Dunántúli Napló, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)

1948-07-01 / 147. szám

A kommunista pártok Tájékoztató Irodája határozatának vitágvisszhangfa A SZABAD N£P, az MDP központi lapja kedden reggel közzétette a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának határozatát Jugoszlávia kommunista pártjának helyzetéről. A Tájékoztató Iroda határozatát a hozzátartozó valamennyi párt központi lapja közölte. A határozat valamennyi országban nagy visszhangot keltett. AZ OLASZ KOMMUNISTA Párt lapja, az Unttá közli az olasz KP nyilatkozatát, amely fenntartás nélkül helyesli a Tájékoztató Iroda határozatát. A bolgár munkáspárt központi lapja, a Rabot Nicseszko Delo azt a mélységes meggyőződést fejezi ki, hogy Jugoszláviában akad elegendő marxista-leninista párttag ahhoz, hogy felülkerekedjenek a téves irányzatokkal szemben. A PÁRISI HUMANTTE szintén teljes egészében közli a határozatot. A lap a köz­leményhez hozzáfűzi, hogy a francia kommunista part politikai bizottsága teljes egé­szében helyesli a határozatot. A Kommunista Kiáltvány második évfordulója alkalmá­ból rendezett nagygyűlésen a megjelentek teljes egészében helyeselték a Kommiform nyilatkozatát a jugoszláviai kommunista párt helyeztéről. A Daily Worker, az angol kommunista párt központi lapja megállapítja, hogy a Tájékoztató Iroda határozata nyíltan a világ elé tárja: a Jugoszláv kommunista pártból hiányzik a demokrácia, ez pedig a kommunista elvek megsértése és kárt okoz a béke arcvonalához hűséges népek­nek. A lap azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a jugoszláv kommunisták a Szovjet únióval való egység szellemében rendezik majd belső ügyeiket. A PRÁGAI SLOBODNE SLOVO megállapítja, hogy a Tájékoztató Iroda közle­ménye nagy bizonyítéka annak az őszinteségnek és meg nem alkuvó szellemnek, amely- lyel a kommunista pártok a szocializmus felé történő demokratikus előrehaladás bizto­sításáról gondoskodnak. A Csehszlovák kommunista párt végrehajtó bizottsága helyesli a Tájékoztató Irodának a Jugoszláv kommunista párttal kapcsolatban hozott nyilat­kozatát. A végrehajtó bizottság a párt valamennyi szervében rendkívüli felvilágosító munkát kezd a Tájékoztató Iroda határozatával összefüggő eszmei kérdések és poli­tikai következtetések tisztázására. AZ AMERIKAI KOMMUNISTA PART közponíi bizottsága kedd este nyilvános­ságra hozott közleményében kijelenti, hogp a Tájékoztató Iroda gyűlésén képviselt nyolc kommunista párt kiváló szolgálatot tett a béke ügyének a nemzetek független­ségének és a szocializmusért folytatott harcnak. A nyilatkozat azután szembeszáll az amerikai imperializmussal, amely az amerikai imperialisták tulajdonában lévő újságo- kon és a külügyminisztériumokon keresztül arra törekszik, hogy kiforgassa igazi értelmükből a Kommiform határozatát A Tájékoztató Iroda határozata Jugoszlávia Kommunista Pártjának helyzetéről A kommunista pártok Tájékoz­tató Irodája június második felé­ben értekezletet tartott Romániá­ban. Az értekezleten résztvettek « Bolgár Munkás (kommunista) Tárt, a Román Munkáspárt, a lengyel Munkáspárt, a Francia Kommu­nista Párt, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja, az Olasz Kommu­nista Párt képviselői. A Szovjet­unió Kommunista (bolsevik) Párt­ját Zsdánov, Malenkov és Szuszlov, a Magyar Dolgozók Pártját pedig Rákosi Mátyás, Farkas Mihály és GerŐ Ernő képviselték. A Tájékoztató Iroda megtár­gyalta Jugoszlávia Kommunista Pártjának helyzetét és megálla­pítva, hogy a JuKP képviselői megtagadták a Tájékoztató Iroda ülésén való megjelenésüket, egy­hangú határozatot hozott. A határozat megállapítja, hogy a JuKP vezetőségének az utóbbi időben helytelen az irányvonala a bel- és külpolitika kérdéseiben s eltér a roarxizmus-leninizmustól. A Tájékoztató Iroda jóváhagyja a Szovjetunió Kommunista (bolse­vik) Pártja Központi Bizottságá­nak cselekedeteit, amelyekkel vál­lalta a kezdeményezést a JuKP Központi Vezetősége helytelen po­litikájának, elsősorban Tito, Kar- delj, Djilas és Rarikovics helytelen politikájának leleplezésére. A Tájékoztató Iroda határozata ezután rámutat árra, hogy a JuKP vezetősége barátságtalan politikát folytat a Szovjetunióval és kom­munista pártjával szemben. Be­feketítik a szovjet katonai szak­embereket, diszkrcdiíái ják a szov­jet hadsereget, a szovjet polgári szakembereket. A SZEK(b)P Tájé­koztató irodai képviselőjét, Judínt, valamint a Szovjetunió számos hi­vatalos képviselőjét a jugoszláv államvédelmi szervek felügyelete alá helyezték és megfigyelték. A JuKP vezetői kommunistához nem méltó álláspontot foglaltak el, amikor a Szovjetúnió külpolitiká­ját az imperialisták külpolitikájá­val azonosítani kezdték és a Szov- jetúnióval szemben ugyanolyan magatartást tanúsítottak, mint a burzsoá államokkal szemben. Eb­ből a magatartásból következett az ellenforradalmi trockizmus fegy­vertárából kölcsönzött rágalmazó propaganda elterjedése a Szovjet­únió és kommunista pártja „el­fajulásáról“. Eltérés a marxistadennsnista elmélettől A határozat elítéli ezt a marxiz- mus-leninizmussa! összeegyeztethe­tetlen, szovjetellenes s csak nacio­nalistáknál található magatartást. A JuKP vezetői az ország bel­politikájában letértek a munkás-' . osztály álláspontjáról és szakíta­nak az osztályharc marxista elmé­letével, — mondja ezután a hatá­rozat, majd megállapította, hogy a JuKP vezetői tagadják a tőkés­eiéinek növekedését az országban s az osztályharc kiélesedését a ju­goszláv faluban. Az osztályharc a marxizmus- leninizmus szerint az átmeneti korszakban élesedik s csak a Bu- charin-féle opportunisták állítják ellanyhulását. A JuKP vezetői helytelen politikát folytatnak a fa­luban, szemet hunynak az olt végbemenő osztálytagozódás előtt s a marxi-lenini tanítással ellen­tétben egységes egésznek tekinti az egyéni gazdálkodást folytató parasztságot. A politikai helyzet a jugoszláv faluban nem nyújt semmiféle alapot megnyugvásra és gondtalanságra: túlsúlyban van az egyéni parasztgazdaság, a föld nincs nacionalizálva, van föld­magántulajdon, a földet adják- veszik — ilyen helyzetben nem szabad a pártot az oszlályharc leplezésének és az osztályellen­tétek összebékftésének szellemében nevelni, mert ez a szocializmus építésének nehézségeivel szemljen lefegyverezné a pártot. A JuKP vezetői a munkásosz­tály vezető szerepének kérdésé­ben letérlek a marxista-leninista útról a narodnik kulákpárt útjára, amikor azt állítják, hogy „a pa- rasztok a jugoszláv állam legszi­lárdabb alapja“. Lenin szerint a proletariátus, mint a modern tár­sadalom egyetlen következetesen forradalmi osztálya . . . kell. hogy az egész nép harcának irányítója, vezetője legyon ... A JuKP vezetői megsértik a marxizmus-leninizmus e tételét. Nézeteik nem marxista- leninisták, hanem kispolgári na­cionalisták. I Párt tömeg’' befolyásának csökkenése A határozat ezután megálla­pítja, hogy a JuKP vezetősége re­vízió alá vette a pártról szóló marxista-leninista tanítást is. A marximus-leninizmus elmélete sze­rin I a párt döntő vezető és irá­nyító erő az országban, külön programja van, nem oldódik fel a pártonkíviili tömegben s a mun­kásosztály legfelsőbb szervezett formája, legfontosabb fegyvere. A JuKP vezetői lecsökkentették a párt szerepét, feloldották a pártot a pártonkíviili Népfrontban, amely osztályszempontból fölöttébb kü­lönböző elemeket, sokféle politikai csoportot, még burzsoá-pártokat is magában foglal. A JuKP vezetői csökönyösen kitartanak hibás né­zetük mellett, hogy a JuKP-nak nem lehet s állítólag nem is kell külön program: be kell érnie a Népfront programjával. Az a tény, hogy Jugoszláviában a párt és szervezetei nem lépnek fel nyíltan s csak a Népfront szerepel, — ál­lapítja meg a Tájékoztató Iroda határozata — lecsökkenti a párt szerepétés aláássa a pártot, mint politikai erőt, holott a párt fel­adata politikai tevékenységével, nézeteivel és programjával meg­nyerni a nép bizalmát s a dolgo­zók mind szélesebb tömegeire ki­terjeszteni befolyását. A JuKP vezetői — szögezi le a határozat — megismétlik az orosz mensevi- kiek hibáit, feloldják a marxista pártot egy pártonkíviili tömeg szervezetben. Ez arról tanúskodik, hogy Jugoszláviában a Kommu­nista Párt felszámolását célzó irányzatok vannak. Ez a politika a kommunista párt létét és a Ju­goszláv Népköztársaság elfajulása nak veszélyét rejti magában. A Tájékoztató Iroda határozata a következőkben megállapítja, hogy JuKP vezetői által megvaló­sított bürokratikus rendszer vég­zetes a párt életére és fejlődésére. A pártban nincs belső demokrácia, r nincs választás, niúcs bírálat és önbírálat. A JuKP Központi Bi­zottsága Tito és Kardelj hizonyko- dása ellenére többségében nem vá­lasztott, hanem behívott, tagokból áll. A párt valójában féllegális helyzetben van, nem tartanak pártgyűlést s ha igen, akkor tit­kosan — arai aláássa a párt tömegbefolyását. Ezt * szervezeti típust csak szekta s7 \ 1 búrokra ti kus típusnak lehet nevezni, amely a pártnak mint cselekvő, öntevé­keny szervnek felszámolására ve­zet, a pártban a vezetés katonai módszereit fejleszti ki, olyan mód­szereket, melyeket annakidején Trockij honosított meg. A bírálat: testvéri segítség A határozat törhetetlennek mondja, hogy a JuKP-ban a párt­tagok jogait lábbal tiporják s a legcsekélyebb bírálat kíméletlen megtorlást von maga után. Zsujo- vicsot és Hebrangot, a JuKP Köz­ponti Bizottságának tagjait, kizár­ták a pártból és letartóztatták, mert bírálták a JuKP vezetőinek szovjetellenes magatartását és sík- raszálltak a Szovjetunióval való barátság mellett. A határozat el­ítéli az ilyen gyalázatos, tisztára törökbasa, terrorista rendszert és leszögezi, hogy a JKP létérdeke és fejlődése megköveteli, hogy az ilyen rendszernek végelvessenek. I A Tájékoztató Iroda szerint a SzUK (b) és a többi kommunista pártok központi bizottságának bí­rálata testvéri segítség az elköve­tett hibák gyors kijavításához. A JuKP vezetői — állapítja meg » határozat — ahelyett, hogy el­fogadták volna a bírálatot és a hibák kijavításának útjára léptek volna, elenségesen fogadták azt és saját hibájuk kerek letagadásának pártellenes útjára léptek, meg­szegve a marxi-lenini tanítást a politikai pártok viszonyáról saját liibáikhoz. A jugoszláv vezetők pártjuk és népük egyenes becsapó sának útjára ’íptek, eltitkolták a helytelen politika bírálatát és el­titkolták a helytelen politika bírá­latát és eltitkolják Zsu.jovics és Hebrung kizárásának, letarlóztntá- sának valóságos okait is. Túlsó bal oldali rendeletek Azután, hogy a SzUK(b)P és a testvérpértok bírálatot mondtak a hibák felett, a jugoszláv vezetők egész sor új túlzóbaloldali rend­szabályt és törvényt hoztak. El­siették a kisipar és kiskereske­delem nacionalizálását, holott en­nek megvalósítása nincs elő­készítve s a kapkodás csak meg­nehezíti a népélelmezést. Elsiették a parasztság gabonaadójáról szóló törvényt, amely előkészület hiá­nyában csak szétzüllesztheti a vá­rosi lakosság kenyérellátását. A jugoszláv vezetők nemrégiben lár­más nyilatkozatokban szeretetük- ről és odaadásukról biztosították a Szovjetúnióf, holott a gyakor­latban barátságtalan politikát folytatnak vele szemben. Végül nagyhangon meghirdették a tőkés elemek felszámolásának politikáját ■Igoszláviában. A határozat erről a politikáról megállapítja, hogy ez a Jugoszlá­via mai viszonyai között — a ku- iákságnak, mint osztálynak fel­számolásával együtt — csak kalan­dor, neromarxista álláspont lehet. Ezt a feladatot nem lehet meg­oldani addig, amíg az országban túlsúlyban van az egyéni paiaszt- gazdaság. amely a kapitalizmust termeli ki, amíg nincsenek meg a mezőgazdaság tömeges kollektivi­zálásának feltételei s a dolgozó parasztság nem győződik meg a< kollektív veztés előnyeiről. A SZI K (b) P tapasztalata szerint csak a mezőgazdaság tömeges kollektivi­zálásával lehet felszámolni a lcg- számosabb kizsákmányoló osztályt, a kulákságot — s ez a felszámolás a mezőgazdaság kollektivizálásá­nak szerves alkotórésze. Ahhoz, hogy sikeresen fel le­hessen számolni a kulákok osztá­lyát és ezzel a tőkéselemeket a fa­luban, hosszas előkészítést munkál kell végezni ezek korlátozására. Meg kell erősíteni a munkásoszlúlv és parasztság szövetségét és a munkásosztály vezlése alatt ki kell fejleszteni a szocialista ipart, hogy az képes legyen a mezőgaz­daság kollektív viteléhez szüksé­ges gépgyártást megszervezni. A sietség ezen a téren csak helyre­hozhatatlan károkat okozhat. A jugoszláv vezetők kísérlete, hogy ezt a feladatot hirtelen és íróasztal mellett oldják meg, meg­hiúsulásra ítélt kaland, vagy kér­kedő üres demagógia. A határozat meg állapítja, hogy a jugoszláv ve­zetők túlzóbaloidali rendeletéi és nyilatkozatai den ragó g jeäleg üe k, je­len pillanatban megvalósíthatatlanok s csak kompromit! átitatják a szo­cialista építés lobogóját Jugoszlá­viában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom