Új Dunántúl, 1946. július (3. évfolyam, 145-170. szám)
1946-07-02 / 145. szám
Többet termeltél? mp ruhát- Kapsz: ^ Megnyílt a bányászok prémiumszövethezete Elsőnek számolt be az Üj Dunántúl arról az országos jelentőségű újításról, amellyel Tatabánya bányászainak könnyebb megélhetését a bányaüzem vezetősége biztosította Osztrovszky elvtársaT, aki Tatabánya egész technikai és műszaki ügyeinek vezetésével van megbízva — az az elgondolás vezette, hogy meg kell teremteni a mai gazdasági viszonyok melleit is azt a viszonylagos jobb helyzetet, amely lehetővé teszi a dolgozók számára mindennemű élelmiszer, ruházati anyag s általában közszükségleti cikkek akadály- mentes úton történő beszerzését. Osztro.vszky mérnök elvtárs kidolgozott tehát egy prémium-tervezetet, melynek alapján a bányászok többteljesítményükért prémium-elszámolásban részesülnek. Ezzel egyidejűleg az élelemtártól egészen függetlenül egy úgynevezett „prémtum-szövelkezetet” létesített, ahol az elképzelhető legcsekélyebb értékű árutól a legelsórendűbb cikkek is beszerezhetők. A szövetkéz teben található mindennemű cikk ára szénben van megállapítva és az üzletkötések illetve vásárlások „szénalapon" történnek. A tatabányai példára felfigyelt elsősorban a pécsi Szakszervezet és Lakatos József megyei titkár elvtárs vezetésével háromtagú bizottságot küldött ki Tatabányára helyszíni tanulmányozás céljából, majd a szövetkezet gyakorlati megvalósítását ogy műszaki csoport taLehet vásárolni. Nagy csomag szövetek íeküsznek a polcokon, cipődobozok sorakoznak egymás mellett és halombarakott gyapjúharisnyák, szvetterek és gyerekruhák csábítják az asszonyszemeket Az egyik sarokban kész kabátot próbál egy ízmos, ..jólmegtermett fiatal bányász. Egy-két asszony körűlnézdegéli, latolgatják, hogyan és miként, a végén egyezséget kötnek. A bányász átnyújtja az üzemvezetőnek kartotéklapocskáját, amelyen fel van tüntetve, mennyi prémium-szén felett rendelkezik, az árát 14 q-át leírják az üzletben névszerint nyilvántartott kartotéknem rettenünk meg, mert dolgozni akarunk, hogy talpraálljon az ország. És ha dolgozunk, megvan az eredmény a magunk számára is. apót nézeget az egyik csoport Idősebb bányászfeleség mutogatja a vásárolt portékát. Szakértelemmel magyarázzák neki, hogy nem baj az, ha a hátsó része impregnált szövetből készült is, mert azelőtt ilyen sem volt és mégis lenni kellett, mezítláb kellett munkába járni. Általában nyugodt, megbékélt a helyzet. Ogy tudjuk, hogy a szövetkezet áldásos hatását máris érezteti s még a „hitetlenkedők" is kénytelenek belátni, hogy gondoskodnak róluk és mindent el lapján s már viszi is magával a követnek illetékesek abban az ér m níí Tf s f í 4. T? -" meg vásárolt kabátot. Egyszerű az egész, nem kell hozzá semmiféle nyakatekert pénzügyi művelet. Mi minden kapható ebben az üzletben? Találomra néhány fontosabb dolgot jegyzőnk meg magunknak: férfi ruhaszövet háromféle minőj telemben, hogy megkönnyítsék a 1 bányászság helyzetét. Bizakodással néznek a jövő elébe és mi tudjuk, hogy erre a bizakodásra meg is van minden okuk, hiszen a műszaki veze’tők, élén Kusnyer mérnök, valamint Pataki üzemi bizottsági tag és Radnai széntermelési bizottsági Megbeszélést tsrtasak a Magyar-Szar)*» Művelődési Társaság országos kongresszusának pécsi delegáltjai A Magyar—Szovjet Művelődési Társaság július 6-tól 9-ig rendezi országos kongresszusát Budapesten. — A kongresszus nagy jelentőségű politikai, társadalmi és kultűrális eseménynek Ígérkezik. Július 6-án este a magyar kormány rendezz fogadást a küldöttek tiszteletére. Július 7-én délelőtt dlszülés lesz, amelyen Nagy Ferenc miniszterelnök, Szakasits Árpád miniszterelnök helyettes, Gyöngyösi János külügyminiszter, Keresztúry Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter, Révai József és Zilahy Lajos, valamint a budapesti és vidéki küldöttek szólalnak fel. A kongressizus további folyamán sor kerül a Társaság közgyűlésére, valamint egyes szakosztályok díszülésére. — 7-én este a Zeneakadémia nagytermében hang_ verseny lesz, amelyen bevezetőt dr. Kodály Zoltán mond. Közreműködik a Székesfővárosi Zenekar. — Előzőleg délután Orvosi Szakosztály tart disznJést Előadó: dr. Gertvay György egyet. tanár. Július 8-án a kongresszus munkaértekealetet tart, délben a Nemzeti Múzeum „Magyar-orosz történelmi kapcsolatok* című kiállítását nyitják meg. mig délután a Zeneakadémia nagytermében az irói szakosztály diszülésén Lukács György dr. egyetemi tanár beszél és ugyanakkor a kamarateremben a szellemtudományi szakosztály díszülésén dr. Zsiray Miklós és Ortutay Gyula egyet, tanárok beszélnek. A M. Sz. ML T. pécsi csoportja felkéri a budapestre utazó küldötteit, hogy ma este 8 órakor előzetes megbeszélésre a Társaság hivatalos helyiségében megjelenni szíveskedjenek. Ugyancsak kéri azok megjelenését, akik a kongresszuson való részvételre már jelentkeztek, vagy pedig az esetleg megüresedő helyeket igénybe venni óhajtják. . mcicajt i/üui psayi ségben és árban méterenként! kiküldött elvtársakkal, akik Tata- 3.70, 3.50 és 3.30-as mázsa-árban, ! bányán tett szemleútjuk után l?t- Nflí ruhaanyag métere 2.10 q, (tak hozzá a szövetkezet gyakorlati zokni 47 kg, féríicipő 12.35 q, j megvalósításához, legfőbb gondnői cipő 10 q, munkazubbony R , juk továbbra is a minél tökélcte- q, kötött gyermekruha 70 kg, női! sebb és minden igényt kielégítő nadrág 60 kg, s mint már emli-1 szövetkezeti munka kiépítése lettül:, egy kész férfikabát 14 q j Hisszük, hogy ezzel a lépéssel szénért. Az asszonyok, akik mindenkor legnagyobb befolyással bírnak a bányamunka menetére, most lelkesen kardoskodnak a többtermelés melnulmányozta, hogy helyi viszonya., lett és vallják, hogy minden nyo- inknak megfelelően a pécsi szén-: morúság ellenére is hűségesen kimedence valamennyi üzemi helyén j tartanak ezekben a nehéz idők megindíthassák a szövetkezeti • munkát. Az elgondolást rövid idő múlva tett követte s mint értesültünk, egymásután nyíltak meg a prémium-szövetkezetek Mecseksza- boloson, a környéki helyeken. A tegnapi nap folyamán pedig Pécs- bányatelepen. Péosbányatelepen a „megnyitót" ugyan mar lekéstüK, de Sásdi szak- szervezeti titkár elv társ, valamint Recski elvtárs, központi kiküldöttel, együtt érdeklődéssel igyekszünk a szövetkezeti székházba, hogy a helyszínen győződjünk meg arról, hozott-e és milyen mér-. tékű megelégedést .bizakodást bá-1 nyászaink életébe a nagy kínnal, nagy fáradsággal megindított prémium-szövetkezet. Az árnyas, gesztenyefákka! szegett udvaron éppen szembejön velünk egyik bányász elvtársunk felesége, aki „bevásárolt". Csupa mosoly az arca s némi büszkeség villog a szemében, amint a hóna alá szorított csomag tartalma után érdeklődünk. Készséggel bontja ki a papírba csomagolt drága holmit, egy férfikabátra való gyapjúanyá. göt. • -| — Mennyibe került? — érdeklődtünk a boldog tulajdonostól, aki hosszú évek után első szerzeményét viszi hazafelé. ben, mert most már nyilvánvaló lett előttük, mennyire a szivükön viselik vezetőik a bányászok sorsát. Amit lehet, megtesznek sorsuk jobbrafordulása érdekében. i — Ha ezek u1án megjavul k'csit •"az élelmezésünk is, aminek biztató jeleit már most kezdjük tapasztalni .akkor nem lesz itt soha semmi baj — mondja egy igen értelmes arcú, listai bányászasj,- szony. Tudjuk azt. — folytatja, hogy ma mindenkinek nehéz, — hiszen ezt a pár hetet majd csak átvészeljük valamennyien, — de máris hozzájárultak a bánya ve zetöí a többtermelés intenzivebb megvalósításához és ha elértük azt a célt, hogy bányamunkásainknak nem kell naponként megújüló harcot folytatni a létminimumért, mert intézményesen gondoskodnak arról, hogy szükségleteit, a viszonyokhoz mérten teljes mértékben beszerezhesse, ezzel egyidejűleg máris biztosítottuk az ország újjáépítéséhez annyira nélkülözhetetlen pécsi szén megkívánt mennyiségét. örömmel és büszkeséggel tőit el bennünket a tudat, hogy a pécsi bányászság is beállott a többter- inelésért vivott küzdelem csatasorába, mert tudja azt, hogy az ország jóléte és az újjáépítés sikere mellett munkája saját ióléte és saját családja existence ális problémájának megoldását is biztosítja. Felhívás Pécs város közönsáaéhez 1946 iulius 4-vel kapcsolatban Két esztendővel ezelőtt 1944 maga gyászának is tekinti, hisiz július 4-én este 6 órakor indult olya" pécsi polgárokat hurcolt el , * . r.. .» , .'a halálvonat, ak*Vet évtized ken > a Pécs, főpályaudvarról a* a. keresztü) a város becsii!etes éi ér_ .Alii------*-----1— A2SJI------- _x--.il ár drágítást és adópengőinflációt okos az arany spekuláció Biztonságot kérnek az adópengő betétesek — Métere 3.70 q szén. Megkönnyebbülő sóhaj szakad fel belőle. — Hát csakhogy megértük már ezt is. Nem mondon, — válik hangja bizalmasabbá, amint tovább beszélgetünk és látja, hogy érdekeiket képviseljük — nekünk, asszonyoknak is jó lenne már valami, de elsők az emberek. Ök dolgoznak, nekik van van elsősorban szükségük ruhára, lábbelire, mindenre. Majd lassan lesz minden. Ez, amit most lehet kapni, igen szép eredmény a múlthoz képest. Dolgozunk, aztán majd segítünk magunkon. Sietünk befelé a szövetkezetbe, hogy ott fogjunk még néhány vásárlót. Tizentőt-húsz főből álló asszonycsoport tárgyalja a nagy eseményt, a hihetetlennek tűnő valóságot. r2 | UJ DUNÁNTÚL haldlvonat, amely többezer pécsi polgárt a gázkamrába és a német koncentrációs táborok poklába juttatott. Ezt az évfordulót a pé esi izraelita hitközség, amelynek ! tagjai súlyos mély gyászt ülnek annak az emlékműnek alapkő tételével kívánja egybekötni, amelynek az a hivatása, hogy a fasizmus áldozatainak emlékét az utókor számára kegycíeteseu megőrizze és egyúttal a város kö zönsége. számára örök mementóul szolgáljon és emlékeztessen arra., hogy hova vezetett az ádáz gyűlölet és az emberi gonoszság. A város közönsége osztozni ki ván az izraelita hitközség gyászában. A pécsi izraelita templomban július hó 4-én tartandó gyászistentisztelet délután fél 5 órakor kezdődik és az istentisztelet után az emlékmű alapkőletételének gyászünnepsége este 6 órakor az izraelita temetőben. — Ezekre a gyászünnepségekre az izraelita hitközség meghívja a város hatóságait, közintézményeit, társadalmi egyesületeit éa testületéit, valamint azok vezetőit és kéri, hogy azon minál nagyobb számban vegyenek részt. A város a pécsi maradék zsidóság ezen gyászát a' demes polgárai gyanánt tiszteltünk. Felkérem a háztulajdonosokat hogy gyászlobogóikat háza-, kon helyezzék el, a kereskedőket, hogy tegyenek kirakataikba gyász szalagokat és fejezze ki a város közönsége külső jelekkel is, hogy mennyire elítéli azt a gaztettet, amelyet ézen a napon két évvel ezelőtt a magyarság érdekei ellen elkövettek Izraelita vallású polgártársaink ezen a napon mélységes gyászt ülnek cs arna kérem a különféle hatóságokat, hogy a gyászolók távolmaradását tekintsék igazoltnak és ne alkalmazzák a mulasztás következményeit. A város közönségét tájékoztatom hogy a gyászoló kereskedők üzletei e napon zárva miaradnak és azok a dolgozók, akiknek hozzátartozói a vógzetes útról nem tértek vissza, távolmaradnak munkahelyeikről. Legyen ezúttal ez a szomorú nap m emlékezés »apja és emlékezzünk meg mindazokról a csapásokról, amelyet a német megszállás ós a megszállók kiszolgálói országunkra zúdítottak. Tolnai József polgármester. | Azzal kapcsolatban, hogy Nemzeti Bank pécsi fiókja tech niksí okok miatt nem jutott í szükséges pénzellátmányhoz és ezért a bankokat nem tudván kellő mennyiségű bankjeggyel ellátni, úgy a gazdasági élet, mint a nagyközönség nem tudta adópengő betétjét felvenni, alaptalan hirek keltek lábra az adópengőről. Megnyugtató nyilatkozatok hangzottak el illetékes helyről, hogy az adópengő betétekkel kapcsolatban aggodalomra nincs semmi ok és a megjelenő ezerbilliós címletek biztosítják a zavartalan pénzellátást. Ilyen irányban véleményünk szerint felesleges is minden aggodalom. Kétségbeesve tapasztalja azonban az egyszerű polgár, de a gazdasági életben otthonosan mozgó minden tényező, hogy ismeretlen erők aranyspekulációja következtében megindult az adópehgő infláció és ma már ott tartunk, hogy az eddig adópengőben biztosnak hitt alapárak 50—200 esetleg 500 százalékkal is megnőttek és növekvőben vannak .így az árak drágulását nemcsak az adópengő jelzőszám naponkénti változása idézi elő, ámi most már nagyobb bajt nem is okozna, hiszen a munkabérek is adópengő-ben vannak megállapítva és simapengő értékben kifejezve párhuzamosán haladnak a jelzőszám okozta áremelkedéssel, hanem emelkednek a* árak adópengőben is, igen szertelenül és rapszodikusan. Azzal kezdődött, hogy a forint hírére a spekuláció nem merte betétjét adópengőben tartani, hanem kisebb-nagyobb tételekben aranyat vásárolt, tőkéjét a biztosnak hitt aranyban akarja átmenteni és a pénztől szabadulni. Nagy hiba, hogy a pénzügyi kormány még nem nyilatkozott arra nézve, hogy az adópengő betétesek a forintra való áttérésnél j megkapják a kellő forint ellen-! értékét adópengő betétjükért és Nem lehet elképzelni, hogy adópengő betéteseit a pénzügyi kormányzat cserbenhagyja és épp azokat károsítja meg, egy esetleges rossz átértékeléssel, akik bíztak az adópengőben. Ettől függetlenül felmerül a kérdés, hogy az áraknak adópengőben történt emelkedése milyen Árszabályozási rendelet alapján történhetett meg. Ki kellene vizsgálni, joguk vult-e a nagy vattaiatoknak, gyáraknak az eddigi adópengő kalkulációjukat az adópengő alapárakat, oly mértékben felemelni, mint ahogy a tört arany adópengő ára emelkedett csak azért, mert annakidején akár, mert nyersanyagaikat törtaranyban kalkulálták, akar pedig gazdasági okokból az arany kalkulációjában találtak biztonságot. Nem szabad elfelejteni, hogy az eddig hozott árszabályozási ren- delkozések teljes egészükben fenn állanok, azokat betartani éppen úgy kötelező, mint ahogy eddig és az alapárak emelése nem tör- ténhetet önkényesen. Villanykörtétől a kozmetikai cikkek ár- kalkulációjáig mindenütt jelentős emelkedést hajtottak végre a gyárak és olyan árakkal lepték meg a kereskedelmet, amelyek mind a fogyasztó, mind a kereskedő vásárlási képességét meghaladta olyannyira, hogy az üzletekben alig van forgalom és a kereskedelem igen gyakran olcsóbban adja az árut, mint ahogy a gyárban utáni szerezni tudja csak azért, hogy kétségbeejtő pénztelenségén enyhítsen és önmagát mobillá tegye. Bele kell nyúlni végre az árkalkuláció boszorkánykonyhájába már a termelőhelyen, a gyáraknál, mert az ottani alapkaikuláció dönti el, hogy a közönség megfelelő áron, vásárlöképességének arányában áruhoz juthasson. B nélkül drágán vásárol a kereskedő, drágán az iparos és az áru természetszerűleg ennek megfelelően juthat el ft, közönséghez még - - - - *- ■ IX ‘ WőUUOVgitvo r legalább olyan vásárló értéket : akkor is, ha a közvetítő kereske- kapnak forintban, mint amilyent j delem létminimum alatti keresetbetétjük adópengőben képvisel illetve képviselt az adópengő inflációjának megindulása előtt, amikor mintegy hónapja egy gram törtarany értéke 500 ezer adópengő volt. tel megelégszik. Az áru születésénél kell tehát rendet csinálni, textíliában, cipőben háztartási cikkekben és minden szükséglet cikkben egyaránt. F. Gjr.
