ezek, ami lengyel — mondja kísérőnk — ki akarták irtani egész nemzetünket és el is pusztították nemcsak fővárosunkat s majdnem az egész értelmiséget is. Több mint 70 egyetemi tanár, tudósok százai, kétezer pap esett a gyilkosok áldozatául. Hatmillió lengyel halott — ez a második világháború szörnyű mérlege. Tovább megyünk a Nowy-Swiat (Uj világ) utcán. Egyik oldalon még gzétdob< épületek, — másutt már egész állványerdő jelképezi, ezt az utca nevéhez méltó „új világot". Egy finom, barokk tér közepén Kopemikus szobra áll, egy bomba szinte kettészelte derékban., de kezében most is ott tartja a földgolyót, amelyet nem lehet ellan X^onyka hangja gyámoltaközött 9érként 8Urran a Pa<J°k , TT Nem férünk el kisfiam, látod, »ácsinak is kell hely — mondja j^^ápja sajnálkozva, szinte $zomoö hát, majd én átülök a “ágyságosasszony mellé — kész- ^Oeskedik Frédi. — Parancsolj e a helyemre. — A' is megy az •szony mellé, az apa meg az ab- k mellé ül a sarokba. A kisfiú g dogan elhelyezkedik aZ ölében ^akargaija szépen. A kezede; is add ide Apu! u dja neki kezét, a gyer- ma,tív° do°. szegettel két kicsi Iáit *°9Ía az inas kezet és pil- » szemére csukja. Az apa nézi re ». ffradl arcáT1 ott fli « «ze- cső„j Tnint eSY galamb. Aztán Thesen maga is elalszik, mázok igen el vannak foglal- e9Ymással. haTil.p^ga nagyságos, ezt sem tóli íj , ™ van maradva a világitól él maga? már ,E7e az utazásra készülök _. hetek óta. Nyaralni megyünk h nyomja meg a szót — képzel- kedv»'Ura* Gondolhatja mennyi jem “ Yolt hozzá! Dehát a fér- az a thindenáron ki akar* menni re’* an,y3fh<?z. őrt mondja a gyeiig eic IS kell falusi levegő. Isfe- 3, ' mennyi áldozatot keH hozni Ké*6?— tnek, ha feleség és anya' zöttl etl9 tehenek, meg libák köa mennyire fog hiányozni dis77elK?^nakl “ adía 8 szdt 8 boov ebi,endös' — Még szerencse V^'etlenül ®n is most uta- KöiJij^yen szépen összejöttünk. Webbhúzódik « asszonyhoz, látni* comhjuk összeér. Amaz a szájjal alvó urára néz, a Az'án ieházŐ undonai re ‘ “ hálásán mosolyog a Frédion"r= Emlékszik még arra a tan- :ováKK aCáék zsurján? — zsong ovabb fülébe a pubi. man» Haf„ lehet azt elfelejteni, a c®ibész? — Megmelegszik tw«a v»17 MaQa egY k‘CSlt SZ*Tn' — Mit tegyen az ember, ha nem bír magával? Tudja asszonyom, hogy maga milyen szép volt akkor? — Fürkészi a férjet; alszik fáradtan, mélyen. Körül a kocsiban mindenki alszik, az emberek félredült. merev testhelyzetben ál- mondják rázós álmukat, csak a túlsó sarokban beszélget egy fiatal házaspár. A férfi gyárimunkás lehet, szak- szervezeti jelvény van a gomblyukában. Ezek úgylátszik nem figyelnek rájuk, minden rendben, hát Frédi, a rutinos nőcsábász behízelgő, kényszerítő hangján odasúgja az asszonynak; — Akkor, azután a tangó után nem tudtam elmondani magának amit akartam. Nézze, most itt az alkalötn. Alszanak. Jöjjön ki a perronra. Egyedül leszünk .. Az asszony úgy kérdi, mint aki tudja: — Mit akar maga? — A hangok kellemes izgatottsággal jönnek szájából s összeverődnek, mint a zsinórra fűzött ezüstpénz. A szeméti látszik, lu-gv latolgatja: mit tegyen? Végeredményben nem is olyan veszélyes, alszik az egész kocsi. És nem is olyan nagy dolog az egész, odakint falun úgyis olyan síiket- lesz minden kéthétig. — Ne okoskodjék — duruzsol Frédi — az élet azért ad ilyen alkalmakat, hogy kihasználjuk Nem látja senki, hogy kimegyünk és odakint sötét van. Maga nem arra van teremtve, hogy pesztra legyen, hogy szürkén, kispolgária- san éljen. Egy ilyen asszony!.. . Úgy frécskéndezi a szavaka*. mint a kábítószert. Nyert! Az asszony már házassága mártírjának érzi magát: igen joga van elfogadni az élet örömeit! Óvatosan ránéz az urára; alszik a gyerek is, mellkasuk egyenletesen emelkedik. Kisurranak. A fiatal munkás ott a másik sarokban ránéz feleségére. — Látod, ilyen szemetek ;s vannak. A caíka! És félkeze öntudatlan védelemmel húzza magához asszonyát. — Majd én megtanítanám az ilyen ficsurokatl Ktatta.. Ktat*a.. vágtat a vonat, az emberek elébe mennek életüknek, vagy menekülnek tőle, Csönd a kocsiban, végig a vonaton alszanak a népek. Egyre párá- sabb lesz az ablak. Azok ketten kint vannak. Söétbe öltözött vetések fürdenek meg a Vonat szelében a fekete mélységben, kerek a világ, mint egy mondat. Élesen sikkant a mozdony, állomáshoz közeledik. Ödön felriad a hangra, álmosan körülnéz. ösztönösen felállna nyújtózna egyet, de mozdulata mér az elején két étörik; ölében a gyerek, nem Szabad fölkelteni. Világosodó ludata akkor kapcsol — nics bent a félesége! Es ez az izé . . a Frédi.. Vár egy ideig, vár, még reménykedik hátha csak dolgára ment és az a pasas máshol van .. . Aztán, hogy nem kerülnek elő, — mindent megért és lehajtja mélyre, nagyon mélyre a fejét. A házaspár sajnálkozva figyeli, megér*ik riadt, segélykérő tekintetét. A férfi fölugrik, hogy odamenjen de felesége visszahúzza. — Maradj Jenő. úgy sem tudsz segíteni. Nagyot döccen a vonat, megái! egy parányi állomás előtt. Csak egy másodperc és indul, nem szállt föl senki. A kisfiú talán a döccenésre, vagy rossz álmában elsírja magát Fétébren sír, keservesen, vinnyogva, min* a szüköiő kiskutya. Éberré sírja magát egészen, nagy szeme ijedten tágul apjára, mert hát olyan távoli, idegen most az arca és nem szól hozzá semmit, hiába szólóngatja — apa, apa! Méginkább elkezd sírni. Ktatta .. ktatta .. A fiatalasszony egyszerre föláll a másik sarokban, átmegy ezekhez. Leül a szomorú emberrel szemben, ölébe veszi a kisfiút, megcsókolja, betakargatja. — Aludj szépen kisfiú, aludj csak ... kisfiam .. Szava úgy csurran, mint az édes meleg anyatej. ptautftani. osdkúgy mint a lengyel nép élniaikaráeét. Egy XVII. századbeli templom tornyait szinte tőből kimaíezette a háború pusztítása — párszáz méterrel tovább az iparügyí minisztérium hatalma* új épületét emelik. Felhalmozott építőanyagok, az állványok százai, ezek a legjellemzőbbek a lengyel fővárosra. Varsó ú jjáépítésének intézetében vagyunk, ahol mérnökök, éplCtéuzdc, tedfurkusok dolgozunk a jövő Varsójának nagyszerű tervein. A nagyteremben hatalmas télképen fekete foltok jelzik a pusztulás minden képzeletet felül múló méreteit. A város 82% - át semmisítették meg a nácik, 25 ezer ház közűi tízezer teljesen elpusztult, 7.000 súlyosan, 4.000 könnyebben megrongálódott. Az egykor milliós főváros — amelynek népe a hazaszeretet és a szabadságért való küzdelem csodás példáját mutatta az 1944-es felkelés alkalmával, amikor hónapokig ház- ról-házra védekezve rettentheletle- nül szembeszálltak a német túlerővel — a felszabadulás után egyetlen romhalmaz volt. 1941-ben százezerre csökkent a lakosok száma és sokan azt javasolták, hogy Lodz legyen az új lengyel főváros, Varsót pedig hagyják meg romjaiban elrettentő történelmi példának a jövő nemzedékek számára. A lengyel iorténeneiem ragyogó korszakainak színhelyén azonban ma mégsem a balál fagyos lehellete, hanem a pezsdfliő élet friss, egészséges levegője lakozik. Varsónak ma már 600.000 lakosa van és itt, az „uj- játeremtés" műhelyében látjuk a jövő városának terveit. A Visztula közelében lesz az ipari negyed, a központban a kormányzósági városrész, a minisztériumok, követségek épületeivel, mellette a banknegyed. Messzebb a forgalmas részektől az új egyetemi részt és az ifjúság városát építik fel, sportpályákkal, játszóterekkel, klubokkal. Apró gipszmodellek mutatják be az új 8-10 emeletes munkáspalotákat, amelyek nem levegőtlen házsorokba összezsúfolva, hanem egymástól távol, parkok és ligetek között épülnek majd fel. Ma mintegy 30.000 épftömunkás dolgozik Varsóban* amely a napfény, a levegő, a kultúra és egfetzség városa lesz. Gondosan vigyáznak a lerombolt műemlékekre, amelyeket eredeti szépségűkben, történelmi at Húsúkban állítanak helyre. Az új város ki* mintaképe bontakozik ká Zulibos* negyedben, ahol ölt, hatemeletes, szövetkezeti úton felép,tett palotákban laknak a felszabadult ország dolgozói. A királyi palotát» a* óváros falain túl húzódik az egykori gettó. Küóméternyi területen ^ egyetlen épület, egyetlen fal sem emelkedik ki a kő és romtenger- bőL Imitt-amott rozsdás vajdarabok mutatnak vádoló ujjként az égre, másutt már félméterre nőtt az elburjánzó fű. 300.000 üldözöttet zsúfoltak ide a nácik a világ minden részéből. 1943-ban a gettó lakói fellázadtak, szinte paszta kézzel mentek a német tankoknak és golyószórókmk — hősi és többhetes harc után csaknem mindannyian ottmaradtak a romok alatt. Leírhatatlan a pusztulás képe, egy egész város temetőjét jelzik ezek a téglák és kövek. A romok eltakarításához talán még évek múlva sem lebet hozzáfogni. A get ló szélén hatalmas márvány emlékmű hirdeti a németek elleni hősi felkelésben elpusztullak emlékét A gettó mellett a Szent János katedrái;* romjai. A templom hajójában tank- csata zajlott le, hirdeti egy emléktábla. Amott egy kórház romjai, melynek ápolónőit kivégez'ék a náci gyilkosok. A gaztett helyét egyszerű, fehér fakereszt jelzi. Az áldozatok nevei téglába karcolva egy romhalmaz közepén. A varsóiak pzért nem tudnak felejteni. Emlékezteti őket az a harminc hasonló sírkereszt, amely a gyilkosok egy- egy kivégzőhelyét jelzi. Emlékeznek az őrcgek és emlétezik az ifjúság is. Harccal és munkával — itt robognak fi mellettünk a teherautók. Bennük daloló, egyenruhás fiúk és lányok mennek a munkára. Ifjúsági rohambrigádok építik együtt Varsói — lengyelek és csehszlovákok, jugoszl&vok bolgárok közös hittel, hatalmasabbá, szebbé, mint valaha. Eiiűras iiiiSi a lueshtzai molnár ellen, mert nem tud számot adni 44 mássa gabonáról Az etmúK évi kenyörgabonabe- szo'gáüiatás szabotálása miatt-a hatóságok úgyszólván nap-nap után indítanak eljárást zsíros gazdák és molnárok ellen. Legutóbb a pécsi közellátási felügyelőség feljelentést tett Lakatos István hímesházai molnár elten, a közellátás érdekét veszélyeztető bűn- cselekmény miatt, friert vámík-eresmé.nyét csak részben szolgáltatta^be, A közellátási felügyelőség áltat felvett jegyzőkönyv szerint a malmost ellenőrző nyomozók megállapították, hogy 1 Lakatos István az elmúlt évben 134 mázsa búza vámkeresményéből csak 90 mázsát szolgáltatott be gyüjtőkereskedőnek. Jelenleg még 44 mázsa búza vá-m- keresmény tartozása van, amit a fennálló rendeletek énte’mében már régebben be kellett volna szojmál- tatnáa. Ezzel szemben készlettel nem rendelkezik. A malimos a vámkeresmény beszotgál tartás elmúl ásítására és a késztet hiányára vonatkozólag elfogadható választ dni nem tudóit, amiért az eljárást megindították ejlcne. ^Kereskedők hippi Dohányárusok figyelmébe. A Kereskedők Testületé tráfikos szakosztálya a Testületben ma. va- Si-map dél ölöt- 10 órakor ülés: tar-t, melyen saját érdekükben jelenjenek meg. Füszerszakosztályi ülés« tart a Kereskedők Testüle e 12-én hétfőn délután 147 órakor. HAlLO! HALLO ! FiGYLLbM Ä SzafioScsbányalefep] Tüzoltófeslület folyó hó 18-án tar'ja a nagyszobása 1693 Erdei Mulatságát, a György-akna feletti erdősét ben. amely békebeli felszereléssel fesz megrendezve. — Ivó és evőeszközről mindenki gondoskodjon. — Jo borra, jó magyar , , konyhára mindenkit szeretettel vár a Il»T0lf0SCIg
