Új Dunántúl, 1946. december (3. évfolyam, 273-296. szám)
1946-12-25 / 293. szám
1946 december 25. ÜJ DüNÁNTDL 7. iHewiyi Ua&zóft fél EGYETLEN CEJG NADRÁGBA • Az Anyag és Arhívatal ármegállapítása hozzáférhetetlenné tette a szegény ember „sálon de mode“-ját, a konfekciót — A konfekció? mondja: Hozzá nem értő, vagy rosszindulatú ember szabta meg az árakat Hogy keletkeztek és hová | tartanak a szövetkezetek Rövid ismertetés a sokat vitatott mozgatom lényegéről [A hatévig tartó háború és az est követő gazdasági nehézségeik leginkább a (lakosság ruhaellátást csökkentették. A háború alatt * textilhiány, a háború irtán, peng. az értéktelen pénz volt az, >nti a rendszeres anyagbeszerzést Rieggáitoka. Természatesen. mim- «g voltak olyan rétegek, ame- yeknek ezek a nehézségek nem mentettek problémát, azonban a ( E &kosság zöme, főleg a munkások > a kistíis^tvfeelak. majdnem a UDMU -----íj esen lerongyolódtak. ! ruha-szükségleteiket kielégítsék. Augusztus elsején megszületett I Ebben; minden őszintén demokra- jó pénz. Ezzel egyidejűleg az tikus embernek támogatnia kelléketek kirakatai megteltek a leg-i ne őket. Nem nélkülöző töme- lönbözőbb textíliákkal és kész j gekre.- hanem jómódú és elégc- luhaneművc!. Most végre iá dola ceignadrághoz, amit a legszegényebb réteg vásárol, nem számíthatunk olyan hasznot, mint mondjuk egy bundós kabáthoz. gozó rétegeknek Js tehetőségük nyílhatott volna arra, hogy (elhasznált, többéves ruháikat újjai pótolják. Sajnos, az áJlambáztar- UAV/uMjtua. —DJ-----------------------tá s engedélyezte kis fizetésekből Nem is számítunk. Én magam, az aránylag drága méterárut meg-1 mint a fogyasztónak közvctÜenül fizetni sem a munkások, sem a • p-ladó kereskedő, bíz engedélyezett kistisztviselők nem képesek. . Előre látható volt tehát hogy a háborút legjobban megszenvedő és a legjobban nélkülöző rétegek a készárukat fogják keresni, hogy * * 1 gejcrey u»uvm — _ _ . d etr emberekre van szükségünk. Egy rendelet a kisemberek elkeserítésére í Ezek után az (előzmények után Pezzük a Magyar Közlöny 341. teáméit, amely rendeletet. közöl f feldolgozott textiláruk legma- fiasabb áráról j. A hosszú és részletes rendelet tetyege a következő: A konfekeiós az önköltségi ár Otegállap^tásánál falégy .tényeizőt vehet figyelembe. A felhasznált Anyagok és -kellékek árát, a kol- •efctív szerződés szerinti munkabéreket. a kollektív munkabér után. 80 százalék üzemi általános költséget, és 23 százalék központi általános költséget az üzemi rezsi együttes költsége után. — Mindehhez ezután még 6, illet. Ve 8 százalékos haszon járul. Mit jelent ez magyarul és a fakorlátban'? Semmi mást, minthogy a kon- Akciós árukat, — amit pedig findig a legszegényebb réteg Vásárait, — lehetőleg megfizet- Oetetlenné tegyék. Ez nyilván- Valóan nem a munkások, nem a ^«tisztviselők, nem is a parasz f°k érdeke, — ez kizárólag azok érdeke, akik a tömegeket szeretnék minél előbb és minél erősebben a demokráciával szembeállítani. Szaknak az érdeke, akik félnek te öntudatra ébredt elnyomottak naragjátóí és ezt a haragot igyekeznek más irányba terelni. Ezek 42 urak azonban nagyon csalódik, ha aizt hiszik, bogy a dol- |S®zók a külszín után ítélnek. *temokrácia van és drága a ruha. te tény. De a munkások tudják tet, hogy a kettő között nincs és tem is lehet okozati összefüggés. Nevezzük nevén azt, aki már számos esetben próbált magasan megállapított árakkal elkeseredést szítani az új rend ellen: dr. Varga István iparügyi államtitkárt, az Anyag- és Ar- hivatal sokat emlegetett elnökét. Dr. Varga István, ismét próbált valamit tenni' a dolgozó tömegek • -allen. Kísérletének sikertelenségét legjobban az igazolja, hogy maguk a pesti nagykőn fekciósok' sem élnek a számukra biztosított keretekbe!, és jóval alacsonyabb áron számlázzák az árut a kereskedőknek, mint az engedélyezett kalkuláció szerint számlázhatnák. A kereskedőnek sem kell Varga István számfejtése Alkalmunk volt erről a kérdésről egy jóhirii pécsi konfekeiós üzlet tulajdonosával beszélni. A következőket mondotta: — Nyilvánvaló, hogy a kon- fekciós árakat szabályozó rendeletet olyan ember hozta, aki vagy tudatosan rosszindulatú, vagy egyáltalán nem ért a kérdéshez. Mi a fogyaszíóközönség számára dolgozunk, nem kérhetünk tehát cikkeinkért olvan árakaltí, amit megfizetni képtelenség. A pesti nagykonfekciós cégek sem dolgoznak a megengedett haszon sze*~1 -lit— arttTAC 4m»_ “1U1" «■ —---------------------el adó kereskedő, biz engedélyezett 27 százalék helyett csak 20—22 százalékra dolgozom. Ebben természetesen nem vagyok egyedül, mert Pécsett nagyon sok kereskedőtiársam így gondolkodik. Nem az a célunk, hogy az áru drága áron az üzletben maradjon, hanem hogy a dolgozók, a fogyasztók szükségleteit ellássa. A nyilatkozat a lé gi HE e ték es eb b, a konfekeiós kereskedő részéről hangzott el. Hozzáfűzni valónk nincs. Azaz van egy egész kicsi kérésünk: Rendeletet ezután olyan adjon ld, aki ért is hozzá ... Sz. E. A szövetkezetek szerepe mindjobban fokozódik a gazdasági életben. Nem érdektelen egy kicsit foglalkozni történik tével és előnyeivel ÉRDEMES ÚTTÖRŐK A szövetkezetek az angol textilipar egykori középpontjából, Rochdáleból indultak el hódító útjukra. 1844-ben, néhány vezető- munkás h eyzetérnek javítására elhatározta, hogy a szükségleti cikkeket közösen és így olcsón szerzik be. Nyűt bolthelyiséget béreltek és, hogy a kereskedők' haragját bi ne vívják, piaci áron árusítottak. Howarth nlevű társuk ajánlatára a felesleget a tagok között felosztották, még pedig abban az arányban, ahogy az egyes tag által vásárolt cikkek értéke az égésé szövetkezet forgalmához állt. Ez a visszatérítés gondolata, amely a szövetkezet tulajdonképpeni .lényege. Ezáltal minden tagnak érdebe, minél többet vásárolni. A szövetkezeti alapelvek azóta sem változtak: visz- szatérítés, nyílt üzlethelyiség, Sötét toltok a „Úszta demokráciák“ testén ! Országunk újjáépítéséért ideo-’ jlógiai harcot is kell vívnunk. A demokrácia ellenségei gyakran a „tiszta demokrácia“ híveinek ál- öltözetében jelentkeznek s aizt állítják, hogy azért ellenségei a mai módszernek, mert ez nem lelég demokratikus. Mindjárt meg is mondják, hogy ők milyennek ^képzelik el a demokráciát: a nyu- fgati államok, Anglia és az USA jelentik szerintük a népuralom igazi megvalósulását. Kétségtelen, hogy Amerika és Anglia állami és társadalmi berendezkedése hosonKtbataitlanu! demokratikusabb, mint a középes délkeleteurópai államoké volt, |a második világháború előtt. De jaz angolszász demokrácia“ híveiket szemben mindig rá kell1 mutatni arra, hogy a legfejlettebb társadalmat ma már nem nyugaton, hanem keleten találjuk, hogy a történél mi fejlődés útja nem a polgári demokrata Anglia, hanem a népi demokráciát megvalósító Ju-1 goszlávia és a szocialista Szov-j jetunió felé vezet. piaci áron való árusítás. A roch- dalci tanácsokat méltán nevezik „érdemes úttörőknek“, A KERESKEDELEM FÉNYKORA Az 1770—1820 közötti ipari forradalom után az ipari termelés súlypontja áthelyeződött a kézműves iparosak műhelyeiből a gyárakba. — Megszűntek a céheik, s a város lakóinak jelentékeny része a bérmunkások jogilag szabad, de gazdaságilag rabszolga sorsába kényszerült. A termleJés gyors fejlődésével együttjárt a munkamegosztás nagy 'térhódítása, s ez magával hozta a javak nagyarányú forgalmát a termelőtől a fogyasztóhoz. Természetes, hogy ezáltal kereskedeíl.'m fölényes szerephez jutott, s a termelés szervezői, a vállalkozók a gazdasági élet uraivá lettek. A kapitalizmus alapján nagy gazdaság alakult ki, amely neonban nagyon egyenlőtlenül* 1 oszlott meg. Egyre több lett a szegény, kizsákmányolt, elégedetlen ember. A verseny, amely eleinte megfe- iilélő szabályzónak látszott, féktelen küzdelemmé vált, amelyben- az erősebb Wm-étetitenül lehengerelte a gyengébbet. A nyereség utáni vágy feldöntötte a termelés rendjét. Egyre többen kísérleteztek aztzal, hogy valamiképpen szervezzék a termelést. Ennek a kísérletezésnek egyik módja a szövetkeze r. A SZÖVETKEZETEK ELŐNYEI A tőkés kereskedelem azon alapszik, hogy, a fogyasztók számára a kereskedő szerzi be a szükséges cikkeket és tőkéjének kamatából. Korunk egyik legnagyobb pro-1 Vállalkozói nyeresegébőí nemzetiség, ws megéi. Amikor ezt a működést a !b lémája, kérdés, a különböző nyelvű és színű emberek együttélésének kérdése. Köztudomású, hogy ezt a problémát a Szovjetunió a legnagyobb és legkisebb népek teljes egyenjogúságának jegyében töké.1 ;-etosem megoldotta és a száznyelvű Szovjetunióban teljesen ismeretlen a nemzetiségi torzsalkodás és a nemzetiségek elnyomása 1 Kevésbé köztudomású; hogy milyen nagy mértékben maradta! meg az angolszász demokráciában a faji elnyomás legdurvább tor mit fa Négereket még mindig szabad ölni? Amerika lakosságának 10 szának a ------- za’éka néger. Tizaonégymillió« ri nt, hanem mindig az egyes áru-1 tömegük az USA legelnyomotcikkheiz viszonyítva kalkulálnak. I (tabb, 'légüldözöttebb rétege. 'A Csak szakember tudja, hogy az I néger szegények helyzete kéfszeegyes árucikkek mennyi li asz-■ résén súlyos, szegénységükért és I bőrük színéért .egyformán meg- ” ' 1---... ;o t ..bírnak el“. Például pécsi Ma Kossuth, Lajos-út 13. Foglalkozik a baaküziet ágával Misiién Kedves isaesieieneB láván • o Telefon: 23-87. HEGEDŰS elektrotechnikus, radiólaboratoríum Pécs, Jllsóhcvi-utcc 6. rUM- U, OLSAjr ---------0---w bő rük színéért egyformán meg vetik őket. Annak ellenére, hogy a négerek számarányukon felül I vdttek részt a fasizmus elleni (harcban, a leszerelt néger katona szinte szabad vad hazájában. Az amerikai lapok beszámoltak arról, hogy ez év februárjában Freeport nevű városban Romeika Ijózscf rendőr két néger veteránt agyonlőtt és egy harmadikat meg- jsebesítettf. A három Ferguson (testvér — az áldozatok — kávét rendeltek a vasúti vendéglőben és a vendéglős kijelentette, hogy (négereket nem szolgál ki. Mikor a .katonák tiltakoztak ez ellen, Irendőrt hivatott, aki , önvédelemből“ agyonlőtte a négereket. A jvárosi rendőrfőnök kijelentette, hogy ez mindennapos eset és nem (Iát okot a vizsgálat megindítására. Egy másik városban kivégzésre ivar Benton őrnagy .akit halálra ! ítéltek, mert néger létére állítólag egy fehér nővel1 erőszakoskodott. Az ítéletet hozó esküdszék tagjai között — törvényellenesen — |egy néger sem volt, a nő sem ismerte fel Benton őrnagyban támadóját és három vallomás hangzott éli arravonatkozóan, hogy Benton a kérdéses jdőpontiban nére halálraitélték. Az ilyen eset! sem ritka és nem múlik el hét anélkül, hogy az amerikai lapok lir.cselésről ne számolnának be. Számos egyetemre nem veszik fel! » rii hí. fogyasztók szövetkezete veszi át, a kereskedő haszna a fogyasztóknál marad. A szövetkezetinél' a tőke és a tőkés nem Tehet uralkodó szerepű, bár tökére szüksége van. A tőke uralkodását úgy küszöböli ki. hogy minden tagnak csak egy szavazata van-, tekintiet nélkül arra, hogy hány üzletrész van a birtokában. Az év végén mutatkozó nyereséget aizok között oszt ják fej, akik a szövetkezetét működésükkel támogatták abban áz arányban, ahogy igénybevételük a szövetkezet egész forgalmához á'ű. (Visz- szatérítési elv.) A szövetkezeti gazdálkodásnál tehát a fogyasztóké a kereskedő ' hasizna, a munkásoké a munkaadó jövedelme, a hitelszövetkezeti számos Úgy cicimre ÍUCXH W3í.ia «vtg jvj vtuvauiv, <* V^UIVX^C^I'I a négereket, sok városban, Chiká-1 tagé a bank kamatkülöníbözeti jö- góban, Denverben, Los Angeles-S védelme. A vállalkozói nyereséget ben és máshol négerek csak bi-I kiküszöböli. zonyos .kijelölt városnegyedben, I Ezek a -magángazdasági előnyök, lakhatnak. I de miután a szövetkezet egy tökéSok tekintetben hasonló a hely- gazdasági rendszer kiaüakítázet a brit birodalomban is. Az sara törekszik, közgazdasági szem- afrikai angol gyarmatok képvise- pontból is előnyös. Mindaz a ha- lőfnek tavaly oklfeberi kongresz- teon\ arm a taS’Ilak marad, annak szusán több felszólaló kérte, hogy jövedelmet növeli, Így emelkedik szüntessék meg az angol hadsereg az általános fogyasztás. A kisgaz- néger alakulatainál a botbünte- dasagokat nagybani termelés cél- tést. A válasz elutasító volt. —? '»szetogúk, ’S>’ a termelés oíNemrégen az angol aílsóházbaníca,()1?., tökéletesebb lesz. Azok arról interpelláltak, hogy Trini- a költségek, amelyeket a verseny, dód szigetén a négereket még ma a VCV(>kor meghódítása a reklám, is botozzák, mondván, hogy te ügynöki szervezőt okolt, felsza „azok csak ezt a nyelvet értik“, “aduinak a termelés javára. A gyarmatügyi miniszter azt vá- Mindezek az előnyök arra nyuj- laszolta hogy fokozatosan majd tanak reményt, hogy a szövetke-' /» >Í~-.« i ypfól' fí\ 111 éí Á/lAn nOTTI O.lroÁ TM n W 1._ me gszüntetik ezeket a megsEé- gyenitö büntetéseket. „Nem lehet szabad az a nép, amely más népeket elnyom“. Nem, tekinthetjük követendő példának azt a demokráciát, amelyben! származásuk, nyelvük, vagy bőrük színe szerint különböző jo-1 gokat élveznek az állampolgárai! Nekünk olyan demokráciát kell építenünk, amelyben az embernek d társadalomban elfoglalt! helyét kizárólag képessége és I Benton a máshol tartózkodott. Ennek eUe- munkája határozza meg. iHvuj I» ■*JtvrS J u zetek fejlődése nem akad meg, hanem mindinkább nagyobbmérvű lesz és egy jobb és tökéletesebb gazdasági rendszer kialakítását teszi tehetővé. , ________■ 9® t '■w, &■ KÓka, nyest, pézsma, görény és vadnyulböröket legmagasabb árban veszek Tukócs szűcs, Kossuth Lajos-u 9. szám
