Új Dunántúl, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-22 / 189. szám

ÍM7 AUGUSZTUS 22 OJ DÜNÄNTOE S Le*t; Herrn elésünk meghatszorozódott, ahhor hát Hol marad az olcsó textil ? Az Anyag és Arhivaial a kereskedőit júliusi texlilhiutalását vissza­tartotta, az augusztusit csalt részben ad, a ki — A Goidberger-gyár 100.000 forintot vett fel a pécsi kereskedőktől, de csak 12.000 forintért szállított árut kapunk mindig az első, s altunk már, hogy miniden cikk eh ÍLébfb ' • • ....... ...... há tv esetben az ■egyetlen, amely éli tiltakozó szavát, vala­,, Wzor egy-egy fontos cikk el- i®** a piáéról' és dicsekvés nci- ^^Mpwdfaaitjdk: igen gyakran fedjményesen. Így harcoltunk az tejért, vajért, itípuseipőért, í'.1TeJt, húsért, krumpliért, stb. K 'ezdciem folyamán hozzászok­20-46, Tel.: 20-46. Péntektől—v tsárcapig, augusztus 22—24-tq izgalmu grand-guigiol; '^»ségtlt gyilkos-ágok London­ban I tvi a t# tes ? A titokzatos lakó ' Scotland Yard legizgalmasabb nyorrozési ^•zeienben: George Sanders, l«ird Cregar, Morl» Oberon ^c*n film minden előadásán személyesen fellép KISS MANYI 8 Wagyar közönség kéd/ence, kacagtató, tréfás, remek műsorral ^Gsoimegvádás SO fillér minden jegyhez Előadások hétköznap 6, 2* *map d u 4 6. 8 érakor SCANIA riLMSZINHAZ Telel«» SM! ^atek—szombat, súg. 22—23 ^°lumpia-Mopex*!!lm Zűrzavar a Mennyországban különös -történet ^mel nem lebet Oeskatu ttiy, ®!. teljesen uj utalón járó' IjSJ'L amelyben a valóság és -Pzelet keveredik szellemes ,, 0ni érdekes eszközökkel kereplők Robert Mont- 9amery, Evelyn Keyes js és Claude Rains U ““leges tilm, felejthetetlen “n‘”T „...DÓ Előadói sok 6, 8 órakor üt p«l Legközelebb: °nálók réme **9r«mben: Ken Maynard é* Torzra, a csodnio f& lipvelem I Kétragyo­0e8 film is lesz részetekre tűné!s© mögött, a reakció' fekete kezére buikikiainit uraik., amely így akart1 ál'tía lános cléged e t fensége t szitani. De aíkár szándékos szabo­tázs, akár hanyagság az oka az ■ilyen árueltűnéseknlék, minden- eseclbfín a végére keli járnunk. — Különösen tn-ostanába-n kell ébe­reknek tennünk, »inakor a reakció a Hegeikéberedetiíebb próbálkozá­soktól sem riad vissza, hogy a dolgozókban elégedetlenséget kelt­sen és a választásokon az ,,úgyis münden 'hiába“ hangulatot meg­lovagolhassa. ■Mos; újabb eltűnés, helyeseb­ben meigitem'jellen.és tapasztalható: az olcsó textilé, aime'Iyel pedig augusztus havára niagy mennyiség- ben várt az egész közpn'ség. A dolgozóik le vannak rongyo- iód'va és most, amikor a fizetések emel­kedtek és a parasztság is egy kis pénzhez jutott, most volna szükség az olcsó ruhaanyagra. Tudják ezt a gyári munkások és megfeszített erővel' termelik a textilt. Tudja ezt w Gazdasági Főtanács is és elf ende! te aiz olcsó tex>üil piacra dobását. Mégis: ritkaság, ha egy üzletben pár méterhez hozzá lehet jutni. Véjai'gjárutlk a Fér-enci-ek utcáját meg a Kossuth Lajos utcát, me­lyet bízvást- nevezne:nénk a Tex­tilesük útjának és megkérdez lünk több tiextitbeneislkedőit, mi is a helyzet tizen ai (téren. A Ferenciek utcában van a Kovács-diva-tüzlet. A tulajdonos: Kovács István, amikor megtud­ja, miről- van szó, keserűen ki­fakad: — Kérem szépen, a Bara­nyai Textil- és Rövidáru Kis­kereskedők Beszerzési Szövetkeze­tén. kérésziül már 3 Iraté befizettünk a Gold- bergeraek IGO ezer forintot, de mindeddig csupán 12 ezerért kaptunk árut. Lz aztán persze, hogy kevés. A A kereskedő mondja: a gyárosokat keltene ellenőrizni! Vialámirvci arrébb Benedek Károly sem. kevésbé keserűen nyu !«i‘kozík. műidből látszik a ruhaéhség. — Nincsen I'eikem, se karton, se slüBón, se freskó, — mondja Ha mindent összevetek, van sajnálkozva Steinerne, vagy 30—40 méter nőteuteanya-j \ gyárosokat kéne ellenőrizni, gom, a 8 forintos dlelénből össze-; _ YéU felémfordulva, — hiszen Ben 4 méter; van egy kevés vilá­gos szatén,, am'i tul'ajd önképen dminyhuzatnak valló, de jobb hliljján ezt is felvágjuk ruhának. A vevők feí vannak háborodva. Azt mondják: adjam elő az an- ginc! De, aurakor nem kapom meg a kiutalást, honnan adjam elő? A júliusi kiutalást egyáltalán nem fogjuk megkapni, az augusztusiból még semmit sem láttunk, de az Anyag- és Ár­hivatal már újabb 2 százalékot vetetf ki ránk. A Steiner György cég még egy centi típusárut sem látott. Kosaras parasztasszonyok nyü­zsögnek a boltban, szinte a sze­az összes gyár működik ,Sik Tivadar üzletében, a Szé­chenyi téren, még akiad % vala­hogy tí-pusoiklk. —- Az adózásunk 11-szeresének értékében kapunk árut, de igen nehézkesen. A jegyek körül van hiba. A jú­lius havi G-jegyet a hó végén utalta ki az Anyag- és Árhiva­tal, ezt pedig már nem lehet beváltani. Az új H-jegyet két részletben adják ki: felét most, felére majd szeptember 15-én kapunk árut. Kérem, az ember­nek ökölbe szorul a keze, ha az Anyag- és Árbivatallal van dolga. \ kereskedő mondtat csak a kommunisták tudják elintézni A Párisi Divatüziet iá Kossuth Lajos utcában. A tulajdonosa: Kétyi Dezső, szívesen áll ren­delkezésünkre. — Önöknek igen, — mondja, — mert Önök törőd­nek a dolgokkal és utánajárnak. Más liaipok, ha 24 oldalón is je­lennének meg, abból' 25 a saját pánijuk dicséretével lenne teld, de a 'közönségre.fütyülnek. Típus­áru? — Nekem alig van. De jönnek ide vevők, akik a 8.40-es kartont 12—15-ért is vették. — Feketén. Ki a hibás? Hol akad meg az áru? Ezt kell kideríteni és ezt csak egy olyan agilis, utánajáró párt, mint a maguk pártja t^idja elvégezni. A Vüéig-diiivaiftüzJetlbcn hasonló véleményen vannak. Fenyő An­dor épp most kapá t egy pár vég Park Ktík mozi 19-81. leavolóv* d. e 1W* Péntek—szombat—vasárnap, augusztus 22—23—24 az INTERMEZZO rencezf jécek uj fimie % &Z IDEGEN NŐ ^^*<»0 BERGMAN és WARNER BAXTER művészi a okítása : hétköznap 7 él M órakor, vasárnap 3, i és • órakoi A* utolsó előadás a ktrlhélylsógbtn anyagot. — Apránként kapunk időrőMdőne egy-pár métert, a mii aztán percek alatt elfogy. — Meg aizltán ne nyomjanak közönséges pa­mutárura fantasztikus mintákat, csak azért, hogy drágábban le­hessen adni! Ezdkután megkérdeztük F ö 1- d e s György elvtársat, a Pécsi Kereskedők Testületének főtit­kárán — Az idei textiltermelés 6 mil­lió méter havonta, a tavalyi 1 millió méterrel szemben. Ez a többtermelés abban is meg­nyilvánul, hogy például a vasutasságot, az üzemi alkalma­zottakat olcsó textillel látják el egyenesen a gyárakból. Ter­mészetesen ez a mennyiség még . mindig nem elég. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a hároméves terv még csak most indult meg és a nyersanyagunk nagyrészét is a magában is rászoruló Szov­jetunió adja nekünk. Minden­esetre feltételezhető, hogy az elosztás túlságosan is lassú. Mi ebben, a topasa'altok alap­ján, biztosak vagyunk. És úgy hisszük, hogy tekintettel termelé­sünk emelkedésére, valamint a GF észszerű intézkedéseire, az olcsó textilből jóvá! többnek kel. lene a dolgozó fétegekhez el­jutnia. . Követeljük: az Anyag- és Ar- hivatal ne akadályozza meg to­vább, hogy. így is legyen. (—kasis—) — A mi jelö tieink: Dolezsál Ferenc l Egyszerű bányász. Olyan, mint ezer és ezer társa, fakiknek jobbsorsáért, nagyobb darab kenyeréért harcolt 'egész életében. Hároméves volt, amikor 1911-ben Pécsre költöztek szülei. Hat elemit végzett. Bárhogy szeretett volna továbbtanulni, nem lehe­tett. Kenyeret kellett keresnie. A kisfiú a DGT bányaüzemeihez került, mint takarító. Felismerte* a társadalmi igazságtalanságokat és *1928-ban ‘tagja lett a Bánya- és Kohómunikások