Új Dunántúl, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-04 / 124. szám

MOZ Hmld wf do, :6niu* 4-5. A P O L L O Ezines film az Atlanti 6c«án hőaeiről Hajótöröttek riBKNOZ! Butty ka > Emmi kacagtató mókája Makacs Kata O R A N I A A szerelem dala (Travíate) Maria Cebotari. Claudio Gora 'óadások: bttk&snap i, 7 órakor AUoí Lyoni „välas" n a pécsi,/áiáfos" is „falna" Séta a Sör yárban, ahol a termelés nagyot esett, de a műnk sok telje? létszámmal dolgoznak ugv az üzemek en, mint szociális és kulturális téren Kint, a Szigeti külvárosban, az eldugott kis Makár utcában szé- lesretárt, Hatalmas vaskapu üdvö­zöl. A tetején vasbetűkkel büsz­kélkedik a felírás: Pannónia Sör­főző. De még be sem lépünk Szervezett fasiszta banda terjesztette a „vérvád“ hazug meséjét A vidéki rendőrség politikai osztálya megállapította hogy az orwrág különböző részeiben ismé­telten felburjánzó antiszemita ki­lengéseket Budapestről irányítják, teljesen megszervezett a tápon. Megállapították, hogy feketézők járják a falvakat és ezek ter­jesztik a meggyilkolt gyermekek fejdarabolásának meséjét, buj- tagstnak, uszítanak a megmaradt zsidók ellen éa nyíltan hirdetik, hogy ki kell rabolni a falvakba visszatérő deportáltakat Csanádpalotán őrizetbe vettek ®gy Rusznyák József nevezetű fa­lazta feketézőt, aki azt terjesz­tette a faluban, hogy a zsidók *>egö?ík a keresztény gyermekeket Orose András Tíszaledányban terjesztette, hogy egy pesti be­oltja leleplezett egy zsidó keres­kedőt, aki egy kislányt levéllel küldött agy másik zsidó keres-. kedőhöz. A levélben Orosz And­rás szerint a következő volt: „Itt küldök egy gyenge kis borjut“. A kts borjú, akit le kel­lett volna vágni, az a kislány volt. Orosz András nyilas párt­tag volt, aki a demokrácia jóin­dulatát arra használta fel, hogy uszítson és bujtogasson az állam- rend ellen. Mezőkovácsházán Muti József és felesége — mindketten régi nyilasok — azt terjesztették, hogy a zsidók országszerte gyil­kolják a keresztény kisgyerme­keket. Rémhirtejesztő társuk volt Som­mer Bcláné tanítónő, egy hírhedt nyilas leventeoktató felesége. Az egész társaságot letartóztatták és mintán tudatos fasiszta tevékeny ségről van szó, a köztársaság vé­delméről szóló törvény alapján a népbiróság elé állítják őket. Grízeibe uetiüh a Rissazdspárí egri aDiM déoí szerkesztője! es a Rigg« tjoság heeeseieggei eezeiüjei a gyöngyösi szervezkedés ügyében Űztök Ferencet, a Kisgazdapárt sajószentpéteri titkárát tetten érték, amikor 10.000 pengősök­ből kivágott nyilaskeresztet szórt széjjel az utcán. A rendőrség letartóztatta és mivel a házkutatás során Szálasi-képet és nyilas iratokat találtak lakásán elrejtve, internálását rendelték el. A politikai rendőrség tovább- Wytatjn a gyöngyösi fasiszta szer- »«zkedés felgöngyölítését Az Újabban felmerült bizonyítékok •lapján Egerben éetzetbe vették a Kisgazdapárt helyi újságjának, az JEgii Ba- rázdá"-nak mind a négy szer-, kanztőjét, valamint a Független! tijteág beveemegyei vezetőjét, őr. Kovács Lászlót. ^teltük kivüj még számos letartóz- tetes történt, ezeknek neveit azon- * nyomozás érdekében nem "°e*ák nyilvánosságra. A fasiszta összeesküvéssel kap- ^olalfaan rendkívüli ülésre hívták pssae a gyöngyösi képviselötestü- Az értekezleten egyhangú határozatot hoztak. Ennek érteimé- *ten felirattal fordulnak a bel ügy- teinSBzterbee és kérik, hogy a leg- teőlyessrtib eszközök alkalmazásá­ul számolja fel a gyöngyösi reak­ciót. Letartóz!atták a Ráskay leánygimnázium hitoktatóját Letartóztatták R a á b Kornél ka­tolikus paptanárt, a Ráskay-leány. gimnázium hitoktatóját. Az órá­kon állandóan politizált, szidal­mazta a fenálló demokratikus rendszert, a pártok vezetőit és igyekezett hangulatot kelteni ta­nítványaiban az oroszok ellen. A demokrácia védelméről szóló tör­vény alapján vették őrizetbe és adják át a népügyészségnek. Megrogiött tolvajokat fogott a vármegyei rendőrség A vármegyei rendőrség bűnügyi te*tály6ra feljelentés érkezett Tóth Ferenc, Tótfc Jóién és Hegyi Károly ellen, akik egy aranyórát "tetaHc t€. A nyomozás során az nritaeampteBi (rámát, neszen * Ugmagasab napi áron Haiscülsi fen ^kiíeréíi, Városház-ti. 2. - • Telelem 23-91. órát megtalálták egy nagyharsányj gazdánál, ugyanakkor azonban ki­derült, hogy a három tolvaj lel­két még más is terheli. így bebi­zonyosodott, hogy Tóth József cs Preinig János pécsdevecseri !a- ostól hat birkát és kerékpár­úi mikat, U»di József pécsi lakos- 'ól pedig egy hátizsákot loptak el, amelyben dóhány, egy férfrruha, fekete box cipő. egy ötliteres de- mizson. öngyújtó és más aprósá­gok voltak. Eddig mindössze a pár cipőt találta meg a rendőrség. Az enyveskozii tolvajokat átadták az ügyészségnek, de a rendőrség tovább folytatja a nyomozást. máris szembeötlik a raunkásegy- ség dokumentuma, két tábla a kapó két- szárnyán, szabadság barátság. Az üzemi bizottság elnöke, Czéih elvtárs vállalja magára ka­lauzolásunkat a gyártelepen. A gyárudvaron derékig mezte­len munkások szenet raknak le stráfszckerekről. A kazánt állan­dóan etetni kell, magyarázza Czéh elvtárs. Lemegyünk a ka­zánházba. A két kemence közül most csak egy van üzemben, mert annyira lecsökkent a termelés, hogy egy is eltudja látni a szükségletet. A KAZANHAZ tőszomszédságában van a gépte­rem. Csendesen, olajozottan futó gépszíjak fogaskerekek, előttünk ismeretlen rendeltetésű csövek ‘ és kapcsolótáblák birodalma. A csempérett falú, hófehér, ragyogó tiszta terem gépei látják el a gyá­rat villannyal, de innen hfitík a pincét és a jéggyárat ». A hűtő­gép ammóniákkal teli csövein vastag rétegben rakódik le a zúz­mara a júniusi melegben. A öreg gépkezelő elvtárs simogató kéz­zel pepecsel a gépeken, olajozza, tisztogatja őket. Látszik, hogy egész szívvel teszi. Megindulunk A SÖR UTJÁN. Fent a padláson kezdjük a malom­nál. amely azelőtt naponta két vagon árpát őrölt, ma pedig örül- ’ net, ha egy héten egyszer van munkája. Innen kerül le csöveken a liszt a főzőterembe, ahol óriás.. Ö5—100 hektoliteres rézüatökben bonyolult eljárással főzik, szűrik keverik malátával és komlóval, mérik a cukortartalmát párolog­tatják De ezzel még félig sincsen ké­szen. A főzőteremből felszivaty- tyuzzák újra az emeletre, ahol gondosan vizszinelt lapos kádba jut. Itt kerül a pénzügyőrök elé, akik megvizsgálják a cukorfokát, megmérik, hány hektóliter és aszerint számítják ki az adóját. Ezután a méregetés után, miköz- ben ventillátorokkal hűtik, egy : emelettel lejebb kerül a .csorga- ♦óba“, ami nem más, mint egy or- gonaszerüen megkonstruált, vízzel j teli rézcsövekből álló építmény, amelyen kívül csorog le a sör. — Amikor itt kellő fokra lehűlt, megy tovább a mélypincébe to­vábbi hűtésre, innen megy vissza s palackozóba. A PALACKOZÓ. Egészen biztos, hogy az elemista, sőt még kisebb gyerekek is ki­tünően eljátszanának itt. Érdekes és játékosan ható'eljárással tisz­títják és töltögetik az üvegeket. Először kifőzik őket. hogy min­den piszok eltűnjék .majd egy ötletes gépbe kerülnek, hol külön­féleképpen elhelyezett kefécskék ldvül-belül megsúrolják. De még ez sem elég, a súrolás után kö­vetkezik az öblítés, amit szökö- kutszeríí vizsugámí eszközölnek. Ezután kerülnek az üvegek az igazi töltőgetőbe amely futó­szalagon szállítja őket a sörtar­tály alá és onnan a dugaszolóhoz. Töltés után még egyszer kádba kerülnek, ahol újra „megdunsz- íolják“. hogy a sok tisztítás, szű­rés és desztillál ás ellenére is elő­forduló baktériumokat kiirtsák a sörből. A_kád után « teherszál­lító lift következik, a csomagoló, a szállítókocsi és a vendéglői asztal. Ellátogatunk A JÉGGYARBA is. Dermesztő hideg fogad, pedig amint Czéh elvtirs határozottan állítja, „csak" mínusz hat fok van A gépteremből már ismert ammo niákos hűtőcsövek itt legalább indokoltan izuzmarásak. A rezer- voárban lévő jéghideg sós vízben édesvivzel teR kannák állanak, ezekből lesznek azok a szép fehér jégtáblák, amilyenekkel teli ko­csit reggelenkint mostanában saj­nos olyan keveset látunk. Meg­nézzük a raktárai is .Bálákba rak va tárolják a kész jeget. Borzon gunk és nem akarjuk elhinni hogy van olyan munkás, aki már évtizedek óta dolgozik a jégrak tárban és hallani sem akar arról hogy másik munkához kerüljön Gratulálunk Czéh elvtársinak és társainak ahhoz amit A GARÁZSBAN látunk. Féligkész autóváz van munkában, jól látszanak najta a friss forrasztások nyomai. Roham­munkával építik az elvtársik innen-orman összeszedett hulladé­kokból. A jelenlegi egyetlen au­tójukat is így készítették. De ugyanígy dolgovik az aszta­los és bádogos műhely is. A ki­selejtezett, eldobott ócska jég­szekrényekből igyekeznek mosta­nában újakat varázsolni. Végül a mélypincébe mászunk le. A jéggyárban hozzászoktunk a hideghez, de itt érezzük, hogy az semmi volt. Legalább kéteme- letnyi mélységben, amit még mes­terségesen hűtenek is dolgoznak a munkások, óriási. 40—100hektó- literes hordók álldogálnak sorban. Mindegyiken apró ajtócska van, állítólag, ott szoktak bemászni a hordómosó munkások. Nem tud­juk elképzelni, hogyan férnek be. Elfáradunk, mire végigjárjuk az összes termeket- valamennyi eme­letet. Jól esik pihenni egy kicsit A GYÁR KULTURHAZABAN. Előzőleg még benézünk a munkás fürdőkbe és éttermekbe, majd gyönyörködve ülünk le a nagy­teremben. De van is miben gyö­nyörködni. Az elvtársak alig egy év alatt varázsolták ide aet a forgatható díszlete*, zongorás gyönyörűen dekorált tágas elő­adótermet. Mellette nyolc-tíz sakk tábla, ping-pong és biüiárd várja munka után az elvtársakat. Egy kis szobában a SzTT gyári cso­portja tanyázik önálló könyvtár­ral, ha rmon rum mai és egyéb szó­rakozási lehetőségekéi. Nem zavarjuk a kultúrterem­ben dolgozó elvtársakat, mer-, amint halljuk, a kultúrcsoport es­tére vendégeket vár AZ EGYIK BA NYASZCSOPORT jön vendégszerepelni. Van is már előre egálom. Az elvtársnők lán- gost sütnek, mossák a padlót, ta­karítanak', bútorokat tologatnak, hogy minden rendben legyen es­tére. A nagy raktárban nagy munka folyik. Most osztják szét A KALÓRIÁT. Krumpli, liszt, bab és cseresznye kerül mindegyik zsákba, sőt min­den munkás kezében literesüveg táncol teK tejjeL Csodálkozásunkra elmeséli Czéh elvtárs, hogy a gyárnak van 18 I tehene, így mindén munkásnak j tudnak naponta féfliter tejet jut- ' tatni. I Letelt az idő. búcsúzkodunk. Hazafelé jövet gondolatban még egyszer végigsétálunk a gyáron, a tiszta termeken, rámosolygunk aiz elégedett, rendesen fizetett és ellátott munkásokra és nagyon büszkének érezzük magunkat. — Büszkének mert a gyárban dol­gozó kommunista elvtársak, akik s munkásságnak csaknem száz százaléka, valóra tudják váltani art, ami Magyarország legtöbb nagyüzemében ma még elképzelés: dolgozókról való hiánytalan «/'ociáris gondoskodást, a gyárnak otthonná "aló varázsolását, r. k. Az iparos utánpótlás problémái Ehhez a kérdéshez hozzányúlni annyit jelent, mint csalánba nyúl­ni. Hisz ez a probléma amely minden iparost, de magát a kor­mányköröket is igen érdekli. — Sajnos ezideig még nem sikerült olyan tervet kidolgozni, amely úgy av. iparos, mint a tanoncok szüleit kielégítette volna. Ma kü­lönösen nehéz a két érdeket ösz- szeegyeztetni. Pedig ezt úgy kell megoldani, hogy hosszabb időra kielégítő legyen mindkét fél szá­mára. Próbáljuk talán elemezni, hogy melyek azok a szempontok, me­lyeket figyelembevéve el tudjuk érni a célunkat. Kétféle utánpót­lást ismerünk minőségit és meny- nyiségit. így felmerül a kérdés, hogy melyikre van szükség? Ha mennyiségi uánpóttlást akarunk, akkor egyszerű ae ügy. Népesít­sük be a gyárainkat, minden egye* munkás mellé 2—3 tanoncot és máris meg van oldva a kérdés, méghozzá gyökeresen, mert a gyá­raknak módjában van olyan bé­reket fizetnie, a tanulóknak amit egy napszámosnak fizet. Ezzel megoldottuk az anyagi részét, da ez nem elég abhoz, hogy valódi, sokoldalú, szakképzett iparosokat nyerjünk. Ha viszont minőségi utánpótlást akarunk, akkor csak a kisiparra gondolhatunk. — Itt azonban a gazdasági kérdést nem tudjuk megoldani. Akiknek a gyermekei ipari pályára menek, az iparos, gyárimunkás, kistiszt­viselő, hivatalszolga és bányászok, igen súlyos anyagi körülménv-k között élnek, de éltek is mindig. Ezeknek a serdülő fiuknak, vé­nyoknak az ellátása a «ülőknek igen nagy gondot okoz viszont a kisiparos nőm rendelkezik oly^n anyagi alappal, hpgy a tanoncok- nak az ellátsásit magám vállal­hatná. Tehát itt kel! megkeraani a ki­utat, amely sem a szülőre, sem a mesterre ne legyen elviselhetet­len, de az utánpótlás mindenkép­pen! biztosítva legyen, mert * megfelelő utánpótlás igen fon to* nemzeti érdek is. Tudjuk, hogy szakképzett ipa­rosra szüksége van a postának vasútnak, nagy szállodáknak, ban­koknak, kereskedelmi vállalatok­nak, mezőgazdasági szövetkeze­teknek és sok más intézmények­nek, kórházaknak, klinikáknak tehát ezeknek is igen fontos. hogv az iparban megfelelő utánpótlás biztosíttassák és ezért ezeknek az intézményeknek is áldozatot kell hozniok az utánpótlás érdekében. Létesíteni kell egv iparos-képző alapot, melynek fenntartásához ..minden egyes önálló iparos, gyár, vállalat, egyszóval minden iparost foglalkoztató intézmény, akár ál­lami, városi vagy magánszemé'v tulajdonát képetzi is, tartozik anyagi erejének1 arányában hoz­zájárulni. Ha ez a széleskörű tá­mogatás létrejön, úgy a szülő 6* a mester oly körülmények közé kerülne, Hogy a tanonckérdést egyszer és mindenkorra mcp vol­na oldva. Most még csak ae a kérdés merül fel, hogy melyik mester tarthat tanoncot. Mind­azoktól a mesterektől vonassák meg a tanonctartás akik nem for­dítanak elég gondot arra. hogy a tanulója az eltöltött tanonc- ideje alatt rendesen és alaposan elsajátítsa mesterségét. Meg kell szüntetni a tanoncviiagáztatásnál azt az egyoldalú eljárást, hogy a tanulót a szakképzettség hiányá­ban visszadobják. Tessék a ta­il one tartó mestert is fegyelmi elé állítani, ha a fentiek tekintetében ő a hibás, a tanoncot pedig kár­pótolni. Egy mesterre sem köte­lező a tanonctartás, de ha vállal tanonctartást, akkor tartsa köte­lességének annak szakszrrű ki­képzését. KimcWner Ferenc SZERKESZTŐSÉGI ÜGYBEN SZÍVESKEDJÉK TÁRCSÁZNI A 29-49 TOEFONSZAMOT' ÚJ OUNÁNTIH | 9 | _-*,«** ■ - - •‘h‘‘»Wffi^ggfcte>gá><aÉNm—wmowot

Next

/
Oldalképek
Tartalom