Dunántúli Napló, 1948. május (5. évfolyam, 100-121. szám)

1948-05-27 / 119. szám

4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ MM» MÄJOS » Háromemeletes bérházat épít a város és befejezik a meszesi kislakásokat Krancz Pál polgármester nyilatkozata a Dunántúli Naplóinak Felkerestek hivatalában Krancz Pál polgármestert, hogy tájékoz­tatást nyújtson a várospolitika aktuális kérdéseiről és a városve­zetés terveiről, — A hivatalos teendőkkel kap­csolatos ügyekbe most kapcsolód- ■am csak bele, munkarendemet most állítom össze — kezdte nyi­latkozatát, — Annál nagyobb az örömöm, hogy mindjárt hivatalból épésem elején nagy­jelentőségű tárgyalások ered menyéről számolhatok be: A hét elején Pécsre érkezett dr. B o r b 1 r ó Virgil építésügyi ál­lamtitkár és Perényi Imre mi­niszteri tanácsos akikkel a vá- rosvcze'óség tárgyalásokat foly­tatott egy háromemeletes bérház épí­tésre vonatkozóan. A GF már korábban úgy hatá­rozót:. hogy az ország őt nagyobb városában bérházépítési akció in­duljon állami támogatással. Az öt város között szerepel Pécs is A letárgyalt és elfogadott terv sze­rint az akció első lépésekén! egy­millió 200 ezer forintos költség­gel építjük fel az első bérhá- rat, amely összegnek negyedét azaz 300 ezer forintot, a város­nak kell vállalnia. Ezt meg is tesszük ennek az ősz­szegnek az öthónapos, kiegészítő költségvetésbe történő beilleszté­sével A fennmaradó 900 ezer fo­rintot az állam hosszúlejáratú 20- 25 éves kölcsönként bocsátja a város rendelkezésére. A bizottság elsősorban a város- fejlesztési terveket tanulmányozta, majd helyszíni szemlét tartott az építkezésre számbajöhető telkeken A legalkalmasabbnak találtuk a Deák-utca folytatásában megnyi­tandó új utcát, amely a Rákóczi útaf. köti majd össze a Vasú'- ucával. KI is szemelték a felépítur-dó bérház telkét az odatart,olló Szent Imre-ntca sarkán. E választás mellett ^zóll elsősor­ban az a körülmény, hogy a meg­nyitandó utcában már lefektették a közmüveket (vízvezeték és csa­torna) másodsorban az a köve­telmény, hogy a város belsejébe ékelődött parlagterületek mielőbb beépüljenek a korszerű városren­dezési szempontok szem előtt tar­tásával. Azért is fontos volt a telek helyes megválasztása, mert a bérházépftési akciót 1949-ben tovább 1« folytatjuk és így még több bérház építésével lehet számolni. 24 új lakán novemberre elkészül A tervek szerint földszintet és három emeletet magában foglaló modern bérházban lesz 16 darab cgyszoba hálófülkés és nyolc da­rab kétszoba hálófülkés lakás, amelyeknek mindegyikéhez elő­szoba, fürdőszoba és éléskamra is tartozik, a legmodernebb és kor­szerűbb megoldásban. Az akció je­lentőségét még emeli az a körül­mény, hogy a 24 lakást november 1-én átad­ják rendeltetésének, hozzájárni a lakásínség enyhítésé­Ragyog az arcuk, látni rajtuk, hogy boldogok, mert a felnőttekkel egy zenekarban játszhatnak. 12—16 éves komlói fiatalok ezek az ifjú zenészek, Szederkényi Adám kar- nagy büszkeségei. — A gyerökzetnészeiük száma pontosan 64, — meséli Szederké­nyi karnagy, — és akár két zene­kart is ki tudnék állítani belőlük. A komlói bányászzenekar minden tagja, öregek és fiatalok egyaránt, telkesen dolgoznak, hogy a zenekar színvonalát emeljék, a zenekultúrát népszerűsítsék és a zenei közízlést nemesítsék. Ezen a téren munkánk nem volt eredménytelen. Rendsze­res hangversenyeket tartunk min­den szombaton délután és műsorun­kat hangszórón közvetítjük a fa­luba és a bányatelep minden ré­szébe. Elmondja a karmester, hogy a hez, és egy millió 200 ezer forin­tot visz a város gazdasági vérke­ringésébe. Ezek mellett csökkenti a munkanélküliséget és komoly munkalehetőséget ad az építőipar- nak. Hangsúlyozta a polgármester, hogy nem luxuslakások építéséről van szó, hanem a város déli ré­széhez kötött dolgozóknak kíván­nak egészséges modern lakás: nyújtani. Majd Így folytatta: — Nem fe­ledkeztünk meg ezek mellett a keleti városrész dolgozóiról sem, mert az építésügyi minisztérium kép­viselői előtt felvetettük a me­szes! kislakások befejezésének régi ügyét is. Borbiró államtitkár ebben a kér­désben is a legmesszebbmenő ál­lami támogatásról biztosított ben­nünket. A minisztériumban a na­pokban fejezzük be a fent ismer­tetett akcióval kapcsolatos tárgya­lásokat. Ez alkalommal döntés lesz a meszesi házakról is — fejezte be nyilatkozatát Krancz Pál pol­gármester. zenekar is munkaversenyt hirdet. Meg akarják mutatni, hogy nem­csak a széntermelésben, hanem kulturális téren is élen járnak a bányászok. Pintér József zene­bizottsági tag javaslatára elhatá­rozta a zenekar, hogy versenyre hívják ki Baranya összes üzemi fúvós zenekarait. A komlói zene­kar, amelynek minden tagja kitü­nően megfelelt a Zenész Szakszer­vezet vizsgáján, erősen fogadkozik. hogy elsők lesznek a versenyben. fiz amerikai vasutasok a vasutak államosításáért Az amerikai vasu’as szakszerve­zetek vezetőinek, egyesülete állás; foglalt az amerikai vasútvonalak államosítása mellett. Az egyesület több mint egymillió vasutast kép­visel. !/ci&cntyczh&Ic BcnúHfyü- üzemi fúvós zenekarai Nagy Latos Nagy ládákban, kosarakban hord. ják a szőlőt a Fazekas Dániel ud­varára, ott gyűjti „exportra" a kofa. Wurm úr a kofa. 0 jobb árat fizet, mint Lax, a nyavalyás, aki osak Pestre szállít szőlőt. Igaz, hogy Wurm úr kidobálja a sérült szemeket. Mert külföldre oam sza­bad akármilyen szőlőt kiküldeni. A minisztériumtól is szigorú utasí­tást kaptak az engedélyesek, de meg a külföldi bizományos amúgy <em venné át a selejtes árut, na­gyon válogatott már tavaly is. Révi Sándorék három métermá­zsa szőlőt szedtek ma. Kocsin vit­ték a Fazekas portára. Az asz- szony hajtotta a lovakat. Már meg is mérték a szőlőt és egy napszá­mos nő, a Wurm úr alkalmazottja, ollóval szaporán „csipegeti" vissza a hibás szemeket, ltt-ott kivág ép szemeket is, ha kinyílnak a fürt- höl. Révi Sándor nézi a munkát, eleinte szótlanul, azután méltatlan­kodik: — Nem pusztítaná úgy, ha maga dolgozott volna vele! Az asszony közönyösen 6zól: — Muszáj. J És csak folytatja a csipegetést. Valami igaza is van, hogy a szőlő­szemek közt sok a rothadó, a hosszú esőzés miatt. — Négyezer kapáltam, ötször permeteztem — dohog Révi Sán­dor. —• No, meg a metszés, ka- pocsfcéxás, tefcajsfeés, kötözés. Meg a kékkő milyen drága. Hát csak csinálják, csak nyomorítsák, jövőre úgyis kiszárítom az utolsó tőkét is. Még hírmondója se maradjon an­nak a nyavalyás szőlőnek. Az asszony most már hallgat. Magában talán a gazdának ad iga­zat. Hozzá húz. De csak nyiszegeti tovább az ollót irgalmatlanul, hisz* azért fizet Wurm úr. A kivágott szemeket a napszá­mosnő egy kosárba dobálja: — Ezt méresse vissza! — fgy mondja és nyújtja a kosarat a sző­lőszemekkel Révi Sándornak. A mérlegnél a Wurm úr Öccse működik. O méri meg a kosarat. A mázsa nyolc kilót mutat. A ko­sár félkilóba számít. Révi Sándor tehát visszakapott hét és félkiló rossz szőlőt. Ennek az árát levon­ják a három mázsa árából. Rá is írják mindjárt az utalványra csak utalvány van még, mert ki­fizetés nincs mindennap, csupán kétszer egy héten. Révi Sándor áll, tűnődik, nem tudja, mit csináljon. Sokallja igen a hét és fél kilót. Ennyit elpocsé­kolni! Gyanakszik is, mert ezek a vásárlók iszonyú könnyen, sebe­sen csinálják a dolgukat. Kegyet­lenül, Meg fél a feleségétől is. mert az meg majd olyan pörleke­dést csap, úgy prézsmitál, szitko­zódik egy hétig is, hogy nem le­het állni. De hát mit csináljon? Elindul hazafelé. Útközben csóválja a fe­jét és dohog. Kétkézzel viszi a szőlőszemekkel csaknem tele kosa­rat. Révini a nyári konyhában ép­pen krumplit főz a két hízónak, ő is dobog, mácrfea. mert seél fúj M a kéményből visszaverődő füst mar. ja a szemét, No, fgy jön össze mindenféle baj. Még az is, hogy a lányuooka az eresz alatt ül és horgol, éppen most tévesztette el a mintát $ bánatában csendesen sir- dogál. Révi Sándor egyenest a kamrá­ba megy. Áthúz egy spárgát a sző­lőszemekkel teli kosár fülén és a húzós mérlegen megméri a kosa­rat. Káromkodni kezd éktelenül. Mert a mérleg csak öt kilót mutat és nem nyolcat, nem úgy, mint az ifjabb Wurmé. i ^ káromkodásra előbúvik a konyhából Réviné. Nem is hederi- tene az urára, ha nem sejtené rög­tön, hogy a szőlővel történt valami baj. No mi az? — kérdezi aggód­va. — Semmi! _ feleli Révi, mert mé g úgy gondolja, hogy a békes­ség kedvéért jobb, ha nem szól. _ Pedig rosszul gondolja, «ert hi­szen a cédulából, meg ha előbb nem, hát a pénzfelvételkor úgy <s ki kell mindennek derülnie. És hiába is, az asszony már tud mindent. — Tudtam, hogy becsapja ma­gát, ha egyedül marad ott. — Te is ottmaradhattál volna. Az asszony szeme ráesik a ko­sárra: — Ejnye, hogy a tűz égesse meg, mennyinek mérte? — Nyolc kilónak. — Aztán mennyi? — öt kiló. — Hogy a nyüvek... mit cS!‘ nált az a csaló? Nézte maga, mi­kor mérte? — Néztem hát Nyolc kilót »*­Jobban áll/uk meg a helyünket, könnyebben megy a munka Öntudatos dolgozókat nevel a megyei pártiskolc A magyar demokrácia ereje, szilárdsága és vele nemzetünk egész jövője — a marxista- leninista elméletben és gyakor­latban kiművelt emberfők soka­ságától függ. Rákosi Mátyás. A pécsi nyugati városrész egyik villasora, a Fogarasi-utca elején égbenyúló, vjrágbaborult akácos­fasor már messziről jelzi a Magyar Dolgozók Pártja egyik szellemi tár­házát, a háromhetes pártiskolát, amelyben volt kommunisták, szo­ciáldemokraták, dolgozó nők és fér­fiak együtt tanulják a munkásosz­tály nagy ideológiai alapelveit, az oeztályharc taktikáját és módsze­reit. A virágos parkban kora réggé1 huszonhat pártmunkás feszíti iz­mait, frissül a reggeli tornán, majd a „csengetyű-szó” hívja az elvtár­sakat — a tanulmány befejezte napján utoljára, — komoly mun­kára a derűs napfénnyel teli elő­adóterembe. ❖ — Pártlskoláuk célja alapvető elméleti oktatás és gyakorlati út­mutatás, — nyilatkozik Vörös Gyu- láné elvtársnő, a háromhetes iskola fáradhatatlan igazgatója, — a marxl-lenfhf-sztálini elméletet, a proletariátus történelmi feladatát, szerepét és útját, az osztálytársa- dalom megdöntésére, a proletár- forradalom elmélete és taktikája helyes alkalmazásira tanítjuk a munkásosztály élcsapata, a Mf!P tagjait. — Kérdezzük azonban ta­lán a pártiskolát végzettek közül például Tárnái János mánfai elv- társat a továbbiakról. — Megismertük az opportunista jobboldaliak osztályellenes üzelmeit — mondotta — és megértettük 8 munkásosztály új helyzetét és sze­repét a népi demokráciában. — A három hét alatt a hallga­tók — fejezte be nyilatkozatát Vörösre elvtársnő, — marxista- leninista ideológiai alapot nyertek, öntudaiuk erősödött és egy hatal­mas egységbe forrtak össze. Csupa derű, öröm tölti cl a párt­iskola hallgatóit, amint az iskola belső életéről informálnak. A térna- kiJb a napi program: a tananyag, erről vitáznak, világítják meg min­den oldaláról és egyes válaszoké építő kritikát gyakorolnak. Délelőtt másfélórás előadás: Vörös Gyulán* és KrirJtz Béla előadó elvtársa» végnélküli türelemmel foglalko»’ nak a hallgatókkal. A délelőtt n*íF része egyéni tanulással telik ? majd kiadós ebéd után sajtóbesz»’ móló. Az előadással kapcsolat®] vitás kérdéseket a kora délután órákban csoportos tanulás alatt beszélik át a hallgatók. Vacsof* után kultúrmunka egészíti Id 1 napi programot, faliújság szerk*sl‘ tés, munkásindulók, nóták éneké)01 hangos esténként az iskola, mitt‘ denki jól érzi magát és csak • tanulásnak élnek fegyelmezetten- Az iskola után mindenki jobb»11 fogja megállni a hellyé*, az Ü“l tag a gyárban, az újgazda a faW UFOSz vezetésében és a termié* bizottságban, a tisztviselő a hi**) falban. Ez az iskola legfőbb él’ de me. T Uj hallgató csoport Tomiit két nap múlva a Fog»rasi-uh-f párliskola falai közé és három j*! múlva a legnagyobb élmények 1)®? soroljál: majd a marxiamus-léflitt1?,’ mussal való megismerkedést.. újabb és újabb csoportok szét a tudást, tovább ültetik fokról-fokra csökken a söté'ség 1 milliók körében. Szabó Sán<l°; Bérmálásra svájci karórák aranyékszerek, nyakláncok ezüst ajándéktárgyak Krimker és Sáni® órás, ékszerész, láttzcréazeknál Jókai-tér ? sí. io#3 ... llTr '' r" ' ",r"n '....... " , Jjj ■— Értesítjük a közszolgálati A kalmazottakat, hogy gyermek*! részére a nyári évnegyedre szeresített arcképes igazolvány,? érvényesítését a MÁV üzletvez?;" ség nieuetkedveziiiényi esopöf], megkezdte. A térítési összeg 'L, zolványonként 8 forint, melyből j rítési szelvény alapján az iHcték felettes hatóság 4 forintot Az érvényesítés díjmentes. A* nyári iga zol vány ok kiállítási <(li 4 forint. tatolt. — Meri csal. Rossz a mázsája. A lányunoka közbeszól; — De nagymama, ha rossz « mázsa és többet mutat, akkor töb­bet mutatott előbb is, amikor az egész szőlőt mérték vele. Neki támadnak ám mind a ket­ten a kislánynak. — Fogd be a szád. — Te csak piszmogj a horgolá­soddal. Aztán nyomban az ura ellen for­dul Révi Sándorné. — No maga, vén szamár! Ugv-e csak itthon tudja jártatni a száját? Mért nem szólt ott mindjárt? Még­is csak istentelenség. — Mit szóltam volna. Csak most, itthon mértem meg. — Látnivaló volt az. Csak rá kell nézni a kosárra, minden jó­zan eszű ember láthatja, hogy nincs az nyolc kiló. Persze az ilyen mulyával azt tesznek, amit akar­nak . .. Megyek is é® magam, víjsz- szaviszem, de még a szemét is ki­kaparom annak a bitangnak. — 'Majd én visszaviszem. Réviné csak szidja tovább az urát, az hallgat, egyezer csak düh­re gyullad, valami szörnyűt akar mondani, de ahelyet felkapja a ko­sarat és indul vele vissza a Faze­kasudvarra. Mind a két Wurm másokkal fog­lalatoskodik Révi csak áll és vár­ja, hogy szóhoz jusson. Megunja, odalép az ifjabb Wurmhoz. Már nem is haragos. Igen nyugodt, de azért határozott. — Nézze, Wurm úr, én nem ha­rangozok, én nem akarom, hogy a falu összeszaladjon, de ezt igazítsa ’— Mit? — kérdezi Wurfl®, j óriási csodálkozással, pedig n»*fí< is tud mindent, tudja, hogy a ^jL. da utánamérte a kiselejtezett ^ löt. — Ez nem nyolc kiló. Ne-emP No majd mitiur megmérjük. J, Wurm úr megragadja a kos»r Radobja a mázsára. Nyolc kd?' — Na adja ide a cédulát! Tfkcl. dés történt, majd kijavítom. " san tette, hogy visszajött. J Három és félkiló rosszat ír 10 a Wurm úr a cédulára, annyin®* i, árát vonják csak le a báron» ^ zaából. . a Révi Sándor nyugodtan b* $ hazafelé. 7 alán még mosolyod j, mert az arcán keresztben, ho*5 ,, ban mozognak a ráncok, Az * szony éppen megv kereszti»! » udvaron, amikor a gazda belcf. kiskapun. Megáll, kérdező l«*' tettel néz az urára. ,1 A lányunoka már a játszik. , A gazda odamegy az ólho*' Jf szőlőszemeket beleöntí a ns*!* vályújába, No? — türelmetlenkedik asszony. Ne jártasd máskor a szád* — Nem igazította ki? ~ Kiigazította. Nem ó, h*® én. — Mennyi? — Négy kiló. J; Az aßszony egyszerre tneí*1, 6zik, de azért firtatja: . 1 — Az előbb maga ötöt ™ér Jc . —1 ötöt ám, mert volt az **’ is. Szóval sok volt. •— Hát akkor? ^ 1 Ódámon** kiszórtam » ”

Next

/
Oldalképek
Tartalom