Új Dunántúl, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-01 / 1. szám

fttf* t$#€4äffcixkf UJ DUNÁNTÚL Sßoldog újesztendői kívánunk olvasóinknak! YA MAGYAR KOM MU N ISTA PÁRT 0 ÉL a U NÁNTUtl L A P3 A V ÉVFOLYAM. 1. SZÁM Ara 44 fillér PÉCS, 1948 JANUÁR 1. CSÜTÖRTÖK SZuz ESZTENDŐ ES A JOVENDO /ra: ILKUPÁL el ^ magyai függetlenség elemeit és ezzel Idegen erőknek rendelték alá a magyar gazdasági életet Is. A fejletlen társadalmi erők az­ben a visszaemlékezés egyik leg- ragyogóbb történelmi korszakunk­ra, lesznek előadások, kiállítások, országra szóló ünnepségek. De nemcsak ez lesz, ezért még nem lenne méltóan nagy történelmi esz­tendő 1918. ünnepségeinkkel pár­huzamosan 1918-ban újabb döntő és elhatározó lépéseket tesz a ma­gyar dolgozó saját történelmének kialakítása felé. Így kapcsolódik most össze a nagy szabadságküz- delem történelmi emléke az új tör- ténelemalakitás hatalmas eröíeszí- téselvel. Nemcsak ünnepelni ló­gunk, hanem hatalmas léptekkel megyünk előre a népi demokrácia kiszélesítésének útján n dolgozó nép telje* szabadságának megvaló- •itása felé. Milyen elégtétele a száz éven keresztül elnyomott ma­gyar dolgozóknak, hogy a nagy emlékezés évében már függetlenül és szabadon építheti saját sorsát, hogy néz: az elnyomó kizsák- mányolók ünnepelnek helyette, hantin maga egyre nagyobb sze­repet Játszik nemcsak az. ünnep­ségek, de az ország ügyeinek ren­dezésében! 1848 nagv emlékéhez méltó lett 1948, mert az országot ójjáépftő munkás, paraszt és ha­ladó értelmiségi méltó lett a száz év előtti szabadságharcosok hagyo­mányaihoz. Nem azzal lettünk méltóak, hogy fegyverrel a ke­zünkben teremtettük volna meg szabad fejlődésünk feltételeit, mint abogv ezt olyan ragyogóan pró­bálták men 1848-ban, hanem azzal, bogy bebizonyítottuk, tudunk él­ed a szabadsággal, fel tudjuk szá­molni belső ellenségeinket és a szomszéd népek felé való kapcso­latunkban meg tudjuk valósítani Kossuth nagy koncepcióját. 1348- ban harcoltak a szabadságért és a függetlenségért, a fejlődés lehető­ségeinek megteremtéséért, — mi hészen kaptuk ezeket a lehetősé­geket, de legalább élni tudunk vele. Annyi bukás, elnyomás után a nagy 48-as eszmék korszerű megvalósításával emelkedtünk fel oda, aüol vagyunk, Neioc,ak hasonlóság van azon­ban a fcét dátum között, hanem nagy, mélyreható különbség K Ma egészen mások a társadalmi erők, mint akkor. 1948-at a közép- nemesség elszegényedett — a feU. dalizmus szörnyű kötöttségétől polgárrá fejlődni nem tudó kls élcsapata készítette elő, Kik állot­tak Kossuth, Petőfi és Táncsics mögött? Bizony iger. vékony réte­gek! A műhelyek mesterlegényei elsősorban és a jobbágyság! legön- tndal.vsabb, legmozgékonyabb el«, met Ezeken kívül nlUj számíthat­tak valakire- A Polgáriasodé, meg­teremtése volt az álmuk, de éppea a hazai nagyon vékony polgár­ságra számíthattak legkevésbé, mert ezek bizony nem magyarok hanem németek voltak. A polgári fejlődés megteremtése polgárság nélkül, maroknyi haladó szellemű körnemessel, mesterlegényekkel és jobbágysággal, — ez v<?1‘ 1845 első feladata. N*gy°n nehéz fel adat) Felelős érte a magyar ural­kodó osztály, a íénemess^ ame r íntB-ai megelőző évszázadokban Ibidért rangért egymásután adu Ma más a Helyzet. Magyarorszá­gon is van egy hatalmas, harci ta­pasztalatokkal rendelkező, éiett, megfontolt és tetterős osztály, amely az, élén Jár demokratikus fejlődésünknek: a magyai munkás- osztály. A munkásság elenyésző szerepet játszott csak 48-ban, mert kicsi é* fejletlen volt, — ma a népf demokrácia szervezett csapa­ta. 48-ban a parasztság szervezet­ien volt és a polgáriasod ás esztné- jéért hevülő közópnemesek és Igen szórványosan jelentkező pol­gárok vezették, nekik voltak a szövetségeseik. Ma a parasztság túlnyomó nagy többsége, amely a feudálista csökovények csatlósává züllött tőkés elnyomás széttörése után a munkásság támogatásával szerezhette meg a földet, a mnn­az összehasonlításhoz tartozik ugyanazok az erők állanak szem­be a mai törekvésekkel, amelyek negyvennyolcéval is szembe állot­tak. A volt földbirtokosok és csat­lósaik ép úgy gyűlölik a népi- demokráciát, mint nagyapáik Kos­suth és Petőfi radikalizmusát Mig azonban akkor foga volt gyűlöle­tüknek, mert az övék volt osztat- lannl a gazdasági hatalom is, más a helyzet A dolgozók arra használják fel politikát hatalmu­kat, hogy a gazdasági hatalomnak egyre újabb és újabb' sáncait ve­gyék be. A voH földesurak és tő­kések kívülre szorulva vicsoríta­nak az izmosodó népi demokrá­ciára. Es minél inkább így lesz, annál inkább kell arra számítani, hogy éppen úgy, mint 48-ban, ak­cióba lép az, az. erő, amely a reak­ció legmegbízhatóbb tartalékát, je­lenteti, — a magas klérns. Nem volt véletlen, hogy 48-ban A Szovjetunió nem engedi, hogy az USA nagytőkései diktáljanak Európanépeínek A moszkvai rád-ó részletesei' ismerteti Molotov külügyroini-szt«: nyi-iatkoaatát. Molotov megái'«pftotsá, hog\ a német • békerendezés problémájú’ a háToni nyugati nagyhatalom kép viselője nem 'Ártotta a londoni értekezlet aktuális ügyének és or­ra törekedett, hogv vagy ^teljesen levegyék a napirendről, vagy egyéb roásodmngú kérdések mögé sorolják. Tények tanúskodnak arról, hogy csuk a Szovjetunió kívánta a london; értekezleten a német békerendezés elősegítésének a meggyorsítását. Amerika a dolLármrlliárdok segít­ségével mindjobban k.zébe keríti Nyugat-Németországot ős végső terve, bogy Nyugnt-Németorí/.á- got az amerikai imperializmus^ bí­zásává tegye, európai befolyásának biztosítására. Arról vari szó., vagy feltétel nél­kül el keltene fogadni az amerikai terjeszkedés álta’ diktált «nt:de­mokratikus tervet vagy nem lesz megegyezés a német békesKerző désben és nem áU helyre Európa békéje. Ezt a diktálni akaró politikát ~ fejezte Se u külügyminiszter — a Szov jetunió a leghatározot­tabban visszautasította.- l0*}doni kudarcér' a feielős- f?. .Syesüh Államok kormány­zo Vorew bárul. M -íva ' úrra, ° rabba Rev-ó, és HM,.mit um km Henry \\Vd6c, A:. 40 falut foglaltak el Markosz csapata; A koméiban körülzárt görög koíTO&oycsapo-tok ismét segélyké­rést, intéztek a tűid vezetőséghez Athéni kormánykörökben el isme rik. hogy a helyzet komoly és, hogy a demokratikus hadsereg Konica környékén már 40 fahr foglalt <ri. Esküt tesz a romén hadsereg azon.né: ia’entkcznröt k-eU a leg­közelebbi esen dórőrsön az eskü szerdán délig )e kell terniioK a?, cskür a román népi köztársaságra. A szabadságom lévő katonáknak A közalkalmazottak új Illetményei A hivatalos Mp szerdái -jzámá- bű-i »Z új státus-rendezés szerint a IV fizetési osztályban C’akás- pénzosztályak szerint) 1017—783, az V. fizetési osztályban 729—567, a VI fizetési osztályban ól.v-466. a yfi, fizetési ostzilyton 501—376, !, Vlil. fizetési osztályban 421— 316 a IX. fizefé-ú osz ályban 357 --•217, a X fizetési osz‘á yb*n 321 219 a XI. fizetés; osztályba -. 281—231 i XII. fizetési osztály­ban 361—213, a XIII. fizetési ősz. tályban 243—199, a XI\; fizetési osztályban 325—187, a XV. fizx. bési ostzáiyban 301 —172 forint közöf; váltakozik a közszolgálati ftík«'- mazotWk iJle^nény-c. A vúrakozáisi ;dő l—3 év kö­zött váltakozik, az alsó firetési Orziálvokban esunán I—2 év. ®pgrü(|dlmjzzai szabadult magyar népet szeretne visszavetni a szolgaság sötétjébe. Mindszenti hercegprímás Kossuth és Petőit ellen fuj, gyűlölete azon­ban a szabadon gondolkozó mun­kásnál, és parasztnak, Kossuth és Petőfi szellemi örököseinek szól. Ó nagyon jól tudja, bogy a népi- detnohrácfa nem tűrheti tovább, ha nem akar méltatlan lenni 1848 szahadgondolataihoz, hogy az egy házi Iskolákon keresztül a demo­krácia ellenségeivé neveljék a dol­gozók gyermekeit. Itt az ideje an­nak is, hogy ezen a nagyon elha­nyagolt fTonton rendet teremtsünk. Ez. az újév a további nagy de­mokratikus sikerek éve lesz. Ez év végére éppen közepére érünk a hároméves tervnek. Az ország megerősítése, ezen keresztül a dol­gozó nép életszínvonalának eme­lése, a nép gazdasági és politikai hatalmának további kiszélesítése a cél. Tovább építjük a szabadság- szerető népekkel testvéri barátsá­gunkat, egyre aktívabb és jelentő­sebb tényezői leszünk a nagy kc- leteurópai demokratikus béke- frontnak. Nem illúziók ezek a századik évforduló előestéjén. Itt van, él és hat a magyar' történelem Aj ereje, a telszabadult nép szabad­ságtörekvése. Sohasem lehet már a népi eTŐket helytelen Irányba terelni, saját maga, a nemzet ér­deke etlen felhasználni, mert itt van a nép nagy párja, a Magyar Kommuntsta Párt Ml eddig is a legszebb magyar hagyományok örököseinek tekintettük magunkat. Azt mondtuk hogy Petőfi, Kossuth és Táncsics pártja vagyunk, a leg­haladóbb, a népért a legtöbbel tenni akarók, tehát a legnemzetibb párt. 1948 arra truzdit minden kom mnnistát, minden őszinte demo kratát, minden jó hazafit, hogy to­vább vigyük a harcot a „belső bitangokkal'' szemben a dolgozók teljes szabadságának kiépítése felé Ha ezt az utat járjuk, akkor 1848 nagy szabadságkü'zdelnie hőseinek nvomdokoiu haladunk., ’amok. volt alelnöke kedden sajtó-, értekezleten annak a reményének adoii kifejezést, hogy a kommu­nisták rászavaznak, mivel ,,őszin- 'én a béke pártján áll." Remélem mindazok támogatását — mondot­ta — akik békére vágynak és nem törődöm vele kik azok.” Wallace kedden este hét pon*- bói‘ álló tervet tett közzé Eu-ópa újjáépítésére, é terv szerint min­den fizetőképes nemzetnek hozzá kell járulnia a terv végrehajtásá­hoz. Az adminisztrációt az Egye­sült Nemzetek intézné. A kölcsö­nökhöz és juttatásokhoz semmi­féle politikai vagy gazdasági fel­tételt írem szabad fűzni és a köt csönöket csakis békés célokra nyújtanák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom