Új Dunántúl, 1946. november (3. évfolyam, 249-272. szám)
1946-11-19 / 262. szám
1946 november 19 OJ DUNANTÍL’ 3 MOZI' Kedd—Szerda, nov. 19—20; PARKMOZI Gáncsnéíküii bandita apó l l o Ab asszony éri Uránia DILEMMA Előadások 5, 7 árakor. PARKMOZI H f 'fflrfoii; 19—-ft I. Jejíjrlőtfleli d. <*. 10—IX Kedd—Szerda : Gúiic* nélküli bandita V»d nyugati kalandok filmje. Csütörtöktől—vasárnapig; Budapesttel egyidősen! L gujabli amerikai film iker ! Ismeretien imádó F «szereplőii Fred As au-, Rita Hayworth, Adolf Menj..« ErdaMes — Friss — a ttuális hirar.6x Előadások: hétköznap 5, /( vasárnap 3, 5, 7 órakor. Vasárnap d e. fél 11 órakor M AT IN É lel helyarakkal Első búcsú Kertvárosban „A halálivwö bombából a béke hírnökéi “ — mondja Ludvig Rudolf elvtárs, aki egymaga építette meg a haranglábat és készítette el a harangot a kert városi hívek templomának Mi csak azokra a papokra haragszunk, akik ellenünk dolgoznak. De a papokat sohasem tévesztjük össze Az Egyházzal, A Megyeri Kertvárosnak nagy ünnepe volt vasárnap, ünnepélyes szentmise és szentbeszéd keretében első búcsúját tartotta a Szent Erzsébej egyházközség kis temploma. A templom még nem készült el teljesen. Vakolatlan falak között fehér kertipadok, fonott székek, polgári lakások kiszakílott darabjai várják a hívőket. A cement- padló kopár, még nem borítja szőnyeg A laíakon a keresztét állomásain kívül más kép nincsen. De a bejárathoz közel barnás- vörös haranglábon szürkére festett kis harang csüng. Mindenkii Megírtuk, hogy a pccsi cs baamelyhez mi is tartozunk. Tudjuk, hogy az Egyház igazi szellemét képviselők ugyanúgy elítélik ezeknek a papoknak politikai kilengéseit, mint mi magunk. A vallást sem akarjuk megszüntetni, csak azt akarjuk, hogy az embereket no a vallásuk szerint ítéljék meg. Mindenki imádja Istenét, ahogy ö akarja. Mit fűzzünk ehhez hozza? Lúd vig Rudolf elvtárs példát mutatott. Valahányszor a kertvárosi templomban imára kondul a haram hirdetni fogja a kommunista munkás, dolgos lelkét. ■Sb ík Javult a helyzet az adófizetések terén Nem olvasztják be a Közjóléti Szövetkezeteket iKattfl A Pécsi ipartesiüle! 60 éves, a Pécsi Iparosok Olvasóköre 40 éves jubileuma Folyó lió 24-én, vasárnap dóidéit lö órakor tartandó dis/köz\ (esi Iparosok Olvasóköre 40 *Vts -vfordulóját. Ezen határkő- Mníl Pécs iparossága megáll, hogy cr(-jr- merítve a múltból crő- 'djcsebb akarással, felkészültség- V‘ és litunkakészséggcl szolgál-; "assa a nemzeti újjáépítés nagy ’"unkáját. A jubileumi ünnepségeket h.tin- Jdé istrntiszitcietek vezetik be a különböző felekezetek templomai- "»n. Délelőtt 9 ómkor a .Székcs- cS\*tiá?ban dr. Virág Ferenc megyés püspök úr mutatja be a *?«*tmfsét, melyre a pécsi iparos- íífsadalojn sajBt zászlaja alatt jüélcháziból zárt sorokban vonul ‘d. A díszközgyűlésen dr. Balassii 'Uk'.ós ipartestületi ügyész a 60 ^ts Ipartestületről. dr. Bruhács ■*ínos mököszörüsmester a 40 éves Jfcsi iparosok Olvasóköre mun- Káíségáró! emlékezik meg ünnepi he*zéd keretében. Ugyan ezen a DaPon este 8 órai kezdettel a , "esi Iparosok Olvasóköre összes 'ü.yiségáben jótékonycélú, tánccá; ügybekötött csialúdi estet rendez ^ iparosság. Úgy a délelőtti, mint jü esti ünnepségeken a Pécsi jartestülct tagjain kívül azok "0zzátartozóit, ismerőseié, barátit szeretettel várja és hívja a l'®"dezőbizottság. Osztrák-magyar gazdasági tárgyalások Pécsből jelenti a MTI: * ^üjda Imre kereskedelemügyi ál. 'ínititkár Bécsiben ostziak gazda- körökkei tárgyalásokat ftíly- 61 a közeljövőben meginduló ma- Hyar—osztrák gazdasági tárgyalá- lok előkészétésére. kíváncsian és meghatottan nézi. Mi is körüljárjuk, elolvassuk a beleégetett feliratot: Szent Erzsébet békelrirnöke, 1946. A szentmise végén beszélgetünk dr. Jur á n y i György lelkésszel. Kérdezzük, a templom történetét. — 1941 ben volt az alapkőletétel, s tavaly decemberben szenteltük fel. A hívők, az OTI, Virág Ferenc püspök és a székesegyházi uradalom adományai tették lehetővé az építkezést. Sajnos, most a munkát abba kellett hagynunk, mert nincs meg a lolytatáshoz az anyagi fedezet. — Hogyan tudtak a mai viszo. nyok között harangot venni? — A harang nagyon érdekes úton került hozzánk. Még a hás boiú alatt egy ellenséges Iromba cselt az állomásra, hogy megöl-, jön valakit, elpusztítsa a vasüti kocsikat, kárt okozzon. De valahogy nein robbant fel. Kiesett a síabad mezőre és ott feküdt októberig. Akkor valaki metalálta és elhozta nekünk, hogy jó lesz-e harangnak. „Persze, hogy jó lesz" — ftiórultuk örömmel és’ mindjárt akadt valaki, alti elvállalta, hogy munkaidő után, szabad idejét íeláldozva harangot készít a gyilkos fegyverből. Meg is csinálta. Sőt még a haranglábat is ő csinálta hulladék acéllemezekből. Visszamegyünk a haranghoz, amelyet érdeklődő férfiak állnak körül. Dicsérik a külsejét, a hangját, a feliratát. Nagy munka le-, heteit! — Mondja végül valaki elismeréssel. Ekkor vesszük észre az érdeklődök középpontjában a szerényen szabadkozó mestert, aki a nagy munkát elvégezte. Meglepetéssel látjuk a kabátjában a Magyar Kommunista Párt jelvényét. Dr. Jurányi bemutatja. — Ludvig Rudolf, aki nekünk ezt a szép harangot megcsinálta. Beszélgetünk Ludvig elvtárssal. — Mikor kapta meg a bomba kúpját? —• Körülbelül pgy hónapja. Bevittem a Bőrgyárba, ahol dolgozom, és munkaidő után megcsináltam. Nagy örömet szerzett nekem ez a munka. A haláltvívő bombából a béke hírnökét csináltam, hogy hangja elvigye az emberek szívébe a szeretet, az igazság, a béke hitét. tanyai Közjóléti Szövetkezetek tiltakozó határozatot juttattak el a népjóléti miniszériunrhoz az ellen a icrv ellen, hogy őket a Földműves Szövetkezeti Központba olvasszák be s ezáltal eddigi önálló és sikeres szociális tevékenységüket megbénítsák. A tiltakozó határozatokat Keserű János Bárány »tjjegye alispánja személyesen terjesztette elő a miniszterelnökségen, valamint a népjóléti minisztériumban. Alkalmunk volt ebben az ügyben beszélni Keserű János alispánnal, aki kijelentette, hogy a‘ két szövetkezet tiltakozó határozatát mindkét említett fórumnál a legnagyobb megértéssel fogadták. A népjóléti minisizté.- riumban dr. Cseh—Szombati László államtitkár felhatalmazta az alispánt annak nyilvános közlésére, hogy a két szövetkezet továbbra is az eddigi keletek között és módozatok mellett folytathatja működését a törvény- hatóságok irányítása mellett, mert a felmerült beolvasztási terv nem fog megvalósulni. Keserű János, Baranya megye alispánja most adta ki időszaki jelentését a megye közállapotairól november első feléről. A jelentés hangoztatja, hogy a megyében az utóbbi időben jelentős áremelkedések. tapasztalhatók az egész vonalon, amit azonban a napokban megindult erélyes árellenőrzés némileg enyhített. Javult a helyzet az adófizetések terén, nem észlelhető javulás azonban a köz- és vagyonbiztonság tekintetében, s különösen sok a panasz az erdei lopások szaporodása miatt. A me. zőgazdasági munkálatok folyamatosságát a lartós esőzés akadályozza, úgyhogy az őszieknek csak mintegy 75%-át sikerült eddig elvetni, a tavasziak alá történő mélyszántás pedig csak kb. 20Hóban volt elvégezhető. Nehézségek mutatkoznak már a közellátás terén is, így p!. a lisztellátásnái és különösen a burgonyaellátás körül. Műsoros táncestélyt rendez a Pécsi Rendőr Egyesület A Pécsi Rendőr Egyesület 23-án, szombaton este 8 órai kezdettel műsoros táncestélyt rendez, a Nőegyletben. Finom ételekről és ita. tokról a rendezőség már gondoskodott. A butiét egyébként a Gazdasági Osztály, az előadás paródiáját pedig az Államvédelmi Osztály szolgáltatja. Fellépnek a Kí- hágási Osztály „művésznői". mm Bárány aszentgyörgy már csak a kitelepítésben reménykedik Még mindig otthontalanok a magyar telepesek a sváb faluban, ahol a kitelepítés megakadására ismét vérszemet kaptak a volsksbundisták — A haranglábat is elvtárs csinálta? — Igen. Az volt a munka nehezebb része, mert q hulladék- anyaggal nehéz volt dolgozni. Nem is lett olyan szép, mint amilyenre terveztem. — Azt mondjak, hogy a kommunisták meg akarják szüntetni a vallást, ellenségei az Egyház- ’ nak, a papoknak. Mit szól ehhez füvátrs? — Ezt csak az ellenségei mond, itt. I Alig két-három héttel ezelőtt Haj d ü Gyula képviselő elvtárs u Nemzetgyűlésen szóvá tette o magyar telepesek szomorú helyzetét a sváb falvakban. Interpellációjában minden túlzás, nagyítás nélkül, tárgyilagosan az. ország színe elé tárta az újgazdák minden problémáját. Ezzel a kérdéssel mi is állandóan foglalkozunk. Ismertettük legutóbb a nagypalli telepesek és svaitok állandó súrlódásait, a magyarok nehéz életét. Ma hasonló állapotokról számolunk be, ezúttal Baranyaszemt- gvörgy falúban. A falú lakosságának ötven százaléka telepes. Legnagyobb részük gazdasági cseléd volt, erejüket, életkedvüket a nagybirtok állandóan iszipolyoz.ta. Nem volt otthonuk, egy konyhában 2-3 család lakott. Sóvárogva várták mindannyian azt az időt, amikor a magukét művelhetik, s munka után saját kis .portájukon békés családi körben pihenhetik ki fftradnlirraikat. A földreform ineglwizta vágyaik teljesülését, kaptak földet, házat, de a legnagyobb kincs, az ‘annyira kívánt békés, derűs, nyugalmas otthon niucs meg. S miért nincs meg? 1943. szeptemberében csodát- váró szívvel megérkeztók Bara- ny aszentgyörgy községbe. Es az a nagy meglepetés várta őket. hogy néhány hétig a sváb tulajdonos is a házban marad. A közlést nyugodtan tudomásul vették. Beköszöntött a tél. A telepesek egyetlen helységben vergődtek át, mert a volt tulajdonos a lakás jobbik részét tartotta meg. • Amíg o faluba nem érkezett a kitelepítő és mentesítő bizottság, aránylag nvngodt volt a helyzet. A svábok addig jó magyaroknak mutatták magukat. A volt volksbundistákkal még a szomszédsági viszonyt sem tartották. De amint híre érkezett tavftsz- sznl a meginduló rkifelépítésnek, újból felvirágzott a német faji öntudat, a sváb és volksbuudista a legteljesebb megértésben és barátságban élt a magyar teleppsek hátrányára. Gr«j<£Vá£ás jótállással REXZEft órásmesternél Ferencíek-utca 50/2. szám. Természetesen nem aegédkez- „tek a tavaszi munkálatok elvégzésében, csupán a magukkal vihető ékeÍB*cr követelték a telepestől. A gyümölcsöt, zöldségféléi a legnagyobb lelki nyugalommal fogyasztották, egyre-niásra lábakéit az aprőjószngnak is. De aztán megakadt a kitelepítés Nagy legények lettek a jó németek! (Trömmel újságolták egymásnak, hogy háború lesz, felcsillanó szemmel sugdostak helyzetük megfordulásáról. Egyik- másikuk mar munka után is nézett, véglegesen berendezkedve az ittmaradásra. Néhol már olyan 'tarthatatlanná vált a helyzet, hogy össge kellett költöztetni őket, urai persze, csak karhatalommal sikertilt. A telepeseknek azonban ima sincs otthonuk. Arai után a cseléd! sorból anyucira vágyódtak akkor, még ma is csak álom, mert olyas emberekkel kell egy fedé.l alatt élniük, akik halálos gyűlölettel néznek rájuk. A ba.rnnyaszentgyörgy.i telepesek sürgős segítséget, gyors intézkedést kérnek. Kérik az illetékeseket, hogy még g tél beállta előtt könnyítsenek sorsukon, mert^ mégegyszer hpui tudnak át telelői egyetlen helységben összezsúfolva! Eddig tűrtek és váltak. De ueui bírják tovább. Otthont, .bé- ké(| szerelnének. Arra kárnak feleletet• Mikor lesz a dolgozó magyar nép igazán úr a saját hazájában? A baranvaszentgyörgyi telepesek láthatják, hogy kik dolgoznak értük, kik iparkodnak helyzetükön segíteni. A Magyar Kommunista Párt, mely az éle» járt a földreform kiharcolásában, szeretné nekik a további le. hetőségeket is biztosítani. Nem véletlen, hogy éppen Hajdú Gyula képviselő elvtárs foglalkozott a Nemzetgyűlésen aiz ő gondjaikkal, az sem véletlen, hogy éppen a Magyar Kommunista Párt lapja hívja fel a nagyközönség figyelmét a tele- pcs fa Ívtak tragikus állapotára Nem véletlen, hanem egyénét következméuve annak a vágy nak. amely a magyar munkás osztályt a magyar falu mellé ál. Htja.
