Dunántúli Napló, 1948. május (5. évfolyam, 100-121. szám)
1948-05-11 / 106. szám
1548 MÁJUS 11 DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Dolgozók Pártjának programnyilatkozatából A Szabad Nép és a Népszava vasárnapi száma közli azt a pro- g ani-nyiiatkozatot, amelyet a Magyar Kommunista Párt és Szoeiál- ^emokrata Párt közös politikai bizottsága az egyesülési kongresszus r.e ‘erjeszt. A nyilatkozat első fejezete elemzi a tőkés társadalmi end helyzetét és megállapítja, hogy a szocializmusért folytatott harc győzelmeinek előfeltételeit az imperializmus nemzetközi méretekben egerlelj. A második világháború után az USA nagytőkései a világosomra törekvő német fasizmus helyére léptek. Az imperialistaelle- j. ? demokratikus tábor, élén a Szovjetunióval és a népi demokráciák» ban sze.rn*5eszáll ezekkel a törekvésekkel, amelyeket számos ország- n a jobboldali szociáldemokrata munkásárulók támogatnak. A Marc,* Do;S°z<?k Pártja minden erejét latbaveti az imperialistaellenes m~°r erősítésére. A második és harmadik fejezet a magyar munkás- sét t 0m tapasztalatait és a .magyar demokrácia hároméves fejlődé- , taglalja. Megállapítja, hogy Magyarországon a munkásosztály és fő'I ,G sz°*'ctséges, dolgozó parasztság van hatalmon. Ismerteti a Uh ■ m 's az államosítás következtében beállott döntő gazdaság 'pj .°.z'ásókat és ezek fényénél megállapítja, hogy a Magyar Dolgozók i’u-b 3 maSyar népi demokráciát átmenetnek tekinti a szociaüz* Magyar Dolgozók Pártja a J" demokrácia politikai és gazda- megszilárdítása, a dolgozó L** életszínvonalának emelése, a j-?et*lizmushoz való fejlődés érdé» i,’?n a következő alapclvckct 'all's célokat tűzi ki: Politikai téren demokrácia: a népszuve- karl SOn a*aPu'° demokratikus i 'amei ital-izmusra épül, biztosítja í), “'"rokratikus szabadságjogokat „(°^ág minden polgára számára fajra, osziálykülönhségrc, ^w.etiségrc való tekintet nélkül, 'II' n'm ad teret a demokrácia , '^egeinek, nem engedi, hogy ts Sz»badságjogokkal népellcncs ^"rtok és politikai irányzatok Ca-*Vn'k. Á népi demokráciá- fjl Szükséges és kívánatos a bí- dca és önbírálat a közélet min- L. kerületén, de ez nem jelent- íj1.* demokratikus rend aláakná- a nép félrevezetését, öntu- afiak megmérgezését. lépi demokráciában a nép részvétele a közügyek intézésében nem korlátozódliatik a parlamenti és önkormányzati választásokban való részvételre; a nép egyre szélesebb rétegeit kel! bevonni az állami, önkormányzati és gazdasági élet iellenőrzésébc és irányításába. A Magyar Dolgozók Pártja sík- raszáll az államgépezet teljes demokratizálásáért, a közigazgatás oly reformjáért, mely végleg bevonja a tanyai lakosságot az állami és kulturális életbe, megerősíti az önkormányzatokat, egyben biztosítja a demokratikus központi hatalom irányító szerepét: népi jellegűvé teszi közigazgatásunkat. Munkásokat és parasztokat minél nagyobb számban kell bevonni a központi és helyi közigazgatásba és gondoskodni Cell a szakszínvo- nal állandó emeléséről. A Párt küzd a népellenes elemek, a bürokratizmus teljes kiküszöböléséért az államgépezetből. A Párt síkraszáll az igazságszolgáltatás és a jogrendszer gyökeres, demokratikus reformjáért a termelési és társadalmi rend változásainak megfelelően. Küzd a laikus bíráskodás elvének kiterjesztéséért, a népcllencs elemek kiküszöböléséért a bírói karból, a népi demokrácia érdekeinek és jog- elveinek érvényesítéséért az igazságszolgáltatásban. A Párt szükségesnek tartja a népi demokrácia alaptörvényének megalkotását, hogy az állampolgárok jogait és kötelességeit az állami, gazdasági és társadalmi rend alapvető változásait, a magyar köztársaság népi jellegét a törvény erejével, alkotmányban szentesítsük. A Párt szükségesnek tartja a kormányzat szerkezetének és módszereinek megváltoztatását, tekintettel arra, hogy a gazdasági élet döntő ágazatait immár az állam irányítja és arra, hogy a népi demokratikus állam feladatai gyökeresen megváltoztak és megszaporodtak. A népi demokrácia megszilárdítása és fejlesztése, a nagybirtokos, nagytőkés és klerikális reakció, valamint a fasiszta maradványok elleni harc, a magyar függetlenség megvédése -megköveteli a demokratikus erők szövetségének szorosabbra fűzését. A Magyar Dolgozók Pártja a demokratikus pártok eddigi többé-kevésbé laza koalíció ia helyett a népi egység Polliikéi tömegszervezetének, az új Függetlenségi. Frontnak megteremtéséért szál! síkra. Az egymással versenyző pártok laza koalíciójának rendszere a ’ népcllencs erőknek kedvez, amelyek a pártversengést az egyes demokratikus pártokba való behatolásra használják fel és ezzel hátráltatják a demokratikus együttműködést, az építő munkát. Ezért van szükség a pártok laza együttműködése helyett a demokratikus erők összefogására a Függetlenségi Front egységes tömegszervezetében. súlyának következetes megóvásáért, a pénz értékállandóságának biztosításáért, szigorú takarékosságért az államháztartásban. Küzd rz államigazgatás olcsóbbátételéért, a köztisztviselők életszínvonalának egyidejű emelésével, a közpénzek pocsékolóinak felelőssé grevonásáért és szigorú megbüntetéséért. A Párt az adórendszer egyszerűsítését, a progresszív adózás következetesebb kiépítését, a városi és falusi kizsákmányoló rétegek jövedelmeinek fokozott megterhelését követeli. Az állami bevételeknél egyre nagyabb súllyal kell jelentkezniük az államosított üzemek nyereségeinek. A Párt síkraszáli a kisipar bekapcsolásáért a tervgazdaságba, ezért a kisipar megrendelésekkel, nyersanyaggal és hitellel való ellátását tartja szükségesnek. Az áruforgalom terén a Párt küzd a fogyasztók olcsó és jó ellátásáért, .a felesleges és élősdj közvetítő kezek kiküszöböléséért, a termelői és fogyasztói ár közötti gyakran indokolatlanul nagy rés szűkítéséért. A szövetkezeti és közületi kereskedelem támogatása mellett a Párt szükségesnek tartja a népi. demokrácia érdekeit szolgáló és törvényeit betartó magánkereskedelem felhasználását a nemzet- gazdaság keretében. Szociálpolitikai téren Gazdasági és pénzügyi téren 4<||„ ^aeyar Dolgozók l’árlja a ncp életszínvonalának ál- tjjj.0 cs rendszeres emeléséért hi“1 az ország termelőerőinek j('^Sztése, a munka termelékenyen fokozása, az ipari és me- kijVéasági termelés növelése, a l^nányolásból eredő jövedelem t*sc • csökkentése és megszűnteiig üt_ján. A dolgozók k-rcseté- sí( 'bérek, fizetések, stb.) emelőiig? közszükséglctek kielégítésével gangban kell végrehajtani. jasj »Wy*r OolE°z<>k Pártja sik.* tervgazdálkodás megszi- tcrv as*ért és kiterjesztéséért, defJjj'zdasági együttműködésért a A -kr*tikus, baráti országokkal. kaC!méves terv fry°rsított ,n*2' tit5; l?sa után új, ötéves terv selb, «'Vei Magyarország további S ,-*áfrt, a közlekedési liá- síért ^építéséért cs korszerüsité- h(jj ' A magyar gazdaság termelő •Hm* altalános fejlesztése az H vlllamoscnergja-tcrnieléséM Un°Vc'ését követeli meg. Ezért jNíozni az ország viilamo- 'br 7’*'< tfzévcs tervét. A neliéz- "'ttigj. Pitése mellett, elsősorban a sz(j|t_?Sfi ipari munka fejlesztése _ tekintette! a magyar kl'hts *s szakmunkásképzettség s színvonalára. Pi '>v<m .4|* az államosított üzemek •'veia ltlczöségének biztosítása és Neu?e’ az életszínvonal emelése yn a munka tcrmelékenysé- rt ^ozásáért, az észjzerüsítés J'cgvai . .*<aríkosság következetes ,r*l( Pajtásáért, az önköltségi A 'Mentéséért küzd. *rt|tIn<r‘ síkraszáli a munkafe- i ^szií- j* munkaerkölcs további Ndj ‘^'fásáért, a munkaversenv ír<t M _ Pgyre inkább tudatosúj viszonyuk a gazdaP'b egyre szélesebb al- féei(^4*ért a termelés fokozása ?tálvdLu és azért, hogy a dolgozó a v/i?.hban új ____ í Párt *.z államhatalomhoz. 'b £ ‘ síkraszáli azért, liogy a f°bb munkáért töíb bért kapjanak a dolgozók, hogy a szak- képzettebb munka nagyobb anyagi és társadalmi elismerésben részesüljön mint a kevésbbé szakképzett. A Párt teljes támogatást nyújt a szakszervezeteknek, a dolgozók gazdasági és szakmai érdekeit védő munkájukban épp úgy, mint a termelés emelésére, a munkafegyelem erősítésére, a munkaverseny szervezésére irányuló tevékenységükben, valamint az osztályönfuda- tot ébresztő és megszilárdító nevelő munkájukban. A szakszervezetek egyik fontos feladata az értelmiség és a munkásság baráti együttműködésének biztosítása. A Párt a tervgazdálkodás sikere, a szakmunkáshiány leküzdése. a szakmunkás utánpótlás biztosítása, valamint a gazdasági élet egyes területein jelentkező munkanélküliség leküzdésére a szakszervezetek tevékeny közreműködésével tervszerű munkacrőgazdálkodást tart szükségesnek. A mezőgazdaság területen a döntő feladat a paraszti kisbirtokr.i cpűiö mezőgazdaság számára lehetővé tenni a technika és a tudomány alkalmazását. Csak így valósítható meg az elmaradt magyar mezőgazdasági termelés korszcű reformja, az ipar és a mezőgazdaság közötti aránytalanság kiküszöbölése, a mezőgazdasági árutermelés növelése, a városi dolgozók növekvő fogyasztásának kielégítése és a dolgozó parasztság jólétének emelése érdekében. Ezért a Magyar Dolgozók Pártja síkraszáli a mezőgazdaság gépesítéséért, állami mezőgazdasági gépüzemek széles hálózatának létesítéséért, c célból a traktor- és mezőgazdasági gépgvártás nagyarányú fejlesztéséért. Az állami mezőgazdasági gépüzemek feladata: a mezőgazdaság gépesítésén túl a dolgozó parasztságnak támogatást nyújtani a szakszerű cs tudományos gazdálkodásban. A paraszti mezőgazdaság fejlesztésénél döntő szerep jut a falu beszerzési, értékesítő, termelő és egyéb szövetkezeteinek. Segítséget kell nyújtaniok az állami birtokoknak is, melyeket ezért mintagazda- ságokká, a parasztság valóságos iskoláivá keli kiépíteni. A tervgazdálkodás legfontosabb feladata a mezőgazdaságban: a terméshozam fokozása, trágyázás, talajjavítás, a föld jobb megművelése révén. Irányt kell venni a bel- terjesebb mezőgazdaságra, az állattenyésztés és takarmánytermelés fejlesztésére, állati termékek fokozott feldolgozására, ipari növények vetésterületének növelésére, hogy kielégítsük a növekvő városi fo gyasztást, az ipar nyersanyagszükségletét. biztosítsuk a paraszti gazdaság jövedelmezőségét, fokozzuk kivitelünket, foglalkoztassuk a mezőgazdaság fölös munkaerejét. A Párt elsőrendű nemzeti feladatnak tekinti tízéves öntözési terv kidolgozását cs _ megvalósítását. A /»lépi * demokrácia hivatása, hogy véget vessen a százados bajnak, az oiy gyakran ismétlődő és elsősorban a Nagy Magyar Alföldet sújtó aszálynak. Ugyanebből a célból és részben az ország faellátásának biztosítására tervszerű erdőgazdálkodást és ^ nagyarányú erdősítést kell megvalósítani. A Párt védi a paraszti magántulajdont, épp ezért ellenzi a kis- birtokok további elanrózását és síkraszáli tervszerű állami birtok- politika keretében a föld adásvételénél az állam elővételi jogának gyakorlásáért a dotgozó parasztság javára. A mezőgazdasági munkanélküliség megszüntetésének fontos eszköze a vidék iparosítása, továbbá nagybérleteknél a bérlet kötelező felajánlása mezőgazdasági munkásokból és kisparasztokból alakuló hérlőszö vet kezeteknek. A pénzügyek terén a Párt síkrajzát! az állami költségvetés egyenA szociálpolitika nagyarányú fej-1 lesztésének alapja a termelés, a | nemzeti jövedelem fokozása. ' I A népi demokráciában megvalósult a munkásság évtizedes szó- < ciálpoiitikai programjának legtöbb követelése: a 48 órás munkaidő, a fizetett szabadság, a női- és gyermekmunka törvényes védelme, egyenlő munkáért egyenlő bér, a tanoncmunka törvényes rendezése, stb. A Magyar Dolgozók Pártja szükségesnek tartja a dolgozók egészségvédelmének és szociális biztonságának fokozására: a betegségi, rokkantsági és balesetbiztosításnak további kiépítését és az ehhez szükséges anyagi alapok megteremtését; a társadalombiztosítás fokozatos kiterjesztését a dolgozók minden rétegére. A társadalombiztosítás intézményeiből ki kell küszöbölni a bürokratizmust, a dolgozókkal szemben megnyilvánuló lélektelen közömbösséget. Hatékonnyá kell tenni az ellenőrzést a társadalombiztosítás önkormányzata és a szakszervezetek út ián. Ugyanakkor az üzemi bizottságoknak és a szakszervezeteknek kötelességük megszüntetni a biztosítottak közérdeket sértő visszaéléseit. Szükséges, hogv az ipari cs bányamunkások egészségvédelmi intézményeit (orvosi rendelők, st6.), egyre inkább az üzemekhez kapcsolják. A Párt irányt vesz arra, lwgy_ a szociálpolitikai intézmények irányításában döntő befolyást nyerjenek a szakszervezetek. A dolgozók üdülését, gyermekeik nyaraltatását állami segítséggel minél nagyobb arányokban kell megvalósítani: a balatoni üdülőket, a Mátra, Bükk és Mecsek, valamint a budai hegyek üdülőhelyeit cs más gyógy- és üdülőhelyeket jórészt erre a célra kell felhasználni. Tovább kelj fejleszteni az anva- és csecsemővédelmi intézményeket, a napközi ollhonok hálózatát, különös figyelemmel az e téren elmaradt falu szükségleteire. Fokozni kell a harcot a népbetegségek (tüdőbaj, nemibetegsége' stb.) leküzdésére. A Párt küzd a dolgozók lakás- viszonyainak gyökeres megjavításáért, a nyomornegyedek megszüntetéséért, állami, községi lakásépítésért, e feladatok megoldásához szükséges anyagi eszközök biztosításáért. A Párt síkraszál! a hadirokkantak munkábahelyezéséért, átképzéséért, fokozottabb gondozásáért és megsegítéséért. A Párt a munkanélküliség teljes felszámolásáért küzd a termelőerők fejlesztése, a tervgazdálkodás, a kapitalista elemek kiszorítása útján. II köznevelés, művelődés és közerkölcs terén \ A Magyar Dolgozók Pártját a köznevelés kérdéseiben a következő foelvek vezérlik: a) Az általános műveltség, a szaktudás, a haladó nemzeti és emberi kultúra kincseit hozzáférhetővé kell tenni a dolgozó nép legszélesebb rétegei számára, megszüntetve a vagyonos osztályok műveltségi monopóliumát. b) Az iskola minden fokozatának — a népiskolától és általános iskolától a főiskoláig, — az egész magyar nép, de elsősorban a jövő nemzedék demokraiikus szellemű és munkára való nevelését, a reakciós közszellem és előítéletek maradványainak leküzdését kell szolgálnia. *c) A demokratikus nevelés egységes szellemének biztosítására a nevelés egységes irányítására van szükség. A vagyonos osztályok műveltségi monopóliumának megszüntetésére a Párt követeli: az általános iskolakötelezettségről szóló törvényes intézkedések következetes végrehajtását; az analfabétizmus megszüntétését; az általános iskola rendszerének megszilárdítását és kiépítését, is- kolatermek és épületek, tanítói lakások építését, a tanulók olcsó és később, az állam teherbíróképcssé- ge szerint, ingyenes ellátását iskolaszerekkel és tankönyvekkel; a népi kollégiumok legmesszebbmenő támogatását, kollégiumok széles hálózatának és az ösztöndíjrendszernek kiépítését. Lehetővé kell tenni, hogy a dolgozók a termelőmunka megszakítása nélkül közép- és főiskolai képzettséghez jussanak: a dolgozók iskoláinak széleskörű kiépítése útján; az iskolánkívüli népoktatás és népművelés messzemenő állami támogatását, szaktanfolyamok,' kul- túrhetek, népkönyvtárak, téli és esti iskolák, előadássorozatok, munkásakadémiák, parasztfőiskolák, stb. szervezését, szakszervezetek és más társadalmi tömegszervezetek oktató munkájának felkarolá sát. A nevelés demokratikus szellemének biztosítására a Párt •követeli: a társadalom igazi szerkezetének és fejlődésének oktatását az iskolákban; a középiskolai és főiskolai oktatás reformját; nagyobb teret a természettudományok - oktatásának; valóban tudományos alapon működő közgazdasági főiskola létesítését; a magyar kultúra és történelem haladó és demokratikus hagyományainak és szellemének az egész köznevelés középpontjába helyezését, ugyanakkor a sovinizmus. a nemzeti gyűlölködés széliemének leleplezését és V^ámüzését az iskolából; a szakmunkásképzés és a mező- gazdasági szakoktatás kiépítését: a munkásság és a parasztság szak- képzettségének emelését; a szülők széleskörű bevonását az iskolák ellenőrzésébe, a szakszervezetek és a dolgozók egvéh társadalmi szervezeteinek bekapcsolá(Folytatás a 6. oldalon)
