Új Dunántúl, 1946. szeptember (3. évfolyam, 196-220. szám)

1946-09-01 / 196. szám

2 ÜJ DUNÁNTÚL 1946 szeptember 1. Hadifogoly hozzátartozók figyelmébe Tudomásunkra jutott, hogy azo­kat a családokat, akiknek hozzá­tartozóiról a Magyar Kommunista Párt hadifegolyirodája hírt hozott, ismeretlen egyének keresték fel Í8 a legkülönbözőbb mesékkel és hazugságokkal igyekeztek azt az Örömet és boldog várakozást meg­keseríteni, amit híradásunk jelen­tett. Természetesen ezeknek a „mindent jobban tudóknak“ mun­kája elsősorban arra terjedt ki, hogy a Magyar Kommunista Párt­ba, illetve annak hadifogolyiro­dájába vetett bizalmát aknázzák alá a legfondorlatosabb módokon. Ezúttal közöljük mindazokkal, akiket érint, hogy a lapunkban eddig megjelent — és előrelátha­tólag a közeli napokban érkező újabb listák alapján a jövőben ts megjelenő — névsorok teljesen autentikusak. Ismételten megje­gyezzük, hogy a névsorokban sze­replő hadifoglyok pillanatnyi tar­tózkodási helyéről tudomásunk nincs, és így hazaérkezésük pon­tos idejére sem tudunk felvilágo­sítást adni, mert jelentésünk ar­ról szól, hogy a felsoroltakat a Magyar Kommunista Párt hadi­fogolyirodájának közbenjárására a különböző hadifogolytáborokból útnak indították hazafelé. Re­mélhető tehát, hogy azok, akik közelebbi táborokban voltak, már a közeljövőben haza is érkeznek szeretteik közé, élő és cáfolatlan bizonyítékot szolgáltatva azok el­len a politikai aknamunkások el­len, akik aMagyar Kommunista Tárt hadifogolyirodájának önzet­len, akik a Magyar Kommunista figyelmen kívül hagyó ténykedé­séből akarnak maguknak az ag­gódó hozzátartozók könnyei árán is politikai pecsenyét sütni. Uj maximális baromSíárak Budapestről jelenti a MTI: A közellátási miniszter a hízott liba termelői árát, szemben a vi­déki piacokon kialakult 8 foiintos árral, 4.50 forintban állapította meg: Termelői árak: Hízott kacsa: 4.30, sovány kacsa 3, sovány liba 3.20, csirke, pulyka, vagy gyöngy- tygk 4, tyuk 3.40 forint kilónként. Fogyasztói árak: önellátó vidéki helységekben csirke 4.80 élősúly­ban (vágva 5.90), tyúk 4.10 (4.90), pulyka 4.80 (5.70), gyöngy tyúk 4 80 (5), sovány kacsa 3.60 (4.30), hizott kacsa 5.20 (6), sovány liba 3.80 (4.50), hízott liba 5.40 (6.20) forint kilónként. Egyes vidéki helységekben, amennyiben szükséges, a törvény­hatóság első tisztviselője kérheti az áraknak 15 százalékkal maga­sabban való megállapítását. Szabad a sertés adás-vé?efe Budapestről jelentik: A köz­ellátási miniszter új rendelete ér­telmében a 85 kilóson aluli súlyú élősertés továbbtartás céljából való adás-vétele, valamint szállí­tása, Budapest területének kivéte­lével, korlátozás alá nem esik. 70 fillérről egy forintra „száUítotia Se“ a ie$ árat a hoze'iíéfási felügyelőség Miért kell ismét egykér uralmat teremteni a tej fronton? Ä pécsi közellátási felügyelő­ség, mint nagy sikert hirdette, hogy sikerült a tej és tejtermé­kek árát leszállítani. Most néz­zük meg közelebbről, hogy is fest gyakorlatban egy ilyen ár­leszállítás, amit Lőte Pál közel­látási főfelügyelő, a malmok kö­nyörtelen ellenőrzője véghez vitt. Pénteken és az előző napokon a piacokon a tej ára 70 fillér volt. Ugyanaznap megjelent e^jy cikkünk, amiben felhívtuk az letékesek figyelmét arra, hogy miért kerül a 70 filléres tej Í.40 ft-ba az OMTK-nál és kinek az érdeke, hogy a vaj árát 26 ft-ra maximálták, amivel a dolgozók asztaláról egyszersmindenkorra száműzték a vajat. Ugylátszik még Lőte főfel­ügyelő uram is sokallotta az OMTK horribilis árait, amelyek kimerítik az árdrágítás kritériu­mát. Ezért hozott egy új rende­letet, amiben a tej árát 1 ft-ra maximálta, de kimondta, hogy tejet ezentúl csak a tejfiókcit- ban szabad árulni. Brávó. íme így szállította le a 70 filléres piaci tej árát i forintra, csak azért, hogy az agyondédelgetett és eddig ép elég jogtalan hasz­not habzsoló OMTK-t újabb egyedárúsításhoz juttassa. A közellátási felügyelőség an­tiszociális rendelete ellen a dol­gozók és a termelők érdekében yi legerélyesebben tiltakozunk és Hsnnak azonnali visszavonását követeljük. Lapolt né net va^yo tárgyak Ungliaban Londonból jelenti az AFP: A Daily Express (közli, hogy a brit haderő igen sok Németországból származó cikket foglalt le Nagy-J. biitanniában. Megállapították, hogy ezek lopás útján kerültek az őr szágba. Ezeket a dolgokat legkö­zelebb visszaadják német tulajdo­nosaiknak. Megszűnik az Elhagyott Javak kormány­biztossága Az annyi vitát látott Elhagyott Javak Kormánybiztossága — Vas elvtárs államtitkár javaslatára — rövidesen megszűnik, ügykörét részben az árvaszéki hatóságok, részben az erre a célra alakított állami szerv veszi át. A kormány- biztosság feloszlatása mintegy 600 állami állás felszámolásit teszi"le- hetövé. blm wmm. mozd ulatm ö vészét i iskolájában szeptember hóban a tanítást folytatja. Beiratás axept, 1-től naponta d, u. 5—7-ig Szlnház-tér 2 sz. Telefon: 11—69. m iiiei na Kézimunka- és fonálkereskedő­ket felhívja a Kereskedők Testü­leté, hogy adóközöségi nyilatko­zat aláírása végett a titkári irodá­ban haladéktalanul jelenjenek meg. A Magyar Kereskedelmi Alkal­mazottak Szabad Szakszervezete 3-án (hétfőn) délután 6 órakor fon­tos ügyben választmányi ülést tart. — Dohányktsárusok figyelmébe. A jövőheti fejadag a 10-es szel­vényre 20 darab cigaretta. — Ma, vasárnap délután 4—11 óráig tánccal egybekötött sfrhét- záró mulatságot rendeznek a sör­gyár vezetősége és munkásai. A mulatság sztnhelye: a sörgyái. Köz Lórii ázat Pécsnek! Kétszázezer ember közkórház nélkül A háború nü'in leromlott egészségügyi helyzet és a szociális várospolitika elsőrendűen megköveteli közkorház feállítását •'»TtO orvosok és néhány A város szociális problémáinak megoldásával összefüggő kérdések egyike a szociálhigiénia is, amely mindenkor a korhoz alkalmazko­dik. És mert a kor változik, vele együtt a körülmények és bennük a gondoskodást igénylő emberek sorsa és szükségletei is változnak. A szociális gondoskodást gyors tempóban és egészen új alapokra kell fektetni, tekintetbe véve min­den egyes dolgozónak az ember­séges és egészséges életmódhoz való méltányos igényeit, a lakás, a táplálkozás, a munka és a kere­seti viszonyok terén éppenúgy, mint ahogyan új alapokra kell fok, letni a népszanatóriumok, a kór­házak kérdését is nemcsak a férő­helyek száma, de a gyors beutalás és általában a betegek gyógyulá­sát elősegítő egyéb körülmények szempontjából is. Ennek a kérdésnek a kor köve­telményeinek megfelelő gyors meg­oldását mind nemzetpolitikai, mind pedig nemzetgazdasági szempont­ból ma annál inkább kell hanqsú; lyoznunk, mert a háborús nélkülözések és az utóbbi idők meglhetősen rossz klimatikus viszonyai igen ked­veztek a különféle népbetegsé­gek elterjedésének. Az első világháború utáni idők megmutatták már, hogy a háborús fáradalmak, a nélkülözések és a szükségszerűen rosszabb szociális viszonyok nagyon kedveztek a be­tegségek elterjedésének, a kimúlá­soknak éppenúgy, mint az újabb fertőzéseknek, ami fokozottabb mértékben áll fenn ma, az előzőnél hasonlíthatatlanul nehezebb gazda, sági viszonyok következtében. Az akkori emberbaráti szociológus zártkörű szakkérdése, hanem a demokratikus fejlődés irány­vonalába beállított Pécs városá­nak széles, messzelátó szociál­politikai programmja kell, hogy legyen a dolgozók hatalmas tö­megének megmentése érdekében. És itt áll elő a törvényható­sági közgyűlésen Hajdú elvtársunk által felvetett programra, hogy Pécs városának elódázhatatlan feladata a közkórház kérdésének megoldása. Pécsnek közkórházra van szük­sége, ezt követeli az az új közszel­lem, amely minden gondoskodását a népre, a dolgozó embermilliókra terjeszti ki, annak jövőjét igyek­szik szolgálni Tűrhetetlen állapot ugyanis, hogy egy 70—80 ezer lakosú város­nak, amelynek körzetébe tehát mintegy kétszázezer ember tar­tozik bele, még mindig azon kelljen tanakodnia, mi is legyen a közkórházzal és a jelenlegi viszonyok mellett lehet-e egyáltalán gondolni arra, hogy ezt a dolgozók szempontjá­ból oly sürgős és halaszthatatla­nul fontos kérdést meg kell oldani, vagy eltehető arra az időre, ami­kor az ország s ezzel együtt a vá­ros is jobb gazdasági viszonyok között lesz. Vitán felül áll, hogy AZ EGYETEMI KLINIKÁK, STATISZTIKAI ADATOK tanulsága szerint csökkent a szer­vezet ellenállóképessége, sülyedő tendenciát matatott a születések .irányszáma » ezzel együtt termé­szetesen kevesebb lett a magyar munkás kéz. A várható szociális vonatkozású ártalmak megelőzésé­re tehát jól fel kell készülnünk és városonként, falvanként meg kell szerveznünk a betegségek meg­MA d. e. SÖRZENE a Fekete Gyémántban Egy pohár sör csak 1*— írt. akadályozását szolgáló intézmé­nyek és szervek alapos munkater­vét. Nem szabad megtörténnie, ami a múltban megtörtént, hogy szervezetlenség, cselekvő segí­teni akarás és közömbösség, el- emyedtség következtében a sjo- ciális nyomor enyhítésére, sok­kal kevesebbet tegyünk, mint amennyit ezek között az igen nehéz és szomorú viszonyok kö­zött is tehetnénk. A szociális bajokon való segítés lehetősége csak részben pénzkér­dés, nagyon sok függ azonban a szervezettségtől és a segíteni aka­rástól is, Ha tehát nean akarjuk azt, hogy újból megismétlődjék a múlt háború utáni idők katasztrófája, amikor a népbtegségek következ­tében ijesztő mértékben felugrott a halálozási indexszám, el kell kö­vetnünk mindent, hogy az egész országban, de helyi viszonylatban itt, nálunk Pécsett és Pécs kör­nyékén is dolgozóinkat szociális és gazdasági szempontból a ma­gasabb kultúra és jobb közigazga­tás segítségével olyan erkölcsi és anyagi színvonalra emeljük, amely képessé teszi arra, hogy egészségé­nek szolgálata érdekében egész életmódját és munkamódszerét át­állítsa: higy eltűnjenek az egész­ségét károsan befolyásoló ténye­zők és meg tudja teremteni magá­rak a megfelelő körülményeket, amelyek nélkül hiábavaló a szo- A betegségek kérdésének meg­oldása, ciális ártalmak elleni minden küz­delmünk. látogassa meg az a hozzátartozó betegét, akinek a mindennapi meg­élhetés is probléma, honnan és m1' bői teremtsen elő magának pénzt, hogy a vonatköltségeket ff dezni tudja. Mindezek a problé­mák nem adódnának akkor, HA PÉCSNEK KÖZKÓRHÁZI LENNE. A közkórházak a népjóléti minist tórium hatáskörébe tartoznak. Meg kell tehát könnyitenünk ** egyetemi klinikák helyzetét af zal, hogy a közkórházi beutal«' sokra fordított összeg terhe a'® felszabaduljon és intenzív, Wj moly tudományos kutatásokat végezhessen, ami az egeytem jövőbeni tervei' nek és céljainak is megvalósítási* váró programmja. A pécsi közkórház megvalósító' sának kérdése elsőrendű feladat tehát a várqs szociálpolitikai tevé­kenységének A GYÓGYULÁS ELŐFELTÉTELEI­NEK megteremtése ma már nem csupán ryos előhaiadást kell szolgálniok, nyos előhaiadást kell szolgálniuk, nem alkalmasak, de még ha alkal­masak is, befogadóképességüknél fogva ke­vésnek bizonyulnak arra, hogy-! egy nagy ipari centrum beteg- ‘ ellátását biztosítani tudják Nem alkalmasak a közkórházi funk­ciók elvégzésére az egyetemi kli­nikák és az egyetem hatáskörébe tartozó intézmények azért sem, mert a kultusztárca amúgyis igen szűkreszabott költségvetése kevés ezeknek az igényeknek a kielégi- téflére s vagy az egyik, a tudományos kutatás, vagy a másik, a hat­itatós egészségvédelem, a népbe­tegségeik elleni küzdelem szen­vedi meg. Szomorú tény, hogy például a gümőkóros, a tüdőmegbetegedések száma erősen felemelekedett. Két­ségtelen az is, hogy az ilyen és hasonló népbetegségek kórházi ke­zelést- igényelnek. A betegek be­utalása tekintetében itt Baranyában mindössze két kór­ház, a siklósi és a mohácsi köz­kórház jöhetnek számításba, mint olyan kórházak tehát, ahová az OTI és egyéb biztosító intéze­tek beküldhetik a maguk betegét. Nemcsak a saját körzetükből, ha­nem a pécsi körzetből is, miután Fécsnek nincsen közkórháza. Elő­áll azonban az a helyzet, hogy a magas útiköltségek nemcsak a be­teg számlaköltségét növelik igen jelentékeny mértékben, amely a biztosító intézetek eltartási kapa­citását is igen erősen befolyásolja, de nagyrészt lehetetlenné teszi an- rak a gyógyítási módnak a meg­teremtését is. amely a betegnek saját környezetével való többszöri érintkezésben rejlik. Mert hogyan NEM VÁRHATUNK, mert maguk a kézenfekvő ténye* sürgetik a megoldást. Nem vári®' tünk arra, amíg lesz annyi a városnak, vagy akár az álla®' nak, hogy egy újonnan felszere1' kórházat bocsáthat a köz rendeld' zésére, mikor olyan adottságok, felhasználó' sára váró lehetőségek kinálk®1' nak amelyeknek elmulasztás* bűn lenne a dolgozó társadat®®; ezzel együtt az egész nenrz* ellen. Az új szellem megköveteli a C(V?? cselekvést, a radikális intézke® ^ sek megtételét a nép, a jövő ér®* kében. Szabadítsuk meg az eüm, temet felesleges terheitől, minden erejével a tudományi ^ kutatás szolgálatába állhasson létesítsünk a már meglévő a®® ságok segítségével közkórház«1 hogy iiní minél több embert menthess« meg az eljövendő Magyaron®“’ szebb és egészségesebb ®‘e számára. ír­A város központjában lév®^ galmas Kórház az átmeneti - „ alatt rendkívül alkalmas lennfá, közkórház feladatainak elv éré. Ne késlekedjünk, ne huZ® } ni' halogassuk ennek a kérdésnek, megoldását, hiszen az emberiess®’ a szociális igazságtevés jegyeü,^. születnek meg kormányintézk® > seink és városunk szociálpoü^. feladataival összefüggő intézne seink. Nincs épület, nincsen : t szerelés? Ne akarjunk min®,, egyszerre és a legszélesebb >r“ ban megvalósítani. Csináljunk most úgy és amennyit a lehetőségek n/\<1n„u ' „ ____1 XQ* gednek é s a problémák számunkra szf szerűen előírnak. sP Ha majd szélesebb keretek k° 3j. mozoghatunk, még mindig l.eS^oI>' kalmunk a nagyobb vonalú eW dolások megvalósítására. Pécsnek közkórházra van. e', sége és a kínálkozó lehető«®^, adva vannak, csak fel kell M: nAInunk és tovább kell épiten Tehát: tegyük lehetővé az itnicu: legyuK íeneiove az masok Kórházának közkórn történő átszervezését. , jf­Béky Já113 A munkanélküliség megoldása, a közeltaías . javítása, a város fejlesztése tárgyában ismerte a Magyar Kommunista Párt követeléseit Községpolitikai Gyűléseink^ 1946 szeptember 2-ón, hétfőn d. u. 6 órakor a következő ^ Szigeti Külváros, a Makár-utcai Kveskedelmi iskola‘pTzo«**' ben. Előadók: Sziics József, dr. Hajduné, dr. Sza Erzsébet- és Bánya-telep, a Szakszervezeti Székházban. £ ° Horváth lános, Vajda Gyuláné, dr Boross Be a. v0dÓ" Gyárváros, Meszes. Ujbegy, Jankovics-telcp, a gyái városi ban. Előadók: dr. famás György, Abclovszky A® Lissák Kálmán. £16»^ Belváros, Munkás Kulturhéz (volt Nemzeti Kaszinó), dr. Hajdú Gyula, dr. Béky Juha, Csanády György, 0Í- Raíh-teicp Siklósi rész. Vasutas párthoz (Szabaiság-ut J adók: dr Boross István Koller Jánosáé, dr. Kocsis -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom