Új Dunántúl, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-22 / 114. szám

r VUofy f&tídáiiai tQyesütieUU! Nem a őhésehnett, a népnek építi az országot a hároméves terv A M AGYAR KOMM UNIS TA PÁRT 0 ÉL□UNÁNTUL I LA P 3 A IV. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM Ara 40 fillér PÉCS, 1947 MÁJUS 22. CSÜTÖRTÖK ELŐRE A HÁROMÉVES TERV VÉGREHAJTÁSÁÉRT! Nem lehet úgy építeni, hogy nem tudjuk, mire építünk Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter nagyhatású előadásban foglalkozott a hároméves terv pénzügyi problémáival és ismertette a végrehajtáshoz szükséges fedezet megteremtésének elengedhetetlen feltételeit Budapestről jelenti a MOT: A Zeneművészeti Főiskola zsú tolásig megtelt nagytermében szerdán délután rendkívüli érdek­lődéssé! kisért előadást tartott Gerő Ernő közlekedésügyi mi­niszter a hároméves terv pénz­ügyi problémáiról. Előadása elején rámutatott aT- ra, hogy a Magyar Kommunista Párt elsőnek javasolt hároméves terv gondolata atzonnal meghó­dította a magyar nép tömegeit. A Magyar Kommunista Párt a terv kidolgozásánál abból in­dult ki, hogy a nemzeti jöve­delem várható alakulása és a szükségletek reális alakulása alapján 6.160 millió forint for­dítható beruházásra. A párt­közi értekezlet 6.300 millió fo­rintban határozta meg a beru­házások végösszegét, megerősí­tette ezt az álláspontot. Ugyancsak magáévá tette a párt- kö*i értekezlet a Kommunista Pártnak aßt az elgondolását, hogy a három éves terv eredménye­képpen az ipari termelés az utol­só békeév termelésének 127 szá­zalékát, a mezőgazdaság pedig ugyanez év átlagát éri el. A Ma­gyar Kommunista Párt harmadik főszempontjánál, itnely arra irá­nyult, hogy a hároméves terv után a dol­gozók reális életszínvonalának a mostanihoz képest legalább 80 százalékkal kell emelkednie, a Kisgaedapárt oldaláról az a kifogás merült fél, hogy ez a törekvés nem teszi lehetővé a 6.300 millió forintban meghatá­rozott beruházás végrehajtását, vagy az egyik, vagy a másik nem fog bekövetkezni. A Kommunista Párt bebizonyította ennek az ál­lításnak a helytelenségét és a leg­utóbbi pártközi értekezleten a. Kisgazdapárt képviselői feladva eflőző álláspontjukat hozzájárul­tak az életszínvonal javaslat fel­emeléséhez anélkül, hogy csök­kenteni kellett volna a beruhá­zások főösszegét. Már ez a vita is megmutatta, hogy a hároméves terv kulcskérdése és ugrópontja a pénzügyi fede­zet megteremtése. Ebben a kérdésben kezdettől fogva igen nagyok voltak az el­lentétek. . nép legszélesebb rétegei támogatják kezdeményezésünket Gerő Ernő miniszter ezután a1 Pénzügyi fedezet előteremtése kő­fal felmerült legnagyobb ellentét taglalására tért át: nevezetesen a Nemzeti Bank és a három legna­gyobb magánbank kommunista ol­dalról felvetett államosításának kérdésére. A Magyar Kommunista Párt a kérdés fontossága miatt helyes­nek tartotta, hogy a néphez for­duljon, mert az a véleménye, hogy iyen kérdéseket nem lehet dűlőre vinni a nép megkérdezé­se és aktív támogatása nélkül. (Nagy taps). u9y láttuk, hogy a dolgozók, a legszélesebb rétegei támogat­ják a mi kezdeményezésünket, e9yetértenek velünk abban, hogy Itt az ideje, hogy végre a gaz­dagok Is fizessenek és ehhez nem utolsósorban szükséges a Magyar Nemzeti Bank és a há­rom legnagyobb bank államosí- tása. (Nagy taps I) * hároméves terv megvalósít és á- tt#k megkezdése előtt biztos pénzügyi hátvédet kell teremteni és ezt nem nyujthat- 1* az állami ellenőrzés, ;*ert a nagybankok urai, akik a endeletek és jogszabályok kiját­előtt világos volt, hogy a nyugati imperialista körök­nek nem céljuk a független, de­mokratikus és népi Magyar- országnak gazdasági és politikai megszilárdítása. Jóval az úgynevezett Truman- elrv meghirdetése élőit még ez év januárjában, irha az egyik is­mert amerikai folyóirat, az United States News a következőket: Az Egyesült Államok külföldi köl­csön kihelye zését továbbra is po­litikai alapon és nem az egész séges kockázat figyelembevételé­vel fogja eszközölni. A dollár mindinkább az Egye­sült Államok külpolitikájának, semmint az újjáépítésnek válik eszközévé. A hangadó amerikai köröknek ez a véleménye, hogyan indít­hatta vólna rá a Magyar Kim- munísta Pártot, amely a nép ér­dekeit képviseli, hogy a külföldi kölcsöntől tegye függővé a három éves terv sorsát? Mi ezt nem tehettük meg, mert jól tudjuk, hogy az ország függetlenségét sokkal könnyebb áruba bocsátani, mint visszaszerezni. (Taps.) A hároméves tervei a napirendről többé levenni nem lehet Szásában hosszú évtizedes tapasz­talatokkal rendelkeznek, előnyben vannak a demokratikus állam em­bereivel szemben. Amíg az állam kezébe nem veszi ezeket a ban­kokat, ezek az urak mindig meg fogják találni a módját an­nak, hogy kijátszák az ellenőrzést, a náluk felgyülemlett tőkéket a külkereskedelmi ügyletek kapcsán részben külföldre csempésszék, belföldön pedig a tőkéket kivon­ják a vállalatokból, részvényeiket idegen kézre játsszák és a meg­maradt tőkét részben spekulációra használják, részben pedig elvon­ják az egyes termelési ágaktól, a kisemberektől, a kisiparosoktól és a kiskereskedelemtől. A nagybankok államosításával kapcsolatban felhozott egyik ellen­vetés az, miért csak a Nemzeti Bankot és a három nagybankot akarjuk államosítani és miért nem a többit is. Mi ebben a kérdésben nem vagyunk hajthatatlanok — mondotta Gerő Ernő, de azt mond juk, hogy a cél elérése érdekében elegen­dő a Magyar Nemzeti Bank és a három legnagyobb magánbank államosítása. .fiz ország sorsát sokkal könnvebb "tuba bocsátani, mint vissza ~eznl • Az első ellentét annál a kér- vAn«l merült fel, hogy a meg- a‘ósitásná'l saját erőforrásainkra *maszkodjunk-c elsősorban, vagy f*.'8 függővé tegyük-e a végre- Utást hosszú lejáratú és n?gy­összegű külföldi kölcsöntől. A Magyar Kommunista Párt álláspontja szerint elsősorban saját erőforrásunkra kell tá­maszkodnunk. Már a Truman-clv meghirdetése A pártközi értekezletek során a Kisgazdapárt is elfogadta a pénzügyi alapnak biztosításául szolgáló aet a közös kommunista és szociáldemokrata javaslatot, amely szerint progresszív alapon viagyondézsmát vetnek ki és ugyanakkor megadóztatják a há­ború^ és inflációs nagy nyeresé­geket is. Ebben a kérdésben is mutatkozott elíemtélt. Alig tör­tént meg a vagyondézsma kérdé­sében a megegyezés, nem is je­lentéktelen oldalról az volt hall­ható, hogy bár a vagyondézsma helyes, de állítólagos nemzetközi okokból bizonytalan* ideig el keli halasztani. — Ez végeredményben a hároméves terv ügyének a napirendről való. levételét jelenti. A hároméves tervet a napi­rendről többé levenni nem le­het — mondotta nagy taps közben Gerő Ernő miniszter, hanem meg kell valósítani és ezért szükséges a megkötött megál­lapodások jogszabálybaiktatása, hogy augusztus 1-től a gazda gok három év folyamán havi egyenlő részletekben fizessék a rájuk háruló vagyondézsmát. Nem akarunk mindent minden­áron államosítani, csak azokat az intézkedéseket javasoljuk, ame­lyek véleményünk szerint a há­roméves terv megvalósításához szükségesek. Egyáltalán nincs szándékunkban megriasz­tani azokat a tőkéseket akik ké­szek bekapcsolódni a három­éves tervbe. A szabad Ipari vái , latoknak csak előnyős lesz a nagybankok államosítása, mert ezek a vállalatok még alig ju­tottak hitelhez, vagy csak uzso­rahitelhez jutottak. A kölcsön politikai kérdés Beszéde további részében Balogh István államtitkárnak válaszolt. Először az államtitkár ama észre­vételével foglalkozott, hogy a Nemzeti Bank államosítása esetén újjáépítés céljára nem juthatnánk külföldi kölcsönhöz, mert nem lesz, aki garantálja. A kölcsön azonban nem egyszerű bankkérdés, hanem politikai kérdés. A kölcsön tehát nem az államo­sítástól, hanem attól függ, hogy elfogadjuk-e azokat a politikai és egyéb feltételeket, amelyeket a nálunk sokkal erősebb Anglia úgy látszik már nem hajlandó elfogadni, ellenben elfogadható feltételek mellett kaphatunk nagyobb és hosszúlejáratú kölcsönt, ha a ma­gunk erejéből talpraállunk és meg­kezdtük a terv sikeres végrehaj­tását. Balogh István államtitkár ellen­zi a három nagybank államosítá­sát is, megállapítva, hogy az or­szágnak szüksége van e bankok külföldi összeköttetéseire. Ezzel szemben megállapította Gerő Ernő, hogy a bankok külföldi összeköttető­sei révén a magyar parasztok egyetlen krajcárhoz sem jutót-, tak, mert ezek a bankok össze­köttetéseiket nem a dolgozók javára, hanem éppen a nép ér­dekei ellen, saját önző szándé­kaikra hasznosították. Gerő Ernő ezután Balogh István államtitkár fő ellenvetésével, va­gyis a magántulajdon védelmé­nek hangoztatásával szállt vitába. Megállapította, hogy a bankok a saját magántulaj­donuk védelmében a kisemberek lába alól húzták ki a tulajdont. Aki nem akarja, hogy a második világháború és a stabilizáció után megismétlődjék az, ami az első világháború után történt, a pa­rasztság rohamos eladósodása, a kisemberek eladósodásával együtt a bankok uzsoranyomása alatt, az nem ellenezheti a Magyar Nem­zeti Bank és a legnagyobb magán­bankok államosítását, de különösen nem ellenezheti olyan párt és olyan párt vezetője, aki magát a paraszti tömegek védel­mezőjének mondja és a magán- tulajdon mellett szállt slkra. A nagybankok nem demokratizá­lódtak, igazgatóságaikban és fel­ügyelőbizottságaikban ma is ott vannak a nagybirtokuk elvesztése miatt a népet kettőzötten gyűlölő grófok és bárók, valamint a régi kapitalista nagyurak. E bankok igen kedvező gazda­sági helyzetből viszont követke­zik az is, hogy átvételük nem jelent újabb terhet és deficitet az államra. Ha a bankároknak’ jó üzlet a bank, akkor miért lenne rossz az államnak. A hároméves terv létszükség­let a magyar nép számára — mondotta Gerő Ernő minisz­ter. Aki ennek útjába áll, keresz­tezi a magyar nép jogos törek­véseit, hogy saját erejéből fel­emelkedjék és emberhez méltó életet teremthessen magának. A progresszív vagyondézsma, a háborús nyereségek szigorú meg­adóztatása, valamint a Magyar Nemzeti Bank és a legnagyobb magánbankok államosítása a há- romé vés terv megvalósítás ánfljk elengedhetetlen feltétele. Aki el­lenzi ezeket a rendszabályokat, az lényegileg aßt akarja, hogy to­vábbra is a dolgozók, a munká­sok, a parasztok és a kisemberek fizessenek. . Ezzel szemben mi kommunisták azt akarjuk, hogy fizessenek’ a gazdagok. Követéljük — fejezte be beszédét Gerő miniszter, hogy a Nemzeti Bank és a legnagyobb bankok államosítása útján a nagyjövedelmeket az állam igény­bevegye a hároméves terv, a dol­gozók érdekében. Minden nap késedelem az ál­talunk felvetett kérdés megol­dásában, minden huza-vona a nagybankok államosítása kér­désében veszélyeztetné a há­roméves terv megvalósítását és ezzel a dolgozók életszínvona­lának emelését, mert egérutat hagyna a hároméves terv és a népi demokrácia ellenségeinek. Ezért kell gyorsan cselekedni és ezért üdvößöljük mi kommu­nisták a dölgozók aktiv állás- foglalását és támogatását javasla­tunk érdekében. Reméljük, hogy a Szocialde- möldrata Párt, amely eddig még nem foglalt világosan állást a bankok államosítása tekinteté­ben, az általunk felvetett kér­désekben egyet fog érteni ve­lünk, a mi álláspontunkkal és vele, valamint a Nemzeti Pa­rasztpárttal és a Kisgazdapárt demokratikus elemeivel együtt haladva elindulhatunk előlőre a hároméves terv gyakorlati meg­valósítására, a szabad, független, demokratikus és virágzó Magyar- országért. Gerő Ernő közlckedésügvi mi­niszter előadását a jelenlévő nagyszámú közönség hosszantartó lelkes tapssal fogadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom