Dunántúli Napló, 1948. május (5. évfolyam, 100-121. szám)

1948-05-27 / 119. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ S egyik műhelyből a másikba mentünk, gyakran kerültünk F. Maurice társaságába. — Mindenkinek látnia kellene, miből lesz a cipő — mondotta és aktkor sóikkal jobban megbe­csülnék az emberek a munkáso­kat is és a cipőt is. — A legtöbb franci* és nyu­gati bőrgyárban középkori leve­gő uralkodik, — mondotta, azért el «em mertem volna képzelni. hogy itt ilyen tágas, levegős műhelyeket, ilyen modern -zoci- áljs gondoskodást találok. Büsz­kék lehetnek erre, mert a fran­cia bőrösök írígylik majd, ha elmondom, amit itt láttam. Na­gyon tetszik a racionalizált mun­ka s öröm látni, hogy milyen szorgalmasam s kitűnő szakmun­kát végeznek. — Mi a helyzet a francia bőr. iparban? — kérdeztük. A Marsh all-terv tönkreteszi Franciaország iparát és nyomorba dönti a dolgozókat — Nálunk vannak speciális gyárak, ahol különböző célokra dolgoznak fel bőröket, de az amerikai verseny különösen a Marshall icrv óta a tonik szélére sodorja a francia ipart. A dol­gozók sorozatos Sztrájkokkal kénytelenek tiltakozni az ala­csony munkabérek és a megfi­zethetetlen árak ellen. Mennyire más itt a helyzet! A magyar dolgozóknak van miért verse­nyezniük. 1 A továbbiak során n^gv meg. I lcpeléssel Iá iák, hogy silány nyersbőrből nemesítés után mi­lyen nagyszerű eredményeket ói el a gyár. Megcsodálták a gyö­nyörű színű, dísaműárú célra Ké­szült bőröket. Érdekes volt, ami­kor különösen a bulgárotk meg­próbál ;ák tépni a bőrt. Nem si­került. Eklkor egy kis lyukba kulcsot akasztottak és így kísér, létezték. Nem volt eredmény ... Rövid látogatásra készültek a pécsi bőrgyárban a külföldi ven­dégek és órákig maradtak ott. Még a mecseki Üdülőben rájuk váró ebéd is alig érdekelte őket. Nehezen és sok értékes tapasz­talattal mondtak igen szívélyes búcsút a késő délutáni órákban a gyár dolgozóinak és vezetőinek. A Magyar Dolgozók Pártja korrupcióért kizárta Rábel Károly rendőrórnogyo! fi vizsgálóbíró előzetes letartóztatásba helyezte A Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozata leszögezi: „Pártunk megköveteli tagjaitól a példaadó erkölcsi magatartást, megtisztítja sorait a korrupt, önérdeküket hajh aszó, a nép-öl idegen elemektől." A baranyai egyesitö konferencia határozata pedig ezt követeli: „Tartsuk tisztán pártunk sorait. Gondos­kodjunk arról, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának tagjai a leg­erkölcsösebb, a legáldozatké­szebb, a nép iránti hűségben ki­próbált dolgozók legyenek." A Magyar Dolgozók Pártja ba- ranyamegyei pártbizottsága hétföl ülésén jóváhagyta a pécsi városi vezetőség határozatát, amely Rá­bel Károly rendörörnagyot hivatali korrupció miatt pártunk tagjai kö­zül kizárta. ■Rábel Károly hosszé munkás- mozgalmi múlt után 1945-ben lé­pett be a Magyar Kommunista Pártba. A rendőrségen az interná- lási ügyeket iniézte. 1947 augusz­tusában Werndorfer János volt tőmolnár voLksbiuuI-tagságért internált pécsi lakos kiszabadítását „in­tézte el” 2500 forintért, miután megtudta, hogy úgyis szabiul» lábra került. Werndorferrel ezután is fenntar­totta a kapcsolatot. Az ö közben­járására lépéseket tett Kollár, volt Türr malmi főmolnár kiszabadítá­sára is, azonban Kollárt időközben más úton szabadlábra helyezték, így Rábel csak 500 forintot vett fel. Ugyancsak Werndorferen ke­resztül 2500 forintért úr Győrit György volt DGT vegyészmérnök szaí> badlábra helyezése érdekében járt közben. Legutóbb egy Rosmer nevű volks- bundista ügyében próbált intéz­kedni, ezen azonban elbukott. Uzelmei napvilágra kerültek és pártunk megindította ellene a rendőrségi eljárást Is. Rábel Károlyt az ügyészség vizsgálóbfrája előzetes letartóz­tatásba helyezte. Rábel Károly bűne annál sú­lyosabban esik számításba, mert hosszú munkásmozgalmi múlt áll mögötte, ö azonban visszaélt a beléhelyezett bizalommal, vissza­él: hivatali funkciójával. A népi demokráciában tűrhetetlen korrupt magatartást tanúsított és így nem lehet tagja a Magyar Dolgozók Pártjának. „ beraházágoltal biztosítottak Pécsnek az építkezések folytatására Fi kell készíteni az új költségvetést hdögynúniazter felhívta az er- pi 8 hat nagyobb városát, köztük Sifse*_is, hogy az 1949. évi költ- tjjiVetés összeállításának m unkái i­Iövr ITk^r mos* kezdjék n1e§- ~ ^ 'inai, ^V1 költségvetés összeálliiá- brt-k elvi irányvonalairól szóló if^gyminiszíeri rendelet elkészítése lse,- folyamatban van. Ez a répdel- ’kuSi ® egyik láncszeme annak ’i j “nkaterületnek, amely a három- v^.. tervet két és fél év alatt ki­18 végrehajtani. A pécsi építésügyi hivatalhoz le­érkezett a minisztériumnak leirata aimdyben az építésügyi kerület ren­delkezésére bocsátott, május hónap­ra szóló pótkiutalásokról értesítik. A leirat pécsi és baranyai vonatko­zásai szerint 35 ezer forintot utaltak ki a komlói általános iskola és újabb százezer forintot a pécsi bá­nyászlakások építési költségeire. — Az összegei még ebben a hónapban fel keU használni a jelzett céirs. Pécsi üzemek dolgozói egyházi iskolák áüamssításáért-jj Pécsi dolgozók nsp-nspután k(jeSOíen tiltakoznak az egy- é, , „reakció mesterkedései ellen 4l0vetelik a felekezeti iskolák iitá ^ítását. A VAOSz tiszt­es “.közgyűlésén a pécsi városi ka,, ^/megyei alkalmazottak egy- határozatot hoztak, »* U ®Ryház.i iskolák mielőbbi ál- Lv**ftását követelték. l^ljO'ftay-gyár 630 dolgozója ;«Vi>i, szak-zervezeli gyűléséről ‘fy,,?*°t intézett a vallás- &■ ^K,utnsiigyi mini-zterhez. ^ Meosokoljoi jkóczi-Mozí ^rnapi nagy műsora ^enzációs nagysikerű magyar fűm: Mária . . 659 mm i^eplfik Szörényi Éva, 4Vor Pál, Svéd Sándor Elő adások kezdete: délután 6 és 8 órakor följ ®J1 dl) női övét, 1 doa, Vfoncsot, — Igazolt tu- Suz/'* a pécsi kapitányság ’^»táránál átveheti. Amelyben n leghatározottabban állást foglalt a felekezeti iskolák államosítása mellett. A Hamerli kesztyűgyár dolgozói ugyancsak a kultuszminiszterhez intézett táviratban követelik a feleke­zeti iskolák sürgős államosítá­sát. A kereskedelmi alkalmazottak szak-szerveze:ének pécsi csoport­ja üdvözli a kormányt az isko­lák államosításának napirendre tűzése alkalmából.^ Elítéli mind­azokat. akik a nép érdekében történő államosítás ellen szíta­nak és egyben , üdvözli azokat a haladó szel. lemű egyházi személyeket,wikifc a demokrácia oldalára álltak. A MESzHART 140 tisztviselője határozati javallatban követeli az egyházi iskolák mielőbbi ál- lamosítá-sát és a felekezeti taní- lók felszabadítását az egyházi terror alól. Közgyűlés! fart a város Pécs város törvényhatósági bi­zottsága május 29-én, délelőtt 10 órakor tartja rendes közgyűlését, ezt megelőzően, 9 órakor kisgyü- íését. A tárgysorozaton szeiiep^ az 1947_48. évi pót- és kiegészít költségvetés, a polgármes'er és helyettesének beiktatása. Kiemelke­dő pontok még: a mecseki erdei telink megnyitása, a feloszlatott Egészségvédelmi Szövetség pécsi fiókjának a varos á*tal tor.ént át­vétele, ezenkívül a t-aromoves terv keretébe felvett bermiízajsn fede­lének Uztosftáw. Az állami birtok segít a gazdáknak Tenyészállattal, nemesített vetőmaggal, takarmány« brikettel látja el a parasztokat a püspőkbólyi gazdaság Fent állunk a dombon, a Karasica partján. Alattunk csendesen foly- dogál a víz, oldalt a parton zöld ve­téseket kuszái a szél. Nem is gon­dolnánk, hogy egy éven belül ezen a területen 300 kih-on, mely ma szántóföld és rét, virágzó öntözé­ses kertgazdaság és ezenkívül 60 holdas rizstelep létesül. így akar­ja magát legalább részben függet­leníteni a püspökbolyi állami gaz­daság az ország mezőgazdaságát már három éve sarcoló aszálytól. Ez már biztató kezdete Baranyá­ban az öntözéses, belterjes me­zőgazdaságnak. Kellene már az eső, sóhajtozik az öreg tehenesgazda, Jeszenszky bá­csi. Lent a réten békésen legelész­nek a tehenek. A százöt darabból álló gulya ropogtatja a füve:. Köztük van az a három tehén Is, melyet a budapesti kiállításon is megcsodáltak. Napi húsz liter te­jet adnak. Látszik az állatokon a szakszerű gondozás. Az állami gazdaság tehenésze­téből frissítik fel a gazdák állat, állományát. Kisigényű állatokat tenyésztenek A kis bocik nemsokára egy-egy újgazda tulajdonába kerülnek. Va­lamennyi magyar-tarka és szimen- tháll növendékjószág. Ezek a leg­megfelelőbb fajták a magyar vi­déknek. Lassú döcögőssel szekerek ér­keznek a szérűhöz és magas hal­mokba gyűlik a takarmány. Har­minc darab importál* dán ló tar­tozik még a gazdasághoz. Ez a kis csikó itt mellettünk pár év múlva valamelyik gazda előtt húzza majd a boronát. Szakszerűen nevelik, enyésztik itt az állatokat, hogy erős, kisigényű állatállományt biztosítsanak a gazdáknak. Ezer darab disznója van még a gazdaságnak, köztük too darab törzskönyvezett mangalica anya­koca. Ezek is tovább:enyésztés cél­ját szolgálják. Két nagy belontartály szélén pöfékelve dolgozik két gőzgép. Takarmányt vágnak, készülnek a gazdaság „dunsztosüvegjei", me­lyekben a jó gazda épúgy, mint a jó háziasszony gondol a téli idők­re és tartalékol a bőséges zöldta- i.ármányból. Silóinak, így sokkal nagyobb mértékben sikerül megtartani a takarmány tápanyagait, mint a szárítással. Az eddig kevés becsben részesített tengeriszárból takarmánybrikettet szándékoznak készíteni. A brikett­üzem felállítása folyamatban van olyan teljesítőképességgel, hogy több vármegye tengeriszárfelesle- gét ts feldolgozhatja. Pénteki Mátyás jószágigazgató elhatáro­zott szándéka a lucerna, lóhere és egyéb takarmánynövények hason­ló feldolgozása. A takarmánybri­kett üzemmel kapcsolatosan aján­latos volna egy szeszgyár létesí* tése is — mondja Morva László főirr ézó, mert ez egyrészt hasznom sabbá tenné a brikettgyárat, más* részt előnyösen támogatná az áUa*- áliomány :akarmányozási lehetősé­gét a szeszgyár melléktermékeivel. Uj kultúrház és munkásiakások épülnek Bent a gazdasági irodában a fa­lakon mindenű:! grafikonok. Az egyiken az állami gazdaság, mint az ország központja szerepel és a belől* szertefutó vonalak jelzik a szélrózsa minden irányában fekvő községeket és gazdaságokat, ahová nemesített vetőmagot szállítottak. Itt termesztik az 1201 „Bánkút!” búzát, mely a magyar klimatikus és talajviszonyoknak a legmegfe­lelőbb. A búzán kivül a gazdasági növények egész sorának nemesí­tésével foglalkoznak a gazdaság 1500 holdas területén. Közcélt va lósít meg a gazdaság, amikor tervbevette növénynemesítő telep megszervezését, mely működését már ebben az esztendőben meg­kezdi. , Itt a :akarmánynövényeket és a kukoricát a termelési céloknak legmegfelelőbb fajtában termesz­tik ki. Folyamatban van a cselédlaká­sok átépítése. Az eddigi közös konyhák és földes padlójú szobák helyett egészséges barátságos otthonok lesznek a gazdaság munkásai részére. Az egyik dohányszárítóban B e r- g e r József tanító a kisgyermeke­ket készíti elő az anyák napjá­nak szép ünnepségére. Egyelőre nincs még megfelelőbb helyiségünk — mentegetőzik a tanító de majd feldíszítjük virágokkal. Biztosak vagyunk benne, hogy az anyák így is boldogan fogják hallgatni1 gyermekeik köszöntésé*. Nem soká kell már itt küszködnünk. A hároméves terv keretében el. készül az új kultúrház, mely fürdővel, öltözővel színpad­dal 150 személyt befogadó terem­mel és két olvasószobával hirdeti majd a demokrácia gondoskodá­sát. Szerte a határban zeng, dalol az élet. Dalolva dolgoznak a piros fejkendős asszonyok, lányok is a mezön és vidáman fütyörésznek a férfiak is. Szívesen, örömmel dol­goznak, mert - munkájukkal nem­csak a magúk hanem az egész or­szág életét szebbé, emberibbé és boldogabbá varázsolják. Dr. Kalmusz István Uj tisztikar a VAOSz élén A yAOSz helyi csoportja ked­den este tisztújító és egyesítő közgyűlést tartott a vármegyeháza dísztermében. A közüzemi vegyes- kar énekszámai után Gubritzky István alelnők megnyitotta a köz­gyűlést, majd dr. Bárdi Lajos tit­kár szervezeti beszámolót tartott. A közgyűlés megválasztotta az új tisztikart. Elnök: Ttlfaí József, al- elnökök: dr. Kussinszky Kornél és Bernét Tibor, titkár: Hámori Jó­zsef, jegyzők: Jéna Blanka és Jo- zipovics Katalin, számvizsgálók: Szentirmai Jakab, Juhász Ernő és Biankó Miklós. A választmány tag­jai: Gubritzky István, dr. Bandi I.ajos, Szabó Erik, Sziebl Antal, Kovács János (városháza), Bakán József, Horváth József, Koch La­jos, Fürdős Ferenc, Mezei Béla (közüzem), Górencz Péter, dr. Ile- tessy György, dr Hídvégi Tivadar (vármegyeháza). Póttagok: Szeifert Károly (városháza), dr. Vadas Gyu- láné (közüzem) és Alpár János (vármegyeháza). Bérmaórák, line, fügjó. íyfirű «fb. BÁLINT-nál Kossuth Lajos-út 11. Színházzal sze** ben. 10792 !' • Maurice francia szak szerve, főijtkár: Losan Nikoloff és köstjo Goceff bulgár «zakszer- l®zeti vezetők a budapesti bőrös 'özsyűlés után kedden délben ígérkeztek az Első Pécsi Bőr- főbejárata elé. Alig léptek ,a kapun, szemükbe tűnt a napi mimikájáról készült i,'*tisztiika. Nagy érdeklődéssel •nyelték a táblázatot, a tolmá- ^oknkk volt mit magyarázniok. íurice főtitkár, aki 92.000 fran- p? bőrös képviseletében járt szemüvege mögött fel- “"ulano szemmel tanulmányozta termelés emelkedő vonalait, ‘tanciaországban még a béke- 'jnelést sem értéit e1,..) n, * csak a kezJet veit a gyár- w°gatásnál. A tiszta udvaron I®* ®PÜlet között átfes/íteti *zé- ,.t szalagon, az épület« k folyo- j “.mindenütt feliratok, a bá- Awí es J?1"* buzJiíó jelszavai. dn|taD 8 magadnak fás ®°J”: ~ megannyi meglepe- (t ,** idegenek számára. A kul_- néz külön elismerést váll ki. t‘*í üzemlátogatás során sorra p rult a meszes, a cseres, a tál-1 L„’.a boxos és a többi nagy-1 fűén rloltrnrrÁ winVi«!« Ami-nf I 9,A magyar munkásoknak van miéré dolgo. . . Mit látott eav francia szakszervezeti vezető a Bőrgyárba11

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom