Új Dunántúl, 1946. december (3. évfolyam, 273-296. szám)

1946-12-25 / 293. szám

Ü J DUNÁNTÚL 1946 december 25. 10. ATLÉTIKA Soha Pécs atlétikában ilyen- élői nem vök, mint az idén. A vidéki városok között, messze az első he­lyen állunk, nagy egye sü letün k a PVSK pedig országos viszonylat­ban -a harmadik, helyiét foglalja öli Atlétikánk a. diósgyőri verseny­zőkkel erősödött meg. Baranyai, Sölymosi és Horváth Vilmos, va­lamint -kitűnő edzőjük, Verbőczi, naggyá te-ték a pécsi atlétikát. Az atlétikában Pécsett hosszú időikig vezető PEAC most egészen el­törpült a volt PÁC atlétákat, vala- roint a diósgyőri versenyzőket ma­gába szippantó PVSK mellett. Egyénileg a legjobb pécsi atlé­tának Solymosi Egon mondható, -akit Magyarország Oslóba küldött az Európa bajnokságokra. Sajnos itt megbetegedett és így nem tud­ta teljes tudását kifejtem. KOSÁRLABDA Lassan a futball fölé növi ma­gát. Megszervezték az országban a futball mintájára az NB 1-et és Felszabadulásának második esz­tendejében Pécs városa nagyot fejlődött. Nemcsak demokratizá­lódása, nemcsaa a közbiztonság javulása hozta meg ezt a fejlő­dést, hanem nem utolsósorban Magyarország sportéletében kiví­vott sikere és a vidék sportéi ebe irányításának tm agához ragadása is. Pécsett a. sport a felszabadulás edőíti időkben majdnem halott • volt. — labdarúgáson kivin semmiféle sportággal intenziven nem foglalkoztak pécsiek. Nagyot változott a helyzet _ a felszabadulás után. Egy ideig ek­kor sem tudott kialakulni a pécsi sport. 1945 elejéin azonban már megmozdul Pécs sportolóinak tö­mege. - Pécs úgyszólván semmit sem szenvedett a háborútól. Bara­nya gazdasági helyzete majdnem a legjob volt az egész országban és így fordulhatni leitő az, hogy „uz egesz országból Pécs felé özön­lő t-tek az. emberek. Ezzel a szaporodással aztán sportolók is kerültek Pécsre. Diós­győr legjobb atlétái, szolnoki és nagyváradi labdarugók jöttek el hozánk és Pécs sportélete új kor­szakihoz érkezett. Az 1945-ös év a kikristályoso­dás éve. volt. Ebben az esztendő­ben alakultaik ki a pécsi sport- egyesületek. Üj szakosztályok szói- lettek és a pécsi versenyzők neve országos viszonylatban kezdett a ,,kiváló" megjelölés fogalma alá tartozni. És jött az 1946-os esztendő. A pécsi sport most már teljesen meg­ért. A közönség már annak is örült, Ina mondjuk Budapesten meglátta a PVSK feke tejfehér mezes atlétáit, vagy ha a Dynamo . piros-fehér labdarúgócsapata ki-lé-J . 1 •‘gf* ?ar^,. fc9zcp^ ^ a.z pett a soproni furbaUpályára. deg- es elmeklanika. Let gyogyd- Memt tudta, hogy a pécsiektől csak» Ják a társadalomnak az di-vcszett- szépet, csak jót és kiválót láthat.? pék hitt .erőket. Vasrácsos abla- l>e vegyük sorra az egyes sport-;, orzJ<- ezeket a szerencsct­á«akat, nézzük meg, mit értek éli lenjeKeta JoulvilagtoL A járókelők a^pécsiek az 1946-os esztendőben, jj kiváncsi pillantásokat vetnek ra, I -titokzatosság (Uebegi körül. Egy LABDARÚGÁS jj másik világ ez a fehér épület. Az a sport, amiben Pécs mindig j ahol más emberek élnek; ebbe belevonták a- vidéki csapato­kat is. Így került a PVSK férfi és a PEAC női csapata az első osztályba. A PVSK nagyszerű kezdés után nagyon visszaesett. Jelenleg a táb­lázat utolsó előtti helyét, foglalja él és ha így folyta ja, akkor köny- nyen búcsút mondhat aiz első osztálynak. A PEAC-hölgyék vá­ratlanul egészen jól szerepelnek. M-egniy c rhetetién mérkőzéseken' diadalmaskodtak és -a tabella de­rekán foglalnak helyet. A kosárlabda nagyon kedvelt sport lett Pécsett. Az egyesületek egymás után alakították meg szakosztályaikat és igy most már a PVSK-n és a PEAC-om kívül a Bőrgyárnak és a PMSE-nék is van kosárlabda csapata. TORNA Mint minden sportágban, a tor-, nasportban is hatalmas fejlődés indult meg az 1946-os évben. Vár- kői Ferenc magyar bajnok Pécsett a kereskedelmi iskola tornatanára lett és az ő agilis vezetésével naggyá nőtt a pécsi -torna. Tavasz- szál csak dolgoztaik a pécsi tor­nászok, de ősszel már hallatnak is magukról. Októberben megrendezték a Pécs-—-Budapest—Debrecen váro- sokbözötti vándordíjas csapatver­senyt, melynek összcetet végered­ményében Pécs elmaradt ugyan a másik két város mögött, de egyéni versenyben Várkői megszerezte a győzelmet és ezzel Pécs dicsőségét. Az országos bajnokságokon nem szérepeltek a pécsiek a várakozás­nak megfelelően, Várkői nagy bal­szerencsével leesett három szerről és így csak hatodik llett, dr. Far­kas pedig a nyolcadik helyet sze­rezte meg. ÖKÖLVÍVÁS A felszabadulás utáni időkben egy kicsit visszaesett a pécsi ököl­vívás. A volt Pécs Levente Egye­sület versenyzői szétszéledtek és csak 1946 végére sikerük megint összehozni számottevő ökölvívó­Ä „titokzatos ház' betegek ^5 amelynek anyagi gondjain csak a MNDSZ igyekszik könnyíteni - Háború, infláció, háborús bűnösök és önfeláldozó munka a „tábtya UauúnÁ'' tuUbífasi „majdnem" a ,legjobbak, közé ke­rült De csak majdnem. Mert a legjobbak „társaságát", az NB 1-et csak olyan ritkán érte el, hogy nagyapák mesélték mindig uno­káménak a legutóbbi Ferencváros— Pécs mérkőzés részleteit, amikor sor kerülhetett a ilegiközcLebbire. 1945-ben aztán végre úgy lát­szott, hogy vége szakad a bal- szerencse sorozatnak és pécsi csa­pat is meg tudja vetni a lábát az NB 1 mezőnyében. De 1946 első feie rác-átok erre a bathicdcJcmre.jS lg] Ü[ A PVSK nagyszerű 45. őszi sze- idegbetegséget és a tulajdonkép- replés után 1946 tavaszán kiesett az első osztályból és az NB Il-be került. más törvények, más rendszer szerint. Vájjon ennek a titokzatos or­szágnak életébe is beleszólt-e a háború? Megénezték-e, a világot felfordító változást az elkülöní­tett emberek? Dr. Tóth László elvtárssal, a ki mik a vezetőjével beszélgetünk. — Milyen hatással volt a hábo­rú az intézetre? Növekedett-e a betegek száma? —' Nem növekedett. Hogy ezt megértsük, meg kdll különböz­tetnünk az ideges panaszokat, az Az ideges panaszok ugyanis a háború alatt jóformán teljesen megszűntek. Ennek az a magyarázata, hogy az embereket a mindennapi gondok annyira lefoglalták, hogy nem ér­tek rá sajátmagukkial olyan nagy mértékben foglalkozni, mint az­előtt. Ez olyan, mint mikor vala­kinek kicsit fáj a foga és ha mel­lette csinál valamit, pl. elmegy a moziba, akkor elfeledkezik a fogfájásról. Éppen így az embe- rckxV ílekötötték a megélhetés kisebb-nagyobb problémái és így megszűntek az ideges panaszok. Ennek az elméletnek helyességét legjobban az igazolja, hogy amig a háborús gondokkal kiiz- ködő városiak közül senkisem jelentkezik ilyen u. n. hipochon. — Fehérnemű és ágynemű hiá­nyunk óriási, felsőruháink sin-f csenek. Ez a nagymérvű ruhahiány a gyó­gyítás munkáját is hátráltatja. Aj., gyógyításhoz ugyanis feltétlenül szükséges, hogy betegeinket fog­lalkoztassuk, s e®t sajnos éppen a ruhahiány miatt most nem tud­juk megtenni A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége meglátogatta bete­geinket és megtanította a ku­korica csuhé fonására őket. A PVSK-vall el-íentéthcn a volt DVAC, a Dynamo telfelé halad, 45—16-ban megnyerte a kerületi bajnokságot és bekerült a NB 11- be, ahol most a Nyugati csoport első helyén áll. Mivel tavaszi sor­solása az összes csoportbeli csa­patok köziül a legkedvezőbbnek monlható, remény van arra, hogy jövőre ő lesz a PVSK NB 1-beli utóda. Harmadik legjobb pécsi csapat­nak számít a Bőrgyári Torna Club godtabb körülmények között élő falusiak továbbra is szen­vednek ezektől a bántalmaktól. Tavasszal a Dynamo yßt a Dombó­vári VSE mögött balszerencsével! csak a harmadik helyet tudta! Ugyanígy bekerültek azok is. megszerezni a kerületi bajnokság- B akik régebben otthon, családi ban, így idén is ott szerepel- Igaz, | környezetiben éltek, de a háborút hogy kitűnően, mert pontveszte-f követő nehéz viszonyok között a ség nélkül áll, hat pont -előnnyel a második előtt. Ha az egyik pé­csi csapat, a Dynamo vagy a PVSK ßx első osztályba kerül, úgy a Bőrgyár méltó utóda lesz az NB Il-ben. A többi pécsi csaipat, a Postás, a PEAC és a PÁC nem dicseked­het valami nagyszerű őszi ered­ménnyel A Postás a kerületi baj- nok&ág első osztályában szerepel válftakjozó, az utóbbi időben erő- sen lefelé hajló sikerrel, a PLAC pedig a PAC-al csatázik az első osztályba kerülésért. peni elmebajt. Az infláció rombolóbb volt, mint a .háború Az idegbetegség másik csoport­ja a tulajdonképpeni elmebaj. A háború alatt egyáltalán nem sza­porodtak a megbetegedések. — Természetesen jöttek új betege­ink, de ezek már régebben szen­vedtek elmebajban, de a nyu- godtabb gazdasági körülmények között kint tudtak. élni és bele tudtak illeszkedni a társadalomba. Az infláció alatt azoában már nem tudtak kint boldogulni és felvettük őket az intézetbe. csapatot a PVSK színeiben. Ez a csapat aztán nagyszerűi« megállta a helyét. Egy sportéi sem tudott Pécsett annyi nemzet­közi mérkőzést összehozni, mia* az ökölvívás. Először a bécsiek, aztán a lengyelek és végül a zág­rábi ökölvívók jöttek el Pécsre- És egyik csapat sem tudott gy°*j ni. A PVSK csapata valamennyi ellenféllel döntetlent ért cL ÚSZÁS ÉS VIZ1POLÖ 1946-ban nem szerepeltek ügy a pécsi úszók, mint arra a mait kötelezte volna őket. A PÁC ke­retein beiül állandó belső torzsal­kodásban éltek -az úszók és & nem is tudtak -számottevő ered®*' nyéket elérni. A vizipólósok is jobban szere­pelhettek volna. Csak a kaposy*T riakkal és a budapesti Postás®*1 játszottak — mérsékelt sikerraj- Győzni egyik. eEtan sem tudta* a vereségek viszont -nagyok vor tat. TENISZ Ebben a sportágban sem érez­hető javulás. Még mindig a ® éves Dulánszki Jenő Pécs legjob11 teniszezője és ezzel azt hisz«®; mindent megmond tünk. A pé*®1 f i at-alok te nhiseez nek-teniszezn-efc de nem fejlődnek. , A pécsi versenyeken nem tu®' tűk megmutatni, hogy mit tudna* a pestieken viszont sorra lema­radtak. Keméjük, 47-ben mai® jobban megy nekik, , v BIRKÓZÁS Ezt a sportágat csak a PVS* keretein, belül űzik jelenleg esett. Tavasszal nem igen haiiotj runk -róiuk, de ősszel már a®1*1 többet szerepeltek. Idegenben 9®” ha nem tudak győzni, itthon szont minden mérkőzésüket ®e' nyerték. . Állandóan fejlődnek és ez ku­tató jel a jövőre nézve. ASZTALI TENISZ Kedveit sportág Pécsett, k®jT ■ «f.ts*1? nősen a Bőrgyárban. Itt játsZj: ugyanis a iegjob pécsi verseny^-öli­* A bentiévő betegeink például a háborút meg sem érezték, az ő kialakul{t gondolatkörükbe, -tév­hiteikbe nem tudott bcha-talni sem a bombázás, sem a város ágyú­hozzátartozók nem tudták tarta­ni okéit. A tapasztalat azt mutat ja, hogy sokkal nagyobb hatású volt a háborúnál az azt követő bonyo­lult és zavaros gazdasági hely. zet. Az ápolók önkéntes roham­munkával csuhét gyűjtöttek ami. bői betegeink meleg papucsokat tudnak maguknak készíteni s amellett a gyógyítást is nagymér­tékben -elősegítette a rendszeres driás panaszokkal, addig a nyu- elfoglaltságuk. A Magyar Nők örtíltnKK Irörülménvpl- között Demokratikus Szövetsége elhatá­rozta, hogy rongyszónyeg készí­tésére is megtanítja betegeinket. Ehhez azonban először rongyot kell szerezni. Betegeink maguk is tudnak maguknak ruhát készíteni, de nincs elég fonalunk és cér­nánk. Igaz, hogy óriási türelem­mel' régi rongyokat szálakra szednek szét, és avval varrnak, _________________ ____ _ ez azonban olyan kevés, hogy zá sa. Mig, amint már említettem nem lehet komoly munkát kez- . , ,, , , ....... ... doni vele. Pedig az infláció alatt több betegünk teljesen elvesztette a társada- j meleg ruhára azért is szükség | SAKK lommal való kapcsolatát és be-, lenne, mert tüzelőanyagunk Isg A ^ « érleltem spoi kényszerült az intézetbe. j kevés van. I Sokan rendszeresen űzik, de — Háborús bűnösök, akik tud- Napi öt-, hatszoros fűtés helyetti még mindezidáig nem termel* *, ják, hogy tetteiket számon fog- csak kétszer tudunk fűteni. Na-Jj sem Casablankát, sem más ják kérni tőlük, nem. jelentkeztek gyón nehéz a helyzetünk, de sontó nagyságokat * betegnek? . igyekszünk minden lehetőt meg- _ Ebben az esztendőben is — De igen, nagyon sokan, azon- S tenni. Azáltal, hogy betegeinket ban rövid idő alatt rájövünk ar- gyorsan elbocsátjuk, a beteglét­ra, ha valaki be akar bennünket számunkat csökkentjük, a meg­csapná. • maradó betegeknek jobb ellátást Ezek a jelentkezők rendszerint biztosítani minden szem‘ caakugyan éreznek Ideges bán- ime ^ M}níka ame,y ,eg. Gyulai és ez magával huzza egész egyesületet. Elénk ping-P1 éi-et főnyik még a PEAC-ba® PVSK-ban és a pécsi középis*®' Iákban is. Nagyobb versenyen nem vetek részt a pécsiek, kivéve Bőrgyár versenyzőit. Gyulai, go-ncsa és Halász egész szép ere® menyeket értek el Pesten. Csap*t verscnyien a Bőrgyár szerep^ csak. A magyar bajnokságok0^ indultak el, balszcrencséjükre . legjobb magyar csapattal kerül1®* szembe és simán kikaptak. KÉZILABDA A tavasszal nagy erővel ind®f meg a Bőrgyár keretein b< őszre azonban egészen .elfogy0^ A BTC-lányok néhány egés^ szép eredményt értek el, nagy^T, rüen szerepeltek Pesten az tromos ellen. Reméljük, jövőre 1 mét látni fogjuk őket a pályán­attjn tál maka t, } szánandóbb betegséget gyógyítja, de_ «zekét aztán nekünk túlozva, > kicsinyes napi gondokkal küzdve - i -• - — -!i i próbál megfelelni hivatásának. Pécsett egynéhány „nagy vef erősen kiszmezve és nagyítva ad­ják elő. Fehérnemű, ruha, tüzelő nélkül iparkodásunk arra irányul, hogy — Mennyi beteg van jelenleg az intézetben? — Körülbelül 70—75 betegünk van, bár 135-ös létszámra rendez­kedtünk be. — Azonban legfőbb Munkáját még ilyen körülmények közö|t is siker jutalmazza, az idén bekerült betegeknek pk mintegy 75 száeáléka gyógyult meg. Módot kell találnunk arra. betegeinket ki tudjuk adni, —í ^°2y ezeknek a gondoknak leg- vagyunk. 1 Sz. E. seny", de kiemelkedő -eredm®® nem igen. A Pécs bajnokságod^ a Bőrgyár együttese szerezte a bajnoki címet és ezzel bebi^ nyitotta, hogy nem ok nél**;. tartják őt Dunántúl legjobb csapatának. VIVAS Szándékosan hagytam uto'u^í mert ebben az évben úgyazól^ semmit sem produkált. iM Beszélni sem lenne érdeme® r - és csak azért említem meg, Beszélni sem llenne érdemes í meg, nGj. hiszem azt, hogy ősze fogják ni magukat a" pécsi vívók jövőben régi nevükhöz mél1®^ szerepelnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom