Dunántúli Napló, 1948. május (5. évfolyam, 100-121. szám)

1948-05-01 / 100. szám

A MÁJUSI ESZMÉK DIADALA Május elsején a világ dolgo­zói kivonulnak az utcára, hogy Hl. takozzanak a tőkés kizsákmánvo. lás ellen és megmutassák növek­vő erejüket és elszántságukat a szocializmusért íolytatott harf győzelmes befejezésiére. Május el­seje a dolgozók munkabeszünteté­séinek és tömegtüntetéseinek nagy napja. Ezek a demonstrációk ta­núságot tesznek a munkásosztály félreérthetetlen elhatározásáról, hogy véget akar vetnj a kizsák­mányolás és elnyomás korszaká­nak. hogy közvetlen befolyást akar gyakorolni a társadalom fej­lődésére és előre akarja vinni az emberi haladás ügyét. Ma 59 esztendővel */. első május elseje után, amelyet 1889- hen a párisi nemzetközi szocialis­ta kongresszus Jelölt a munkások Ünnepévé, * világ dolgozói el szánt küzdelemben állanak, a 16- késrend utolsó bástyájával, az újabb háborúra készülő i.m peri a lista nagytőkével. Az idei május elseje abban kü­lönbözik minden eddigi ünneptől, íhogv a dolgozók előtt még soha iHem állottak olyan nagy' fel ad a tok és a munkásosztály még soha nem volt ennyire felkészülve és felvértezve történelmi feladatai- jnak elvégzésére, mint ma. A két 'táborra szakadt világ egyre job­ban kiélezi a szembenálló erők közötti, ellentéteket A magyar dolgozók szilárdan és elszántana tartós békéért és a demokráciá­ért küzdő imperialista-ellenes frontba zárkóznak fel a haladás és demokrácia ellenségeivel «zem- ben. A munkásosztály harca nem zetközt méretekben az imperializ­mus megdöntéséért, a nép«»k kö­zötti béke megteremtéséért, a zsarnokság és elnyomás minden gyűlöletes formájának megszünte­téséért folyik — soha még nem volt olyan közel a dolgozók tel­jes felszabadulása az egész vilá­gon. mint ezen a május elsejéD. A. föld egyhatod részén, a szo­cialista Szovjetunióban már testet öltöttek a májusi eszmék. A ué- pi demokráciák százmilliós tömb­jében a dolgozók a reakció ma radvánvai ellen, a teljes munkás- pgység és teljes népi egység megteremtéséért folytatott harcuk- ; hal, a kapitalizmus befolyásának visszaszorításával, a földreform az államosítás és a tervgazdálko- . dás megvalósításával és az állam­hatalom demokratikus átépítésével j utat törtek a szocializmus felé. A nyugateurópai országok I ban és az Egyesült Államokban a munkásosztály harca az imperia­lista Zsoltiban álló óhségkormá- nyok és a tőkéseket kiszolgáló munkásámló jobboldali szociál­demokraták ellen folyik. A gyar­mati népek — Délamerikában csakúgy, mint Afrikában, vagy Ázsiában — elkeseredett küzdel met folytatnak a gyarmatosítók véres elnyomása és terrorja el- leN a nemzeti függetlenség meg- . teremtéséért. Soha nem pattant i szét még annyi helyen a nem jzetközi kapitalizmus világlánca, 5 mint az utolsó esztendőkben. | Szerte a világon a munkásosztály ! vezetésével sorakoznak fel a j többi dolgozó rétegek széles népi j °tryséqbesu, a kapitalista reakció i ellen. Ez avatja az idei má|us elsejét a munkásság ünnepén túl •* Parasztság, az értelmiség, az e9ész dolgozó nép ünnepévé. A békéért és demokráciáért folyta­tott harc egyre nagyszerűbb ered menyeket ér el szerte a világon. Franciaországban és Olasz- , országban a dolgozó osztályok szilárd szövetségén megtörik a fasisztáktól a mun'vásárolókig.lét­rehozott reakciós szentszövetség minden kísérlete. Spanyolország­ban a Franco fasizmus győzelme után közel tfz esztendővel tovább­folynak a fegyveres harcok, sztráj­kok és tömegtüntetések remegte- tik meg a falangista banditákat. Görögországban, amelyet az. ame. ríkai segítség gyilkos polgárhábo­rú színterévé változtatott, a de­mokratikus csapatok csapást csa­pásra mérnek az. amerikai tisztek által vezetett monarcho-fasls/.ta hadseregre. Kínában Csang-Kaj- Sf-k hadosztályai sorra megsem­misülnek a népi Hadsereg pöröly­csapásai alatt. Folyik a harc a gyarmatosítók ellen Indiában, a Kö/elkeleícn. Délafrikában és szá. mos más gyarmati országban. így kapcsolódik össze a nemzeti füg­getlenségi harc a világ munkás­osztályainak harcával, hogy mind­kettő egyesült erővel elkészítse a sírját az. emberiséget .i pusztulás felé taszító tőkés rendszernek. Soha nem volt még a világ munkásosztályainak olyan hatal­mas szervezett ereje, amilyent a szakszervezeti világszövetségbe tömörült helveumillVi szervezett dolgozó jelent, akik első sorok­ban küzdenek az imperializmus és ügynökeinek uépelnyomó törek­véseivel szemben. „Ezen a május elsején — írja á két munkáspárt májusi kiáltványa, — most már az egész magyar dolgozó nép együtt ünnepel a munkásosztály- lyal, amelynek legjobbjai testvéri közösségben a dolgozó parasztság legöntudatosabb részeivel, szaka­datlan harcot vívtak a kizsákmá­nyolás és elnyomás, a feudális- kapitalista társadalmi és gazdasá­gi rendszer ellen az egész nép szabadságáért és jogaiért." A negyedik szabad májns else-; je valóban új, nagy feladat előtt találja a magyar dolgozó népet. A felszabadulás utáni első májust, mint a fasizmus felett aratott győzelem, mint a béke ünnepét ünnepeltük* ekkor indult meg a nemzet teremtő munkája, amely új országot épített a romokból. A második május elsoj«; meghozta az újjáépítés első gyümölcsét. Az év augusztusára Végetvetettünk az infláció nyomorúságának es sf- kerrel megteremtettük a stabillzá­A .szakszervezeti világszövetség május l-i kiáltványa A szakszervezett világszövetség tnájus l-i kiáltványában felhívja a világ dolgozóit, hogy szi­lárdítsák meg erőiket a béke védelmére a szabadságért és demokráciáért folytatott küzdelemben. Csak úgy biztosíthatjuk a dolgozók magasabb életszínvonalát, a tartós bókét, az általános bizton­ságot. a szabadságot és a demokráciát, ha elérjük azokat a célokat, amelyekért a háború alatt a szabadságszerető nemzetek oly bátran küzdöttek. A munkabérek sok országban a létfenntartási szín­vonal alá süllyedtek, ugyanakkor az üzérek és monopolisták nyereségei emelkedtek. Egyes országok­ban fasiszta mintájú munkásellenes törvényeke; alkottak, a demokratikus szakszervezetek vezetőit üldözik, a sztrájkjogot korlátozták, vagy törvényen kívül helyezték, sőt egyes országokban asztráj- kolókat halálbüntetéssel fenyegetik. Mindez nem retten heti vissza a dolgozó tömegeket. Ezek továbbra is lelkesen támogatják demokratikus szakszervezetemnek A dolgozó tömegek látják, hogy sok kor­mány még mindig hatalmas összegeket öl fegy-’úrk \ ésba. holott ezeket a tőkéket a nép életkörül­ményeinek javítására; kellene fordítani. A dolgozol ■ minder országban békét akarnak. Gyűlö­lik a háborút, visszautasítanak es •elítélnek mind SÍ dtat.^u politikát- A szakszervezeti világszövetség a béke megszilárdításának és a világ minden szakszervezete együttműködésének központja volt és marad. Május 1-én minden ország dolgozó népe határozottan kijelenti, hogy a szakszervezetek szi­lárdan és megingathatatlanul harcolnak a békéért, a demokratikus jogok ér:, a szabadságért és a dol­gozók jobb életkörülményeiért. A népi demokrácia eredményeit é senki sem veheti el tőlünk Pénteken tüntették ki az ország; LőOO élmunkását Pénteken délután ünnepélyes keretek közöt; tüntették ki a mun­kaversenyben élrekerült dolgozó­kat a budapestt sportcsarnokban. Az élmunkásjelvényeket Kossá István, a Szakszervezeti Tanács főtitkára nyújtotta át a kitfin- tetteknek. Az ünnepségen megjelent a mi- nisz'ereinök és a kormány több tagja is. Harustyák József, a Szak- szervezeti Tanács elnöke modott megnyitó beszédet, majd a mi­niszterelnök köszöntötte a kitün­eteiteket. Első alkalommal ünnepel együtt a dolgozó munkássággal a falu népe és a haladó értelmiség — mondotta Dinnvés Lajos —, doku­mentálva hogy május elseje nem­csak a munkásosztály, hanem az egész dolgozó népünk legszebb ünnepévé válr. Nép egységünk töretlen megnyi­latkozása lesz a holnapi május elseje, amely szebben nem is kőszönthelett voina ránk, mint a munakverseny ünnepével, ahol az első .magyar éltnuakás" jelvények kerülnek kiosztásra. Nem szokványos kitüntetés ez a jelvény, amelye: a mai napon 1500 dolgozó társunk mellére ‘ti­zünk. Százezrek műnk a versenyé nek első eredményeként ugrott ez a kitünre'ot- 1500 munkástársunk az élre. Csak olyan munkástársadalom képes ilyen erőkifejtésre, amely öntudatos és ismeri a célt, amely felé haladni kell és tudja, hogy a hároméves, terv. a munkaverseny olyan magyar haza és olyan ^ népi demokrácia fejlődését szolgálja, amelynek ciót. A harmadik at4jus elseje • reakció felett aratott győzelem ünnepe roll Kiszorítottuk a7 or­szág vezetéséből az összeesküvők­kel összejátszó népellenes eleme­ket, a régi rend visszaváró!! és ügynökeit. A negyedik májas elsején az alkotó mankót ünnepeljük. A mos­tani május elsejét a felszabadult nép abban a tudatban köszön I- heti, hogy az. ország végleg dolgozóké, minden, ami itt tör V nik, a dolgozó nép érdekében tör­ténik. Államosítod gyáraink élén a munkapadok és műhelyek d<>l gozó! állanak, a kormány és az államgépezet felelős pozícióiba eg\ • re nagyobb számban kerülnek » nép iiai. Megnyitottak az isko­lák, a közigazgatás, a társadalmi élet kapuit az eddig elnyomott kisemmizett milliók «lőtt. A teák ció felett aratott győzelem elhárí (otta az ország továbbfejlődése elöl az akadályokat. Teljes erőn- két az életszínvonal felemelésére szentelhetjük. A dolgozók szerte az országban rohammunkával es munkaversennyel, « termelő gépe­zet egyre gazdaságosabb kihas/ nálásával készültek a munka üli nepére, amelynek fényét külön emeli, hogy a nemzeti megbecsü­lés legmagasabb fokára, az ország legkiválóbb élenjáró dolgozóit helyezte, ezeTötszáz élmunkásun- kat, akik felé az egész nemzet sze­retető és mélységes elismerése száll. A májusi gondolatok öltöt­tek testet abban a lázban, nmelv a dolgozókat egyre nagyobb telje­sítményekre ösztönzi. l.egszebb májusi ajándék a ;n-i- yyar dolgozók számára, hope végre Magyarországon is véget-, vetettünk a munkásosztály kellé szakítoítságának. megteremtjük a magyar dolgozók egységes, ha­talmas pártját amely tántorítha- tatlanul viszi tovább azokat a/ elméket, amelyek a magyar mun kásmozgaiom harcos májusi fel­vonulásainak véráztatta zászlóira voltak írva. „A két nagy munkáspárt íelül- emelkedvén a pártönzésen eltö­kélte, hogy erőit közös nemzet- építő, népet szolgáló munkára egyesíti és a kél pártot egy párt­tá, a Magyar Dolgozók Pártjává alakítja, hogy fgy az egész, nép­nek példát mutasson és a dolgo­zók millióinak önzetlen, erős, igazságra, békére és biztonságra törekvő vezetője legyen". — írja a májusi kiáltvány. Ebben a szel­lemben alakult meg városunk csak­nem minden üzemében és körze­tében a Magyar Dolgozók Pártja, ebben a szellemben egyesültek a munkásmozgalom és a termelési csata élén haladó bányászszerw- zeteink, ebben a szellemben készül egész. Baranya népe a május t7-én megtartandó megyei kongresszus­ra, amely kimondja a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulását Baranya megyében. A magyar városok és falvak ut­cáit ma mindenütt elörttik ujjongó és ünneplő dolgozók százezrei. A felvonulók vörös és nemzetiszínfi zászlóit lobogtatja a szél. Ezek. nek a zászlóknak a vezetésével hirdetik meg a magyar dolgozók testvéri szolidaritásukat a világ összes dolgozóival, a velünk kö­zös úton haladó szomszédi« né pekkel, a béke és a haladás erős védelmezőjével: a Szovjetén!óval. ünnepeljük a májusi gondolatokat, amelyek feltartózhatatlanul diadal­ra viszik a N7abadságszeretö dol­gozó milliók ügyét az, egész vilá* fl°n Pajr* Int váll A nemzet örökké büszke lesz rájuk... Nemcsak jóié ünk fokozása, ha­nem függetlenségünk gazdasági zálogának biztosi ása is függ et­től a munkától. A kormány és ezen keresztül az egész magyar nép nevében kö­szöntőm az é.munkásokat. A nemzet örökké büszke lesz rá­juk, mert egy gyilkos és szé­gyenteljes diktatúra romjain fel­építették a dolgozók új, szabad itiggetlen Magyarországát. A miniszterelnök u án Kossá Ist­ván mondott ünnepi beszéde: Rá­mutatott arra. hogy közel félmillió dolgozó és több mint J.600 üzem kapcsolódott be a munkavetseuybe. Az « munkás jelvény; kizárólag a termelésben közvo.lenül részt­vevő fizikai munkások részére tartják fenn. Az egyéb területen dolgozók részére az éirnunkásoké. hoz hasonló kitün ütést fognak rendszeresíteni. Az élmúukás jelvénv mellé él­üzem jelvényt is rendszeresíte­nek, amellyel az eg esz üzemet jutal­mazzak ha a verseny egy-eg v idő szakában vagy a. verseny befeje­eredményé- többé senki se ve heti el tőlünk. A munkaeredmé- nyek mindenüt: azt bizonyítják, hogy a magyar munkásság tudatában van annak az épitömunkának a jelentőségével, amelynek mind­annyian egyenként is részesei vagyunk. zéséig a legkitűnőbb leljes-í mény: nyújtják Eíután Kossá István az 1. számú clinunkás jelvényt Góró Ernő miniszternek nyújtot­ta át, n.;u ám a Szakszervezeti Tanács egyhangú elhatározással neki ítél­te oda. Az é'.munkások nevében Skrada László köszönte meg a kitün:eié-| sokét és fogadalmat te.tr, hogy to-l Gerő Ernő az ortixág első élmunkása

Next

/
Oldalképek
Tartalom