Új Dunántúl, 1946. október (3. évfolyam, 202-247. szám)
1946-10-05 / 225. szám
DUNÁNTÚL P<» Ödönt ®ßy évre megfosztotta ipar» jogosítványától a pesti nép- biróság —■ Meghosszabbították a B-ksta revízió határidejét MAGYAR KOMMUNISTA PART ü E L U U N A KI T U l I LA P 3 A 11 ÉVFOLYAM, 225. SZÁM mR m «Hör PÉCS, 1946 OKTOBER 5. SZÓMBA? Kossá István hatalmas beszéde 5munkanélküli segélyről’ a szabotáló nagytőkéről’ a családi pótlékról' a munkásközvetítésről és a reakció támadásáról a szakszervezetek ellen ■ “Napestről jelenti a MOT: l Szakszervezeti Tanács pénte- ■ta délután a Sportcsarnokban ^vezetőségi ülést tartott, ame- p fésztvettek a tanács vezetői, talmi férfiai és üzemi bizottsági *íiai. .?«.apiár Péter megnyitó sza. után Kossá István emelkedj szólásra. Mindenekelőtt rá. »«ott arra, hogy az ülés ösz- pjvását szükségessé tette. a , ^»nélküliség kérdése, továbbá Mc*aládi pótlék bevezetése, a táp- j/’tek és rokkantjáradékok felesének kérdése, a szakszer- jogállásának kérdése és JJ*1 üzemi bizottsági szabályzat Szásának problémája, mely J™sek a közeli jövőben kerül- fendezésre. ^ lobé spekulációja m toankanélkülfség problémájú, bapcsolatosan szembeszállt munkáság a stabilizáció velejárója. állítással, hogy munkanélküliség a tőkés paládé következménye. A f, ^^szervezetek álláspontja szeld* a magyar- ipar erejének psisebb része sem maradhat '®«názatlanul és ahol a tőké. J* részéről ez ellen irányuló pkedet tapasztalható, a kor- JpYzatnak azonnal be kell p^oznla és ezeket az üzerae- p azonnal államosítani kell, *8y legalább Is állami elenőr- 1alá kell őket vonni. István követelte ezután, S» V Lv^t,08oV megyék és községek Jvánál Indítsanak középitkeA ketHí,., szakszervezetek becsületes (Ltjával akarják biztosítani az Sv tartás lehetőségét minden *ä(y3r dolgozónak. A kormány- lyJ^m tűrheti sok tízezer ma- - zó és családjának a tebbek a kollektív szerződések. A munkásságnak ma egységesnek kell lennie. Nekünk szakszervezeteknek csak az a feladatunk, hogy a munkásság követeléseit állandóan szem előtt tartsuk. Ki. jelentem, hogy mi magyar szak- szervezetek nem vagyunk hajlandók a magyar munkásmozgalom egyre jobban haladó kocsijában a fék szerepét játszani. (Taps.) A táppénzek, az öregségi és rokkantsági járadékok felemelésének szükségességét hangoztatta ezután, mert nem lehet az, hogy a munkában megrokkant és előre, gedett munkások 20 forintból tengődjenek. Hangot adott a munkásság ama kívánságának, hogy a vállalatok a lehetőség szerint gondoskodjanak a téli tüzelőről és burgonyától és ennek érát részletekben vonják le a munkabérekből. Ma * hahó rve'ítés A munkaközvetítés kérdésére áttérve szembeszállt azzal, hogy protekciósok vétessenek fel az üzemekbe. A munkaközvetítésnek csak a szakszervezeteken keresztül szabad történnie, mert ha van munkanélküliség, akkor az ebből származó hátrányokat nem szabad azoknak érezniük, akik régi, kipróbált harcosai a szervezett munkásságnak, hanem azoknak, akik a nemzeti szerencsétlenség okai voltak. A reakció támadósa a szakszervezet elten ^t- A munkához minden- W*' «kl dolgozni akar, joga Vn* , a társadalom ezt nem ak “Mtositani, W|,0t olyan összegű munkonél- |y/ 8egélyt kell számukra fo- wpani, hogy abból a mini- életszükségletet fedezői , ^ csa'ádé pótlék ^ ""“'ádl pótlék kérdésére átmegállapította, hogy itt .e a családi pótlékok folytassanak. V alacsony bérek és a mun- elemi szükségletei egy- ^ Megkövetelik. «tl^?aládi pótléknak a tlsztvl- Lpz hasonlóan nem sza- Aaa, ,18 forintnál alacsonyabbV :ennie?V további során a kollek'liik,ef*ődések felülvizsgálaténak S^lÍ?e^»égéveI foglalkozó «[tv., hogy Itt az Ideje ÄI-. , h0«y i» az ,deJe a, ^^*1 javításénak. Tévesen cse- * * munkásságnak az a réfcS? munkásságnak a meglévő hibák miatt kollektiv bérrendszert _ . Minél demokratikusak ország, annál klterjedKossa István ezután a szakszervezetek körül fellángolt harc kérdéseinek tárgyalására tért át. A reakció koncentrikus támadásba ktzüc»; a rzakezgfTOJíetfk el'en — mondotta. — A mezőgazdasági érdekképviselet felállításává! kapcsolatban el akarják venni a földmunkások közvetítésének jogát a földmunások és kisbirtokosok országos szövetségétől és ét akarják játszani a .most létrehozni szándékolt félfaslszta agrárképvi. seleti szevrezetnek. Határozottan meg kell mondanom, hogy mi nem bánjuk, ha a Kisgazdapárt akár 77 agrárképviseleti szervet hoz is létre, de mi a földmunkásság és kisbirtokosság érdekképviseleti szervének, a 70 éve fennálló szakszervezetet tartjuk és azt meg is fogjuk védelmezni. Semmi körülmények között nem ismerünk el olyan szervezetet, amelynek tagsága a rosszemlékű munkaközpont, EMSzO, keresztényszocialista és egyéb szervezetek kötelező tagságát (honosította meg. Minket nem téveszthet meg az hogy most átfestették nemzet* - szinüre a sárga KALOT-lobogót. Ml álljuk a harcot ezért, de ebben a harcban nem a mi csontjaink fognak ropogni. Nagyon megnőtt a Kisgazdapártba betelepedett tőkések étvágya. Most már arról írnak, hogy szakszervezeti törvényt fognak készíteni, amelyben összefoglalják a szakszervezeten belül a demokráciát biztosító és szabályozó jogokat. Mi állunk elébe ennek a törvénynek, de fel. vetjük a kérdést: Vájjon kinek fáj az, hogy a szakszervezeteknek Magyarországon és szerte Európá. ban, sőt az egész világon nagy a befolyása? Kinek az érdekelt sérti a szak- szervezetek Joga? A tőkések érdekelt sérti. Miért akaTja hát a Kisgazdapárt mégis kalodába szorítani a szakszervezeteket? Nálunk eddig egyetlen paraszt sem tett panaszt a szakszervezetek nauy befolyása ellen, de íáj a báró Ull mannoknak, a Fellnereknek, t GyOSz uralnak, bankok és vállalatok kizsákmányoláshoz szokott uralnak. Ezeknek a sebe fáj úgv- látszlk a Kisgazdapártnak, amely most mutatla meg Igazi arcát magyar népnek. A ml jogaink nincsenek papírra Írva, azokat közel másfélmillió szervezett munkás biztosítja. Ez a munkásság több mint fél évszázados harca .alatt megtanulta, hogy a szakszervezeteknek annyi és akkora joguk van, mint amekkorát számukra a szervezett erő biztosit (éljenzés). A- fc-.ó beavatkozni pedig senkit sem engedünk. Legyen ez tabu mindenki számára. Aki ezt nem tiszteli, azt meg fogjuk tanítani a szakszerve. zetek jogainak tiszteletére. Nem leptek meg bennünket az ellenünk Indított támadások. Mean újak ezek nekünk. Hffosf már elég volt! Horthy és bandája 25 éven át hangoztatták és Hitler is meg akarta szabadítani a német munkásságot a szakszervezetek terrorjától. Nézzék meg, sikerült is neki és nézzék csak meg a német nép Az Uj Dtmánlúl nyerte a kongresszusi lapverseny I. díját A MAGYAR KOMMUNISTA PART SAJTÓOSZTÁLYÁTÓL, UJ DUNÁNTÚLNAK, PÉCS. Kedves Elvtársak! A kongresszusi verseny során kifejtett eredményes munkájukért Pártunk Központi Vezetősége Sajtóosztálya a vidéki lapjai között kialakult versenyben első díjjal tüntette ki önöket. Amikor erről az Elvtársakat értesítem, kívánom, hogy továbbra is ugyanolyan odaadással és áldozatkészséggel dolgozzanak Pártunkért, a magyar demokráciáért, a pártok közötti demokratikus együttműködésért, mint ahogy azt a kongresszusi ver. seny során tették. Szabadság! Kállai Gyula sorsát! Szakszervezeti terrorról beszélnek, nos, lehet-e ilyenről beszélni? Ha volna ilyen, akokr vájjon türnék-e például a nyomdászok, hogy a Parragiak és társaik a szakszervezetek által kiszedett újságból öltögessék ránk á nyelvüket? Egyet mondhatok: Most már aztán elég volt! Kossá István utalt ezután arra, hogy a szakszervezetek tagjai Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanítványai és a szakszervezetek ezt a szellemet plántálják át a magyar dolgozókba. Ezektől a szellemektől azonban megtanulták, hogy már a legelső támadást teljes erővel kell visszaverni, ha az ellenséget nemcsak legyőzni, hanem megsemmi- i akarjuk. Míg a magyár reakciónak legkisebb csírája ís él ebben a hazában — folytatfa —, veszély fenyegeti a demokrácia jogait. Nem élhetünk úgy, hogy állandóan veszélyben forogjanak ezek a jogok. A kormánynak mi fogjuk benyújtani a szakszervezeti törvényt. Csakhogy a mi törvényünk még több jogot ad a szak- szervezeteknek, még több befő- lyást fog biztosítani a magyar dolgozóknak saját sotsuK Intézésében. Ha a mi törvénytervezetünk vég. legesen törvényerőre emelkedik majd, arról is gondoskodunk, hogy az új üzemi bizottsági szabályzat idejében tető alá kerüljön, hogy rajta keresztül több joghoz juttassák az üzemek dolgozóit és • tészkelődő tőkés reakció mozgási szabadságát korlátok közé szorítsuk. Beszédét azzal fejezte be Kossá, hogy a harcot nem a szakszervezetek provokálták, de az az elvük, hogy ha kenyérrel dobják meg őket, mennykővel ütnek vissz*. Mihez iygo'. ad nekünk «^harcos múlt, az slát>r\us jelen és a szocialista jövő — mondotta befejezésképpen a jelenlévők hosszas é* lelkei tapsa közepette Kossá István. Lengyelországban tovább tart • SS Prágából jelenti az ÄFP: A Pnavo Lidu című szociáldemokrata lap köizlése szerint Lengyei országban tovább tart a zsidóü1- dözés. A lap megállapítja, hogy ! a lengyel-csehszlovák határnak brit kérésre történt lezárása Töménytelenné tette a lengyelor- sízági zsidóságot, mert életük megmentésére a Csehszlovákiába valő átszökést tartották egyedüli módnak. Nagy Ferenc feltűnő megállapításai a kisgazdapártról és arról, hm „a többség ellenein foglal állást, levonom a következményeket*' Budapestről jelenti a MOT: A Független Kisgazdapárt csütörtök délutáni pártértekezletén Nagy Ferenc miniszterelnök beszámolt a bel- és külpolitikai helyeiről. A párisi eseményekkel foglalkozva annak a reményének adott kifejezést, hogy a 200.000 csehszlovákiai magyar ügyének megvitatására Párisban megjelölt határidőig annyira enyhül a délkeleteurópai légkör és olyan viszonyt sikerült kialakítani Csehszlovákia és Magyarország között, amelyben lehetségessé válik a békés és barátságos megállapodás. Belpolitikai kérdésekkel foglalkozva megállapította a miniszter- elnök, hogy nincs elvi akadálya a további koalíciós munkának. Erőteljesen tanulmányozzák a koalíció szellemével ellentétes eseményeket és megteszik a szükséges intézkedéseket. Minden erővel rajta lesz, hogy a békekötés időpontjára biztosítsák a belső békességet és kiküszöböljék az együttműködést gátló körülményeket. Hangoztatta a miniszterelnök, hogy a Kisgazdapárt hibáiról és belső problémáiról is komolyan kell beszélni. Bejelentette, hogy a legközelebbi jövőben a párt minden képviselőjéhez levelet intéz és ebben súlyos dolgokat fog mondani. Egyúttal félreérthetetlenül leszögezi a maga álláspontját bizonyos kérdésekről. Ha a többség ellenem foglalna állást ebből kifolyólag — mondotta a miniszterelnök — levonom a következményeket, de remélem, hogyha egyesek nem értenének velem egyet, ők is megteszik ugyanezt. Nem tudom, mikor folytatható a parlament állandó munkája, — mondotta a továbbiakban a miniszterelnök —, nem hagyhatom azonban említés nélkül a páriámén:i levegő kérdését. Az ottani hangulat rendkívül jelentőséggel bír és a tapasztalható rosszirányú fejlődés ktéségtelenül a legutóbbi in- • erpellációs nap eseményeiben érle el tetőpontját. Unos untaién hall- jük, hogy ez a parlament munka- képtelen és ehhez a megjegyzéshez sokan nem késnek azt hozzáfűzni, hogy az érvényben lévő választójogi törvénnyel nem hajlandóik többé a választáson résztven- . Vigyázni keli, mert a parlament akaratlanul is önmaga ellen kovácsolna fegyvert magatartásával és általános kifogásokra ad okot. Kétségtelen, hogy a demokratikus kormányzás ideje alatt hatalmas fejlődés tanuli voltunk. Ennek ellenére népgyüléseken szintén szokásossá vált, hogy nem az eredményeket tárják a szónokok a hallgatók elé, hanem a hiányokat, az égető fájdalmakat emlegetik. A feszültség után remélem, hogy ryugodt kormányzás következik. Akik ma dűlőre akarnák vinni • hatalmi kérdést, azoknak azt válaszolom, hogy egy mai törés csak visszafelé vezető út lenne. A nyugodt fejlődés, a koalíció fenntartása az egész nemzet érdeke, amely nem érdemli azt meg, hogy létfontosságú érdekeinket ezek miatt a kérdések miatt kockáztassuk.