Szövetségének. Nem hagyta nyugodni bányásztársainak elnyomottsága. Az 1934. évi földalatti éhségsztrájk szervezésében jelentős része volt, ezért 1935 februárjában azonnali hatállyal elbocsátották 112 társával együtt. A mozgalmi emberek elbocsátására a munkásság munkale­állással felelt. A Vállalat kénytelen volt az elbocsátottakat újra munkába állítani, de csak háromhavi degradálással. Az elbocsátás veszélye nem múlott el, de Do- lezál elvtárs nem hagyta abba a bányászok szer­vezését. Mozgalom moz­galmat követett, egészen addig, amíg az 1937. évi éhségsztrájk alkal­mával végleg lel nem távolították a vállalattól őt és 139 társát. A mun­kásság ismét beszün­tette a munkát, de a ve­zetőség csendőrtüzzel vá­laszolt. A harc elbukott, a mozgalmak vezetőinek menni kellett. De hová? Sehol az országban nem adták munkát nekik. Do- lezál elvtárs kénytelen volt Belgiumba menni, ott vállalt munkát. 1943- ban hazatért Magyaror­szágra, de megint a mun­kanélküliség várt rá. Kő­bányai imunkát vállalt, így várta a felszabadu­lást. Amikor a "Vörös Had­sereg kiűzte hazánkból a német és magyar fasisztákat, Dolezál elv­társ azonnal belépett a Magyar Kommunista Pártba. Visszakerült a bányához és a pécsbányatelepi helyi szakszervezet elnöke lett. Az [első üzemi bizottsági választásoknál üzemi bizottsági elnöknek választották meg. 1946-ban a központi üzemi bizoltság elnöke lett a bányászság bizalmából. Ugyanekkor a bányatárspénztár elnöke is lett és ma is ebben a minőségben dolgozik. Akár, mint tizenhatéves takarítófiú, >akár mint központi üzemi bizottsági elnök, akár mint a bányatárspénztár elnöke, mindig a bá­nyászokért dolgozott és dolgozik. Az elnyomatás éveiben harcos kiállással, sztrájkok szervezésével, üldöztetés vállalásával bizonyí­totta be, hogy hű fia a népnek. A felszabadulás után fáradságot nem ismerő, áldozatkész munkát végez a népi demokrácia erősí­téséért, a bányászok minél jobb ellátásáért, a Magyar Kommu­nista Párt erősödéséért. A Baranya-Tolna választókerületben a MKP jelöltjei között a negyedik helyet foglalja el. " „ A kis 'takarítófiú országgyűlési képviselő lesz, de szivében soha nem volt és nem lesz más, mint amit egész élete igazol: osztályharcos, öntudatos magyar kommunista. Város, bányavidék és falu esvarént készülnek a vasárnapi Farkas-Hajdú nagygyűlésre Pécs, Pécs-kömyék és Baranya,' m üzemek, (bányáik, termőföldek és hivatalok minden őszinfiSn de- m okra1'ík us dolgozója hatalmas érdeklődéssel tekint a MKP va­sárnapi pécsi; választási nagygyű­lése elé, amelynek vezérszónokai a választókerület pécsi Iisstavozc- tője: Farkas Mihály főtitkár. he.yeűes és dir. FI a j d u Gyula állalmit »tikár elivtársnfk. Már az előldéSzüMielklből nyilvánvaló, hogy az egész választási hadjárat leg- nagyobbarányú megmozdulása lesz ez megyénkben, híven fogja tükrözni azt az erőt, amit a Kommunista Párt képvisel és a legszélesebb dolgozó rétegek­nek azt az egyre erősödő rokon­szenvét, amit pártunk két és fél esztendő munkájával joggal kiérdemelt. Az üzemeik egymás között ver­sengenek, hogy melyikük felvonu­lása lösz nagyobb és színesebb, a bányászok lelkesen ígérnek meg­lepetéseiket és a megye legkü­lönbözőbb részéiből olyan paraszt tömegek készülnek felvonulni, hogy a pártszervezet egész sor külőn,vonat beállításáról gondos­kodott részükre. A küiömvonatok részletes menetrendjét legköze­lebbi szám/unlkihan közöljük. HIRDETÉS ÜGYBEN SZÍVESKEDJÉK TÁRCSÁZNI A 29-50 TELEFONSZAMOTI ........... ...........................r-n-—nr nrr ,r i mn—■■un— JÖ N! . . % JÖN! APOLLO-ba hétfőtől CSELÉ INI YII JÓZSEF a magyar nótakíiá y I Legszebb nótáit énekli: édeset, búsat, kesergőt, vígat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom