Dunántúli Napló, 1948. május (5. évfolyam, 100-121. szám)
1948-05-30 / 121. szám
4 FIUNANTÜTJ NAPLÓ IMF MÁJUS 3» Szövetkezeti alapon felvirágoztatják az országos hírű baranyai háziipari ..'teszel már újból csaílognak a szövőszékek — Jelentős mellékkeresethez jutnak a mnvészkezü asszonyok és lányok A magyar háriipar és a fciii'- íldön i* eli-.mert és megbecsült lagyar népművészet, Az elmúlt ■vtizedekben nem igen knpott mogatást az illetékes kormány, atóságoktól. A háziiparosok ki- olgál .atott, kizsákmányolt bér- unkásai voltak a lelkiismeretlen vállalkozóknak, akik fi lére. et fizettek a leggyönyörűbb zöttesekérU csipkékért kerá- liákért, és százezreket kerestek íjta. A háziiparosok érdekeit, mnkáját nem védte senki, nem olt, aki szövetkezetbe tömörítse ke, hogy munkájukért legalább \gy tisztességes hányadát megírják annak, amit a közvetítők -restek. Ez a rabszolgarend- er a háziipar frontján is_ raeg- ozo.it a népi demokráciában. szítő ornamentikát meghagyjuk a maga ősi érintetlenségében, mert ez adja meg az ormánsági háziiparnak és népművészetnek sajátos eredetiségét. A háziipari tevékenység megindítását és naggyáfej lesz lé-ét a népi szervek, így a* UFOSz, a FÉKOSz és MNDSz is a legm®s*zebbmenőleg (ámugatják. Mari« megkezdték tagjaik felvilágosításé ■„ hogy kapcsolódjanak bele a háziipar tevékenységébe, mert ezzel nemosak a maguk anyagi jólétét segítik elő, de dicsőséget^ ^szereznek a magyar népművészetnek is, amelynek termékei!, így a baranyai szőtteseket, gölön- esér munkákat, fafaragásokat kiállításokon is bemutatják. A göiőncséreket is számba veszik, mert a moháosi és óbányai gölöncsériparosok termékei keresett háziipari cikkeik. Példán! a mohácsiak fekete csöcsös-kor.sóit szerte az országban szívesen vásárolják, mert a legnagyobb hőségben is friss marad benne a víz. A délszláv lakosságot is bekapcsolják a munkába Intézményes nyersanyagellátás A háziipar intézményes meg. -ervezése Baranyában is meg• /dődötl. Dr Zöld Józ-ef há- ipari felügyelő járja a bara- >ai c, omogyi falvakat, szám- a veszi a porosodó szövóuzékeI és alakítja a munkaközössé- ■ kel, hogy ősszel, ha véget érik a mezőgazdasági munkák, >- zii pihenő uá n újból meginduljon a háziipari tevékenység a baranyai fal. v akbnn. — Különösen az ormánsági •.övóasszonyok munkája ismert mc?ak Magyarországon, de még külföldön is — mondja dr 111 József, aki 1?. esztendeje glalkozik a népművészettel és ég mint falukutató ismerte ieg az ormánsági ezövőasszo- >ok mindenük megcsodált keze. • unkáját. — Mindenütt szíves tömmel fogaditak, különösen likőr elmagyaráztam nekik, fogy-«»vetkezeti alapon folytaijuk a munkát. láziipari tanfolyam, minőségi termelés z annyit jelent, hogy a házi. Marosok megkapják a szükségéé nyersanyagot, a kész munkát Miadják a (Szövetkezeinek, amely i MOS/K útján kapcsolódik be- az állami szerv által irányí- *o t értékesítésbe. Az én fclada- m természetesen az is, hogy a háziiparosok részér® a leg-1 kedvezőbb kereseti lehetőségeket.1 biztosítson. .Mert .ezen a téren a legfelhá- borítóbb kiuzsorázás folyt az el. múlt rendszerben. Egy olyan teltéért például, amely 80 foriu- >s áron került eladásra, a kéri tője, aki napokon át látástól -a-kulásig dolgozott rajta, jó, ha 8 forintot kapo.t. A baranyai háziiparosokról pontos katasztert állítauak fel. külön-külön összeírják az ön. látókat, akik csak saját szük- égletirkre dolgoznak é5 külön zokat. akik eladásra is termeljek.’Az utóbbi csoportot részesítik sösorban pamuífonal ellátásban. — Tervbe vettük a háziipari tevékenység irány ítéaáf és a minőségi termelés fokozását is. — Tanfolyamokat rendezünk, melyen elméleti és gyakorla i ► .tatást nyújtunk a hallgatóknak. A jellegzetes baranyai dí, Bér masz ülők! Őrit, arany nyakláncot, függőt, gyűrűt legolcsóbban Tóth és Csikós órái ál ékszerésznél, Ferenciek-utca 19. nln. to.au __________________ A magyar községeken kívül lekapcsolják a háziipari teve- kienységbe a baranyai délszláv lakosságot is, amelynek színpompás hímzései ói szőttesei szintén házilag készülnek és igen keresettek a pé. esi vásárokon is. Tárgyalásokat folytat a háziipari felügyelőség ,a kenderfonó gyárakkal, hogy a háziiparosok ti] olt kenderét elsősorban cseréjek be fonálra, mert ezzel megkímélnék az asazonyoikiat attól, hogy munkaidejük legnagyobb részét fonással töltsék el. Ugyancsak lehetőség nyílik arra is, hogy a szövő asszonyok új és könyen 'kezelhe.ő szövőszékekhez jussanak. Ilyen támogatással Baranya háziipara a legrövidebb idő alatt jelentős tényezője lesz a magyar gazdasági életnek és az ormánsági szőttesek híre és ériéke semmiben sem marad majd el a buzsáiki, mezőkövesdi és kalocsai háziipari munkák mellett. A főid minőségéi és nagyságát veszi alapul az új beszolgállatási rendelet A napókban fejeződött be az új beszolgáltatási rendelet ismertetése a járások népi szerveinek vezetői előtt. Az új beszolgáltatási rendelet lényegesebb változása, hogy a földek minőségét veszik alapul a kivetendő mennyiség megállapításánál. — A beszolgáltatandó mennyiséget földadó, amelyet a kataszteri tiszta jövedelemből számítottak ki, határozza meg. A kataszteri tiszta jövedelern megállapítása azonban régi felmérésen alapszik. Még a múlt század végén állapították meg a területek kataszteri tiszta jövedelmét és ismeretes, hogy a nagybirtok tiszta jövedelmét alacsonyabbra vették. Tehát eltérés mutatkozik egyes földterületek között. Baranyában megnehezíti a földadó alapján történő beszolgáltatást az áttelepítés is. Vannak viszont területek, amelyek 8—10 különböző tulajdonostól kerültek a jelenlegi birtokos kezébe. Itt a földadó mértékét nem lehet megállapítani. Mindez azt bizonyítja, hogy a beszolgáltatandó mennyiséget a terméseredmény és a népi szervek véleményezése is eldöntheti. Az új rendelet értelmében 1 holdon aluli gazdáknak nem kell beszolgáltatnia semmit. 1 holdtól 5 holdig a földiadó fejében beadott gabona vagy napraforgómag egyenlő a beszolgáltatással. 5 holdon felüli birtokok beszolgáltatását a földadó figyelembevételével szorzószám határozza meg. Ez a szorzószám a terület nagyságával emelkedik. Erzsébettel epi MNDSz lány- csoportja hétfőn este fé! nyolc órai kezdettel nagyszabású népi táncbemutatót tart a pártlielyi- ■régben. Mindenkit szeretettel várunk. Az előadás díjtalan. A UaUnad $dtí6*tós A riport története három szakaszból áll, három felvonásból, mint módjuk egy komédia. Az első felvonást röviden nevezzük tipp- nek.’ Vagyis ebben a felvonásban történik annak az eldöntése, hogy a ripirtot miről írjuk. Aztán a második felvonásban elkészül a riport, a szerkesztő a felét meg is haqvia, címet is ad neki, meg is jelenik. Eddig még csak gyerekjáték. De hátra van még a visszhang, a riport hatása, ami dühödt telefonbeszélgetésekben, izgatott telelősség- revonásban és mocskolódó névtelen levelekben nyilvánul meg — feltéve, hogy a riportban valakiről neadjisteff rosszat mondtunk. Akad olyan gyáros, aki. miután megírtuk, hogy a gyárában nincs sem mosdó, sem öltöző, sem törülköző; hogy a munkások téli tüzelőjéről nem gondoskodott és a munkásmőkkel gorombán beszél, munkatársunkkal telefonon kérész, tűi másfél óráig alkudozott, állandóan a bosszú pallosát lebegtetve feje fölött. Végül beadta a derekát, tervet készített öltöző és mosdó építésére, addig is három lavórt vásárolt, törülközővel együtt. Ha már a gyárosoknál tartunk, hadd említsünk meg egy édes történetet az államosítás utáni időből. Az egyik nagyobb pécsi gyárról árva, megemlítettük a gyár egyik főrészvényesének Kévét, mégpedig abban a vonatkozásban, hogy a munkások többé nem nekik termelnek. Harmadnap megjelent szerkesztőségünkben a részvényes család egyik tagja, szép félív papíron gondosan felsorolt újítások jegyzékével, amelyet ünnepélyesen át is nyújtott munkatársunknak. Kimutatása szerint az újítások havi 65 ezer forint megtakarítást eredményeztek, ami valószínűleg igen jól jött a gyáros úr különböző kiadásainak fedezésére. A munkásújítókná! viszont az a helyzet, hogy ők a közösségnek, a nemzetnek takarítanak meg újításaikkal. Nemrégiben hosszabb cikkben foglalkoztunk a nagykereskedői haszonkulcsokkal. Másnap a város minden számottevő nagykereskedője valóságos ostrom alá vette szerkesztőségünket. Az aznapi újság az utolsó szálig elfogyott ás Az egyházi Iskolák ^ államosításáért A szakmaközi nőbizottság össz- vezetőségi ülése az alábbi táviratot intézte Ontutay Gyula közoktatás ügyi miniszterhez: — 5000 pécsi szakszervezeti dolgozó nő nevében ezennel tiltakozunk a katolikus egyház jelenlegi magatartása ellen és kérjük a felekezeti iskolák mielőbbi AHamosí- tását. Az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetének pécsi tagozata május 26-í taggyűlésén határozati javaslatot fogadott el, amelyben megállapítja, hogy bár az egyházi Iskolákat a dolgozók adójából a* állam tartja fenn, ezek az iskolák mégis a dolgozók ellen nevelik a* ifjúságot. Eppe« ezért kéri az i’-l«' tékes hatóságot, hogy haladéktalanul államosítsák az egyházi iskola kát. Akik sikerrel tették le a mestervizsgát A legutóbb Pécsett megtartott mestervizsgán mesterlevelet kaptak: Bádogosipar: Bayer József Pécsvárad. Bognáripar: Nagy Gyula Erdösmecske, Biró Ferenc Kö- lesd. Kéményseprő: Schreiner János Himesháza. Kovácsipar: Ban- del Lajos Nagyiharsány, Rambuch József Igái, ifj. Herr János Varga. Könyvkötőipar: özv. Patai György- né Pécs. Kövezőipar: Hauszkjnecht Ferenc Szekrszárd. Mészáros és hentes: Domonkos János Pécs, Mühl Ferenc ITosszúhelény, Nagy József Lippó. Molnár: Géczi Ferenc Decs, Hertelendi János Má* goes, Iskum Ferenc Pécs, Néme® György Magyar késni Szabó F®" renc Nagykónyi, Vörös Vince B*' konya, Lépő Benjámin Váralj®- Rádiószerelő: Balogh Márton Pécs- udvard, Cseh Károly Sásd, Füze* Mihály Sásd, Molnár Miklós, Pel“ Vilmos és Sugár Gusztáv Pác* Sütő: Bogdán Lázár és Bogdá® György Pécs, Szabó Ilona, Döbrá köz. Szíjgyártó: Németh Józee' Kéiújfalu, Takó Gyula és Horváti Lajos Kadarkút. Szállodaipar: Kovács József Sikouda. Mázolólp*,: Mátyás Ferenc Pécs. Ma zárul a nyoinlatványkiállüás A nagysikerű pécsi nyomdászkiállítás me, vasárnap zárul a Belvárosi Kát. Kör dísztermében. A rendkívül érdekes és értékes kiállítás a mai- utolsó napon délelőtt 9—1-ig, délután pedig 3—7 óráig tekinthető meg. Levelesláda Kedves Dunántúli Napló! Engedjék meg, hogy köszönetét mondja a t. Szerkesztőségnek azért a ' kiváló munkáért, amelyet kedves lapunk szerkesztésével kifejt. Tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy a Dunántúli Napló úgy tartalmilag, mint terjedelmileg elsőrendű és a hároméves .terv keretén belül folyó ipari és mezőgazdasági munkaversenyek megindításának egyik fontos tényezője. Meg vagyok győződve, hogy ebben a munkában tovább is így halad az ország és a dolgozók jólétének érdekében. — Hollósi Zoltán bányász Pécs, Mecsekszaboics, Magyarszéki országút 192. így történt meg, hogy mire késő délután elhatározták, hogy a cikket a Kereskedők Testületének Budapesten tartózkodó főtitkárának is elküldik, már a szükséges példányért a szerkesztőséghez kellett fordulniok. A biztos tudomásunk szerint — hogy úgy mondjuk — rendezett körülmények között élő nagykereskedők felváltva igyekeztek megmagyarázni, hogy ők kizárólag a ráfizetésből tartják fenn üzletüket és jómódjukat. Addig, amíg a cikkek ellen valaki saját személyében szólal fel, megmondja nevét és végighallgatja válaszunkat is, tulajdonképpen nincs is hiba. A hiba ott kezdődik, ahol a tisztesség abbamarad, amikor a cikkre névtelen levélben „válaszolnak". Egy színházlátogató terjedelmes cikket írt a következő címmel: „Kihajolni veszélyes''. Ebben felháborodottan tárgyalja, hogy a vasfüggöny lehúzása után egy 120 kilós „hájtömeg” jelent meg előtte és jogtalanul elfoglalta a helyét, hogy a mellette ülő férfinek udvarolhasson. A sértett fél eltávozott a helyéről és a levélíró utólag kérdezi a nagyságát, „vájjon mit csinált volna, ha 120 kilós hájtömegét a zenészek közé vágta volna, hogy a lornyónját Anyakönyvi hírek HÁZASSÁG: Gaál Gusztáv Jenő gazdálkodó és Barabás Judit Marita, Gab®: lies Sándor tetőfcdösegéjl és G*1 Tlona, Spierer Jenő textiílkereek*' dő és Klein Judit Hedvig, Ernő állami erdőigazgátósií?1 tisztviselő 'és Laki Zsuzsanna, Pj®" tér Sándor szénbányász és Kőhalmi Mária Gizella laboránsod Gaál Miklós MAY állomásfej gvázó cs Lányi Sára honvéd®®?] polgári tisztviselő, Tárnoki Je®0 MÁV segédtiszt és Dárdai Erzsi' bet Margit városi tísztvise'0' Kirchner Vilmos József kőmfire* segéd és Iiajmási Erzsébet. Go*?' tola Ferenc László banktisztviselő és Lauber Irén. Szita Gyű ® földművesszövetkiezet ügy vezáj® igazgatója és Horváth Ildit M*' ria bank tisztviselőnő, Sziics Térvár asztalosmester és Tárnoki Tej Lalki látván rendőalezredes ®° Gadó Julianna rendőr irodai U o. tiszt, Kaj'ior János villamp*' kalauz és Jakab Rózsa, Kond° Lajos és Lukács Mária. Bérmoóráki lánc, fügöő, pyűrfi stb. BÁLINT-nál Kossuth Lajos-út 11. Színházzal szénben. J07W valahonnan a karmester lábai k®^ zül húzták volna elő.” Ne B‘c?, telenkedjenck velünk. — fejezi b a dühödt cikkíró dörgedelme^, mert úgy járnak mint a piaci lofT* Elgázoljuk. Egy vidéki levélíró felesége^, panaszkodik, aki lebecsüli az férfiúi képességeit és tanácsot k® házassági ügyének rendezését” Vannak azonban komorabb lej lek is. Az egyházi iskolák áll® mosítása kapcsán — nyilván 8 érdekelt oldalról jönnek a névt®' len levelek, amelyek szitkai el]®' nére saerkesz-őségünk a legj0®“ egészségben virul. Az ilyen szórakoztató, s mindé® vígjátékkal felérő levelekről j eszünkbe az alábbi igaz történe1' A Mohácsi Újság című hclilfP május 2i számában nyílttéri kj lemény jelent meg ..Máriagyüd0 1947 augusztusában minden ne.kül mzu’tált engem Városi j haly városi tisztviselő és kar®®5 tér, akinek túlkapásai ellen úgY ® magam, mint mások érdekébe védelmet kérek” szöveggel. . A következő számban megjelel a valasz: A védelmet önnek \ esett, a Rét-utca 2. »zám alatt b*1 tositják. A mi névtelen levelezőinknek >*■
