Dunántúli Napló, 1948. május (5. évfolyam, 100-121. szám)

1948-05-11 / 106. szám

DUNÁNltJLI NAPLÓ .................. . .... . <.i 19 4« MÁJUS 11 Hatalmas szociálpolitikai vívmányokat valósít meg Baranyában a hároméves terv Olt Károly népjóléti miniszter: Rövid idő alatt elórjüli a békebeli életszinvonolat A megyei és városi szociális szakszolgálat, valamint az MNDSz rendezésében szociális és közegész­ségügyi munkaértekezletet tartot­tak vasárnap a megyeháza köz­gyűlési termében, amelyen résztvett Olt Károly népjóléti miniszter is. \z értekezlet elnöke dr. Gyetvai lános főispán volt, aki megnyitó beszédében meleg szavakkal kö- zöníötte a minisztert és a megye ; inden részéről idesereglett nagy­fámé kiküldöttet. Egymásután következtek ezután az ;dvözlések, amelyek részint a nagy- r.ntoságú értekezletnek, részint a épjóléti miniszternek szóltak, Dr. ’ataki Sándor tanácsnok a város ' r a n c z Pál országgyűlési képvi- -elő a Magyar Dolgozók Pártja, ■iobszt Pál a FKP, Mosonyi Jenő a SzDP nevében mondott üd­vözlő szavakat. Ezután emelkedett szólásra Olt Károly népjóléti miniszter. Bevezetőül visszapillantást vetett a demokrácia és a hároméves terv eddigi sikereire és a nép demokra­tikus erejének egyre hatalmasabb kibontakozására, a két munkáspárt egyesülésére és az idei május else­je felejthetetlen megünneplésére, majd rátért a hároméves terv köz­egészségügyi és szociálpolitikai fßl- adataira. — A mi célkitűzésünk az, —. mondotta — , hogy az egész nép számára minél nagyobb -szociális segítséget, minél nagyobb egész­ségvédelmet és minál jobb beteg- ellátást biztosíthassunk. Üdülőket, kollégiumokat, tanonc- otthonokat és kórházakat létesítenek \ A hároméves terv beruliázásai -'•65 millió forintot tesznek ki. Soha Magyarországon ilyen nagy össze­get ilyen rövid idő alatt nem for- ..toltak ilyen célra. A 365 milliós aeruhizás nyomán a betegellátó, Egészségvédelmi és szociális intéz­mények egész sora létesült az or- «/ighan Ma már elmondhatjuk, hogy rövid hónapot alatt clérjiikx az 1938-as életszínvonalat. Alig néhány százalék választ mái ettől az életszínvonaltól, ami annál nagyobb jelentőségű, mert hiszen Magyarország dolgozó népe a Fel- 'abadulás óta hallatlan áldozalokai • -szolt, éheden cs rongyosan, de an ! nál céltudatosabban dolgozott a ,azdasági elet talpraállitásáór* ,és a politikai helyzet tisztázásáért. — A hároméves terv 365 milliós 1 beruházási keretében 270* millió jut kórházak és egészségügyi intézmé­nyek létesítésére, 35 millió forint gyermekvédelmi intézmények beru­házásaira, 2 millió forint a hadi- gondozásra, 31 millió forint a dol­gozók üdülőtelepeinek ’élesítésére és 27 millió foritjt szocaiis ottho­nok felállítására, kollégiumok és anoncotthonok létes:f,Msére — Az alispán úr azt kér'e tőlem. Hogy 54 község kaujon sürgősen kutat. A hároméves terv a jő ivó- vizű kutak létesítése céljából 300 Hut építését vette fpr*be az egész ország területén. Most már meg kell mondanom, hogy ezt az eredeti rervet már a második év folyamán 'okoznunk kell. Meg fagyok győ­ződve, hogy Baranya vármegye községei is a legrövidebb időn belül meg fog­ják kapni a jó ivóvizü kutakat. A továbbiakban Olt Károly mi­niszter részletesen Felsorolta a nagy- abású szociális és egészségvjdel- i alkotásokat országos viszony- . atban, hangsúlyozva, minden elő- ’•-(tétele megvan annak, hogy a hároméves terv egészségügyi és szociális részét két és fel év •latt fejezzük be az egész ország területén. 1 — Baranya vármegyére a három­éves tervnek első esztendejében 215 ezer forint van előirányozva — mondotta. — Ennek keretében be­ruházásokra a következő összegeket utaltuk ki: Községi óvoda felszerelésére Pé­csett 10 ezer Ft. (Elkészült), álla- V' óvódaátalakftás Mohácson 5.000 Ft, (Elkészült), állami óvódaátalaki- íás Sás-Ion 10.000 Ft. (kb. május ' i-re elkészül) Községi óvóda fel­szerelése Beremenden 5000 Fi. (mé­gis !5-re elkészül) Óvoda á'alakitás ,-s felszerelés Sellyén 25.000 Ft (kb. május 30-árá befejezik.) Egészségjiáz hclvreállitása Szent- lőrinccir 10.000, Sásdon 50.000. Orvosiaké# helyreállítása Diósvisz- ón 10.000 (befejezés előtt), befeje- ésc Egyházasharasziin 4.500 (a lunkálatokat májusban kezdik meg) 'útépítés Drávapalkonyán 15.000 és Gordisán 20.000 Ft (Elkészült). — Befejezésül rá kel! mulatnom arra, hogy a hároméves terv vég­rehajtása különösen egészségügyi és szociálpolitikai vonatkozásban tíem történhetik másképen., csak a társadalom teljes mozgó­sításával, clsó'sorban a nők moz­gósításával. Nem a régi módszerekkel történő jótékonykodásról van szó, hanem népösszefogásról, tervek,' feladatok végrehajtásáról. Ez nem kantász hanem nagy közös feladat, amely szerves része a hároméves tervnek. Segítség Be ranyónak — Tudok arról — folyíat'a a miniszter —, hogy a főispán úr­nak egyik legkedvesebb célkitű­ése, hogy Baranya megye népe és gyermekei részére minél előbb tüdöszanatórium té'esüliön a Me­cseken. (Taps.) A népjóléti kor­mányzat részéről ehhez a legmesszebbmenő támogatást és' segítségét hozom Baranya vármegye társadalmának. (Taps A nép azonban nemcsak kezde­ményező hanem végrehajtó és el lenőrző is a hároméves terv során és ebben a munkában élen jár a Magyar Nők Demokratikus Sző vétségé, ök a kezdeményezői é: előharcosai a napközi otthonok é“esftésének az ő soraikból ke rülnek ki a népegészségügyi el­lenőrök, akiknek száma a három­éves terv első évében 8.000-rel emelkedett. Asszonyok a tervért A miniszter beszédét a megje­lentek hosszantartó lelkes taps­sal^ fogad ák A következő felszólaló dr Jó­ború Magda országgyűlési képvi selő, a MNDSz központi főtitkára volt. Hangsúlyozta, hogy a demo­krácia felelősségvállalás' jelent, tehát a társadalomnak is támogatnia kell a hivatalos szervek mun­káját. Megjelölte azÄat a területeket, ahol a -ársada'.mj segítség a leg­hatékonyabban érvényesülhet. Szólt a magyar dolgozó asszonyok nagyszerű helytállásáról, amellyel belekapcsolódtak a há­roméves terv megvalósításába, — A dolgozó asszonylársadalom kép­viselőit — mint mondot a —nagy számmal o’tt találjuk a kitüntetett kétezernyi é'.munkás-sercgben. — Mi azt akarjuk — mondo'- tg —, hogy gyermekeink folytas­sák azt az építő munkát, amit mi elkezdtünk. A tapssal fogadott beszéd után dr Hal József tiszti főorvos szá molt be a közegészségügy jelen­legi állásáról Baranya megyében Beszéde során kérte a# miniszter hogy * . elsősorban Baranyát részesítse a járási egészségközpontok in tézmenyének {elállításában. A közegyészsétjügyi beszámolói után dr O r t a y József kerü­leti tanfelügyelő ismertette a me­gyei és Pécs okta'ásügyét. Kiemel­te azt a lelkesedést amellyel a megye népe állt az általánosj iskola mellé. 29 úi iskola ilyen módon vált lehetségessé. mv nem állami forrásból szár mazó fedezettel 29 általános jsko-l Iá: létesítettek 379 ezer forint! költséggel.. Ennek öthatod részét! a társadalom áldozatkészsége hoz la össze. B e d ö Pálné, az MNDSz ba_] ranyamegyei titkára szántóit be a. MNDSz hatalmas! munkájáról cs a maga elé űzött feladatokról majd Koller Jánosné megyéi; szolciális felügyelő mondott lendü le'es ismcríetést a szociális stak- szolgálat munkájáról. Szünet után került sor a hozzá­szólásokra. Elsőnek Bérces Já nosné bányészasszony jelentkezett szólásra és elmondotta, hogy szászvári MNDSz gyűjtést rende­zett szociális és egészségügyi cc lók megyalóstlására. Ennek ered­ményekén“ vándor csecsemökclcngyéket szc- / reztek be és küzkutat létesítet­tek Szászváron. Folyamatban van egy óvóda és napközi otthon felállítása, állami hozzájárulás nélkül, tisztán a tár­sadalom erejéből. Kákonyi Sándorné telepesasz- szorw Beremend: A cementgyár egyik helyiségében szülőotthont rendeztek be. Ingatlan juttatás révén egészség- házat szereztek és már fel is szerelték. A MNDSz sikerei Babclla Károlyné MNDSz Vil­lány. Egészségházat létesítettek, vállalták ezenkívül, hogy a járás minden községében or­vosi rendelőknek alkalmas helyi séget biztosítanak és ezeket az elkövetkező évben be is rendezik. M e s k ó Gyula az is­kolájában levő egészségügyi és egyéb nehézségekről ézámolt be. — G s á n k y Lenke védőnő Siklós az egészségvédelmi szolgálat és a MNDSz együttműködésének, ered­ményeiről beszélt. Egy ünnepély megrendezéséből ezer forinthoz jutottak, amelyet gyógyszerekre.^ vándorkeiengyékré és az egcszségház felszerelésére fordítanak. Kereszt) József járási főjegyző Szerittörinc: A hatóságok és a társadalom munkájának az egészségvédelem érdekében történő összehangolást sürgette S c h u b er Rezsőné a MNDSz szociális főtit­kára részletes beszámolót adott azok­ról az akciókról, amellyel a szo­ciális felügyelőség munkáját tá­mogatták. Kiss" József laresapusztai tanító a pusztai népoktatásról beszélt és arról a lelkesedésről, amely lehetővé tette a pusztai iskola felszerelését a titsadalom segítsé­gével. / Ezeken ki\ül még számos felszó- lalás_ hangzott el, amelyek mind azt tükrözték, hogy 3 demokraikus szellemtől átitatott .társadalom, a dolgozók közössége milyen áldoza- tolíi"a_ képes a közegészség, és a szociális feladatok megoldása érde­kében. , < Egészségházak és napközi oltho- nők létesültek Sásdon és más helyeken ebből a spontán lelkesedésből. Minden erőmet a pécsi dolgeiók szolgálatába állítom Beszélgetés Horváth Gyula elvtárssal a Magyar Dolgozók Pártjának titkárával A Magyar Dolgozók Pártjának nagypécsi választmánya megvá­lasztotta a szervezet új titkárát, Horváth Gyula clvtársat. Horváth elvtársat a két munkáspárt országos központja küldte le Pécsre, hogy munkájával segitsc a pártszervezet megerősödését. Magas, markánsarcú férfi Horváth Gyula. Harminchatévcs, Du­nántúlon született a veszprémmegy ei Nagyvázsony községben. Apja szegény csizmadia volt, aki 10 gyermeket nevelt. Horváth Gyula 12 éves kora óta maga keresi meg a kenyerét. Akkor kerüit a főváros­ba, mint asztalostanonc. Megismerte korán a bentlakó inasok szomo­rú életét, az örökös robotot, a mester durva ökleit. A tanonciskolában ismerkedett meg a szervezett ifjúmunkásokkal és ekkor került a faipari munká­sok szakszervezetébe, ahol félév után ifjúsági vezetőségi tag lett. Ettől kezdve örökre eljegyezte ma­gáiba munkásmozgalommal. A földalatti mozgalomba 1929- ben kapcsolódott be. Akkoriban, amint meséli,, — három Részre osztották Budapestet: északi, déli é? budai kerületre. Horváth elv­társ a deli kerületben dolgozott. — Festették a fa!a!*at a Horthy elle­nes jelszavakkal, üzemekben és gyárakban szervezték a munkás- mozgalmat. 1932-ben . több társával együtt a május l-ére virradó hajnalon el­fogták és bebörtönözték. Hét hó­náéig volt a Markó és a Pestvidéki rácsai mögött. Utánna Ferencvá­rosban, Erzsébettelepen, Csepelen és Kispesten szervezte az illegális Kommunista Pártot Horváth elv­társ. 1937 felé az Akkumulátor gyár­ban dolgozott Horváth Gyula, majd katona volt másfél évig. A hadse­regben csakhamar megtudták, hogy kommunista és igyekeztek megne­hezíteni a katonaéletét. Leszerelése után a kilenc kerületi szociálde­mokrata pártban folytatta a moz­galmi tevékenységét. Bekapcsoló­dott a Függetlenségi Front szer­vezkedési munkájába és Rákosker­ten egy illegális kommunista sejtet szervezett. — Az ostrom alatt itt folytatták partizán tevékenységüket. Leszerelték, civilruhába öltöztették a szökésben lévő katonákat és ösz- szegyüjtötték a fegyvereket, még egy ágyújuk is volt a kertben el­rejtve. Ekkor történt, hogy egy éj­jeli vállalkozásuk alkalmával elfog­ták okfef, amikoris a magyar és némethadsereg telefonhálózatát rom­bolták. A kihallgatást vezető fő­hadnagy minden teketória nélkül halálra ítélte Horváth elvtársat, csak csodálatos módon sikerült el­szöknie. A felszabadulás után az Akku­mulátor-gyár üzemi bizottsági el­nöke lett. Azona! megszervezte a termelő munkát. Az 1945-ös vá­lasztások alatt a tizedik kerületbe rendelte a párt, ott lett a válasz­tások után üzemszervező, majd tit­kár. A kongresszusi versenyben első helyet elért X. kerületi szer­vezet az ö irányításával működött. Harcos múlt, munkában és ér­demekben gazdag evek állanak Hor­váth elvtárs mögött. A köztársasá­gi elnök érdemei elismeréséül "i köztársasági érdemrend ezrüst ke­resztjével tüntette ki Horváth Gyulát. Amikor beszélgetni kezdünk vele, szerényen mosolyog és azl mondja: — Örömmel jöttem Pécsre és tudatában vagyok annak, hogy ez a város Dunántúl legfontosabb vá­rosa. ígérem, hogy minden erőm­mel, mozgalmi tapasztalamat Pécs város dolgozóinak szolgálatába ál­lítom. Kovács Máté kultuszállamtitkár az iskolareformról és a kormányzat terveiről Szombaton dé'.u'an a vármegye­háza közgyűlési termében ártot­ta meg előadását, nagyszámú hallgatóság- elö'tt, Kovács Máté kul uszáliamtitkár a . Demokrácia kultúrpolitikája" címmel. Kovács Máté részletesen ismer'ette azo- ,ka: a terveket, amelyeket a kul- tuszkormáriyzat napirendre tű­zött. Beszámolt arról, hogy szak­gimnáziumokat léstesítenek, amely at éle:re neveli a fiatalokat. Há­rom részre osztotta a kormány­zat céljait: az alkotóművészet !ö kozott támogatására, az iskola: oktatás reformjára és a felnőttek kulturális nevelésére. Hangoz'at. :a. .hogy a vidéknek nem szabad elmaradni a főváros mögött és gondoskodni kell arról, hogy Budapesten kívül máshol is tud­jon művelődni a tanu'nivagyó ember. Egészséges decentraliz- must kell kiépíeni, hangoz a'ta előadása végén. dund& titai-e-ic I \ A pécsi magyar-jugoszlav hét megnyitó diszelöadásaken' Marin Drzsics ,Dundo Maroje' című vígjá'ékat adták elő a Nemzeti Színházban. A szellemes és for­dulatos raguzai vígjátékot Csuka Zoltán fordította. ízes magyar nyelvre vitte át a 16. században élő nagy horvát író színdarab­ját. fordításában nem sikkadt el a vígjáték eleven lendülete. A darab elsöízben került bemutatás­ra Magyarországon és ez külö­nösen fokozza a pécsi magyar- jugoszlav barátsági hét jelentő­ségét. A vígja ókban számos népi mo­tívum keveredik, mégis erős franciás hatás érződik a cselek­mény szövésében. A nézőt Ma­rin Drzsics vígjátéka emlékezteti Molicre színdarabjaira. bár a francia szerző jó 100 évvel ké­sőbb született. A vígjátékot gya­korta adják elő a felszabadult, új Jugoszláviában. A darab sikeré­nek titka sza'irikus tendenciájá­ban rejlik. Urak, szolgák és fe­hérnépek szerepelnek a raguzai szerző szinjá'ékában, a cselek­mény irányítói azonban a szol­gák. Az urak kigúnyolt, élesen megrajzolt figurái a darabnak A szolgák nem valarar műnyelven hanem az akkori nyelven beszél­nek, néha versben, amelyen # horvát népdalok motívumai szö­vődnek át. Csuka Zoltán érdeme hogy a darabnak ez a jellege erő­sen kidomborodik. A vígjáték valamennyi szerep­lője jól atérezte a mondanivaló lényegét. Lendvai Ferenc, a hely­zetkomikumokra építette az elő­adást. Pomet szerepében Florva h Jenő bebizonyította, hogy sokol­dalú színész. Végig az előadáson mozgatója marad az eseménynek, a könnyed jilékmodorhoz ki­tűnően alkalmazkodott. /Szemethy Ferenc meggyőző volt' a fukar Dundó Maroje szerepében. Mó­ricz Lili Laurája kissé eltúlzott, Zen be Ferenc ügyesen karikirozta a sváb nemes figuráját. Turgonyi Pál jól alakított, Papp István ezúttal is bebizonyította hogy kitűnő komikus, A darab többi szereplői Szentpál Mónika, Sándor Böske. Károlyi Irén és Bakos László és ülő Endre szép díszletei biztosították a darab sikereit. K I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom