Új Dunántúl, 1946. november (3. évfolyam, 249-272. szám)
1946-11-19 / 262. szám
/ IÉÉÍMI, i ■if Ü.J DUNÁNTÚL’ 1946 november 19 » I !• Ebből is meg lehet élni —— ........- .... -—■* Ke tten beszélgetnek •.. Vajion ehhez a demokratikus honvédség!? A mindennapi. élet gondjaival küzdő do'jjozó, miközben várafoterön kérésztii'sífetvz.' megí’.hetese után szalad, nem ér rá, lei.y körülnézzen a Széchenyi tétem ácsorgók között. Lehetetlen azonban hogy fel ne merüljön benne a kérdés: Ennyi ráérő ember van, akik megélnek abból, hogy a nap minden szakában, tehát munkaidőben is ott ücsörög- nak? Álljunk rnep‘, és vegyük szemiigvre őket, akik ; t .s-arki ri'kkancshoz h ison ■ ó.m lassan olyan wc' szók ott alakjai fesznek főterünknek, hogv az nélkülük el sem képzelhető. Tál á'iink közöt■t ük szépszánvniai clnatlásaikaf mulasztó j ogií szók at. Inca mindirt feket'ézésből élő két es elemeket. jövöre. Viszont munka nélkül élni nem tudok, mert tisztában vagyok vele. hogy csak dolgozó ember érdemelheti ki a társadalom megbecsülését, függetlenül attól, hogy müven a munkaköre. — Kibékült-e azzal a gondolattal, hogy többé nem katonatiszt, és társadalmi állását ezután nem a Ludoviku kinevezési okmánya hanem saját munkája fogja megszabni.'.— 1 Lt a dolgozók társadalmában via la ha pozíciót- fogok elérni, j arra sokkal büszkébb leszek’, mint ! bármély a múltban elfoglalt álI ’ásómra. j —• Mit üzen azoknak, akik még ' nem találták meg a módját a demokratikus társadalomban való e 1 he 1 y ti ék e d és ü k re ? — Örülnék, ha volt bajtársaim mindegyike minél előbb megtalálná azt a munkakört, amelyben legjobban szolgálhatja sokat szenvedeti, szerencsétlen országunk mi« löbb i t a! pr a állá sá-t. Mii mond a demokratikus honvédség egyik tisztfc? és ott látjuk hadnagytól e2re desig a nyugatról nemrégiben hizaszivárgott, vagy egyéb okból nem igazolt, igazolás alatt álló, vagy B listás katona tiszteket is. Értesülésünk szerint augusztusban kaptak utoljára fizetést. Ezzel szemben ők jól öltözötten és jól tápláltan ott ácsorognak még ma is naphosszat a Széchenyi téren jelezve, Hogy még itt vannak, sőt ■újra itt vannak. Es nemcsak itt vannak, hanem beszélgetnek is. Hétfőn délelőtt Péter Elemér ny. ezredes és Kováts Ferenc B-listázott hon- védfőtiszt viselő beszélgettek a Széchenyi téren arról, hogy milyen körülmények között történtek az elbocsátások. Ennek során Kováts volt főtisztviselő ezt a következő kijelentést tette: — „A demokratikus honvédségbe azok a tisztek mehettek visz- aza akik csaltak, loptak, vagy legalább hat évet ültek börtönben.“ A rendőrségi igazoltatás alkalmával Kpv-ács Ferenc a kijelentés megtételét Paotás János rendőr- őrmester. Nagy Lajos. Kaponya János-, Villányi Lajos Blecskó Józteef, Stengí József rendőrök előtt elismerte. A feljelentést megtették. Keni fejezhetjük be riportunkat -áriáikul hogy megkérdezzük, a demokratikus honvédség egyik tisztjét, hogy mit szól ő a volt honvédfőtisztvlselő úr megjegyzéseit uz. — Eltekintve attól, hogy kijelentése becsületében sérti a demokratikus honvédséget és ellene az eljárást meg kell indítani, az illetőt bizonyára éppen azért bocsátottak el a honvédség kötelékéből, mert nem felelt meg a követelményeknek nem tudott beleilleszkedni a demokratikus társadalom kereteibe. Az eddigi leépítések főleg politikai vonalon történtek. Leheteti az illető esetleg jó szakkat-ona, éppen ezctzl a viselkedésével bizonyította be, hogy az ő esetében teljességgel megérdemelt volt a B- listázás. A politikai vonalon történt leépítések után a honvédség , fejlődése most. már figyelembe' veszi a katonai szakvonalat is- Frázíspolítíka, vagy színházkultúra ? A ^szövetséges tllenőrzöbizoti ság engedélyével két hadosztá- . lyimknál tiszti és tiszthelyettesi továbbképzés folyik, hogy az eddig és Imegbizhutónak bizonyult tisztek ezután katonailag is jobban megállják a helyüket, mint a régi honvédség. A volt tiszteknek pedig azt üzenjük, hogy ne nehezítsék meg a honvédség kötelékében maradó bajtársaiknak az ilyen és hasonló rosszindulatú megjegyzéseikkel és rágalmaikkal az ő általuk elkövetett hibák és bűnök jóvátételét, hanem igyekezzenek mielőbb a dolgozó társadalom hasznos tagjaivá válni, amennyiben erre a hajlandóságuk megvan. iViagysrországra látogat cl és magyar orvosok- aak előadást tart a pemcíllíöről az egyik felfedezője : Christie professzor ’készítette elő és november 22-re íme így beszélgetnek ia demo kratikus társadalomtól még ma is nyugdíjat, vagy bármilyen juttatást élvező volt tisztek. Sőt hasonlóképpen, vagy még különbül azok. akik illetményt nem élveznek, de a régi katonacsalád fiához, Ruzsits zászlóshoz hasonlóan, muhkanélkiil ácsorognak hgtek óta a Széchenyi téren, ahelyett, hogy példát vennének árról a. néhány volt tisztről, akik már a tavasz óta becsületes munkával keresik a kenyerüket. Nem szándékunk nagy ügyet csinálni ebből, csupán az elten emeljük fel szavunkat, hogy egyesek a demokrácia nyújtotta szabadságot : odamagyarázzák, hogy azt a demokrácia lejáratására is fel lehet használni. Akik másként gondolkoznak ékzln-tén megbecsüljük' azokat akik felszámolva a múltat, módot kerestek arra hogy a_ dolgozó társadalom hasznos tagjává vaj a nak. Ennek dokumentálására te.kerestük Őse te László volt századost, a közmüvek pénz beszedó- jct és megkérdeztük mi indította arra hogy még az inflációs időben, amikor a B-listázás nem vo t részleteiben elintézve, munkát keresett, és elvállalta a Hullámfürdő úszómesteri állását? — Tudtam, hogy mint nyugfltos tiszt, «e» számíthatok katonai A magyar tudományos élet és az orvostársadalom nagy várakozással tekint Ohristier professzor magyarországi látogatása elé. — Ohristier professzor Eleminggel együtt dolgozott a penicillin feltalálásánál és nevét a feí-fcdcizés óta nemcsak Angliában, hanem az egész világon elismeréssel és tisztelettel emlegetik. A neves professzor budapesti Látogatását a magyarországi UNRRA misszió. érkezését. A professzor vette, hogy négy magyar var.) a tervh; egyetem- orvosi karán előadásokat tart a penicillinről. Az orvostársadalom érdeklődését fokozza atz is, hogy ez lesz az első eset, amikor: a penicillin felfedezésében közvetlenül közreműködő tanár látogat el Magyarországra, hogy a magyar orvosoknak előadásokat tarthasson. A szovjet falu villamosítása az új ötéves tervben Sok szó esik mostanában ja színházaktól is fővárosi ,én viy déki I apóik egyaránt sokat foglalkoznak a magyar színjátszás válságának kérdésével. Azt lehetne mondani, hogy szinte "már a közönség körében is „divattá" vált a színházak válságának „okairól“ beszélni. Ezek (között sok a szakértő, de sok a dil- léltáns is, és akadnak olyanok s, akik ehhez ia kérdésíkompt- 1 ex ii ínhoz mindjárt hozzákapcsolják az egész magyar kultúra ügyé) és egyszerűen megállapítják, hogy a színházai együtt az is válságba jutóit, — megfenek lett. Letagadhatatlan, hogy a magyar színházak válsága valóban bekövetkezett.. Bekövetkezett an nál az egyszerű oknál fogva, hogy a közönségnek nem kell a színház. De ha ez. így van, — akkor. tátongó, üres nézőiéi előtt nem érdemes játszani sem Nem érdemes azért, mert vég eredményben a színész is csal. ember, neki éppenúgy éleisztik séglete a kenyér, reá éppentígy nehezednek „a létfenntartás nehéz gondjai, mint bárki más földi halandóra és ha a közön ség nem támogatja a színházat nincs pénz, amiből fel lehetne tartani ezt az egész apparátust Az egyetlen valami tehát, amivel a válságot meg lehetne oldani: pénz, pénz és ismét csak a pénz. Akárhogy fanvalg'unk is te hát, akármilyen úton és forrná ban próbálunk magasabb kul tiírkcjveteLésefkeí támasztani a Magyar színházakkal szemben addig, amíg nem bocsátjuk rendelkezésükre a szükséges tőkét nem fogjuk tudni feltámasztani a magyar színmű vészetek a ma gyár színháziakat ebből a haldoklásából, Mert addig, ,amíg fázunk az anyagi támogatásnak még a .gondolatától is és csupán „erkölcsi támogatásokat" hangoztatunk. eg'ész magatartásunk nem egyéb, mint nagyképűség színes léggömbökkel való tel szetős játék, mely szemre lehet ugyan szép, el is kápráztathat egyeseket, de pillanatok alatt szétpukkan és semmivé válik. — A demokratikus kultúrvédelem és kultúrsegítség nem tetszetős frázis’okban, liánom tényleges cselekedetekben kell, hogy .meg mutatkozzék. ni, illetve száz-százluisz ember megélhetéséiről gondoskodnia Mert ma ez a helyzet. Nézzük meg egészen közelről' hogy például itt, a pécsi Ne®" zeti Színház színházigazgatá'8 hogy fest a gyakorlatban? Mindenekelőtt tehát van m»1*" egy százhúsz ember, akii®* megélhetése a. színháztól fágír Ezzel kapcsolatban az egyéb delezettségek mellett ( vatniw* azok a közterhek, amelyek Mg- get len ül attól, hogy látogatják'6 n színházat, vagy sem, ráneli6 vednek a színházra és súly»6 je‘ bériként nyomják. A napi i»6' íékterhek a következők. vig>*| mi adó, forgalmi adó, nyuí™. járulék, Oil járulék, a tag0 illetményadója, rendőri ügye'6* is tűzoltói díj, a tagok köz®01' ka válts ágra stb. naponként, "" szexen mintegy 700-7150 fí»’111'- Ezzel szemben a színház be'’6'6 le 'ilyen 'képet mutat: bóD, Adórján: Elcserélt ember ptózai darab premierjén ' :■/!ievétel 360 forint, a bar®f dik előadás összbevétele Pe !_ kereken 76 forint volt. M»6?'/ Kaland című dombién 15L cí®" ai címíí durabjáu "" lahy: Fuzinad-arán .pedig forintot vett be a színház. ; operettek terén sem sokkal P ras/kilólxli ja helyzet, ha j Sokszor több oldalról hall Az új ötéves terv tartama alatt .70.000 koíchozt fog a Szovjetunió teljesen villamosítani. A munkálatok kapcsán egyrészt sor kerül a fasisizták által lerombolt erőmüvek újjáépítésére. másrészt pedig új erőművek létesítésére. Az idei év első fé,lévében több, mint ezer vizierőművet helyeztek üzembe a Szovjetunió különböző körzeteiben. Az előirányzott tervek sízerint az áramszolgáltatás 70 százalékkal több lesz a háború előttinél. E nagyarányú emelkedésben jelentős szerep jut a vizi- erőműveknek. amelyék a teljes áramszolgáltatásnak mind magasabb és magasabb százalékát adják. A vízierőművek létesítésélamin a mozi és a távíróhálózatot j is árammal. A szovjet munkás- j sáo felismerve a reá nézve oly I tel kapcsolatban szükségessé vá t megfelelő kis teljesítőképességű különleges turbinák előállítása, valamint az olyan falviak rést/ére, Umeiyeknek a legkisebb vizierő- mű felállítása sem lenne rentabi- ts, széhnotorok gyártása is. Ezek nz erőmüvek igen jelentős szerepet játszanak. Egyrészt, miként a gyakorlat bizonyítja, elégségesek a kolhozok és szdVhm/ok gép és traktorállomásainak villa mosításu, másrészt ellátják a parasztházakat, tereket, utcákat, vaság felismerve a reá nézve o: magyjelentőségű terv fontosságát, j tevékenyen részt vesz, akár siza- | bad idejét is feláldozva, a fa*u ! Villamosításit szolgáló munkáin-i tokban. Jelentik még. A Magyar Távirati Iroda jelentve Sztálin generalisszimusz a következő táviratot intézte Nagy Ferenchez, Magyarország miniszterelnökéhez: Nagy Ferenc úrnak, Budapest. Köszönöm Miniszterelnök Ornak a nagy októberi forradalom 29. évfordulója -alkalmából kifejezett szerencsekivánalait. J. Sztálin. \ * l Londonból jelenti a MTI: A londoni rádió jelentése szerint’, Maniu Nemzeti Parasz ipart ja vasárnap különböző zavargásokat, követett el Bukarest utcáin. Behatoltak a demokrata arcvone! egyik helyiségébe, bántalmaztak az ottani tisztviselőket, de az ottani járókelőket is. A rendet, a. rendőr-^ ség állította helyre. # f ^ jak azt a kifogást, hogy a jelen 'légi magyar K/ínliázak műsora nem felel meg a doni okra (ileus idők megszabta kultúrkövetel- ményekuek. Hogy soldi a I több ..selejt“ darabot, főiként oporet Jet játszanak, mint amennyire hivatásuk kötelezi őket. Ez valóban így igaz. De tegyünk tárgyilagosak és tie gyük hozzá azt, hogy ezt az eltorzult műsorpolitikát jaVíta- níj, a .színházak színvonalát emelni csak úgy és akkor lehetséges, ha anyagi fundamentumuk meg van alapozva, Már most az a 'kérdés, hogy ki gondoskodjék erről az. anyagi megalapozottságról? Sokak részéről azonnal kész a felelet fi szinte elképzelhetetlen, hogy más választ adjanak, mint azt, hogy: ez pedig a színigazgató kötelessége. Már most mit csináljon az a színigazgató, akinek szívügye ugyan a színház, de nem rendelkezik krőzusi vágyóitokkal“, «mi szükséges lenne ahhoz, hogy n közönség érdektelensége mellett is tudjon színházai csjnál■>'olt pesti vendégizereplő, ®‘ ‘ például a 'Cigányszerelem bevetnie 77 forint, a Bonh’f,, eiiuu 244.20 pé zenés vígjátéké forint volt. i statisztika teliét he>7 »uaíh ’■TV ottimi^n helyett és azt bizű"^ • ja. hogy bármennyire szár6 ^ is a színház igazgatósága és jó: alkotni, uz anyagi arra kenys/erítik, hogy vág/ jj gye felre kulturális török'6 és «i'aeRonyodjék le szói®1' üzemmé, mert az olyan cinra'jrV még úgy-a hogy mennek, pedig ha azt akarja, bogi *ieszeivel szemben vállalt .o,#1 ezci t végein ok is nu^e\c^ ’ ;i t valtahogyan, állítsa he mns0 állítsa be vendégszerepléseikre, mert v pasztaiat-azt mutatja, hogy 11,1 ), nevű művészek mégis g.v'< ,>r(\ nak vonzóerőt a közöli®''^,. Csak így tudja átvészel»1 két *gy ....---------- ,o2; a. súlyos időket ne 100 forinton aluli össze»e. kelljen szégyenkeznie a ’»a'" vételi 'rovatban. . Mindezek a tények azt nyitják, hogy a színházzá* “ p rsolatos kérdések csak Minkkor oldhatók meg a rácia szellemének .és köve‘ iiveineík megfelelően.'lia » ^pll ltáz,ut fenntartó tőkét »'‘r" a közönségtől hajhászni denféle varázslatokkal ritiű' l.uf!°'; \ és/,kedésekkel innen o®ual könyörögni, hanem a ®‘l'j're színházak gondját az a,r^. vjl' illetékesebb fórum, az atl° Lilja magára teljes efÍS,mrp #' Hiszen átfogó, totális *l* liuikánknak egyik legfo»já hadállása: a sziinházp0'1 ftk' szinház-pblitikát pedig <t“l^ítiá' kor lehet folytatni, h» szék szociális helyzete . ' szinJiázkultura .minden tt( ^ jénelk neveltetése anuV110 jl0i;y gasszínvoiiaJú és biztosít0 ’ ioh*1 a színház mindéjikor » a matériával dolgozva, a .J v' bal nyújthatja, függeth» ___ _mj LXi rfl'0*’*’ tó i, hogy zsúfolt ház 0»*“ .akis »kikor lel1" lsem. C ‘akis akkor tel’" f)|y fel a színházzal szembe» követelésekkel, hogy ffijfcai nyújt, a közönség esZ,p,*t ik» ' lésének fejlesztése inf’ ,'s túrpedngógiai missziót^ 1 sön be. misszu» Béky )*"* tölt' át, i %