Új Dunántúl, 1946. július (3. évfolyam, 145-170. szám)
1946-07-02 / 145. szám
Az új postai díjszabás Budapest, július t. A posta, vezérigazgatóság közli, hogy július 1-től a posta, táviró, távbeszélő és rádiódijak a jelenlegi díjak százszorosára emelkednek Levél díja helyben 24, .vidékre 40, külföldre 160 billió, levelelőlap helyben 16, vidékre 24, külföldre 100 billió. A rádió előfizetési díja 400 billió pengő. is-ft T-A P g 1 Q ű \ A Ki T l1 I 1 L A P ] A 1 ni. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM. ARA 50 BILLIÓ PEN ;Ő PÉCS, 1946 JÚLIUS 2. KEDD A külügyminiszterek tanácsa foglalkozott a magyar-szlovák áttelepítés kérdésével Egyes külföldi rádióállomások közlése szerint a csehszlovák kormány Parisban a külügyminisztereknél tiltakozott az ellen, hogy a magyar kormány megakada- lyoeza a 100.000 magyarországi szlováknak Csehszlovákiába való átköltözését. Ezzel kapcsolatosan illetékes helyen határozottan kijelentették- hogy a magyar kormány részéről semmiféle ilyen intézkedés nem történt. A magyar kormány a csehszlovák áttelepítési bizottságnak minden segítséget megadott. Magyar részről pontosan teljesítették az egyezményt tekintet nélkül arra, hogy a csehszlovák kormány újabb egyezményben a szlovákiai magyarság tekintetében vállalt kötelezettségeit nem teljesítette. Az áttelepítésre jelentkeze étek szánra egyébként jóval kevesebb a hírek sze-J korlati alkalmazására vonatkozó rint Párisban csehszlovák részről I intézkedés tárgyában a magyar— közölt százezeres számmal. I csehszlovák megbeszéléseket A lakosságcserccgyezmény gva- jövő héten folytatják. Trieszt, a béketárgyalások és a dunai hajózás ra megvizsgálná a trieszti alkotmányt. A javaslat felett még nem döntöttek. A külügyminiszterek nem jutottak megoldásra Byrnesnek ama javaslata felett sem, amely szerint július 20-án tartanák meg a békeértekezletet 21 nemzet részvételével, de ezt újból megvitatják. A külügyminiszterek megfe lelő megállapodásra jutottak a dunai hajózás szabadságáról elő. terjesztett újabb Bidault-féle ja vaslat ügyében. Párisból jelenti a Reuter: A külügyminiszterek szombat dél. utáni értekezletén Bidault francia külügyminiszter azt javasolta, hogy Trieszt és a szomszédos területek 10 évi időtartamra önkormányzat mellett a négy nagyhatalom, valamint Olaszország és Jugoszlávia ellenőrzése alatt álljanak. A terület sérthetetlenségét az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa biztosítaná. Tiz évi időszak után a négy nagyhatalom újA köztársasági elnök és a miniszter- elnök az úi kenyér ünnepén Minden nári ügyelten arra* hogy ne so dórja válságba a koalíciói* gyár örökös rettegés és félelem állapotában élne. Iskolája, polgári joga nincs ott a magyarságnak, va gyonukat elkobozzák. így nem élhet 650.000 magyar . és nem költözhet a béke sugara j a többi magyar szivébe, ha látja a csehszlovákiai magyarok sorsát Elmondottuk Amerikában azt Is, hogy nincs a világon még egy or. szág, amely anyagilag úgy összeomlott, elpusztult volna, mint Magyarország. Rámutattunk, hogy a vesztes háború után újabb kötelezettségeink vanna. Ezért szükséges, hogy adják vissza, ami a mienk, hogy dolgozhassunk. Utunknak ez a célja teljes eredménnyel járt. — Politikai eredményt ettől az utazástól nem is vártunk — folytatta a miniszterelnök —, de hát ez a békekonferenciára tartozik. Az előbbi döntés megváltoztatásának akadályai vannak, de felvetettük, hogy esetleg mi, a magunk részéről kezdeményezhessük ennek a kérdésnek felvetését. < Erről tárgyaltunk Párizsban Mo- lotovval is. Ígéretüket bírjuk, hogv ezt a kérdést megfontolás tárgyává teszik. Ezután a belpolitikai kérdésekre tért át Nagy Ferenc miniszterelnök. Rámutatott arra, hogy a demokrácia ellenségei célzatos összehasonlításokkal próbálnak nehézségeket gördíteni a kormány működése elé. Rámutatott arra, hogy a múlt idők nyugalma a csendőrszuronyok által teremtett nyugalom volt, a nép rabszolgaságban és elnyomatásban élt. Üldözték a népet és már-már reménytelennek látszott, hogy alkotmányosan is meglehessen változtatni ezt az életet. A demokratikus politika jelenti azt, hogy a nép egészének épitjyk fel ezt az országot és ahogyan emelkedik az ország, emelkedik a nép jóléte, boldogulása is. Uqyp.- jen azonban mindenki, hogy a régi világ ne kerülhessen még- egyszer uralomra, hogy a magyar nép ne kerülhessen mégegyszer a kizsákmányoltság állapotába. Csak az egész nemzet összefogásával lehet a nehézségeket leküzdeni. Ezért ügyeljen minden párt, hogy ne sodorja válságba a koaliciót, mert ezzel olyan helyzetet teremtene, amelynek következményéért a felelősséget sietnének elhárítani magukról. Küzdeni kell a reakció és a fasiszta csökevény minden megnyilvánulása ellen. (Ügy van. úgy van — zúgja a tömeg.) Nem is tudja az ország, hogy milyen veszélyt jelent politikailag és gazdaságilag például a terézflbrúti gyilkosság, amelynél a Magyarországot felszabadító Vörös Hadsereg tisztjeit gyilkolták le orvul Szombaton Szegeden a kormány több tagjának jelenlétében rendezték meg az első kenyér ünne. Pót amelyen megjelent és beszédet mondott Tildy Zoltán, a Magyar Köztársaság elnöke és Nagy Peren« miniszterelnök is, Az elnök a kenyér hagyományos megszegése után az alábbiakat mondotta: — Magyarok! Testvéreim! Néhány szóban meg akarom köszön. n: nektek ezt a mai szép bizony osságt ételt. Úgy érzem, hogy ez a nagyon szép felvonulás bizonyságtétel elsősorban a munka és a munkás megbecsülése mellett. — Amikor ránézek erre a megáldott és megszentelt kenyérre, ®n, aki magam is dolgoztam eleget f atal koromban kint a földeken tudom, hogy mennyi munka, mennyi veríték mennyi gond cs mennyi aggodalom van ebben a kenyérben. Látom az őszi eső hullását, látlak benneteket kint törni a fögöt, viaskodni a földdel, nehéz időkben, amikor eszközeitek megfogyatkoztak s az eszközöket hordozzátok az emberi erő elszánt latbavetésével. J-átom. hányszor borul el homlokotok gondban, amikor tavaszi fdöben nem jött meg az eső és Munkátok már hiábavalónak lát- *w>tt s látom földerülni arcotokat, Julikor „ kasza előtt mégis meghajlott a kalász amikor meg lehetet Őrölni az első piros búza femeket, meg lehetett sütni az “í kenyér első zsengéjét. — Bőséges időkben kevesen gondoltak j szántóvető ember munkájára. Akkor nem volt probléma f® nem volt kérdés a kenyér, hogs,' Ji mennyit vehet cs mennyit ehebelőle. M a a városi ember fcmdw iü kint volt veletek együtt * RWeken és az ipari üzemekben, a bányák mélyén lestél- a munkátok eredményét. — Emberé a munka cs Istené az áldás. Ti tudjátok azt, hogy megtehettek mindent, e veritek bőven hullhat alá a barázdára elvégezhettek minden munkát, de magasabb erők döntik el, hogy' ennek a munkának mi legyen az eredménye. Testvéreim! Ezt a hitet őrizzétek' meg. A magyar népnek, az egész magyarságnak erre a hitre rnondhatatlanul szüksége van súlyos, nehéz történelmi megpróbáltatásaink ideje. — De hadd lássam' ebben a demonstrációban a ti bizonyságtételteket a magyar köztársaság s a magyar demokrácia mellett. Ma a dolgozó embereké ez az ország. . , — Az orazág meg ®ogja becsülni a dolgozókat — folytatta az elnök — és csak a dolgozókat fogja megbecsülni, mert olyan országot akarunk, amelyben a munkásnak s a munkának egyformán megvan a tisztessége, a becsülete, a bére és a jutalma. A henyélőket pedig, akik kerülik a munkái, vagy könnyen akarnak élni. ki akarjuk re- Iceszteni a kenyérnek az áldásából. Békességet a népek és nemzetek között és békét bent az ország- j ban. Kirekesztjük ennek a belső bé-j kességnek, a dolgozó magyarok j egyetértésének és békéjének búj- [ togató elemeit, fis békét akarunk l teremteni, új és szabad világot, amelybe a régi letűnt bűnös világ semmiféle sötét szelleme még- egyszer visszajönni ne tudjon. — (Éljenzés és taps.) — Békét azért is akarunk idebent, hogy a jó munkának ne legyen akadálya sehol, hogy minden ember bízva dolgozhassák azzal a tudattal, hogy munkájának meglesz a>z eredménye. (A köztársasági elnök beszédét hosszantartó éljenzés és taps követte). A miniszterelnök beszéde Ezután Került sor Nagy Ferenc miniszterelnök beszédére. — Az új kenyérrel együtt jelenik meg a« új pénz a forint is. Augusztus elsejével megszűnik a pénznek mai szörnyű bizonytalansága, a pénzromlás. — Augusztus 1-től már terveket lehet építeni, számolni lehet az új pénzzel, amelyet a gazda kapni fog a beszolgáltatott terméséért. Mindenki tudni fogja, bogy mit ér a közében lévő pénz a következő na pon. Külföldi útjáról beszélt ezután a miniszterelnök. Mindenekfelett felvetette a kérdést, hogy miért mentek nyugatra és mi volt a céljuk ezzel az utazással. Május 7-én Párisban a külügyminiszterek értekezlete visszaállította a trianoni határt cs egész Erdélyt Romániának adta Ekkor úgy érezte hogy' nem elég diplomáciai úton folytatni a tárgyalásokat nagyobb erővel kell fellépni a magyar békecélok érdekében. Ezért igyekezett felvenni a moszkvai látogatás után az angolszász nagyhatalmak vezetőivel is a személyes kapcsolatot s megvilágítani előttük békeproblémáinkat. Kifejtettük Amerikában, hogy miniket olyan vágyaik fűtőnek, hogy igényeink kielégítése után szomszédjainakt nem akarjuk ellenségünkké tenni. Békét örök bekét akarunk. Szégyene lenne Európának, ha 650.000 Csehszlovákiában elö miAki a forinthoz nyal pusztulnia koll! A Kommunista Pártnak a dolgozók megélhe- ésének biztosítását célzó iavaslatairól beszéV Farkas Mihály elvtárs Miskolcról jelentik: A Magyar Kommunista Párt éseakmagyar- országi szervezete szombaton este a miskolci színházban előadást rendezett, amelynek keretében Farkas Mihály államtitkár elv- társ a jó pénzről beszólt. Előadásában többi között a következőket mondotta: — A magyar demokrácia döntő kérdése ma a jó pénz megteremtése, a stabilizáció. Maga aiz a tény, hogy ma már jó pénz megteremtéséről beszélhetünk és arról, hogy ennek megvannak a gazdasági előfeltételei igazolja azt, hogy a magyar demokrácia politikailag, de gazdaságilag is megerősödik. A tomboló infláció utolsó napjait éli. Még sok bajt fog nekünk okozni az utolsó napokban, de napjai meg vannak számlálva és augusztus 1-én, de lehet hogy már július második felében ió értékálló pénze lesz ennek az országnak. A jó pénz bevezetésével a magyar demokrácia új korszaka veszi kezdetét. De tévedés lenne azt hinni bogy' augusztus 1-e után Magyarországon paradicsomi álla. potok lesznek. A jó pénz előfeltétele a gazdasági stabilizációnak, de nem egyetlen előfeltétele. — Szükség van a több term elésre is. Ha az infláció hasznot is jelent a spekulánsoknak fekctéizőknek és nagytőkéseknek, a jó pénz megteremtése véget vet majd annak, a tűrhetetlen helyzetnek, .hogy az árak hullámzásából egyesek óriási vagyont szerezhessenek maguknak. Az infláció még ebben a hátralévő egy hónapban :s súlyos következményekkel jár majd. Aiz árak rohamosan nőnek, rendezni kell tehát elsősorban a dolgozók bérének és fizetésének kérdését. Olyan rendszabályokra van szükség, amelyek megvédik a munkásokat, biztosítják a dolgozók számára • a reálbért, az élelmet, a megélhetést. Ezért a Kommunista Párt javaslatokat dolgozott ki, amelyeket a kormány részben elfogadott és a jövő héten további javaslatainkat is elő fogjuk terjeszteni. A másik fontos kérdés ar, élelmezés biztosítása. A legfontosabb, hogy a nagyüzemek munkásainak élelmezése biztosítva legyen, hogy a kormány megfelctó hitelt és termelő árut juttasson az üzemi bizottságoknak. Már most mondogatják azt is. hogy nem lesznek olyan jó viszonyok, mint ahogy azt mondják. Ebben a kérdésben tréfát nem ismerünk. Aki a forinthoz nyúl, annak pusztulnia kell. Nem engedhetjük meg magunknak azt * luxust, hogy még egy hasotiló infláció zúduljon az országra. A forintot csak akkor tudtuk megvédeni, ha az az embert, aki a forinthoz nyúl. azonnal felkötjük. Jelenleg a feladata az hogy minden erőt összpontosítani kel! a jó pénz megteremtését«.
