Új Dunántúl, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-04 / 124. szám

A dolgozók tragikus helyzetének orvoslására azonnali intézkedéseket követel a pécsi Nemzeti Bizottság A közszükségleti cikkek árának rögzítését, a béreknek adópengő szerinti valorizálását, a helyi paritásos bér- rendező bizottság visszaállítását köveleli a ISI, B. Vasárnapi számunkban röviden' már bírt adtunk a pécs-baranyai Nemzeti Bizottságnak szombat dél­után tartott rendkívüli üléséről, amelyet azért hívtak össze, hogy az utóbbi napok folyamán bekö­vetkezett rohamos áremelkedések és különösen a kenyér árának ug- lásszerű emelkedése folytán a dol­gozók életviszonyaiban előállott szinte katasztrofális rosszabbodás­sal szemben állást foglaljanak. Ép­pen ezért erre az ülésre meghív­ták a szakszervezetek és az összes demokratikus pártok képviselőit, valamint a közhatóságok felelős vezetőit. Az ülésen Klotz Alajos elvtárs elnökölt, aki rövid szavakkal is­mertette a rendkívüli ülés össze­hívásának célját, utána Czett József elvtárs, szakszervezeti tit­kár szólalt fel, aid bejelentette, hogy a szakszervezeti bizottság pénteken tartott ülésén foglalko­zott az utóbbi napok ugrásszerű áremelkedései következtében elő­állott, a dolgozók életére nézve szinte tarthatatlanná vált htlyzet- el. Elmondotta, hogy a .‘kenyérnek egyszerre hatszo­rosra történt megdrágulása és az egész vonalon bekövetkezett ugrásszerű 'áremelkedéseik a dol­gozók körében a legnagyobb el­keseredést váltották ki. A szakszervezeti bizotság a munkáspártokkal egyetértve a kö­vetkező határozati javaslatot ter­eszti elő: Határozati javaslat „A Pécs-Baranyai Nemzeti Bizott­ság megdöbbenéssel mutat rá arra az elnvomorodásra, melynek az ország gazdasági helyzete követ­keztében a bérmunkások és köz- alkalmazottak egyre fokozotlabb mértékben áldozatai lesznek. Tu­datában annak, hogy ezen hely­zetünknek az elmúlt rendszer által vitt háború és az eboől származó események az okozói, mégis rá keil mutatni arra, hogy a jelenlegi kormányzat is mu­lasztásokat és hibákat követ el, midőn erélyes intézkedésekkel nem valósítja meg minden dol­gozónak azt a természetes kö­vetelményét, hogy munkájáért olyan díjazásban részesüljön,, mely legalább a mai körülmé­nyek között beszerezhető szük­ségleti cikkek megvásárlását ré­szére lehetővé teszi. Bízunk abban, begy a pénz kilátásba he­lyezett stabilizálása új helyzetet fog teremteni és temérdek mai nehézséget megold, de az át­meneti idő hónapjaiban sem le­hetnek dolgozóink az éhség mar­talékává, miért is halaszthatat­lanul sürgős és mélyreható In­tézkedésekre van szükség: 1. Megkeresi táviratilag a Gaz­dasági Főtanácsot, a kormány elnökét, helyettes elnökeit és a Szakszervezeti Tanácsot, hogy a közszükségleti cikkek árának megkötésére és a munkabérek és íixíizetéseknek a kollektív szerződések rendelkezésein messze túlmenő, illetőleg azo­kat kiegészítő megállapításával intézkedjék, hegy a dolgozók vásárlóképessége helyreálljon. 2. Helyi vonatkozásban fel­hívja ? munkaadókat és mun­kásokat, hogy a kollektív szer­ződések szerinti illetményeket úgy folyósítsák, hogy a kiutalt munkabér a béremelés és a tényleges kifizetés időpontjában érvényes adópengő viszonyok xszerjnt emelkedjék és fizettessék ld. A kalória kiszámítás pedig a helyi piaci árak szerint tör­ténjék. 3. Felkéri a vármegye Közélel­mezési Kormánvbiztosát, hogv a legfontosabb élelmezési és piaci cikkek árát hatóságilag szabja El UJ QUMANriH meg és foganatosítsa a legeré­lyesebb rendőri intézkedéseket, hogy ezek betartassanak." A javaslat felolvasása után el­sőnek Maczák József ipartestü­leti elnök szólalt fel, aki magáévá teszi a javaslatot. Dr. Kertész Endre vármegyei főispán szerint nemcsak a mun­kásság körében nagy az elkese­redés, ugyanez a helyzet a paraszt­ság kőiében is, amely a jóvátéteü kötelezettségek súlya alatt gör­nyed, de ami a legnagyobb elécre- detlenséget szüli, az abból adódik^ hogy a 'beszolgáltatások ellenérté. két elkésve kapja, amikor az a pénz már értékét vesztette. Emel­lett bizonyos suttogó propaganda is izgatja a parasztságot a kötele, zettségei megtagadására, aminek, kétségtelenül politikai háttere van. Ö maga is sürgős cselekvést tart szükségesnek, mert a helyzet való­ban katasztrofálisan alakul mind­egyik dolgozó réteg helyzetére, T o 1 n ai József polgármester elvtárs felszólalásában nem osztja a főispán állásfoglalását a falusi lakosság helyzetét illetőleg, mely kétségtelenül jobb a városi dol­gozókénál, mégis ez utóbbiak eddig is több türelmet tanúsítot­tak. A falu ma is/fehér kenyeret eszik és ott igen sókan 2—3 sertést vágtak, míg a városi munkás már odajutott, hogy a kukoricás kenyéradagját sem képes a keresetéből megvásá­rolni. Nem akar hangulatot csinálni a falu ellen, de indokolatlannak tar­taná a beszolgáltatások megtaga­dását. Valami megoldást kell találni sürgősen, ha kell, a bérek naponta való fizetésével vagy hasonlóval, de segíteni kell a dolgozókon. Dr. Tamás György h. polgár- mester óva int mindenkit, hogy az it.t elhangzottak gyuanvagot ké­pezzenek a közvélemény felé. Gaz­dasági szakszerűséggel mutatja ki, hogy a dolgozók ikeresete mek­kora arányban maiad el az ár­alakulások mögöt. Megérti a pa­rasztság nehéz helyzetét, de az mégsem hasonlítható a munkás­ságéhoz. A parasztság körében a beszolgáltatás megtagadására való izgatás mögött ő is reakciós akna­munkát lát. A legsürgősebb rendszabálynak dálkoúás bevezetését és azt, hegy ?. dolgozó munkájáért ne pénzt kapjon, hanem élelmiszert, tartja egyébként kötött qaz- Dr. Huszár István, Keserű János alispán, Juha s z Ferenc, C s a n á d y György Máv. üzlet- igazgató elvtárs, Löte Pál felszó­lalása ut.án Krisztián István szakszervezeti titkár a béreknek hetenként való megállapítását ja­vasolja, éspedig a piaci árak emel­kedése arányában. Vi d o 1 o v i t s Nándor szakszervezeti elnök elv- társ megállapítja, hogy úgy a falu, mint az iparosság helyzete sokkal jobb a munkásságénál. Az iparos­ság nagyrésze ma is az 1939-es alapon kalkulál, mig a dolgozók keresete már. ezelőtt 3 hónappal sem frolt több a békebeli 10—15 %-áná'. Sürgeti a kötött gazdál­kodás bevezetését és a gazdasági rendőrség fokozottabb árellenőr- zési tevékenységét. Hegedűs János gazdasági fel­ügyelő helyesnek tartaná a ke­nyérár leszállítását. Szűcs József elv társ ügyrendi indítványa után dr. Tamás György elvtárs indít­ványozza a megye határainak lezárását és z városi piacra na- gyebb mennyiségű zöldségféle és egyéb élelmicikk felhozatalát, mert csak így lehelne a magas árakat letörni. Dr. Kertész Endre főispán he­lyesli a kötött gazdálkodás beve­zetését, a piaci áraiknak naponta adópengőben való megállapítását. Mint közellátási kormánybiztos hajlandó is ez utóbbi intézkedés megtételére, ha ehhez minden ol- dalról megkapja a kellő támoga. fást.' Dr. Hajdú Gyula elvtárs ör­vendetesen állapítja meg, hogy akik itt jelen vannak, kivétel nél­kül .segíteni akarnak a dolgozók helyzetén. Sajnálatos, hogy a leg­demokratikusabb réteg: a munkás­ság ma a demokráciában a leg­nyomorúságosabb helyzetben van. A munkások és köztisztviselők elnyom or odását nem szabad to­vább tűrni. Helyesli a szakszervezetek javas­latát és ennek érdekében erélye­sen fel kell lépni a kormánynál, hogy a helyzet megjavítására min­dent tegyen meg, amit eddig el­mulasztott. Nem mert hozzányúlni sem a paraszthoz, sem a kapita­lista érdekeltségekhez. Nem ve­zette be a kötött gazdálkodást, ennek folyománya, hogy eddig nyomorogtunk, most meg már ép­penséggel éheznünk kell. Erőt kell mutatnunk követeléseink mellett, enélkül nem érhetünk célt, de erőt kel! mutatni a kormánynak is in­tézkedéseiben. A munkabéreket pénteken az adópengő szerda és péntek közötti emelkedésének számbavételével kell kifizetni. Megállapítja, hogy a falusi termelő munkája ma is aranyparitásos alapon van meg­fizetve, míg a munkás keresete annak már a 10%-át sem éri el. Követelte a piaci árak megköté­sét. Arra kéri a közigazgatás ve­zetőit, munkálkodjanak együtt a helyzet megjavításán a rendőrség­gel is. A megszabott árakat túl­lépő termelőt szigorúan meg kell büntetni, ele tízszeresen a vevőt, melyek gazdagok, így túllicitálhas. sák a dolgozókat. K ü b 1 e r Jenő felszólalása után S z é c s e y Béla helyesli az előter­jesztett javaslatokat, de nemcsak a piaci árakat kell megszabni, hanem az ipari cik­kekét is, különben nem érünk el célt. Követeljük a kormánytól, hogy amit mi itt akarunk, azt országos viszonylatban is valósítsa meg. Dr. Ormos György elvtárs fel­olvassa az ülés határozataképpen a Gazdasági Főtanácshoz, a mi­niszterelnökhöz és helyetteseihez, valamint az Orsz. Szaktanácshoz intézendő következő táviratot: Akik „tisztázták“ önmagukat Az újságírás plső törvény e: igazat írni, A szerkesztőségi munka lázában, a hírkercsés buzgalmában előfordulnak té­vedések. De más kategóriába /esnek az olyan szándékos téve­dések, amelyek már-már a hamisítás határát súrolják. Enyhe tévedés volt az, amikor a Gyulay—Fillér ügyben a mentelmi bizottság (elutasító határozatát közölte ugyan egyik laptársunk, ,,elfelejtette“ azonban hozútenni, hogy a bizott­ság elnöke, (valamint annak szociáldemokrata tagja Marosán György lemondottak, mondván, hogy fasisztamentésért nem vállalják az erkölcsi felelősséget. Felvethetnek azt a kérdést is, hogy miért féltek a v izsgáteinak szabad utat .engedni­Amit azonban a Kis Újságban láttunk, az messze maga mögött hagyja az újságírói etika még lolv lazán vett határait is. Az elmúlt héten hatalmas cikket olvastunk a Kis Uj' ságban: „A kunmadarast szociáldemokrata párttitkár iga­zolta. hogy az ottani fasiszta akcióhoz a Kisgazdapártnak semmi köze“. Hosszú nyilatkozatot közöltek erről. De íme mi történt? A „mén tő tanú“ megszólalt ikét másik lap (hasáb­jain és hamisításnak bélyegezte a szájába adott szavakat. „A cikk fegyik bekezdése . a .‘cikkíró kitalálása“ mondja és leszögezi, hogy: „az egész szégyenteljes gaztett Kunmadarason a Kisgaz­dapártból, és annak ifjúságából ... ,indult }:i, tehát ki­zárólag ők felelősek. M ért 'a kisgazdapártban tömörült Nagy János családi és baráti köre, az ifjúság pedig az ő nevelése“ Hát ez egészén máskép hangzik. Nem kívánunk ínost az ügv lényegével foglalkozni. De tényként leszögezzük, hogy a nyi­latkozat, amelyre budapesti laptársunk okfejtése felépült, pontosan :az ellenkezőjét tartalmazza iannak, amit ők „ki­hoztak belőle. Kikivánkozik belőlünk a kérdés: vájjon min­den ügyben, amely kisgazdapárti vezetőket vádol fasiszta akcióban való részvétellel, így méz ki a „tisztázás“? Távirat Szerdán indul a Henschel autóbusz­járat Pécs és Budapest kozott Beszámoltunk arról, hogy a Du­nántúli Közlekedési Vállalatnak rohammunkával sikerült üzemké­pes állapotba hozni egy hatalmas HensCnel-autóbuszt, amelyet most ■Budapest és Pécs közötti személy- forgalomra állítanak be. A hatal­mas, kényelmes autóbusz bejára­tása vasárnap zajlott le amikor is Budapestről Pécsre hoztu a közlekedésügyi miniszter megbí­zottját és a fővárosi sajtó mint­egy huszonöt képviselőjét. Az új járat felavatása alkalmából a Ki­kelet üdülőben a helyi előkelő­ségek és sajtó részvételével ban­kettet rendeztek. Ai/ új autóbusz szerdán kezdi meg rendszeres járatait Pécs és a főváros között. Az eddigi ter­vek szerint liftenként kétszer közlekedik majd és egy utazás ára 400 ezer adópengő lesz. Örömmel üdvözöljük ezt az ói Ssfizeköttetést a fővárossal, nem­csak mert a vasút túlterheltségé nek enyhítését és kényelmes és gyors utazási lehetőséget várunk tőle, de azért is, mert a hatalmas Henschel óriásban a magyar úi jáépítés és a békeviszonyokra való visszatérés egy újabb jelét Intjük. A honvédelmi miniszter Hlyeimébe Mezítláb, rongyosan, tetvesen, havi 45 millióért védi a magyar határi a demokratikus honvéd „Reálbérek állandó csökkenése katasztrófális. Azonnali intézke­dés életszínvonalnak februári szintre való visszaállítására. Munkabér emelés mértéke adó­pengő mérvnél kevesebb nem lehet. Közalkalmazottak ember­séges fizetéséről gondoskodna, nak. Elsőrendű éleit szükségleti cikkeik árát azonnal megkötni. Helyi paritásos bérrendező bi­zottság azonnal visszaállítandó, felhatalmazandó Nemzeti Bizott­ság ellenőrzése melléit halaszt­hatatlan intézkedések foganato­sításaira. Szakszervezet és a munkáspártok egyértelmű meg­állapítása szerint azonnali intéz­kedés nélkül termelés zavarta­lansága fenn nem tartható." Nemzeti Bizottság, Pécs. Azt javasolja végül, hogy az álakat adópengőben rögzítsék, a kalóriát pedig vagy természetben adják vagy pedig a helyi valódi árak figyelembe vételével fizes­sék. Javasolja egy paritásos bérren- de/.íi bizottság megalakítását, mely a kollektív szerződések rendelkezéseinek figyelembe vé­telével működjön. Pogány Dezső rendőrőrnagy ígéri a rendőrség támogatását, azután az elnök szavazásra tette fel az előterjesztett javaslatokat, amelyeket az ülés egyhangúlag el­fogadott. örömmel állapítja meg végül az elnök az ülésen megnyil­vánult egyöntetűséget a dolgozók megsegítése tekintetében és ezzel a ■ ülést bezárta. (m. j.) Magyarbólyon van a 10. határőr zászlóalj parancsnoksága. Ez a ha­tárőr zászlóalj nevezetes arról, hog> elsőnek állt oda Baranyában a szovjet haderő mellé, hogy lelve- gye a harcot a németekkel. A zászlóalj parancsnokság kapujában egy fiatal katona all őrséget. Ha nem lenne katonasapka a fején, azt hinnénk, hogy koldus all ott. Lábán nincs cipő, nadrágján több a lyuk, mint a szövet és az is csikós, civil nadrág lehetett va­lamikor. Bemegyünk a laktanyába, éppen ebédosztás van. Ilyen rongyos, mezítlábas sereget még sehol sem láttunk. Talán minden ötödik em­bernek van valami agyonfoltozoti civil cipő a lábán és a ruhájukról jobb nem is beszélni. Megkérdez­zük az egyik elvtársat, hogy mi­ként fordulhat1 ez elő. — Azt nem tudjuk, hogy kik az okai annak, hogy a legnehezebb feladatot végző határőr zászlóalj katonái ennyire nincsenek ellátva — feleli a hadnagy. Egyet azonban tudunk, hogy a honvédelmi minisztériumban a törzstiszt urak, de még a leg­kisebb altiszt is vadonatúj egyen, ruhájában íeszít és azt is tudjuk, hogy kaiácsony- kor még a polgári alkalmazottak, a gépiró hölgyek is' szeretetcsoma- got kaptak a figyelmes HM-től, ai csomagokban két pár selyemharis­nya ,cgy kombiné és egyéb nói fehérneműéit voltak, mig a kato­nákra nemcsak a kutya nem gon­dol, de a honvédelmi minisztérium magas urai sem. Elmondotta to­vábbá, Hogy som szappanunk, sem fehérne­műjük nincs a katonáknak, úgy­hogy az orvosszázados szerint, áld beleegyeledik beszélgeté­sünkbe, a zászlóalj 50 százaléka tetves és rühes. Az élelmezés csapnivaló, bab 8 bablevessel váltakozik. És mind­ezért ird és mond havi 45, a%&1 negyvenöt millió fizetést kapnak az újoncok. Beszélgettünk a katonákkal is‘ akik elkeseredve panaszolják, hojjY ha ez eígv megy tovább, akkor ül hagynak mindent és mezítláb fel­vonulnak a honvédelmi miniszté­rium elé, hogy bemutassák a ro‘ nisíter úrnak, íme, így fest a de' mokratikus magyar hadsereg. Mer* ahogy a katonák mondták, minden lenne, csak jóakarat kellene, hi­szen a vezérkar és a törzstiszti kar urai ma is perzsaszönyeges irodákban tűnek és rongyos ezredest még senki ne«1 látott. Pedig ezek az emberek megér 'clemelnék, hogy segítsenek rajtuk- A falon szemünkbe ötlik az ötletesen szerkesztett faliújság, anil a Szabad ;Nép és az Üi námúl cikkeiből, valamint Józs^ Atilla verseiből közöl szem*' vényeket. A határőr zászlóaljnál tapasztal szomorú viszonyokat elmondott!* a Villányban tartózkodó Krai*c Pál képviselő elvtársnak, aki 8 Űj Dunántúl munkatársával edVus azonnal kimert Magvarbólyúa amikor maga is látta, hogy milve^ elképesztő á'lapotban vannak eZ® a derék magyar katonák, kij*le teile, hogy a képvisel öh á z ha n fogja tenni ezt ;» tűrhetetlen bánást* dől, amiben a honvédelmi miniszté^i‘lI,, saját katonáit részesíti. "»■V.K'WÜIUW wur.i vier SZERKESZTŐSÉGI ÜGYBEN SZÍVESKEDJÉK tárcsáz^' A 29-49 TELEFONSZAMCT!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom