Dunántúli Napló, 1948. május (5. évfolyam, 100-121. szám)

1948-05-30 / 121. szám

, !*<* Május ne DUNÁNTÚLI NAPLÓ Csodálatos hatású gyógyforrást fedeztek fel Komló közelében ■'-'rész Európában csaknem egye- gialjo termesze tea hőforrás van község ezomszédságában, Suda j6d, brótn, szénsav é* kén­ártalommal. fjenként 110 liter vizet ad, ami «ikség esetén fokozható szivattyú- l*Ssal- 1939-ben szénkulatás kőz- r4” fedezték fei a forrást 710 rr>é- jjf mélységben. A felfedezésnek ^genfargalmf szempontból óriási l°entösége van. Károlyi János övattyúkezelő elmondja, bogy a "«otnéves tervben *l 0T1 gyógyfürdőt fog létesi- , tn' • dolgozók részére, kelőre a bányának van szüksége ,Vlzre a villatnos központ gépei- ,l( hűtésére és kazán táplálásra. arra törekszenek, hogy a Tüskés patak vizét fel tudják használni, ezért a patakot szabályozták és hat helyen megkezdődött a kutak ásása, amellyel fel akarják szaba­dítani ezt az értékes forrásvizet — mondta Zakariás László miniszteri osztálytanácsos, a kultúrmérnöki hivatalból. A komlókőrriyéki bányászok és parasztok a gyógyvíz csodálatos hatásáról beszélnek, elmesélik, hogy már többen meggyógyultak a gyógyforrástól. A fest® szépségű hegyoldalban a jövő fürdőváros képe rajzolódik ki. amely a dolgozók és nem a kapi­talisták gyógyulását fogja előse­MEGKEZDŐDÖTT A TAGOSÍTÁS Kevesebb munkával több lett a termés Varga István földjén Baranya megye legtöbb községé ben apró aadrágszíjj parcellái vol­tak a gazdáknak. Több idő tellett egyik parcellától a másikhoz jutás­sal, mint a munkával. Nem csoda, hogy a gazdák egyhangúan a ta­gosítást követelték. A hároméves terv a tagosítás! munkálatokra 25 millió forintot irányoz elő. A tagosítási költségek 80 száza­lékát az állam viseli, szemben a múlttal, amikor csak 30 százalékot térítettek meg a gazdáknak. Egerág községben kilenc hold földje volt Varga Istvánnak. A kilenc hold 32 részből állt. — Akárhogy vigyáztak a szomszé­dok, munka közben a kaszavágis nyi Ids földeken csak letlporták a termést. Áldatlan helyzet volt: kevés ter­méssel, sok veszekedéssel járt. A tagosítással azonban minden meg­változott. Igaz, hogy egy holddal kevesebb: de egy tagban van már Varga István földje is. A mostani nyolc hold földje két­szer annyit terem, mint a 32 darabból átló kilenc. Tavaly egy holdon 22 mázsa ár­pája termett, — a tagosítatlan föl­deken csak 8—10 mázsa. Míg a Olcsóbbá és jobbá kell lenni a közigazgatást ___________Racionalizálási intézetet létesítenek Pécsett Néhány adat a Dunántúli Tudományos Intését terveiről szerrel mérni. Ez is fontos a nernzetgaz.dálkodás szempontjá­ból. Kerüljön közelebb a jegrzőség a faluhoz — Nem is_ hinnénk, — folytat­ja dr Koltai, — hogy például a lakosság közelebbhozatafa a jegy Tőségekhez, milyen komoly jelentőségű feladat. Ma az átla­gos távolság a jegyzőségek szék­helyeihez 4.7 kilométer. Ezt meg. felelő átasopor osítással, a kör­jegyzőségek egészségesebb terü­leti fekvésével 4.4 kilométerre lehet csökkenteni. 45 község van, amelyik 6 kilométerre fexszik^ a jegyzőségtől. Ez a szám az át- osopor osítás utáD 24-re csők. kenne. Ha azt vesszük, hogy a megyében minden embernek évente egyszer- dolga van a jegyzőségen és kiszámítjuk a közlekedéssel eltöltött időt, meg- állapfltha juk, hogy a körjegy. zőségek átosoportoisításáva], te­liéi minden nagyobb költség nél­kül, évente 262.096 munkaórát ta­karíthatunk meg Baranyában. Ezzel pedig nemcsak kilométe­rekben, de szellemben ig köze­lebb kerülne a közigazgatás a falvakhoz. — A tárgyalások most foly­nak. — fejezi be a beszélgetés dr Koltai János, — a racionali­zálási osztály létesítése érdeké­ben. Reméljük sikerül megvaló­sítani terveinket és az egész or­szág számára hasznos munkát fejthetünk ki. Katkó István. Szabályozták a sertésforgalmat Száz kflóaál súlyosabb sertést csak a KÜLBART iparjogositvány- nya! rendelkező kífalkedő, ser fosá­vá sár Iá si utalvánnyal rendelkező húsiparom, valamint az vásárolhat, aki sertésvágási engedélyt kapott. Súlyra való tekintet nélkül minden közfogyasztásra levágott sertés után 6 kiló zsírt vagy 8 kitó sza­lonnát kell beszolgáltatni. Magán- fogyasztásra levágott sertések után a beszolgáltatásra köteles zsír- mennyiséget a családtagok és a lei- vágásra kerülő sertések száma sze­rint állapítják meg. A rendelet részletesen szabá­lyozza a szállítási igazolványok kiadásának ügyét. szomszédos községek oadrágszljj- par celláin 8—9 mázsa bAxa termett, 6 két és fél holdon 34 mázsát aratott. A tagosított földeken kevesebb munkával több a termés: szerte Ba­ranyában folyik a nagy munka, bogy rövidesen mindenki tagosított parcellán szántson és vessen. Vili. Újjáépítési Állami Sorsjáték Főnyeremény: 60.000 Ft. Nyeremények összérték« 720 ezer fonni. — Nyeremények: 1x60 ezer, 1x30 ezer, 4x10 ezer, 6x5 ezer, 10x2 ezer, 50x1 ezer, stb. stb. Húzás Budapesten 1948. jún. 5-én déli 12 órakor a lottó- jövedéki igazgatóságnál, Bp., V., Szalay-u. 10—14., alag­sor 7 szám. SORSJEGY ÁRA: EGÉSZ: 8 FT. — FÉL: 3 FT. Sorsjegyek kaphatók a lottó­jövedéki igazgatóságnál (Bp., Szalay-u. 10—14., félemelet 1), ázosikívül minden dohány- árusnál ós osztálysorsjégy fö- árusátóná!, valamint egyes pénzintézeteknél. A pénz elő­zetes beküldése esetén a lot­tójövedéki igazgatóság a sors­jegyeket portómentesen küldi meg. (10.920) A texiilgyárah államosítása óta javul a kereskedők áruellátása és csökkennek az árak A gyárak államosítása után a reakció sorozatos rémhíreket ter­jesztett a kiskereskedők körében azzal ijesztve őket, hogy fennaka­dás lesz az áruellátásban és az államosítás megnehezíti a kereske­delem munkáját. Az elmúlt néhány hét alatt azonban a gyakorlat ele­ven cáfolata lett ezeknek a ma már nevetségesnek látszó rémhíreknek. Iván Pál, a pécsi Kereskedők Tes­tületének alelnöke elmondja, hogy az áruellátásban fennakadás nincs, azonban még mindig nagy nehéz­séget jelent a nagykereskedők áru- kapcsolása és különböző sérelmes szállítási feltételeik. A pécsi kiske­reskedők egyébként örömmel üd­vözlök a textilgyárak államosítását, mert a gyárosok a múltban nemcsak horribilis haszonra tettek szert, a közönség rovására, hanem meg­ne'"'ót ették előlegek követelésé­vel, piotekciós áruelosztási rend­szerrel a k.-kereskedők helyzetét is. Megjavítja a kiskereskedők áru- beszerzését a közvetítő nagykeres­kedelem kikapcsolása is. Erről a kérdésről Molnár Ferenc, Feren- ciek-utcai kiskereskedő nyilatkozik: — Tagja vagyok a pécsi kiske­reskedők nemrégen alakult be­szerző szövetkezetének, amely közvetlenül a gyáraktól vásárol és igazságosan osztja szét az árut a tagok között. Így semmi dolgunk nincs a nagy- ‘ eskedelcrnmel. Megfelelő ment­ségben kapunk típusárut. Szö­vetkezetünk nagyszerűen működik és éppen a közeli napokban indul meg egy nagyjelentőségű tárgyalás az OSzH-val, amely komoly összegű kölcsönt helyezett kilátásba szö­vetkezetünknek. Ennek a támogatásnak előnyeit hamarosan megérzi majd minden kiskereskedő, ak"i tagja szövet­kezetünknek. — Sajnos, — mondotta befeje­zésül, — még vannak közöttünk olyanok, akik idegenkednek a szö­vetkezeti gondolattói, de remélem, hogy ezek is jobb belátásra jutnak az ilyen konkrét eredmények lát­tán, Benedek Károly, a pécsi keres­kedők textil-csoportjának elnöke (gy válaszolt kérdésünkre: — Nincs hiba az elosztás körül. Áru van bőségesen és egyre jobb minőségben . Tagadhatatlan, hogy bizonyos pénz­szűke van, -de talán ennek tulaj­donítható, hogy egyes cikkeknél je­lentős áresés következett be az elmúlt két hónap alatt. — Mutat példaképpen egy tiszta gyapjú, nő) szövet- anyagot, amelynek ára nemrégen még 34.— forint volt méteren- kint, míg most 22.— Ft. — Örvendetes az is, — folytatta, — hogy a gyárak, de a nagykeres­kedők is kínálnak már árut 60—90 napos hitelre. Elmondotta még ez­után, hogy pillanatnyilag meglehe­tősen csökkent a vásárlási kedv, de reméli, hogy a jó termés újra élénkséget hoz a kereskedelembe. A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRTÁVLATI KÉPE gyűjtése is feladata lesz a raci­onalizálási osztálynak. Hiszen i rendeletek között már maguk t Szakemberek sem ismerik ki ma­gukat, annyi kiegészí ő rendelei született az elmúl* években és annyi régi elavult rendelet pusz. tűit el. Érdekes felada; még a községi nyomtatványok fe'tíi- vizsgálása. Körülbelül három­százféle nyomtatványt hasznai, nak a jegyzőségek. Ezek közül csaknem száz fölösleges, elavul! fogalmazású. A szellemi munka fel m érése A beszélgetés további során megtudjuk dr Koltai Jánoséi, hogy foglalkozni kíván az úgy­nevezett cigánykérdéssel is, amennyiben ez közigazgatási probléma. Feldolgozza az íijgaz- dák szociográfiáját az általános nyilván.aríátí szempontjából ez is komoly feladat. Ezenkívül va­lamilyen megoldást keres a szel­lemi munka normalizálásának megoldására. A közigazgatásban dolgozók munkateljesítményét is meg lehessen valamilyen mód­tjv. e,n málik el egy nap, hogy ne vetődjön fel a közigazgatás S eríisftésének kérdése ilyen vagy olyan formában. A régi örökségeként ránkmaradl Európa legköltségesebb és leg . ultabb közigazgatása. A felszabadulás után döntő változáso- «ij, el a politikai, gazdasági cs kulturális élet területein, t?(kikerült azonban teljes egészében felszámolni az államszerke- tejfjóT meghúzódó bürokráciát. A kormányzat kiegészítő rendele. kljj1 Próbálja megváltozatni a közigazgatás egyes részeit, az ál- h V a közigazgatás egészét a közönség érdekében, a nép java. £ “^változtató reform, azonban még megoldásra vár. le^ől a szempontból jelentős lt‘ T?1fényezésről számolhatunk Dunántúli Tudományos In- Byi1 külön racionalizálási osz­tat 0kar létesíteni, amely a ILjMartozó vármegyékben a ttkjpzgalás e.£yszerű.sflté-éoek «Kj^tót haj aná végre. A raci- feladatairól beszélge­ttél holtai Jánossal, aki az S1y vezetését irányítaná. { *fl)P programja j megmutatja & feladatokat KL holtai János régi híre a lfj £00&atá;s megreformálásának. gyűjti a racionalizálási Sw,a* és a G F pályázatán a te« „e vonatkozó terve« szak- *TOével és ötleteivel fel ű- ^ »ejtettek. ka^jélgelésiink elején a Ma- 'iÍjisUolg°/ók Tártja program- 'C^tának a közigazgatásra ^ 0zó részére ierr.ljük a ízót. ,,tlaj)z M1>P .közigazgatással )H javaslata élesen mu­J: pM.a feladatokra. — mondja & János. — Cél: oieseo­fdt tenni a közigazgatást. »IV úi'nt enne', a gondolatnak újunkása örömmel üdvöz­v. ‘árt programnyilatkoza­ta*.^, ^Ul’ántúli Tudományos , *Si „ n létesítendő raciouah. % v?Sztály — folytatja — Bara- í Jl^egyén kívül a környe- Njq övékkel is foglalkozik jjl jú ^udapos en kívül egye- Sú féesett lenne egy ily??* a intézet. Külön részt ké­jt; j.4?'‘'igazgatás megreforma­W, „, közegészségi, állategesz- r'itei ’1,va ali étl telekkönyvi *^yszfrüsítése. Az ér­lévő joganyag ö»sze­h CbJ"Vo*>tud(>n,áiiyi előadás! — ('•111, ^tudományi Szakosztály vjri 5*-én, hétfőn 18 órakor ífh 0'iyIC ftni intézet tantermé- C be 0|-v°si ügyelet. — Az ŰS ji°sítottak részére a mai Vü'b , Gyopár Jenő (lakik: <í j u. 23-25, telefon: 16- a.'; (fi- Szaláutzy Elemér fla- £«"»0-11. 5. félefon : f 1-09) V 0( hartana*k ügyeletes szol- Kíbij8 "kásukon. Éspedig dr. C*L,. Jenő orvos ellátja a % es*y,-tértől a £solnay-gyár Iái: tu,- ’ területen lakó betege­di4 k or‘ Szalántzy Elemér el- Epltc! Szcchenyi-értői a Tü- ^ wV*. f«lé eiső területen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom