Új Dunántúl, 1946. november (3. évfolyam, 249-272. szám)
1946-11-05 / 250. szám
a ÜJ DÜNÄNTOC 1946 november 5 Ä háború utáni legelterjedtebb népbetegség nyomában Jobb gyógyszerellátás, gondos rendészet, de elsősotba i < z élet- ieí.éielek javulása és rendszeres felvilágosítás fékezheti csak meg a nemibajok terjedését Az UNRA elég nagymennyiségű Minden háborúval, n szőrnyü vérv'esz,tőségeken. uz anyagi romláson, életek és sorsok pusz- tolásán 'kívül együtt jár az erkölcsök romlása is. Még- |><*dig igen nagyarányú, fék.'veszteti romlás.«. És niiiulcn ország, kii- lönö-on pedig minden vesztés ország elsőrendű feladatai jvöze tartozik, hogy az, anyagi újjáépítés mellett nagy gondot fordítson a le/.iillött kö/erkölcsiseg nívójának emelésére is. Reggelenként, nyolc-ki lene óra közölt, a bőrgyógyászati klinika nemiJx'teg osztályának várószobájába ti szomorú csoport szokott álldogálni, fegyveres rendőr őrizete alatt, litkos prostituáltak, akikéi a rendőrség fogdájából rendszeresen állítanak ide elő, kén y szerkeze lés re. Megszólítjuk az. egyiket. Har- mijic-naiiminekét évesnek gou;- tlol nám. Hány éves? — Húsz leszek — válaszolja. — Foglalkozása? — Régebben Kaposváron lak Vám, akkor főlég mosásból tartottam fenn magara. Mióta l’é- iselt vagyok, azóta több helyen dolgoztam, legutóbb egy l'ércg- írtó vállalatnál. — Mióta nein dolgozik? — Már elég régóta — feleli habozva. Most csavargásért ,és titkos kéjelgésért vagyok elítélve harminc napra. A fogdából járok ide kezelésre. — Vérbaj? — Igen — mondja alig hallhatóan. — 111 rontott ám az életemet. Ezt" már sírásba f ti ló hangon mondja, arcát kezével eltakarva. Megkeressük a kezelést vezető tanársegédet. — Mi a. feladata az intézettnek? — A Barajnyat-vátrinegviei ne- mibetcggondozó intézethez futnak be az összes járásokból a körorvosok jelentései, és a betegeket is ide küldi be. feliilvizs- gkálairu.— kapjuk a választ. — Előfordul, hogy a kényszer- kezeléssel egyszer már meggyógyított betegek többször is visz- -/akor ülnek ide? — Rendszerint ígv van. Legtöbbjüket már személy esen ismerjük. Két-bárom havonként visszatérnék a régi ismerősök. — A vizsgálatra előállítottaknak hány százaléka szokott beteg tenni? — Állagban harminc százalékot mondhatnák. Ez. a szám természetesen mindig válto/lk. A viszonyok javulására. mutat, hogy az arányszám csökkenő. Felkeressük Dt. Melczer Miklós egyetemi tanárt, a klinika igazgatóját. * — Kö/erkölcsiseg terén tapasztalt-e professzor úr javulást a háború óta?' — Nem könnyű erre a kérdésre felelni. Leginkább a rendőrségen múlik. A háború előtti idő. Íren nem fektették túlságosan nagy súlyt erre a kit tönkén na- gvon fontos kérdést". \ felszabadulás irinit azonban a rendőrség erős Kézzel látott hozzá a rendcsináláshoz, így aztán a nyilvántartott ln-fisek száma az azelőttinek körűibe- Int ötszörösére emelkedett. Az utóbbi időben azonban szánulk mái csökken, nini a rendszeres ellenőrzés „s kezelés eredménye. — Miivé]i látja professzor űr a hemibetegségok feltűnő elterjedt-ének okát? — Oka ennek egészében a háború. részleteiben pedig a lakásos higénikus viszonyok leromlása, és igen jnagy mértékben a/, infláció nyomorúsága. — Milyen ;t klinika gyógyszerei In tása ? — Éppen tegnap kaptam leiratot ti népjóléti miniszterinm- bói. melyben értesítenek bennünket, hogy salvarsan korlátlan mennyiségben áll a klinika rendelkezésére. — A «nil varsán arzeiiobenzol- v egyidet. Majdnem minden országnak van saját salvarsun- kójszílménye; nálunk kitűnően bevált magyar készítmény ti vi- tnrsan. A salvarsan minden esetben gyógyítja a syphilist? Majdnem kivétel nélkül minden esetben. Érdekes azonban, hogy kalikónál , még )9>í>- ban a snlfamid készítmények az esetek 95 százalékát meggyógyították. ma pedig csak 15-20 szá- zalékban hoznak eredményt. A PENICILLIN csodálatos gyógyszer — Mi a véleménye professzor úrnak a penicilinról? — A penicitinről egész röviden úgy fejezhetem ki a véleményemet. ha azt mondom, hogy csodálatos gyógyszer. Már a múlt század végén megkísérelték gyógyszereik előállítását élő szervezetből kivont anyagokból, de ez csak most sikerült. pontéi lint szállított, de mégsem eleget ahhoz, hogy korlátlanul használhassuk. Rendelkezést kapniuk. hogy csak halálos veszély őseién vehetjük készleteinket igénybe, így leginkább agyhártyagyulladásnál, tüdőgyulladásnál és más életveszélyes esetben.- Mennyi idő' alatt gyógyítja a penicillin a nemihetegsége- kej ? • Karikát 56-48 óra alatt. Hogy ..syphfMisjuT hogy vitáik he. azt még egészen pontosan nem állapíthattuk meg, az eddigi megfigyelések azonban arra engednek következteti^, hogy lu- etikiis esetek 40 százalékában recividák jönnek (kiújul a. Ive- •teg.ség) még óriási, kettő-kettő és félmillió egységes adagokba való kezelés után is. — Hallottuk, hogy a klinika orvosai a munkásság körében felvilágosító előadásokat tartanak. különösen a pées vidéki báiiyanmmkásság részére. Miben látja professzor úr a felvilágo sító előadások jelentőségét? — A betegségek elkerülésének legfontosabb módja a megelőzés. Ha a közönségtudomást szerez arról, hogy esetleges meggondolatlanságaival milyen veszélynek teszi ki magát, és megtanulja 'a védekezés lehetőségeit, feltétlenül csökkenni Fog a nemi- betegségek szqma. A kitelepítés előestjén Az elmúlt héten csehszlovák hivatalos heh' ről örömmel közölték, hogy az országból mindé11 németet kitelepítettek. Ezzel szemben MagY®" országon a kitelepítés ismeretlen okokból elhúzódott s már.már úgy látszott, hogy ebben a keidéiben sohasem jutunk dűlőié. Végre mag.Y<1, hivatalos helyről megérkezett az értesítés, hofl! november 2-án ismét megindulnak a kitelepítés®». Ebből az alkalomból ellátogattunk egy bárány1^ telepesfaluba, hogy megtudjuk, milyenek az pofok az újból meginduló kitelepítés előestéj®r" íme a helyzetkép: várad! Nagypall látszólagos csendes kis baranyai falu a pécsvat, vasútvonalon. De csak látszólag. Valójában évszázados gyűlő»**“ tapad a iehéríalu házakhoz. Elfojtott indulat, alig titkolt harag tesn feszültté a levegőt és elviselhetetlenné a csöndet. A faluban ^ ütközik két érdek: a sváb gazdák és a magyar telepesek, *'letv a magyarság érdeke. A fhlh' Nagypall faluba 1945 nyarán érkeztek a telepesek. — ». Igénylő Bizottság elnöke kijelölte számukra a földet, házat, sz0‘^ A sváb „honpolgárok" ököl beszór flott kézzel, ellenségesen vttl®0 tekintettel nézték a beköltözést. Nem nyújtottak segítő kezel. A rendőrség szerepe a közerkölcsiség biztosításában — 'Ä klinitálc szerepe mellett a. Jközerkölcsiség biztosításában igen nagy és fontos szerepe van a rendőrségnek. A rendőrség ntúnkájáró) dr. Aczél László rendőrszázados, az erkölcsrendészeti osztály vezetője világosít fel bennünket. — A háború, a liázastársaknak egymástól való elszakadás a, a fiatalkorúikra való lazább felügyelet mind szerepet játszott a nemibetegségek elterjedésében. A rendőrség feladata volt. hogy sűrű razziákkal megtalálja a betegeket, és kezelésre kényszerítse őket — mondja Aczél százados. —• A titkos ké.jelgés első két esetben kihágás, harmadszor már vétség és a járáshírósághoz tartozik. Én maximális bűn fotóst szoktam kiróni a köz. érdekében, mert amíg az elítélt a rendőrségi ’ fogdában van, addig rendszeres kezelésre van kényszerítve. Mihelyt azonban bűn- ifcetéisét letöltötte, tapasztalatom szerint elhanyagolja a ke/.elest és tovább fertőz. Megtörtént, hogy olyan esetben, amikor én már kétízhen harminc és hatvannapos ítéletet szabtam ki. a járásbíróság a harmadszor is- tsszaeső vádlottat három napi fogházbüntetésre ítélte. így aztán természetesen nem lehet megakadályozni a továbfertőzést. Észlelhető-e enyhülés az utóbbi időben? — Igen. különösen a fiatalkorunknál. Felszabadulás után feltűnően sok fiatalkorút kellett titkos kéjelgésért elítélni. Megtörtént. hogy egy • anya jött hozzám és kért, hogy segítsek rajta, mert sehogy sem tudja, a lányát iiszteséges életre kényszeríteni. Most már vaPszínüleg a rendezettebb viszonyoknak köszönhető, hogy fiatalkorút úgy szólván sohasem kell elítélnünk. A klinikáik és a -rendőrség te- hát jól végzi munkáját. Ez azonban nem elég. Mindenkinek a saj’át és a közérdek szempontja ból elsőrendű kötelessége, hogy egyrészt megpróbálja megóvni magát a nemi bajoktól, másrészt ha mégis megbetegszik, azonnal és minden álszemérem nélkül forduljon orvosához. Ekkor. és csak ebben -az esetben tudunk a háború lobbi szörnyű következményével együtt a nc- mibetegségek rémétől is megszabadulni. Sásdi Tibor. n.umuiici Iic.iiiv.iv U tvcill liynjltmon « /iif ezt senki sem várta tőlük. Csak arra számítottak a telepesek, " -1* a kezdet kezdetén nem kell ellenséggel szemben állmok. De a® így történt Az első mondat, amit hallottak, így hangzott: jöttek ide? Mi magyaroknak váltottuk magunkat! (Lehet, hogy csakugyan magyarnak vallották magukat. D* j vLszonl lény, hogy a padlások tele voltak a rosszemlékű Volks®' lapjaival. Nem tudjuk, miért hozatták ezt az újságot. Valószín"1*“ csak azért, hogy begyújtsanak volt; a kályhába. Hiszen ők mW* rok. Legalábbis 1945-ben.) Bizony, a kezdet nagyon nehéz volt. A jól tojó tyúkok toj-c elvették, s azt állították, hogy a titkok nem lojnak. A fákul sitt ni®!)' tel®' n«111 szedték, a diót leverték maguknak. Mindezt éjszaka, mikor a pesek fáradtan aludtak, mert „magyar" testvéreik napközben segítettek nekik. Reggel pedig tudni sem akarták, hogy a gyüfl>01 fákon előző nap még gyümölcs is voll. j A7 egyik telepesnek minden öröme a jól lejelő tehene w’( A iej szolgált fő táplálékul az első keserves hetekben. Túrót, '"'., készítetlek belőle. Zsírjuk nem volt, így vajjal kellett főzni*!* Féltették is a drága jószágot, gondosan eleitek, ápolták. Me9' ‘ ltetjük, hogy milyen nagy megdöbbenést okozott, mikor etJY r'y gélén elkéküU szájjal, élettelenül találták legtöbb kincsüket- • állatorvos azt állapította meg, hogy a tehén mérgezés köveik* V„ ben pusztult el. Hogy a méreg milyen úton került az állat s/pl zelébe, nyílt kérdés marad. ^ A telepesek nem keseredtek el. Várták a kitelepítést. Aai. hogy végre egyedül legyenek otthonukban. Hogy ne ügy éljék 0-,^ lölettől izzó szemek minden lépésüket. Hogy a gyümölcsfákat ^ szedjék le, a tojásokat ők ehessek meg. De a kitelepítés v^ia\jl(iil megállt. -A svábok úgy érezték, hogy ők kerekedtek felük j riylllabban hangoztatták, hogy „■ telepesek menjenek el. „Er 11 házunk" -4 mondogatták és megfeledkeztek atról, hegy oi szag a mi országunk, s ők mégis urak voltak itt, kegyetlen 1,1 Magyar szót csak abban a ritka esetben ejtettek ki, lia egy leien" telepes nem értette meg az ő tisztességes német beszedj®*^ A lányok esténként összeíogódzva sétáltak az úttesten és hand‘d énekeltek ékes sváb nyelven. Akár a régi szép békeidőkben, még nekik termett a magyar föld,nekik duzzadt a magyar ka nekik ringott a magyar búzatenger. ^ Ez az idő végképp elmúlott. Ismét megindulnak a kilefeP^Ljii elviszik a magyar élet hitvány vámszcdöit. Erre vár már több. egy éve minden magyar telepes. Erre vár az egész ország, a magyar falvakban magyarok srántsanak, vessenek, arassanak- ' esti csendet magyar énekszó verje fel, magyar beszéd cseniJ a fehér házak között, Magyarország a mi országunk legyen! Sz- . Árellenőrzés a hellói országos vásáron A békeállapotok lassú visszatérésével megindult az élet a/. országos vásáron is. A spekulá. dó és «az árdrágítás azonban öt Svájci órák raktáron! Órajavítáit eredeti svá|cl aikatré/eltkel jótáll» s /mellett «állatok. IIKNTZ KÁLMÁN «órás és ékszerész, Jókai-tér 2. szám. is éppen úgy működik, mipt - gazdasági élet bármelyik más területén. A hétfői vásáron is megtartotta ti rendőrség árellenőrző razziáját ^ Árdrágító visszaélés büntette miatt eljárás indult Lindcrlun Ferenc mohácsi és hét budapesti kereskedő ellen. A gazdasági rendőrség erős kézzel tesz eleget feladatának a gazdasági életnek az oda nem való elemektől való megtisztítása terén. Áthelyezések a rendőrségi*^ Véglegesen újjászervezik az államvedelt*** osztályt A 7 áf'ht'hTTrtfffir helyire ^ Mohácsról Pécsre hely®z**hft$l József, Novak Ferenc és VjnpSándor rendőrnyomozó „ („a gyokat, Bíró Gizella alh" a.r gyot, T*éesváradról Fr, okjid' István és Palágyi Krhő '„jjjy. nagyokat, a hegyháti kfPj.0í. ságtól Taray Pál alhadú Szentlőrincrol Bíró János nagyot, Ftirdős István István alhadnagyokat, St* ®s Vertényi József főhadnagy va- llecskó György hadnagyot^, lamint Kormos Károly nagyot. Mint már régebben megírtuk, a rendőrség pécsi főkapitányságánál nagy átszervezések történtek. — Ezeknek az áthelyezéseknek keretén belül a politikai osztályt, közvetlenül a belügyminisztérium alá rendelték, és elnevezését államvé- delrai osztályra változtatták. Az államvédelmi osztályon rnind- ezidcig a legnagyobb bizonytalan, ság uralkodott. Senki nem tudta, ki megy, ki marad. Most aztán végre tegnap délelőtt Pécsre érkezett a belügyminisztérium átirata, amelyben közli az osztály személyzetében történő végleges változásokat. E szerint a volt pécsi politikai osztály személyzetéből Perec József századost és Osztermaver István hadnagyot Zalaegerszegre, András Lndre alhadnagyot, Traj András alhadnagyot Kecskemétre, Novak Béla és Fábián Anna alhadnagyokat Bajára, Bohorcs Károly alhadnagyot a hegyháti kapitányságra, Keszthelyi Antal alhadnagyot pedig a siklósi kit pitényságra helyezték át. FRANCIA ÖSZTÖNPI'1^ magyar egyetem» hallgatóknak A budapesti, fmnc.ia *'<'ö'T1'1' értesítette a kuituM/mh'1" ^ií1' k ct>L tűnt, hogy 10 magyar I a’.lgató kapott a francia tízhónapos ösztöndíjat, havi összege r __ fe lelő frank. Az <iszt|,rl_. tar«" czcv forint«®^ ilisOlw kiizii! három már kint ifik Franciaországban, iegi <z•Tr A ftkOBUOAUcR UiüONUbi „LoivJay system" a ‘* 0,ft. .szshb minőségű szőkit*lt és feltett hajat is tökéletesen húltó,,1 Kés fti garanciával : HÓNAI fodrán, KoshuíIi l,aio»»^
