Új Dunántúl, 1946. július (3. évfolyam, 145-170. szám)

1946-07-18 / 159. szám

MOZI-----|]Elkészült q küliigir­I7 —— 1 minisztérium B-listája: C iH«rt<k-pént*k, jéihu 1M». apollo Vadnyugat bosszúja (A négy álarcos) % PARKHOZ! Iá érm foMliolmoki Asszonyoka oörtSnbon (A múlt árnyai kísértenek) Vivianne Romance, Renée Saint-Cyr a n A M l * Gárdonyi Géza szinj&téka: A BOR Jávor Pál, Kéri Panni, Rózsahegyi Pataki Ferenc. Etoadáack Apollo, Uránia hétköznap ér 8 Parkmozi hétköznap 7, 9 8«vkmosibon kedvező Időben be esti elŐodás a kertben. Magyar Asszonyok, magyar Lányok! .A háború szelleme itt kisért közöttünk, nap-nap mellett. Nem­csak elvesztett szeretteink emlé­kében, távoli fogságban siny- tódő hadifoglyaink képében, de a mindennapi életünk küzdel­meinek formájában is. A gaz­dasági válság, mely mindnyá­junkat fojtogat, épúgy szükség- szerű része a háborúnak, mint a fegyver és a muníció. Meg akarunk szabadulni et­től a nyomasztó kísértettől, ki akarunk lábolni ebből a nyo­morúságból, de úgy, hogy töb­bet vissza ne csúszhassunk. Ne legyen többé háború! — Békét akarunk! Nekünk asszonyoknak kell szószólója lenni a békeakarás­nak, mely véget vet a szörnyű háborúnak és az ezt követő el- nyomorodásnak. Meg akarjuk teremteni azt a békés légkört, mely szabad fejlődést biztosit a népeknek, nyugodt életet az egyes embereknek. Közeledik az első világháború kitörésének 32-ik évfordulója. Folynak a béketárgyalások és a magyar béke kérdése hania- rosan napirendre kerül. Nem nézhetjük ölhetett ke­ikkel a dolgok menetét! Emeljük fel szavunkat a béke érdekében! A béke mindenkl- nek az ügye, férfié, asszonyé aránt. de ti asszonyok vagy­tok az élet hordozói, kell. hogy e,»nek őrei is legyetek. Gyertek el folyó hó 21-én, délután 5 órakor a vármegye- oáza nagytermében rendezett Da8y nőgyülésre. Legyenek a ®sf!yar nők azok, akik kifejt­ére juttatják az ország béke- v*8yát. Mi leszünk az emberi- szószólói és szavunkat el- Juttatjuk oda, ahol a békét tár­hatják. Felszólalunk, hogy ad. Janak nekünk is olyan békét, ®'yan .életlehetőséget, mely bé­kés boldog fejlődést biztosiít Regény, megviselt hazánknak. GYERTEK MINÉL NAGYOBB SZAMBÁN AZ ASSZONYOK BÉKEGYÜLÉSÉRE F. HÓ 21- ®N. D. U. 5 ÓRAKOR A VÁR­MEGYEHÁZÁN. MAGYAR NŐK DEMOKRATIKUS SZÖVETSÉGE, PÉCS. 4por, Nickt, Jungerth, Bakách-Bessenyey, Vömte Bobrik, ulteiv-Reviczky, Krístóily, Maroay Ferenc az elbocsátottak nözöit Az út nemzeti katasztrófánk­hoz, a negyedszázados Horthy- fasizmus végzetes, bűnös .ten­gely" külpolitikáján keresztül ve­zetett. E diplomácia volt az, amely a náci rablóhadjárat oldalára állí­totta Magyarországot s a külügy­miniszter Bárdossytól az idióta nyilas Kemény grófig magyar ka­tonák tízezreinek feláldozásával alázatosam kiszolgálta Hitlerék rablóbadjáratát. Első feladatai kö­zött a magyar demokrácia a gaz­ságnak és a tébolynak ezt a „kül­politikáját" számolta fel, de csak most, a közigazgatás gyökeres megtisztítása során jutott el odáig, hogy leszámoljan ennek a diplo­máciának képviselőivel. A demo­kratikus közvélemény elégtétellel veszi tudomásul, hogy a külügyi tárca keretében a tisztogató bi­zottság munkáját nagyjában és egészében elvégezte. A külügyi szolgálatból elbocsá­tották a következő rendkívüli kö­veteket és meghatalmazott mi­nisztereket: Apor Gábor, Nlck! Alfréd, Vörnle János, Kuh! La­jos, Amóü-Jungerth Mihály, Bakács-Bessenyey György, Wo- diner Andor, Hertelendi Tibor. Kristóífy József, Bobrik Arnó, Ambró Ferenc, Szabó György, Végh Miklós, Marossy Ferenc, Ullein-Reviczky Antal, B-listára tették Hertelendy Andor, Hoff­mann Sándor, Szabó László, Ven­der Venne Arnold, Gombó Ist­ván, Miske-Gestenberger Jenő, rendkívüli követeket. Ä B-listéta került főkonzulok névsora: Re­viczky István, Abele Egon, Bin- der-Kortba Károly, Bolla Gyula, Alexy Lajos. A követség} taná­csosok közül B-listára kerül töb­bek között Rényel Viktor, Rolh- kugel István, Vladár Ervin, Bog­dán Iván, Csopay Dénes. A külügyminisztérium vezető állású elbocsátott tisztviselői kö­zött találjuk Görgey Ferenc mi­niszteri osztályfőnököt, Bothmer Károly, Pogrányi-Nagy Félix mi­niszteri tanácsosokat, Kriváchy Ödön miniszteri osztálytanácsost, Pallavicini Hubert, Erődi-Har- rach Vilmos, Kállay Kristóf és Jekelfalussy-Wohlhoffer Károly miniszteri titkárokat. A külügy státuszán szereplő 803 közalkalmazottból 285 sze­mélyt B-listáztak. Hat ismert nevű diplomata súlyos ügyében a döntést elhalasztották. A Szakszervezeti Tanács bi­zottsági képviselője ezekben az esetekben is ragaszkodik az el­bocsátásokhoz. A B-listára ke­rültek közül százhatv-anan nem tértek vissza Magyarországra,, a fent felsorolt diplomaták közü1 is jónéhányan. Ezek az ura' ! napjainkban egykori állomásbe lyeiken a rájuk bizott elsikkasz­tott állami értékekből tartják fenn „fekete diplomáciájukat”, amely féktelen uszítással, a ma­gyar demokrácia gyűlölködő rá­galmazásával szolgálja a külföl­dön a hazai reakciót. A magyar demokrácia most végre törvé­nyes eszközeivel elvágta az utolsó szálat, amelv a hazaáruló­kat a magyar diplomácia felleg­várához, a külügyminisztérium­hoz fűzte. Moszkva. Washington. London, Páris és Stockholm után a ma­gyar békékötést kővetöleg sorra megalakulnak új külképviselete, ink, amelvek új emberekkel, ú- külpolitikát kénviselnek: a ma­gyar nép külpolitikáját — a béké* és a barátságot a világ szabadsán- szerető nemzetei iránt. A foríofbérek és az új kollektív szerződések kérdései a magánalkalmazoftak szak- szervezetinek iiszíúiító közgyűlése élőit Hatalmas érdeklődés mellett tartottál* me a fcözgyá ést tiftavviLAa Moszkvából jelentik: Mint a l|j(0s*kval rádió Jelenti, Kárpét- j) Irhában gazdag szénlelőhelyre s-w; antak. A kitermelés teljes 0Vfil megindult. ***«hthytoflbOi jelenti a Reuter. Icplr»tn el°ftk kijelentette, hogy s?j.T»nb még két vagy három év «kséges -ahhoz, hogy az ínséget rta/lVeóő országok talpraálíhassa- th„' Mi segíteni fogjuk őket — Csat °ttá — mindennel, amivel lúdjuk: gépekkel, szerszi- és élelerrtiszerrel. (n^^^Holmból jelenti az MTI: A >ÖdZ*r sv*d kereskedelmi **er- Cw,uí szombaton parafálták. — W ,“an magyar-norvég ketes- tárgyalások kezdődtek. A Magánalkalmazottak Szabad Szakszervezetének pécsi csoportja július 14-én délelőtt tartotta meg tisztújító közgyűlését amely al­kalomból a Kultúrhdz nagyterme zsúfolásig megtelt. A magánalkaí- m&zottak másfélezres taglétszámá­nak városunk legnépesebb és leg­aktívabb szakszervezetét alkotják. Tagjai ott tartják kezüket Pécs ipari, kereskedelmi és kultúráiig életének ütőerén. Minden meg­mozdulásoknál, állásfoglalásoknál és kezdeményezéseknél erősen sokszor elütően befolyásolják a gazdasági életben felmerülő pro­blémák megalkotását. Irányító szerepüket mint jobban és céltudatosabban használják ki a dolgozók öSsizességének, érdeké­ben. A tisztújítás során a közgyűlés ismét Schuber Rezsőt választotta meg a szervezet elnökévé, aki hosszantartó és lelkes ünneplés közepette foglalta el az elnöki széket. Titkár: Koharics Károly. Az elnök rövid bestédben felhívta a szervezet minden egyes tagját, hogy a mai súlyos időkben egy séges, harcos fegyelemmel végezze el a rája bízott munkát, mert annak megfelelő eredménye sors­döntő kihatással lesz az elkövet­kezendő évekre. A gyűlésen a budapesti központ két kiküldöttje Molnár és Kabók főtitkárok ismertették az aktuális problémákat, így elsősorban a forint béreket, az új kollektív szerződés tervezetét, amely 1Ö fi­zetési kategóriába sorolja a ma­gánalkalmazottakat. Kifogásolták a női munkaerők hátié rboszorítását a kategórizálás terén. A nők kö­zött igen sok olyan munkaerő van, aki irányitó, sőt vezetői posztra alkalmas. Léhetővé kell tenni, hogy a nők képességeiknek megfelelő helyet foglalhassanak el a gaz dasági életben. Molnár titkár rámutatott nttv, is, hogy a terményeknek és az élelmiszereknek a városi piacra való beszállítása a szállítások srzer- vezetlenége miatt több mint elég­telen. Lehetetlenség az, hogy anti­kat kapunk a világ minden részé, bői gyermekeink, betegeink és ei- hagyottain-k részére, akkor a fa­lun a fákon rothad a gyümölcs, elfonnyad a termény cs a tejet a malacok elé öntik. A tagok felszólalása nyomán az elnök és a központi kiküldöt­tek számos aktuális kérdésre adott tájékoztatást és útmutatást. A felszólalások közül kiemelkedett Kövécs József értékes és a pro­blémák gyökerére tapintó felszó­lalása. 4 spanyol szabadsági arc pécsi hőse j-mííU* l9'*? lesz tizedik évfordulója annak, hogy a fasiszta diktátorok utasítására Franco tábornok megtámadta csapa­taival a spanyol köztársasá ot. Ezen támadással megindult a spanyol nép szabadság harca, melynek során a régi rend­szerből visszamaradt vezető kato’nai és polgári reakció Hitler és Mussolini támogatásával a népi köztársaság létére tört. A „nyugati demokráciák“ a be nem avatkozás álcájába bur­kolva cserben hagyták a spanyol népet, melynek segítségé­re siettek azonban a világ minden részéből a harcolni kész, elszánt, szabadságszerető elv társak. Ezek közé tartozott Tan Imre is. 18 éves korában a magyar forradalmi megmozdulás idején a pécsi ifjúmunkásoknak volt egyik vezetője, majd Bécsbe került és az emigráció javára végzett futári szol­gálatot. 1923-ban a rendőrség elfogta, 9'hónapon át kínoz­ták a Margit körúti fogházban, majd a bíróság eié állítot­ták, mely 7 évi börtönre ítélte. Sikerült megszöknie és Páris ba menekült. Itt a mag var kommunista csoport titkára, lap­jának szerkesztője lett és fbben a minőségben szervezte a spanyol szabadságharcosok támogatására ajánlkozó elvtársa­kat. Ö maga is velük ment, mint politikai megbízott és a magyar önkéntesekből szervezett Rákosi zászlóaljnál teljesí­tett szolgálatot. 1937 szeptemben 17-én ezen zászlóalj Hues canál véres csatát vívott melynek hősi halottal között a harctéren maradt Tarr Imre elvtársunk is. Az egykori pécsi ifjúmunkás vérével pecsé telte meg áldozatkészségét, mely- lyel a szabadságért küzdő spanyol nép mellé kiállt A sza­badságharc 10. évfordulói án elismeréssel, kegyelettel adó­zunk emlékének, mely bűz ditó példa mindenkinek, aki a dolgozók ügyéért, a proletárosztély felemeléséért harcol. Äz eltűnt áru nyomában Az infláció utolsó heteiben tettes anarchia uralkodik a pécsi gazdasági életben Minden kapható — csak pénzért nem Az infláció orgiáját üli. A sima- pengő kiszorulásával és az adó­pengő fizetési • eszközzé való elő­léptetésével olyan adópengő inflá­ció kezdődött, ^melyhez fogható még nem volt. Beszéltünk egy pécsi bankemberrel, aki kiszámí­totta, hogy január l óta az adó­pengő 20.(XX) százalékban infláció r.álódott. Ha ehhez a számadat­hoz kiszámítjuk, hogy a dolgozók munkabére adópengőben van rög. zítve amelyen nem sokat segit a heti rendkívüli segély, akkor meg kell állapítanunk, hogy a fizikai és szellemi munkavállalók soha iyen rettenetes helyzetben :-.em voltak, mint manapság. Ha ainek okait kutatjuk, kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy eb­ben nemcsak a kereskedelem és i gváripar, sőt nemcsak a speku- ;áció amely most Pécsett szinte zavartalanul folyik, hanem a fe­lelős tényezők is hibásak. Mert másnak nem tudjuk magyarázni ízt hogy az áremelésben elsősor­ban a kormányzati szervek lámák elő rossz példával. Áz utolsó na­pokban a legfontosabb közszük­ségleti cikkek és szolgáltatások J.3TKi—1000 száza'ékos ugrást tettek. A kenyér ára 32.000 adőpengőrő! 3f>0 ezer adópengöre ugrott. A villamosjegy ára 20 ezerről 100 ezerre tornászt fel magát, a vasút fantasztikus méreteiben drágította és a posta sem maradt mögötte. EzZel szemben a dolgozók egy­szeri rendkívüli pár "milliós se­gélyt kaptak, ami ma már, a 3 milliós gyümölcs áraknál szinte nevetségesnek tűnik fel. ÜRES PIACOK De nemcsak az árakkal van baj hanem az áruval Is, ami nincs illetőleg csak pénzért nincs. A piacok üresek, csak egy-két el­szánt őstermelő bátorodik ki akik viszont olyan árakat kérnek Kisiparos és kiskereskedő közös nagygyűlés Pécsett A Magyar Kommunista Párt pécsi szervezetének kisiparos és kiskereskedő tagozata együttes nagygyűlést tart. Ennek keretében folyó hó 21-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a volt Nemzeti Kaszinó nagytermében (színházzal szemben) Pár­tunk központi kikíildötje dr. An tos István pénzügyi államtitkár elvtárs ismertetni fogja a Magyar Kommunista Párt álláspontját a kisiparos és kiskereskedő kérdésekben. Felhívjuk Pécs és környéke kereskedő és iparos társadalmá­nak figyelmét nagygyűlésünkre. Minden kereskedő és iparos érdekében szólunk. A problémák, melyek napirendre kerüluek, mi nden kisiparos és kiskereskedő problémái. Pártállásra való tekintet nélkül meghívunk minden iparost és kereskedőt. VEZETŐSÉG. k:s árujukért, amely árakat még a feketézők közül is csak a na­gyok tudnak megfizetni. De a leg­többször pénzért egyáltalán nem is állnak szóba a vevővel, hanem csereforgalmat igyekeznek lebo­nyolítani. Csereszköze pedig ma már azoknak, akik tisztességes úton szerezték be ruhaneműiket már rég nincsen legfeljebb azok ttidnak még cserélni, akik az el­múlt idők zavarosaiban sikeresen, halásztak. Pedig áru van. Sőt a jó termés- következtében elég bőségesen. — Csakhogy az áru nem a fogyasa- tóhoz kerül, hanem a feketeke­reskedelem vásárolja fel. A fal­vakban autószámra szedik össze a különféle termékeket, amelyek a -pesti és vidéki luxuséttermek étlapjaira kerülnek, mert — ahogy a napokban leközölt pécsi étlap­ból is láthatjuk, a henyé'.ők ét­lapja még ma is Még változatos. A városokban és így Pécsett is folyik a csere kereskedelem, mert a termelő a behozott ámt . egyes kereskedőkhöz viszik, akik . textil és egyéb árukért cserélik be terményeikét. Ez nem is lenne baj, ha a kereskedő viszont a lisz­tet mézet, zsírt újburgonyát helyben és megfelelő áron a köz- fogyasztása boosájtaná.. Sájnos- *z ilyen kereskedő — még szerenc^, hogy a kereskedőknek csak igen kis száma tartozik, e kártekonv csoporthoz — Pestre viszi, ahol áruért, aranyért, dollárért adja tovább az így megszerzett élelmet amely végérvényesen csak a fe­ketézők asztalára és nemdolgo­zóknak jut. MI VAN A BOLGÁR KERTÉSZEKKEL De nemcsak a falusi lakosság étül! el a pécsi piacokat, hanem i bolgárkertészek is. Pedig ezcK vazázad óta élvezik a magva:- íi- iam vendégszeretetét és tőlük iga­zán elvárhattuk volna, hogy a dolgozókat támogassák. És ezt . [várhatnák a dolgozók azoktól a kereskedőktől is, akik egysze­rűen lezárva tartják“ üzleteiket, akik kivonják magukat az infláció kockázatából. Pedig aiz kényelmes és veszedelmessé válható állás­pont, hogy mindent a dolgozók vállaljanak, a kereskedők pedig lezárt redőnyök mellett várják a forintot és az áruraktár értékének emelkedését. Ezek azok a főbb szempontok, amiket szives figyelmébe ajánlunk a szépen dolgozó gazdasági rend­őrségnek is és amiknek letörése némileg enyhítené a dolgozói- hét- ségbeejtő»iie!yzetét. (i.) UJ PUNUHTIH j sj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom