Új Dunántúl, 1946. december (3. évfolyam, 273-296. szám)

1946-12-25 / 293. szám

8. ÜJ DUNÁNTÚL 1946 december 25. BÁNYÁSZ A MKP jelszavának értelmében : Rendet! A Magyar Kommunista Párt a választások előtt kiadta a jel­szót: Kenyeret, jó pénzt, rendet! És a jelszó megvalósításáért meg­indult u harc a munkahelyeken, üzemekben, bányákban, hivata­lokban, mindenütt, ahol kommu­nisták dolgoztak. A kenyér és a jó pénz már valósággá vált; most küzdjülik a párt harmadik követélésének el­éréséért. -Rend nélkül a kenyér és a jó- pénz is hamar elveszti jelentőségét. Rendet és rendszert kell te­hát teremteni a mindennapi élet legapróbb megnyilvánulásában is. Rendet -a hivatalokban, ahol erősebb a bürokrácia, mint va­laha. A legkisebb (kérések el­intézése is csigalassúsággal tör­ténik. Rendet a munkabérek körül. A városban 1000-1500 forintos bányászfizetésekről beszélnek és úgy látszik, ezekhez szabják az árakat is. Valóság ezzel szem­ben az, hogy néhány kivételtől »•eltekintve, a helyzet • nem így áll. A szakmunkások például 'na­pi 8-12 forint fizetést kapnak, ami a lassan fokozódó drágaság mellett csak éhbér. Rendet az áraknál] Az egyes üzletekben ugyanazon az anya­gért más és más árat k,érnek. Mi dolgozók tudatában va­gyunk. hogy nagy általánosság­ban javult a helyzet, de- éppen e javulás következtében, nagyon kirívóvá váltak a hibák. Erélye­sebb. gyorsabb és radikálisabb tempót (kérünk a rendcsinálók. tól! Petka Miklós. Megalakult az uj bányász-kerületi vezetőség Asz man Jenő e'vlárs tervéiről beszél A Megyei Bizottság- keddi ülé­sén az első bányászá.e-rüveti ve­zetőségiét és válaszinrányt meg­erősítette megtbizatásófcen és így mindkét szerv megkezdte munká­ját. A bányatelepek pártéietéTe most is, mint mindenkor, a veze­tőség’ nagy súlyt helyez, mert a Bányászt érül etek képezik a párt­nak egyik Jogegységiesebb erejét. Szükségesnek bizonyult az átszer­vezés azért, mart a - jövőben még erőteljesebb munka induljon meg a bányatelepeken. Ebből az. a kralomból kérdést in-1 tóztünk Asznian el.vtárshoz, mi­lyen. tervei vannak' a jövőre vo­natkozóan. Kérdésünkre elmondja, hogy minden erejével azon fára­dozik, hogy a bányászlcörzet a legrövidebb időn belül felerősöd­jék és a pártélet még az eddigi­nél is erőteljesebben meginduljon. Beszélt a továbbiak s-orán a pari­napok rendszeres megtartásáról és a szemináriumok megindításá­ról. — ,,Az oktatás kérdésére a -legnagyobb súlyt fektetjük, mert az oktatás hiányát nem egyszer éreztük" — mondotta Aszman elv-társ. Említette még a szakok­tatás jelentőségét, melyet a kerü­let vezetősége minden eszközzel támogatni káván. A vezetőség a legrövidebb időn belül egy mun­katervet fog kidolgozni, hogy a munka rendszeres és ellenőriztető legyen. Megemlítette még Stir elv-társat, a -kerületi propagandis­tát,, ki eddigi munkájával > arra a feltételezésre enged következtetni, hogy új munkakörét éppen Slyan lelkiismeretesen és eredményesen •fogja elvégezni, mint az előbbit. Nyilatkozata befejező részében, annak a reményének adott kife­jezést, hogy az új vezetőség és választmány munkájának meg lesz a jövőben az eredménye. 0 Bányász ifjak a Népi Kollégiumban MKHESti’,» Bányászasszony Közeledik a 'karácsony ünnepe. Ez a/ a/ ünnep, amely a gyer­mek lelkében a legmélyebb nyo­mokat hagyja. Felnőtt korában is boldogan emlékezik vissza a (karácsony-estékre, «sohasem tud­ja elfelejteni,fia. a 'Szenteste csa- •lódást hozott számára. Természetesen minden szülő arra törekszik, hogy gyermeké­nek minél szebbé varázsolja ka­rácsony ünnepet. Mi bányász­asszonyok is szeretnénk örömet szerezni fiainknak és leányaink­nak. Éppen ezért nagyon vártuk a decemberre igéit árleszállításo­kat, -remélve, hogy kevés forin­tunkból jut majd egy-két örö- met-szerző ajándékra is. Remé­nyeink azonban nem teljesül- inek, az Ígért árcsökkenések egy­re (késnek. Szomorúan gondo­lunk a karácsonyi ünnepekre, amelyek nem hoznak gyermeke­ink számára semmi meglepetést, f ájjon gondolnak-e az árdrágí­tók és feketézők arra a sok-sok gyermekre, aki türelmetlenül várja Jézuska jöttét — és hiába várja, mert szülei nem voltak képesek ajándékot vásárolni, a lelketlen spekulánsak „működé­se“'miatt? Gondoljanak rájuk, — mert a szülők mein felejtenek és egyszer megfizetik kegyetlen „munkájukat“! I Gyiinesi Kálmánná. Az Ady Endre Népi Kollégium ' középiskolai tagozatában: a nem éppen szerencsés en elnevezett . Állami Ady Endre Népi és Tanítói Otthoniban ezidfedg 25 bányász-j gyermek talált elhelyezést, vele ■ együtt gondtalan- tanulási lehető-! séget és reméljük: a népi demok- J ráciá szellemében történő meg-! telelő nevelést. ■ j A szükséglet aoznban megköze-1 Jitőleg sincs kielégítve. A helyzet szerint j legalább 60 bányászgyermek ta­nulmányait kellene biztosítani «-lmodon, hogy Pécsett lakást, el- iésát, oktatásban nevelés-ben irá­nyítást adjunk -nekik. Az Ady Endre Népi Kollégium J vezetősége és maga a fel.vtéeli bi- * z-ottság épp ezért elhatározta, J hogy a fel nem veit diáitokra is : kiterjeszti figyelmét, problémáikat j nem hagyja elpihenni és a fele-1 désbe fuKasztaná. De hogyan? i I^egícntosabbiiiak látszik az,; hogy minden Pécsre bejáró, Pé- ] esett tanuló toányáozgyerrnek, fiú és leány egyaránt a legszorosabb [ kapcsolatba kerüljön az Ady, Endre Népi Kollégiummal. Legyen j tag még, akokr is, Íja a jelen kő-jj rüimények között az intézeti ellá­tást nincs mód megvalósítani. A Kollégium így és csakis így telí­tődik meg akkora feszítőerővel, hogy terjeszkedése, további kiépü­lése elkerülhetetlenné válik. A vezetőség is így és csakis így látja, értékelheti ki és propagál­hatja a szervezés folytatásának- indítékait, feltételeit, módiját, szükségességét. A fejlődést biztosítandó, helyes­nek tűnik fel az is, hogy a leány- tag-ozat kialakítása megkezdőd­jék. A bizottság egyelőre 3 leány­tanulót vett fel. Persze, nekik megfelelő otthont kellett keresni, hiszen a meglévő épületben akkor sem lakhatnának, ha lenne léröhely. A jövőt szolgálja az az elhatá­rozásunk is, hogy nemcsupán erkölcsi, de anyag* támogatást is adunk azoknak a rászorultaknak, akiket a legjobb törekvéseink ellenéi8 sem hívhatunk be otthonunkba helyszűke miatt. így végeredmény­ben harmincnál több bányászgy et­ilnek teljes vagy' részleges .e*' látását biztosíthatja a Kollé­gium, ho.olt a bányamunkásság me9" ajánlása ellenében csak 25 tanuló felvételét vállalta a kölcsönös megállapodásban, E ponton sok régi ' tapasztalat szerint az következnék, hogy aZ Ady Endre Népi Kollégium a na* gyobb terhek elleneben nagY°y hozzájárulást kéijen. Ez a káré* sem jpost, sem a jövőben n8® fog, bekövetkezni. A kollégium a legnagyobb hálával és köszönet*81 fogadta a bányászság eddigi niefl* ajánlását. Nem kér többet. Rajta a sor, hogy bebizonyítsa: ' a megajánlok áldozata n8® hiábavaló. A Kod égi um a népi , demokráci* szellemében osztályhű, szármáz8" sát meg nem tagadó, kitűnő i8*' készültségű új értelmiségieket D8* vek Az igaz, hogy nem nélkülöz^8' tünk. Kellenek az anyagiak, me4 ami van az nem elegendő. D8 Kollégium ibmo&t már a tagjai, 81 ifjúsági segítségével keresi m8-* azokat, akik még nem áldozta*» a népi demokrácia építőit éppú9>' mint -a népi demokrácia j8*®" vagy jövendő haszonélvezőit. Alaszka Arnbru* Nyugiséresek Együk reggel,, amikor éppen az éjjeles műszakról jöttem ha­za, két. igen öreg bácsival talál­koztam, akik talicskát tolva az -aknára (indultak forgácsot csi­nálni. hogy ezzel néhány fillér- nyi keresethez jussanak. Amikor megkérdeztem, miért Csinálják ezt, azt válaszolták, valahogyan pénzt kell keresni­ük, mert -a bányanyugbérből megélni nem tudnak. Más mun­kát pedig- a forgácsoláson kívül már nemigen tudnak,. végezni. Elszomorodottan indultam to­vább es elgondolkoztam a nyűg- béres bányászok helyzetén. Ha valaki, ők igazán megérdemlik n csendes, békés pihenést. A fia­talságukat áldozták fel értünk, sokan közülük 40-45-évig is a föld mélyében dolgozva, hozták a felszínre a fekete kincset, a szenet. Az elmúlt negyedszázadban az elöregedett bányászaiig, sorsa borzalmas volt .Kilátástalanul, a biztos nyomor elébe menve dol­goztak utolsó lehelet tikig. A de­mokrácia javított már helyzetü­kön, 'azonban még mindig nem fejlődtünk odáig, hogy részükre nyugodt, kényelmes öregséget biztosíthassunk. Tudjuk azt, hogy ezt csak a demokrácia megerősödésén keresztül érhet­jük el, ezért minden erőnkkel azon leszünk, hogy munkánk­kal a demokráciát, s azon belül megöregedett inunkástarsaink cs a magunk jövőjét szebbé, em­beribbé tegyük. Eszter. Esti tanfolyamat a báoyászasszonyoknak Jíozttuleftiáui, hogy a bíróságok — enyhén szólva — meglehetősen gyen­géden kezelt justida-mérleggel ítélkeznek az eléjük kerülő érdrác:í.ók fölött. Nem használt a -végleg elkeseredett dol­gozók tiltakozása esem, az ítélkezés a xégi enyhe mederben folyik tovább. Mindennaposak az egészen csekély összegű pénzbüntetések, a néhány napos fogházbüntetések, az ítéle­teknek három évre való felfüggesztése. Semmi sem mutat arra, hogy a bíróságok esek a legcsekélyebb mértékben is megértenék a ma parancsát. Azt a parancsot, amelyik azt követeli, hogy az ítéleteket nem csak a tokióiéképpen csűrhetö-csrvarható paragrafusok alapján, hanem az élő jog szellemében is szabad, sőt kell hozni. A magyar alkotmány történelmi alkotmány,' ami azt jelenti, hogy az alkotmány alapszabályai nincsenek egységesen írásba foglalva. A magyar alkotmányjog iszerint a törvény­nyel egyértékü a szokásjog. Az a szokásjog, amit pedig tudvalévőén a nép alakít ki, a maga egészséges, íejlett, egy­szerű, ele igazságos jogi érzékével. A magyar bíró ítéletét, történelmi alkotmányunk szerint, a törvénnyel egyenértékű szokás is befolyásolja tehát. A baj csak egy. Mégpedig az, hogy -alkotmányunk sze­rint szokásjog az a jog, ami a nép körében huzamos gyakor­latra és múltra tekinthet vissza, ami a nép jogi meggyőző­dését juttatja kifejezésre és amit egyöntetűen alkalmaznak. £s itt a kibúvó. Az évszázados népelnyomás alatt az, amit szokásjognak tekintettek, minden volt, csak nem a nép aka­rata. Mert; hogy az „ins primae noctis" nem a nép szokása volt, azt fölösleges bizonygatni. A Horthv-rezsim bírál sem a kívánatos módon vették figyelembe ezt a lehetőséget. A inai bíróságoknak azonban el kell tekinteni a „huzamos gya­korlat" követelményétől, mert a nép eddig nem gyakorolhatta jogalkotó hatalmát, csak a fasiszta uralom alól való felszaba­dulásunk óta. A múlt elnyomott népakarata most elemi erő­vel tör felszínre. Ha pedig a bíróságok azl a népakaratot nem veszik figyelembe, ám tegyék. De nem tehetik sokáig. Csak eddig, amíg a visszafojtott igazságvágy -elemi erővel ki nem tör, és a nép a gyengén dolgozó bíróságokat nem munkára, tiszta és egyszerű meggyőződése szerinti munkára serkenti, ha­nem önmaga ítél. Ezt pedig meg kell előzni. Mégpedig azzal, hogy a népakarat érvényének helyet adjanak az igazság­szolgáltatásban is. Sásdi Tibor Gyönyörű verset hallottam egyszer. Egyik sora még ma is sokszor fülembe cseng: tanulni vágyom... A tanulás, az önképzés min­den magyar dolgozónak elsőren­dű kötelessége. Kötelességünk ez nekünk asszonyoknak is, an­nál is inkább, mert a mi íelada- cmik az új generáció felneve­lése. Tehát • előre asszonyok! Férjeink hősies rohammunká­ja megindította az ország vér­keringését. Iia pedig mi, asszo­nyok, hősies munkájukhoz mél­tóak akarunk lenni, úgy kell ne­velnünk gyermekeinket, hogy egykor ők lehessenek majd a demokratikus Magyarország meg- ‘ törhetetlen gerince. Meg akar­juk és meg fogjuk mutatni, hogy mindennapi gondjaink kö­zepette is tudunk lelkesedni a tudományért. Kérjük, hogy az MNDSz keretében rendezzenek a bányászasszonyok és leányok részére tudományos előadásso­rozatot, továbbképző tanfolya­mot. Tanár elvtársaink bizonyára szívesen fognak tanítani ben­nünket. Ezzel el fogjuk érni, hogy nem intézhetnek el ben­nünket kézlegyintéssel, mint a múltban, amikor a munkás nem nyilváníthatta akaratát, mert ál­landóan a börtön réme fenye­gette. Tudásunkkal olyan erőt akarunk képviselni, amely ké­pessé tesz majd bennünket ar­ra, hogy tudományos megalapo­zottsággal s/;'d ihassunk szembe azzal a tókc-iiriflmi rendszerrel. amelyik a mi legnagyobb ell8^ ségüijk- Győzelemre pedig c .( a csendben tanuló és társ®*, tanító munkás viheti a sz°cl ljzmus zászlaját! Erzsébettclepi bányászasszoW1 S&iilők figyelmébe* Fizetés napján már délelőtt, a mindennapi forma zajtól eltérő l**??, csendül a fülembe. Letek' tek munkahelyem abla*c^j. Nem mindennapi látvány -y ml szemeim elé. Apró. 8'*° körüli gyermekek, nehéz v csillét és faszállítókoc-sit _ gatnak ide-oda ágy, hogy ® p mely pillanatban öss/ezú2^ ( jók egymást. Majd az ép belsejéből hallatszik a 1u1j, A gyermeksereg pincétől p lásig mindent felkeres, a " ^ rabbak’még az épület te tej is felmerészkednek. . Kedves szülők, tessék zelui, hogy az ilyen mennyire zavarja a inunk® „ netét. De arra is gondoljál*^ hogy gyermekük testi épS8s, veszélyeztetve van. A Ba®. ^ szón keresztül kérek mia e(, szülőt, ha lehetséges, ne &-m inekét küldje a fizetésért- . pedig kénytelen elhozni»' j-'j elküldeni, kellően oktassa előzőleg. cr» Vigyázzunk és óvjuk g. inekünk egészségét és tes*’ ({. ségét .mert az egészséges r> mek a demokrácia ékesstíp Ifj. Vadon A°*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom