Új Dunántúl, 1946. szeptember (3. évfolyam, 196-220. szám)

1946-09-01 / 196. szám

IHtáty fMtdáifcd cgyedUfeUkf DUNÁNTÚL „A múlt hibáinak, bűneinek őszinte és kíméletlen felho­zása nélkül nem tudjuk felépíteni a jobb magyar jövőt/* Rákosi Mátyás: A magyar jövőért A M AGYA R IJ. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM II N I S T mPART l! É L ö ü N Á N T U L I L A P .1 A­&SLSL m fillér PÉCS. 1946 SZEPTEMBER 1. VASÁRNAP Hol az Igazi bűnös ? Párisban Magyarország jövő sorsáról folynak a tárgyalások. I-egjobb politikusaink, szakembe­reink, újságíróink ülnek a tár­gyalóasztalnál, bizonyítják szóval és dokumentumokkal, mit tett Magyarország a demokrácia meg­teremtése érdekében, a demokra­tikus intézkedések egész sorában «lért eredményeinket; azonban változatlanul kitartanak amellett, hogy jóvátehetetlenül bűnösek V|>gyunk a háborúban. Az égés» magyarság szeme Pá- rison függ. Mindenki annak okát kutatja, miért éppen mi vagyunk 8 bűnösök. Mindenki a másikat okolja a súlyos békefeltételekért és közben elfeledkeznek arról, "Ogy az igazi bűnös ezalatt villá­ból Bajorországban az amerikaiak gondos 'és figyelmes őrizetében Szombaton délután a magyar és román bizottságok közösen tárgyalták meg az erdélyi határkérdést Meghallgatják a magyar küldöttséget is — Hétfőn a magyar-csehszlovák határ ügye kerül napirendre Parisból jelenti az AFP: A bókeértekezlet magyar politikai és területi bizottsága szombaton délután 4 órakor a román politikai és területi bizottsággal ülést tartott, hogy meghallgassa a két ország 'képviselőinek előterjesztését Magyarország és Románia felfogásáról a közös határ kérdésében. A magyar bizottság hétfőn délután 4 órakor a magyar-csehszlovák határkérdést vitatja meg.-Egy má­sik ülésen, amelynek időpontját később állapitják meg, a magyar bizottság folytatja a kisebbségi biz­tosítékok vitáját. ( ÍMég megváltoztatható az első döntés A Magyar Távirati Iroda diplo­máciai különtudósítója jelenti: A-— —„J—--- -------------»magyar területi és politikai bizott­“aboskávét szürcsöl hófehér ka-rság péntek délutáni ülésén a bi- •»tesal, elmerengve 25 éves pálya.®zottság visszatért a szerdai ülésnek arra a határozatára, hogy Magyar­n. Igen, az, akinek legnagyobb sze-Qországot nem hallgatják meg szó­belileg. Megállapították, hogy a múlt ülésen egyrészt félreértés történt a meghívás elutasítása körül, másrészt a román bizottság csü­rePe volt abban, hogy Magyar­ság a párisi Luxembourg palota tanácstermében ilyen súlyos bé­kefeltételeket kénytelen elfogadni, wilheimben éldegél intim családi környezetben, még régi inasa isj . - , , ...... »' ellette van, nehogy valami zök-'j tort“ki ülésén úgy döntöttek hogy L - - ■ — meghallgatják a magyar békekul­dötséget, és ezért elhatározták hogy Magyarországot a magyar bi­zottság is meghallgatja, még pe­dig a román bizottsággal együt­tes ülésen. Az elhatározás egy­hangú volt. bizottság elnöke ezután közölte, nem változtatja kenő álljon be életrendjében. Nagybányai vitéz Horthy Miklós, Magyarország 25 éven át volt kormányzója az udvarias ameri­kaiak által rendelkezésére bocsá­tott wilheimi luxusvilla kertjében sétálgat. Bizonyíték erre a Jöven­dő július 18-i számában megjelent- ...... , ... Helyszíni riport Horthyról. Sétál-!* blzottsa9 kát semmi gondja nincsen Igaz, ^bo9Y a megóvás fogadta el. Énnek a határozatnak esetleges megváltoztatására valamelyik bizottsági tag külön javaslata szükséges. A bizottság egyébként a békeszer­ződés tervezetének második és harmadik cikkelyét tárgyalta, amelyek az alapvető emberi jo­gok biztosítására vonatkoznak. A cikkely tekintetében döntés nem történt. A bizottság végül elhatá­rozta, hogy a magyar—román együttes bizottság ülését szomba­ton délután 4 órakor tartják. A 0agyar álláspontot Auer Pál pá­risi magyar követ ismerteti ezen az ülésen az erdélyi problémával kapcsolatban. Három magyar levél Parisból jelenti a Magyar Táv­irati Iroda: A magyar kékeszenződésterve­bejelentette, hogy a magyar bi­zottságtól három levél érkezett Az első kiemeli, hogj a magyar küldöttség természet­szerűleg sohasem mondott le arról a jogáról, hogy szóbeli­leg kifejtse álláspontját az I. cikkely 2. szakaszával kapcso­latban, amely a román—magyar határra vonatkozik. Kéri a magyar kül­döttség, hogy hívják meg e célból. A második levél azt kéri, hogy Magyarország megbízottját hall­gassák meg az I. cikkely 4. sza­kaszával kapcsolatban annak a csehszlovák pótindítványnak a tárgyában, amely 200.000 szlo­vákiai magyar kitelepítésére vo­natkozik. A harmadik levélben a magyar küldöttség azt kéri, hogy Magyar- ország megbízottját hallgassák meg minden olyan politikai és területi kérdés tárgyalása alkal­mával, amellyel kapcsolatban más küldöttségek pótindítványokat terjesztettek elő. A szerződéstervezet második: cikkelyének tárgyalásánál az eb nők közölte, hogy Jugoszlávia és Ausztrália részéről pótindítványt nyújtottak be. A jugoszláv pót­indítvány kéri, hogy vegyék bö a szenződésnek' ebbe a részébe azt a jogot, hogy az oktatás az illető nemzetiség nyelvén történ­jék. Ausztrália indítványa arra vonatkozik, vegyék be a magyar állam alap­vető törvényei közé azt, hogy biztosítsa minden állampolgár számára faji, nyelvi és feleke­zeti különbség nélkül az embert jogok és az alapvető szabadsá­gok teljességét. A bizottság elhatározta, hogy a második cikkely első szaka­szának vitáját későbbre halasztja. szírintha°Zb!zoSág| zettel foglalkozó területi bizottság hog^a MÄ “ 1938, évi magyar román határt ( péntek délutáni ülésén az elnök Elhangzott a magyar állásfoglalás az erdélyi határok kérdési bsn Lapzártakor jelentik: A magyar es román politikai és területi bizottságok közös ülése tegnap délután 4 órakor kezdetét vette. Az ülésen meghallgatták Auer Pál párisi magyar követnek szó­beli észrevételeit a magyar-román határ kérdésében. A magyar küldött beszédének elhangzása után a román küldöttet is meg­hallgatta a két bizottság. Tekintettel arra, hogy lapzártáig az ülésről jelentés még nem érkezett, az ülés lefolyásáról ré szletes beszámolót legközelebb* számunkban adunk. SYar béketárgyalások idején, mint ^ ország legnagyobb bűnösének, Wrái előtt volna a helye, neki azonban nem kell félnie. Az ame- f|kai hatóságok úgy sem hajlan­dók kiadni sem Jugoszláviának, **tn Magyarországnak. Nyugodtan é*«et, mint detronizált uralkodó, Jemmi bántódása nem esik. Itt- »onl hívei pedig szabadon sétál­ónak és hangosan hirdetik, hogy Horthy nem bűnös. Hirdetik róla, hogy nem bűnös, j°Sy a baj csak Szálasiékkal kéz. dódött, s közben tökéletesen igye­keznek elfeledkezni a 25 éves »'ultról. Nem jutnak eszükbe az ellen- torradalom megindulásának árulá- H amikor a francia és szerb kl- 'alypártl csapatokkal tört rá az Jószágra, hogy kezébe kerítse a »atalmat. Az uralma legelejéhez kapcso­ló borzalmak, a tiszti különit- ®ónyek, Héjjas, Prónay, Osten- nrg Gömbös Gyula és a többiek "‘megmészárlásai, amelyektől még 82 őket támogató külföldi hatnl- J’nk is elborzadtak. Siófok, Or- nvány, a Britannia pince, ame- !\?k rémségeinek megszüntetésére «alföldi vizsgálóbizottságot ren­ditek ki a nagyhatalmak talán r®z sem volt, már nem is emlék- **5= rájuk. És ki emlékezne annyi év után arra, hogy a gyászosemlékű trla- ,0ni békét, amely a vllágtörténe- em egyik legigazságtalanabb szer. Ápécsvidéké bányászok maximális teljesítménnyel köszönik a forintot Rákosi eivtársnak A pécsvidéki szénmedence, az I. bányászkörzet bányászsága a Magyar Kommunista Párt kon­gresszusi versenyének keretében termelési versenyt hirdettek, amelynek célja a napi száznyolcvan vagónos termelés volt. Bányászéivtársaink példátroutató kommunista öntudattal láttak a termelés fokozásához és mint az Oj Dunántúl arról már beszámolt, a termelést valóban napról-napra emel­ték is. / Most az I. bányászkörzet bányászai büszkén jelentik, hogy a kongresszusi versenyben előirt maximális teljesítményt elérték. A már ismertetett termelési adatok óta, augusztus 27-től a termelés fokozása így alakult: 26-án 170, 27-éu 172, 28-án 176 és 30-án 180 vágón. Az előirt maximális teljesítmény elérése alkalmából az I. szénmedence bányászai köszönetüket fejezik ki a stabilizáció megteremtőjének, Rákosi Mátyás elvtársnak a Jó forintért, amelynek életre- hívásával lehetővé tette számunkra, hogy a kongresszusi versenyben vállalt kötelezettségnek öntu­datos kommunistához méltóan eleget tehessenek. Ígérik, hogy a vállalt kötelezettségen túl is tovább fokozzák termelésüket, hogy ezzel Is közelebb hozzák minden maggyar dolgozó céljának, a demokra­tikus, népi Magyarországnak felépítését. Rákosi Mátyás elvtárs a stabilizá­ció eddigi eredményeiről Rákosi Mátyás elvtáTS tegnap este rádióbeszédet tartott, amely­ben összefoglalta a szanálás első hónapjának eredményeit és meg­jelölte azokat a feladatokat, ami, két a következő hónapokban el kell végezni. Tekintettel arra, hogy a be­széd lapzárta után hangzott el, arról Részleteket csak keddi szá­munkban közölhetünk. ződése volt, és amely ellen a ma­gyar Vörös Hadsereg annyi sike­res harcot vívott, Horthy írta alá. Egyedül a Szovjetunió tilta­kozott ellene a nyugati imperia­lista hatalmak nem törődtek az­zal, jogosult-e erre Horthy a ma­gyar nép nevében. De nem jutnak eszébe közelebbi dátumok sem. Ugyan hogyan is tarthatná eszébne az 1926-os frank hamisítást, amikor az akkori ma­gyar kormányelnök, Bethlen Ist­ván gróf segédletével hamis fran­kot nyomatott, ezzel a szélhámos­sággal igyekezvén betömni karri­erje süllyedő hajóján a réseket, nem törődve azzal, hogy ezzel a világ előtt az egész ország becsü­letét aláássa. És elfelejtette régen azt is, hogy amikor a langyos bethleni poli­tika és csendőrszuronyok már nem tudták fékezni az elnyomatás és a kizsákmányolás miatt lázongó munkás és paraszttömegeket, az ő felhívására foglalta el a minisz­terelnöki bársonyszéket előbb gróf Károlyi Gyula, akinek „erős kéz“ politikája a már nyilt ter­ror, majd Gömbös Gyula, a „ten­gely atyja" akinek fanatikus hll­lerimádata lökte tovább az orszth got a fasizálódás útján. De vannak közelebbi dátumok is bünlistáján amikről most sze­retne megfeledkezni. A jugoszláviai háború három héttel az örökbarátsági szerződés megkötése után, — az újvidéki és zsablyai vérengzés mind az ő bűneit gyarapítják. És végül a hadbalépés Hitler oldalán a Szovjetunió ellen, — egészen a meggyőződéstelen, el­késett október 15-ig döntően be­bizonyította a demokratikus ha­talmak előtt azt, hogy Horthy és a vezetése alatt álló ájult ország a demokrácia, a haladás ellensége, az egész világot fasizálni akaró hitleri Németország alázatos ki­szolgálója. Igen, itt kezdődik a bűnsorozat, amit Pánsban most a fejünkre olvasnak. És ha az amerikaiak nem is hajlandók kiadni, ha egye­lőre el is kerülte jól megérdemelt bünhődését, az egész magyarság­nak tisztában kell lennie azzal, hol van az igazi bűnös, ki a fele­lős a most tárgyalás alatt álló súlyos békefeltételekért. Rózsai Katalin. MINDERN K I községpolitikai gyllésünkre. uki városa baíjain segíteni akar, akit fejlődése és sorsa érdekel, jöjjön el hétfőn d. u. 6 órakor a város öt helyén megtartandó Hf. K. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom