Dunántúli Napló, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)

1948-07-01 / 147. szám

5 DUNÁNTÚLI NAPLÓ is« foltos í A beszámoló megtagadása Ezt a kalandot taktikái, mint méltatlan manővert és megenged­hetetlen politikai játékot kei érté­kelni. A rendszabályok és a nyilat­kozatok azt a célt szolgálják, hogy k jugoszláv vezetők álcázzák saját hibájuk beás.meiné'siének és becsüle­tes kijavításának megtagadását. A Tájékoztató Iroda határozata ezután beszámol arról, hogy a kom­munista pártok központi bizottsá- gai javasolták, hogy a JuKP hely­zetét, — trtdttt más kommunista pár­tok tevékenységét — vizsgálják meg a tájékoztató Irodában. A jugoszláv vezetők azonbdn elutasító választ adtak. Hogy kikerüljék a fe&tvérpártok igazságos bírálatát, mesét találtak ki arról, hogy állító­lag „nincsenek egyenrangú helyzet­ben-’. Ebben egy betű igazság sincs. A Tájékoztató Iroda megalakulása­kor a pártok abból indultak ki, hogy bármely pártnak joga van a többi pártot bírálni s minden párt köteles beszámolni munkájáról. A ja go. szlávok megtagadták a beszámolót a biráieí meghallgatását. Ez a pártok egyenjogúságának megsér­tését jelenti s egyenértékű azzal a követeléssel, hogy JuKP-nak ki. váltságos helyet biztosítsanak. A határozat ezután leszögezi, Visszatérni < A határozat ezután megállapítja: a hibák oka az, hogy az utóbbi öt­hal Hónapban a JuKP vezetőségé, ben nyíltan felülkerekedtek azok a nacionalista elemeik, amelyek rejtett formáiban azelőtt is megvoltak, szakítottak a párt internacionaiiisla hagyományaival és a nacionalizmus útjára léptek. Túlbecsülték Jugo­szlávia belső nemzeti erőit és tehe­tős,égéit és azt hiszik, hogy meg. őrizhetik függetlenségüket és fel­építhetik a szocializmust más orszá­gok kommunista pártjai, a népi demokráciák országai, a Szovjet­unió támogatása — e forradalmi erők segítsége nélkül. A jugoszláv vezetők rosszul tájé. lozód'va a nemzetközi helyzetben, megijedve az imperialisták zsarió fenyegetéseitől, feltételezik, hogy az imperial istáknak nyújtott engedmé­nyekkel megszerezhetik azok jóin­dulatát és megállapodhatnak velük Jugoszlávia függetlenségéről, beolt, hatják a délszláv népekbe a kapi­talizmusra való tájékozódást, abból az ismert burzsoa-nacionafeta té. te'hö! kiindulva, vagy „a kapitalista államok kisebb veszélyt jelenteinek Jugoszlávia függetlenségére nézve, mint a Szovjetunió.” A jugoszláv vezetők nem értik meg, vagy úgy hogy a Tájékoztató Iroda szo’idá- risiiak nyilvánítja magát a JuKP helyzetének értékelésével, központi bizottsága hibáinak bJTaíatával s azok politikai elemzésével, ahogy ezt a SzUK(bP) központi bizottsága március—májusban a JuKP-hoz in. tézett leveleiben kifejtette. A Tájékoztató Iroda arra az ered­ményre jutott, hogy a JuKP veze­tőinek pártellenes és szovjetelenes nézetei összeegyeztethetetlenek a marxiizmus-teninizmtlssal. A jugo. szlávok az ülésen való megjelenés megtagadásával szembeálftotiak ma­gukat a Tájékoztató Irodában tö­mör® kommunista pártokkal, rá. léptek az knperialistaeltenes egysé­ges szocialista fronttól való elsza­kadás és a dolgozók nemzetközi szolidaritása elárulásának útjára és átmenőben vannak a nacionalizmus álláspontjára. A Tájékoztató Iroda alitéii a JuKP központi bízoltságának ezt a pártellenes politikáját és magatar. fását, majd megállapítja, Hogy a JuKP központi bizottsága magát és a pártot kfvülhelyezi a kommu­nista testvérpártok csaladján, az egységes kommunista fronton és a Tájékoztató Irodán. i helyes útra tesznek, mintha nem értenék meg, hogy az ilyen nacionalista beállí­tottság Jugoszlávia bunzisoá köz. társasággá való elfajulásához, füg­getlenségének elvesztéséhez vezet is így Jugoszlávia az imperfalisiék gyarmatává válik. A határozat befejező része leszö­gezi, hogy a Tájékoztató Iroda nem kételkedik abban, hogy a Jugoszláv Kommunista Párt soraiban van elég egészséges elem, olyanok, akik hívek a marxizmus.leriinizmushoz, a árt internacionalista hagyományai- oz, az egységes szocialista front­hoz. Ezeknek az a feladata, hagy kényszerítsék jelenlegi vezetőiket hibáik nyilt és becsületes beísmeré. sere és kijavítására, a nacionaliz­mussal való szakításra, a nemzet­köziséghez való visszatérésre és arra, hogy minden eszközzel erősil. sék áz egységes imperialista fron­tot, — vagy ha a jelenlegi vezetők erre képtelenek, váltsák le őket és állítsanak a párt éére új internacio­nalista vezetőséget. A Tájékoztató Iroda — fejeződik be a határozat — nem kételkedik abban, hogy Ju­goszláv Kommunista Párt végre tudja hajtani ezt a megtisztelő fel­adatot. U áraméul börtönére ítéllek egr vol* jegyzői. meri a német győzelmet hirdette és bányászokat internáltatott A népbíróság Kocsis-tanácsa szerdán mondott ítéletet Dér Mi­hály 43 éves, pécsi lakos, nyugal­mazott jegyző "és volt földhiva­tali tisztviselő népellenes bűntetté­ben. A vád szerint Dér következe­tesen fasiszta magatartást tanúsí­tott. Kertész Ignác, Radó György és Mátyás Marcell tanuk szerint Dér 1944 április 3-án a hosszú- hetényi szakszervezeti helyiségben megjelent és leltározni akart, holott a vonatkozó rendelet csak a SzDP vagyanának zár alá véte­lére és feloszlatására vonatkozott. Ekkor kijelentette, hogy „a ma­gyarságnak a németeket kell győ­zelemhez segíteni." Kiss József •azt vallotta, hogy a nyílás község­vezetőt, Dallost választás nélkül a vádlott bevette a község elöljáró­ságába. A szakszervezeti székház zárolását követően hat bányászt internáltak, akik jelen voltak a záralávélelnél. Dér már 1943-ban kartonkimutatást készített a bal­oldali magatartáSú munkásokról. Ez alapon hat bányászt internál­tak. A felszabadulás előtti na­pokban Dér három fogattal egy 60 éves öreg embert és- két leven­tét kényszerített arra, hogy saját holmiját és családját, valamint a községi iroda holmija egy részét nyugatra vitte. A népblróság Dér Mihályt károm tói börtönre te öt évi jogvesztésre ítélte, ami ellen a vádlott semmiségi panaszt, az ügyész pedig súlyosbítás miatt fellebbezést jelentett be. A bíróság Dér további fogvatartását ren­delte el. B péGSújiiegyi cserkészek zászlóavatása A pécsújhegyi Petőfi cserkész- csapat zászlóavató tábortüzet ren­dezett az újhegyi sportpályán, nagyszámú közönség jelenlétében. Zászlóbontásu után, Nádor József újhegyi üzemi bizottsági elnök megjelölte azt az utat, amelyen a demokratikus cserkészifjúságnak haladnia kell. A zászlói az új­hegyi MNDSz, a SzIT, a bányász­szakszervezet és az úttörők szala­gokkal díszítették fel, majd a fiúk kedves műsorral szórakoztatták a közönséget. A tábortűz mellett a bányászcserkészek büszkén mesél­ték, hogy sajátlhagttk teremtik elő a táborozáshoz szükséges összeget. DUNÁNTÚLI NAPLÓ POSTATAKARÉKPÉNZTAJRI CSEKKSZAMA: 313.064 Gerő Ernff bejelentette az ötéves terv 24 milliárdos beruházási programját A műs*alki értelmiségi hét kere­tében megalakult h Műszaki és Tu­dományos Egyesületek Szövetsége. Az alakuló ülésen kSenc külfö di állam műszaki értelmiségének kép. viselőd is részt vettek. Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter ismertette a magyar ötéves terv feladatait. — Hangoztatta, hogy a tudományis kutatást fel kell szabadítani a tőkétől való függés alól és a nép szolgálatába kell állítani. Ezt a célt szolgálja az ötéves terv, valamint a tízéves vülamoritási és öntözési terv is. Arról van ssö, hogy c 5t év alatt saját erőnkből 22—24 milliárd forintot ruházunk be a magyar nemzetgazdaságba az 1947 januári árakon számítva. Az öt év alatt öntözővé kei ten­nünk az ország művelhető terű'été­nek tíz százalékát, a vilamosene'". gia fogyasztásának az 1.949 évi Fo­gyasztás két és félszeresére kell emelkednie. A nehéziparunkat mintegy 75 százalékka kell megnövelnünk az ötéves terv végére. Korszerűsíteni kel közlekedésünket és meg kell oldani Nagy-Budaocst közlekedését is. Miffiárdokat fogunk beruházni mezőgazdaságunkba is. ...............................■.............I.. ■, A város szociális és iruftúráSs lei. emelkedését biztosi tanunk fcéS e*ft a célra, valamint lakásépítésre mintegy S milliárd forintot fordítunk. Ezeknek a terveknek a megvá’ó- sííása hatalmas miértében fogja emelni a dolgoeók, e parasztság és a haladó értekniség színvonalát. A tervek megvalósításának elsőrendű biztosi téka, — mondotta Gerő Ernő — ez, hölgy a haMctt a nép kezé­ben fan, nemcsak a politika: hata. lom, hanem e gazdasági élet pa­rancsnok! áUásai is a nép kezében vannak. •............. Ber lint megyéitek a gazdasági zűrzavartól Szotiolovszki tábornagy levele Robertson tábornokhoz Szokolovszky tábornagy Robfert- son brit főparancsnokhoz intézett levelében hangozkattja, hogy Ber­lin és a nyugati övezetek között a szovjet részről foganatosított köz­lekedési korlátozások csak átme­neti jellegűek. EzekTe azért volt szükség, mert különben Berlint elárasztották volna a nyugatnémet pénzzel, ami súlyos zavarokat okozott volna a szov­jet övezel gazdasági életében. A jelenlegi nehézségek* t a külön nyugatnémetországi pénzügyi re­form okozta. Miután a régi pénz beváltása vége'ért, a szovjet meg­szálló kormányzat máris enyhítette az ideiglenes korlátozásokat. A tá­bornagy levelében még azlt írja, hogy értesülése szerint Berlinben néhány hétre elegen­dő élelmiszarkészlet van. Reméli, hogy szóinU helyre lehet állítani teljes mértékben a Horgai­mat. Végül visszautasítja az ango­loknak azt az állítását, hogy a szovjet hatóságok visszatartottak volna német tehergépkocsikat és annak a reményének ad kifejezési, hogy a nyugati megszálló hatósá­gok is náittdent elkövetnek ét ideiglenes közlekedési korlátozá­sok kiküszöbölése érdekében. Rnfeerfson tábornok nm tmha. mi lesz Barlifs sorsa Robertson tábornok, Németor­szág brit főparancsnoka Berlinnel kapcsolatiban rendkívül tartózko­dóan nyilatkozott. Kijelentette Hőbbek között: Nem tudja még, tní lesz Berlin sorsa. Enyhült a berlini hfi>yzet A keddi angol lapok hangjából érezhető, hogy a berlini helyzetben enyhülés következett be. Londoni poíítiikai körök szerint ennek két oka van: 1. A berlini helyzet meg­ítélésében mutatkozó angol—ame- rika—francia véleményeltérés, 2. az a tény, hogy az ellentétek tükrében kiderült, hogy a berlini helyzet azért tűnt fe! olyan súlyosnak, mert az angol sajló állandóan komor be számolókban és néhány esetben pá­nikhangulat keltésével foglalkozott ezzel a kérdéssel. Londoni politikái Művészestéi rendezett kedden este a pécsi szín­házban Sárdi János, a népszerű énekes, Antal 11a éhekesnő, Ho- mokay Pál és Mászáros Joli, Sárdi János meghűlése miatt in- diszpblfáltal énekelte közismert slágereit, de így Is sok tápsot ka­pott. Antal Ila régi operetlszánio- kat, főleg Lehár műveket adott elő, Mészáros Joli pedig mint sanzon énekesnő aratott sikert. Kedves színfoltja volt a tipikusan nyári műsornak Csehov egyfelvo- nisosa Mészáros Joli és Homoky Pál előadásában. körökben változatlanul tartja ma­gát az a hír, hogy a francia kor­mány visszautasította a Szovjet­unió elleni közös angol-—amerikai —fraheia jegyzék gondolatát. Olaszország egyes részeiből újabb sztrájkokat jelentenek. Fi­renzében a fodrászok sztrájkolnak. Pistóihan a földmunkások Szövet­sége bocsátott ki sztrájkra «óló felhívást július 1-ére. Ugyanezen a napon saünetelteik a munkát Arezzo mezőgazdasági munká­sai is. A lipcsei rádió jelentése szerint Olaszország három tartományában a földmunkások csütörtökön sztrájkba lépnek. A firéftze környé­ki munkások mái széfdán abba­hagyták a munkát. Molnár Erik külügyminiszter a varsái konferencia határozatairól Molnár Erik külügyminiszter nyi­latkozott a rádióhan a varsói érte. kéziéiről. A német imperializmus, — rnőn- dotta — az elmúlt huszonöt év atett kétszer döntölte az emberiséget há­borús katasztrófába és mind a két alkalommal Magyar, országot Is magával rántotta a pusztulásba. A potsdami egyezmény rhegkö.lésé- kor a második világháború végéti úgy látszott, hogy a nágytíatá'mik készek a német imperializmust győ.- keresen felszámolni. Az árigolsziL szók és a franciáik azonbdn nem tar­tották meg ezeket á megállapodá­sokat. A Szovjetunió az, egyezmíny rendelkezéseinek megfelelős.) felszámolta a monopolka pitállz- nmst, a hadiipart, eltávolítottá a fasiszta elemeket ás bevonta a kormányzásba a demokratikus pártokat. A nyugati övezetekben a lefegy. vérzés, ö náeitlanitás és demokfa. tizáíás nem történt meg. A Szov. jétuniö és á keletetírópai államok nem nézhették ölhetett kezekkel ezt á fejlődést. Magyáf érsz ágnak es a többi államoknak is életbevágó ér. deike, hogy. á nemei imperia,izmus újra fel ne támadjon. Ez tette szíj/, ségesse á varsói konferenciát, az ott hozott javáslátok alkalma­sak egyedül árrá, hógy a néttiét támadöszeltem újjászületésének elejét vegyék. A gabona és kukorica Őrlésének szabályozása Az Országos Közellátási Hivátal rendelete érteimében gabonát álta­lában, valamint kukoricát csak őrlési engedéllyel lehet öröítetni Az engedélyt áz illetékes községi elöljáróság állítja ki az őstermelői fejadagnak megfelelően. Egy éven aluliak nem kaphatnak vámőrlési engedélyt. A gabonabeszolgáltatásl kötelezettség ’ teljesítéséig szemé­lyenként csak SO kg kenyér- gabona őrlésére adható engedély. A vám őrlésért 12 százalékos vám fizetendő természetben. A pori ás legfeljebb 2 százalék lehet. A fej­delet intézkedik a gabonanemflek kiőrlési arányáról la, majd elő­írja, hogy a lisztnek egyik köz­ségből a másikba való szállításá­hoz szállítási engedély szükséges. Kézi poggyászként személyenként 5 kg liszt szállítható engedély nélkül. A rendelet részletesen sza. bályozzá a malmi keresmény és megtakarítás felhasználását is. A Kokszom nyerte a járási tűsoltó versenyt A városi tűzoltólaktanya udva­rán kedden délelőtt járási tfiz- oltóversenyt rendezték, amelyen hét pécsi üzemi és egy falusi tűzoltó- alakúit vett részi. A versenyben jól szerepeltek a nagykozári ön­kéntes tűzoltók, akik a pécsi üzemi csapatok között Is kitünően megálltát! helyüket. A verseny végeztével dr. Sík Lajos, tflzoüólőparancsiiok, rövid beszéd után kihirdette a verseny eredményét: 1. Kökszmü, 2. Zsol- náy-gyár, 8. Mautner olajgyár ,4. Első Pécsi Bőrgyár, 5. Mecsek- sxabolcs, I. Pécs-Ujhegy, 7. Pócs­bányatelep. Díjkiosztás után Kán­tor Jenő, a pécsi tűzoltóság új osztályparancsnoka Mondott köszö­netét a csapatoknak szereplésükért és külön dicsérté Nagykozáft, mert Úttörője a falusi tűzoltóság­nak. Felhívta a versenyen réSzl- vevök figyelmét az augusztus 15-én rendezendő vármegyei túzöltöver- seílyre. Verschy után a nagykozári csa­pat parancsnoka, Lehkei György közölte, hogy tfizoltőversenyre fog­ják kihívni PCspőkbogád, Roma­ny* és Magyarsarlós községeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom