Új Dunántúl, 1946. július (3. évfolyam, 145-170. szám)
1946-07-18 / 159. szám
MOZI-----|]Elkészült q küliigirI7 —— 1 minisztérium B-listája: C iH«rt<k-pént*k, jéihu 1M». apollo Vadnyugat bosszúja (A négy álarcos) % PARKHOZ! Iá érm foMliolmoki Asszonyoka oörtSnbon (A múlt árnyai kísértenek) Vivianne Romance, Renée Saint-Cyr a n A M l * Gárdonyi Géza szinj&téka: A BOR Jávor Pál, Kéri Panni, Rózsahegyi Pataki Ferenc. Etoadáack Apollo, Uránia hétköznap ér 8 Parkmozi hétköznap 7, 9 8«vkmosibon kedvező Időben be esti elŐodás a kertben. Magyar Asszonyok, magyar Lányok! .A háború szelleme itt kisért közöttünk, nap-nap mellett. Nemcsak elvesztett szeretteink emlékében, távoli fogságban siny- tódő hadifoglyaink képében, de a mindennapi életünk küzdelmeinek formájában is. A gazdasági válság, mely mindnyájunkat fojtogat, épúgy szükség- szerű része a háborúnak, mint a fegyver és a muníció. Meg akarunk szabadulni ettől a nyomasztó kísértettől, ki akarunk lábolni ebből a nyomorúságból, de úgy, hogy többet vissza ne csúszhassunk. Ne legyen többé háború! — Békét akarunk! Nekünk asszonyoknak kell szószólója lenni a békeakarásnak, mely véget vet a szörnyű háborúnak és az ezt követő el- nyomorodásnak. Meg akarjuk teremteni azt a békés légkört, mely szabad fejlődést biztosit a népeknek, nyugodt életet az egyes embereknek. Közeledik az első világháború kitörésének 32-ik évfordulója. Folynak a béketárgyalások és a magyar béke kérdése hania- rosan napirendre kerül. Nem nézhetjük ölhetett keikkel a dolgok menetét! Emeljük fel szavunkat a béke érdekében! A béke mindenkl- nek az ügye, férfié, asszonyé aránt. de ti asszonyok vagytok az élet hordozói, kell. hogy e,»nek őrei is legyetek. Gyertek el folyó hó 21-én, délután 5 órakor a vármegye- oáza nagytermében rendezett Da8y nőgyülésre. Legyenek a ®sf!yar nők azok, akik kifejtére juttatják az ország béke- v*8yát. Mi leszünk az emberi- szószólói és szavunkat el- Juttatjuk oda, ahol a békét tárhatják. Felszólalunk, hogy ad. Janak nekünk is olyan békét, ®'yan .életlehetőséget, mely békés boldog fejlődést biztosiít Regény, megviselt hazánknak. GYERTEK MINÉL NAGYOBB SZAMBÁN AZ ASSZONYOK BÉKEGYÜLÉSÉRE F. HÓ 21- ®N. D. U. 5 ÓRAKOR A VÁRMEGYEHÁZÁN. MAGYAR NŐK DEMOKRATIKUS SZÖVETSÉGE, PÉCS. 4por, Nickt, Jungerth, Bakách-Bessenyey, Vömte Bobrik, ulteiv-Reviczky, Krístóily, Maroay Ferenc az elbocsátottak nözöit Az út nemzeti katasztrófánkhoz, a negyedszázados Horthy- fasizmus végzetes, bűnös .tengely" külpolitikáján keresztül vezetett. E diplomácia volt az, amely a náci rablóhadjárat oldalára állította Magyarországot s a külügyminiszter Bárdossytól az idióta nyilas Kemény grófig magyar katonák tízezreinek feláldozásával alázatosam kiszolgálta Hitlerék rablóbadjáratát. Első feladatai között a magyar demokrácia a gazságnak és a tébolynak ezt a „külpolitikáját" számolta fel, de csak most, a közigazgatás gyökeres megtisztítása során jutott el odáig, hogy leszámoljan ennek a diplomáciának képviselőivel. A demokratikus közvélemény elégtétellel veszi tudomásul, hogy a külügyi tárca keretében a tisztogató bizottság munkáját nagyjában és egészében elvégezte. A külügyi szolgálatból elbocsátották a következő rendkívüli követeket és meghatalmazott minisztereket: Apor Gábor, Nlck! Alfréd, Vörnle János, Kuh! Lajos, Amóü-Jungerth Mihály, Bakács-Bessenyey György, Wo- diner Andor, Hertelendi Tibor. Kristóífy József, Bobrik Arnó, Ambró Ferenc, Szabó György, Végh Miklós, Marossy Ferenc, Ullein-Reviczky Antal, B-listára tették Hertelendy Andor, Hoffmann Sándor, Szabó László, Vender Venne Arnold, Gombó István, Miske-Gestenberger Jenő, rendkívüli követeket. Ä B-listéta került főkonzulok névsora: Reviczky István, Abele Egon, Bin- der-Kortba Károly, Bolla Gyula, Alexy Lajos. A követség} tanácsosok közül B-listára kerül többek között Rényel Viktor, Rolh- kugel István, Vladár Ervin, Bogdán Iván, Csopay Dénes. A külügyminisztérium vezető állású elbocsátott tisztviselői között találjuk Görgey Ferenc miniszteri osztályfőnököt, Bothmer Károly, Pogrányi-Nagy Félix miniszteri tanácsosokat, Kriváchy Ödön miniszteri osztálytanácsost, Pallavicini Hubert, Erődi-Har- rach Vilmos, Kállay Kristóf és Jekelfalussy-Wohlhoffer Károly miniszteri titkárokat. A külügy státuszán szereplő 803 közalkalmazottból 285 személyt B-listáztak. Hat ismert nevű diplomata súlyos ügyében a döntést elhalasztották. A Szakszervezeti Tanács bizottsági képviselője ezekben az esetekben is ragaszkodik az elbocsátásokhoz. A B-listára kerültek közül százhatv-anan nem tértek vissza Magyarországra,, a fent felsorolt diplomaták közü1 is jónéhányan. Ezek az ura' ! napjainkban egykori állomásbe lyeiken a rájuk bizott elsikkasztott állami értékekből tartják fenn „fekete diplomáciájukat”, amely féktelen uszítással, a magyar demokrácia gyűlölködő rágalmazásával szolgálja a külföldön a hazai reakciót. A magyar demokrácia most végre törvényes eszközeivel elvágta az utolsó szálat, amelv a hazaárulókat a magyar diplomácia fellegvárához, a külügyminisztériumhoz fűzte. Moszkva. Washington. London, Páris és Stockholm után a magyar békékötést kővetöleg sorra megalakulnak új külképviselete, ink, amelvek új emberekkel, ú- külpolitikát kénviselnek: a magyar nép külpolitikáját — a béké* és a barátságot a világ szabadsán- szerető nemzetei iránt. A foríofbérek és az új kollektív szerződések kérdései a magánalkalmazoftak szak- szervezetinek iiszíúiító közgyűlése élőit Hatalmas érdeklődés mellett tartottál* me a fcözgyá ést tiftavviLAa Moszkvából jelentik: Mint a l|j(0s*kval rádió Jelenti, Kárpét- j) Irhában gazdag szénlelőhelyre s-w; antak. A kitermelés teljes 0Vfil megindult. ***«hthytoflbOi jelenti a Reuter. Icplr»tn el°ftk kijelentette, hogy s?j.T»nb még két vagy három év «kséges -ahhoz, hogy az ínséget rta/lVeóő országok talpraálíhassa- th„' Mi segíteni fogjuk őket — Csat °ttá — mindennel, amivel lúdjuk: gépekkel, szerszi- és élelerrtiszerrel. (n^^^Holmból jelenti az MTI: A >ÖdZ*r sv*d kereskedelmi **er- Cw,uí szombaton parafálták. — W ,“an magyar-norvég ketes- tárgyalások kezdődtek. A Magánalkalmazottak Szabad Szakszervezetének pécsi csoportja július 14-én délelőtt tartotta meg tisztújító közgyűlését amely alkalomból a Kultúrhdz nagyterme zsúfolásig megtelt. A magánalkaí- m&zottak másfélezres taglétszámának városunk legnépesebb és legaktívabb szakszervezetét alkotják. Tagjai ott tartják kezüket Pécs ipari, kereskedelmi és kultúráiig életének ütőerén. Minden megmozdulásoknál, állásfoglalásoknál és kezdeményezéseknél erősen sokszor elütően befolyásolják a gazdasági életben felmerülő problémák megalkotását. Irányító szerepüket mint jobban és céltudatosabban használják ki a dolgozók öSsizességének, érdekében. A tisztújítás során a közgyűlés ismét Schuber Rezsőt választotta meg a szervezet elnökévé, aki hosszantartó és lelkes ünneplés közepette foglalta el az elnöki széket. Titkár: Koharics Károly. Az elnök rövid bestédben felhívta a szervezet minden egyes tagját, hogy a mai súlyos időkben egy séges, harcos fegyelemmel végezze el a rája bízott munkát, mert annak megfelelő eredménye sorsdöntő kihatással lesz az elkövetkezendő évekre. A gyűlésen a budapesti központ két kiküldöttje Molnár és Kabók főtitkárok ismertették az aktuális problémákat, így elsősorban a forint béreket, az új kollektív szerződés tervezetét, amely 1Ö fizetési kategóriába sorolja a magánalkalmazottakat. Kifogásolták a női munkaerők hátié rboszorítását a kategórizálás terén. A nők között igen sok olyan munkaerő van, aki irányitó, sőt vezetői posztra alkalmas. Léhetővé kell tenni, hogy a nők képességeiknek megfelelő helyet foglalhassanak el a gaz dasági életben. Molnár titkár rámutatott nttv, is, hogy a terményeknek és az élelmiszereknek a városi piacra való beszállítása a szállítások srzer- vezetlenége miatt több mint elégtelen. Lehetetlenség az, hogy antikat kapunk a világ minden részé, bői gyermekeink, betegeink és ei- hagyottain-k részére, akkor a falun a fákon rothad a gyümölcs, elfonnyad a termény cs a tejet a malacok elé öntik. A tagok felszólalása nyomán az elnök és a központi kiküldöttek számos aktuális kérdésre adott tájékoztatást és útmutatást. A felszólalások közül kiemelkedett Kövécs József értékes és a problémák gyökerére tapintó felszólalása. 4 spanyol szabadsági arc pécsi hőse j-mííU* l9'*? lesz tizedik évfordulója annak, hogy a fasiszta diktátorok utasítására Franco tábornok megtámadta csapataival a spanyol köztársasá ot. Ezen támadással megindult a spanyol nép szabadság harca, melynek során a régi rendszerből visszamaradt vezető kato’nai és polgári reakció Hitler és Mussolini támogatásával a népi köztársaság létére tört. A „nyugati demokráciák“ a be nem avatkozás álcájába burkolva cserben hagyták a spanyol népet, melynek segítségére siettek azonban a világ minden részéből a harcolni kész, elszánt, szabadságszerető elv társak. Ezek közé tartozott Tan Imre is. 18 éves korában a magyar forradalmi megmozdulás idején a pécsi ifjúmunkásoknak volt egyik vezetője, majd Bécsbe került és az emigráció javára végzett futári szolgálatot. 1923-ban a rendőrség elfogta, 9'hónapon át kínozták a Margit körúti fogházban, majd a bíróság eié állították, mely 7 évi börtönre ítélte. Sikerült megszöknie és Páris ba menekült. Itt a mag var kommunista csoport titkára, lapjának szerkesztője lett és fbben a minőségben szervezte a spanyol szabadságharcosok támogatására ajánlkozó elvtársakat. Ö maga is velük ment, mint politikai megbízott és a magyar önkéntesekből szervezett Rákosi zászlóaljnál teljesített szolgálatot. 1937 szeptemben 17-én ezen zászlóalj Hues canál véres csatát vívott melynek hősi halottal között a harctéren maradt Tarr Imre elvtársunk is. Az egykori pécsi ifjúmunkás vérével pecsé telte meg áldozatkészségét, mely- lyel a szabadságért küzdő spanyol nép mellé kiállt A szabadságharc 10. évfordulói án elismeréssel, kegyelettel adózunk emlékének, mely bűz ditó példa mindenkinek, aki a dolgozók ügyéért, a proletárosztély felemeléséért harcol. Äz eltűnt áru nyomában Az infláció utolsó heteiben tettes anarchia uralkodik a pécsi gazdasági életben Minden kapható — csak pénzért nem Az infláció orgiáját üli. A sima- pengő kiszorulásával és az adópengő fizetési • eszközzé való előléptetésével olyan adópengő infláció kezdődött, ^melyhez fogható még nem volt. Beszéltünk egy pécsi bankemberrel, aki kiszámította, hogy január l óta az adópengő 20.(XX) százalékban infláció r.álódott. Ha ehhez a számadathoz kiszámítjuk, hogy a dolgozók munkabére adópengőben van rög. zítve amelyen nem sokat segit a heti rendkívüli segély, akkor meg kell állapítanunk, hogy a fizikai és szellemi munkavállalók soha iyen rettenetes helyzetben :-.em voltak, mint manapság. Ha ainek okait kutatjuk, kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy ebben nemcsak a kereskedelem és i gváripar, sőt nemcsak a speku- ;áció amely most Pécsett szinte zavartalanul folyik, hanem a felelős tényezők is hibásak. Mert másnak nem tudjuk magyarázni ízt hogy az áremelésben elsősorban a kormányzati szervek lámák elő rossz példával. Áz utolsó napokban a legfontosabb közszükségleti cikkek és szolgáltatások J.3TKi—1000 száza'ékos ugrást tettek. A kenyér ára 32.000 adőpengőrő! 3f>0 ezer adópengöre ugrott. A villamosjegy ára 20 ezerről 100 ezerre tornászt fel magát, a vasút fantasztikus méreteiben drágította és a posta sem maradt mögötte. EzZel szemben a dolgozók egyszeri rendkívüli pár "milliós segélyt kaptak, ami ma már, a 3 milliós gyümölcs áraknál szinte nevetségesnek tűnik fel. ÜRES PIACOK De nemcsak az árakkal van baj hanem az áruval Is, ami nincs illetőleg csak pénzért nincs. A piacok üresek, csak egy-két elszánt őstermelő bátorodik ki akik viszont olyan árakat kérnek Kisiparos és kiskereskedő közös nagygyűlés Pécsett A Magyar Kommunista Párt pécsi szervezetének kisiparos és kiskereskedő tagozata együttes nagygyűlést tart. Ennek keretében folyó hó 21-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a volt Nemzeti Kaszinó nagytermében (színházzal szemben) Pártunk központi kikíildötje dr. An tos István pénzügyi államtitkár elvtárs ismertetni fogja a Magyar Kommunista Párt álláspontját a kisiparos és kiskereskedő kérdésekben. Felhívjuk Pécs és környéke kereskedő és iparos társadalmának figyelmét nagygyűlésünkre. Minden kereskedő és iparos érdekében szólunk. A problémák, melyek napirendre kerüluek, mi nden kisiparos és kiskereskedő problémái. Pártállásra való tekintet nélkül meghívunk minden iparost és kereskedőt. VEZETŐSÉG. k:s árujukért, amely árakat még a feketézők közül is csak a nagyok tudnak megfizetni. De a legtöbbször pénzért egyáltalán nem is állnak szóba a vevővel, hanem csereforgalmat igyekeznek lebonyolítani. Csereszköze pedig ma már azoknak, akik tisztességes úton szerezték be ruhaneműiket már rég nincsen legfeljebb azok ttidnak még cserélni, akik az elmúlt idők zavarosaiban sikeresen, halásztak. Pedig áru van. Sőt a jó termés- következtében elég bőségesen. — Csakhogy az áru nem a fogyasa- tóhoz kerül, hanem a feketekereskedelem vásárolja fel. A falvakban autószámra szedik össze a különféle termékeket, amelyek a -pesti és vidéki luxuséttermek étlapjaira kerülnek, mert — ahogy a napokban leközölt pécsi étlapból is láthatjuk, a henyé'.ők étlapja még ma is Még változatos. A városokban és így Pécsett is folyik a csere kereskedelem, mert a termelő a behozott ámt . egyes kereskedőkhöz viszik, akik . textil és egyéb árukért cserélik be terményeikét. Ez nem is lenne baj, ha a kereskedő viszont a lisztet mézet, zsírt újburgonyát helyben és megfelelő áron a köz- fogyasztása boosájtaná.. Sájnos- *z ilyen kereskedő — még szerenc^, hogy a kereskedőknek csak igen kis száma tartozik, e kártekonv csoporthoz — Pestre viszi, ahol áruért, aranyért, dollárért adja tovább az így megszerzett élelmet amely végérvényesen csak a feketézők asztalára és nemdolgozóknak jut. MI VAN A BOLGÁR KERTÉSZEKKEL De nemcsak a falusi lakosság étül! el a pécsi piacokat, hanem i bolgárkertészek is. Pedig ezcK vazázad óta élvezik a magva:- íi- iam vendégszeretetét és tőlük igazán elvárhattuk volna, hogy a dolgozókat támogassák. És ezt . [várhatnák a dolgozók azoktól a kereskedőktől is, akik egyszerűen lezárva tartják“ üzleteiket, akik kivonják magukat az infláció kockázatából. Pedig aiz kényelmes és veszedelmessé válható álláspont, hogy mindent a dolgozók vállaljanak, a kereskedők pedig lezárt redőnyök mellett várják a forintot és az áruraktár értékének emelkedését. Ezek azok a főbb szempontok, amiket szives figyelmébe ajánlunk a szépen dolgozó gazdasági rendőrségnek is és amiknek letörése némileg enyhítené a dolgozói- hét- ségbeejtő»iie!yzetét. (i.) UJ PUNUHTIH j sj