Új Dunántúl, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-29 / 144. szám

4 A KÖZHELYEK IGAZSAGA Irta: KÁROLYI MIHÁLY Olyan feszüli politikai és gaz­dasági légkörben, mint amilyen­ben ma élünk Magyarországon, ahol éppen ezért sokkal többet és sokkal szenvedélyesebben beszél, nek a problémákról s a sajtó is, a közvélemény is mindent tövi- röl-hegyire megvitat, nincs olyan kérdés, amellyel kapcsolatban bár­mit is elmondhatnánk anélkül, hogy az közhely ne volna. Természetesen, végső fokon minden igazság közhely. A baj csupán az, hogy az alaposan meg­romlott magyar társadalom széles rétegei ezeket a közhelyeket még mindig nem értik s így újra meg ú jra .el kell mondanunk azt, amit a kevesek már betéve fújnak Vannak aztán olyanok, akik az igazságból csak a szólamot fogad jék el, anélkül, hogy annak mé­lyebb értelmével törődnének s letagadhatatlan, hogy bizonyos igazságok egyesekből tudatos, má- ! sokból ösztönös gyűlöletet válta­nak ki. Veritas odium parit — az igazság gyűlöletet ébreszt. A magyar köztársaság élcsapatának azonban nem szabad visszariad­nia attól, hogy a paraszti töme­geket újból és újból megostromol.. ja ezekkel a közhelyként ható igazságokkal. Melyek ezek a közhelyek, amelyeket a falu né­pének múlhatatlanul a magáévá kell tennie? m Magyarország jövője azon áll vagy bukik, hogy sike- 1 "■ .... rül-e gazdasági és pénz­üg yi stabilizációt teremtenünk. r-ZTi Ezt a stabilizációt külön- | { bozo1 tényezők támasztják ......... alá. Egyike ezeknek a kül­földre hurcolt arany, amit most Washingtonban és Londonban a kormány vezetői sikeresen vissza szereztek. A fő tényező azonban továbbra is a magyar termés és .jóformán minden azon múlik, hogy a gazdák ezt be is szolgál­tassák. ID A beszolgáltatás a legke­vesebb, amit az új magyar gazdák azért a rendszerért tehetnek, amelyek megszilárdítása ónön érdekük, hiszen ettől a rend­szertől kapták meg a földet, azt, amit a magyar úri osztály kono­kul megtagadott tőlük. S Az új gazdáknak nem sza­bad megfeledkezniük arról, hogy a földet a felszabadító Vörös Hadseregnek köszönhetik. I I Ezt a földet csak addig } 5 { vallhatják a magunkénak. J" amig azt a demokratikus köztársaság számunkra biztosítani tudja. Más szóval: minden olyan cselekedet, amely a stabilizáció és ezzel a köztársaság ellen irá­nyul, saját vitás érdekeit is ve­szélyeztet. Ebből következik, hogy | jy nem szabad felülni az el­lenforradalom és a reak ció suttogó propagandájának, de-' magóg lazításnak, amely látszó­lag a falu népének érdeke mellett tör lándzsát, valójában azonban azon mesterkedik, hogy a zilált á-lapotok megmaradjanak és ez j /el a demokratikus rendszert megbuktassa. S Ez a demagógia ugyanaz, amit Hitlerék és Horthyék állandóan alkalmaztak. A lényege az, hogy hamis Ígéretek­kel eltereljék a figyelmet a való­ságtól. I A parasztságnak határo­zottan vissza kell utasíta- ■ nia a vérvád ostoba és alávaló meséjét és a hasonló na- zugságokat, mert ha az ilyesmi megfogamzik benne, a magyarság hírnevét külföldön befeketíti és az újjáépítést megakadályozza. Ezek a mesék arra valók, hogy a polgárháború mag- vát elhintsék s az uszitók- nak abból a vágyálmából szület­nek meg, hogy bizonyára lesz harmadik vj.ágháború amely­ben a magyarság, ezer, az alapon, egy újabb ötödik badoszloo meg. szervezésé#.»! segíti majd a Szov­jetunió elenségeit. Ezek az apo­kaliptikus csirkefogók, vagy job­ban mondva parasztfogók, ahogy Thomas Mann nevezte őket, meg­feledkeznek arról, hogy a szövet­séges hatalmak éppen ez ellen a sötétség ellen harcoltak. Ma már nincsenek olyan számbavehető erők sem a Nyugaton, sem a Ke­leten, amelyek atomháborút zúdí­tanának az emberiségre azért, hogy egy levitézlett osztály ismét uralomra jusson, mert hiszen min­dennek a mélyén az húzódik meg, hogy a magyar úri osztály és fullajtárjai nem tudnak belenyu­godni a változatlanba. I _ j Másik módja a parasztság | fi fi j izgatásának, hogy az orosz 1 ”* kolhozok „ördögét“ festik a falra. Ezzel akarják a magyar parasztok kedvét szegni és elriasz­tani őket mindenféle szövetke­zéstől. Azzal ijesztgetik a gazdá­kat, hogy a szövetkezet el fogja nyelni az újonnan kapott kis föld­jüket, holott éppen a szövetkezés az, ami magántulajdonukat bizto­sítani fogja, mert a szövetkezeti termelés egyúttal többtermelést is jelent és nemcsak az országnak, de maguknak a gazdáknak is csak javát szolgálja. A parasztságnak azt is meg kell értenie, hogy szüksé­ges megbékélést keresnünk a szomszédokkal és fokozatosan le kell bontanunk a vámhatárokat. Ez a végső biztosítéka annak, hogy a magyar paraszt elhelyezze a föld terményeit és olcsón hoz­zájusson az ipari cikkekhez. Ez a végső biztosítéka annak, hogy egészséges gazdasági életet te­remtsünk. A kis országból így lesz nagy ország, anélkül, hogy egyik nép a másikat elnyomás­ban tartaná. Persze a reakciós lazítás ebben is akadályozza a kibontakozást, nemcsak nálunk, dé a szomszéd- , országokban is. Azok a szlovák,. román, magyar stb. uszitók. akik < a másik nép ellen izgatnak, lénye­gében egyazon anyaméhből, a nemzetközi reakció sötét alvilága-; ból származnak s a haladószelle- j mű demokrácia ellen törnek, le-! gyen az román, magyar vagy szlo. j vák. Mihajlovics és Horthy nagy-', szerűen megértették egymást. Itt J az ideje, hogy a magyar, jugo- j szláv, román, szlovák parasztok is ípegértsék egymást s szövetkez­zenek a Horthyék, Mihajlovicsék, Tiszák és a többiek szelleme el­len. CD Az ellenforradalom egyik . | fő célja, hogy éket verjen ; a falu és a város közé s: elhitesse a parasztsággal, hogy, minden bajnak a város az okozó-' je. Holott a falu érdeke, hogy a. város magáratalúljon és ellássa • azokkal az eszközökkel és ipari cikkekkel, amelyek nélkül nem boldogulhat. | 2 I UJ DUKflílTül „ a Mindennek előfeltétele, 13 hogy ne folytassunk orosz- ellenes politikát. A magyar népnek le kell számolnia azokkal, akik a németek ellen meg sem mukkantak, de bezzeg most ta- miskodni szeretnének arról, hogy tudnak ellenállást kifejteni s or­vul megölik azokat, akiknek fel­szabadításunkat köszönhetjük. Mélységesen tévednek azok, akik azt hiszik, Üogy ez a Nyugatnak tetszik. Anglia ma már nem a lor­dok országa, hanem a cockney- londoninké, a walesi bányászoké és a Clyde hajóépítőié. Ne feled­jük el, hogy a nacionalizálás te­rén még nem értük el azt a fokot, mint Anglia. Ez az Anglia mind­inkább közeledik a Szovjetunió­hoz, s noha még sok ellentét vár megoldásra, bizonyos vagyok ab­ban, hogy a háborúban megterem­te** közösség a békében is élő marad, sőt elmélyül. Angliában természetesnek veszik azt, hogy mi a Szovjethoz igazodunk. Ez nem is lehet máskép. Mi a Nyu­gattal jóbarátságban kívánunk lenni _a kormányvezetőinek lon­do ni látogatása is ezt bizonyítja —, de már csak földrajzi okok­ból is elsősorban a Szovjetunió­val kell állandó szoros baráti kapcsolatot létesítenünk. ^ Sokan azt is felhasználják a magyar köztársaság ellen, hogy vallási kérdésekkel izgatják a közvéleményt. El akar­ják hitetni a falu népével, hogy a haladószellemű demokrácia vallásellenes. Ez a legenda azon­ban nem szorítkozik csupán Ma­gyarországra. Franciaországban, Olaszországban és egyebütt szin­tén ezt hajtogatják a haladás el­lenségei. Holott a progresszió a vallási megbékélés híve és éppen ezért az egyházat igyekezik el­választani az államtól azaz a lé­lek pásztorait a politikától. A kereszténységgel szemben mély tiszteletet érzünk, mert más a krisztusi tanítás és más az ultra- montánizmus. Szükségünk van a papokra, de nincs szükségünk azokra az egyházi politikusokra, akik a vallás orvén a baladó gon­dolat ellen akarják csátasorba állítani a hívőket. Ezek volnának azok a közhe­lyek, amelyeket minden magyar­nak, de különösen a parasztság­nak szívébe és elméjébe kell vés­nie. Azért teszem a hangsúlyt a parasztságra, mert a reakció a faluba veti bizalmát, onnan akar­ja meríteni azt az erőt, amivel leteritheti a demokráciát. Fel akarja használni a valóban lé­tező sérelmeket és bajokat, az elmaradottságot és a babonás tév­hiteket .Azonban én bízom a ma. gyár paraszt természetes józansá­gában és főképpen abban, hogy nem fogja szem elől téveszteni saját érdekeit. Békére va.^szükségünk, Kül.ő és belső ’hékere. Ez a béke ma mindennél fontosabb. F,z a meg­gyötört. srerencsétlrn ország csak a béke atmoszférájában tud ma­gára találni. Epjffcn ezért könyör­telennek kell lenni azokkal szem­ben. akik a békét veszélyeztetik, örömmel olvastam Szakosíts Ár­pád miniszterelnökhelyettes deb­receni beszédét: „Amíg i. demo­kráciát veszély fenyegeti, addig a magyar demokráciának fegyver­ben kell állnia, hogy megvédel­mezhesse magát és lesújtson azok­ra, akik botorul és becstelenül a nemzet ellen törnek és a nép jo­gait és szabadságát, a demokrá­cia intézményét el akariák vészej- teni“ — mondotta. — Nem lehe­tett volna lobban kifejezni. Meg­szívlelendő szavak. Ezt a* igaz­ságot azonban nemcsak hirdetni, de művelni is kell. Fenti cikk' Bölönyi György ki­tünően szerkesztett „Köztársaság“ c. hetilapjában jelent meg. 6 hónapot kapott a nyilas Puska A pécsi népbiróság Puska Irén 25 éves pécsi lakost, aki 1941 áprilisában belépett a nyilas párt­ba és ottan tevékeny munkássá­got végzett, sőt 1944 október 15-e után fizetett alkalmazottja volt a nyilas pártnak, 6 hónapi fogház­büntetésre és 3 évi politikai jog­vesztésre ítélte. A büntetésből az internálásban eltöltött 3 hónapot beszarni torinak vette *A ftép- iigyász az ítélet ellen fellebbezést jelentett be. A napilapok aj ára Budapestről jelentik: A napi­lapok ára szombattól kezdve 10 billió lesz. S százaléka visszajött, • • Július 4-én, fekete napja lesz a megmaradt pécsi zsidóság» nak. Ez a nap emlékezete annak az 1944 július 4-énak, ami­kor a német kultúra nagyobb dicsőségére, — a magyar nyt lasbrigantik asszisztálásával a pécsi zsidóságot marhavago­nokba gyömöszölték és mint a vágóhidra vitt állatokat, — né­met megsemmisítő táborokba hurcolták. 6000 isidó polgár­társunkat vittek a csendörpribékok a vágóhidra és a 6000 emberből, akik büntelenek voltak és kiszolgáltatottak, nem jött vissza több, mint 8*/», vagy hogy teljesen precízek le­gyünk 8.2V«. Tehát 92*/* veszett el a német megsemmisítő táborokban, ahol nem néztek semmit és senkit, egyformán öl­ted* meg aggot és gyermeket. Közel hatszáz mosolygós pécsi gyermek indult el a marhavaggonokba gyömöszölve és ebből kettő érkezett haza. Ez a két véletlenül élelbenmaradt gyér. mek élő tanúja annak a szörnyűségnek, ami 1919-ben kezdő­dött és 1944-ben Auschwitzban végződött Amikor mélységes részvéttel állunk a pécsi zsidóság meg­maradt töredékének gyásza mellett, amikor megértjük a haza­tértek kiáltó fájdalmát, ami elfogta őket, amikor megérkezve csak lakást és nem otthont találtak és hiába keresik felesé­güket gyermeküket szüleiket vagy férjüket akkor ki kell jelentenünk, hogy rettenetesen szégyeljük, hogy ez megtörtén, hetett Nem tudunk azon az állásponton lenni, hogy ezekért a szörnyűségekért nem vagyunk felelősek, hogy ezekhez semmi közünk. Igenis van. A közömbösség is bűn, vagy leg­alább bünrészesség. Például hol voltak a kitűnő egyházi fér­fiak, akik az embertelenség, a tömeggyilkosság ellen fel mer­ték volna emelni szavukat? Süketen és közömbösen nézték ■ szörnyű mészárlást Az antiszemitizmus a buták fasizmusa, — ez a régi tétel itt is bevált Ezért nézték sokan közömbösen és hidegen, hogy ml történt ebben az országban közel 700.000 állampolgárral és ezért hallgatnak ma is, amikor Auschwitz után még mindig vér­vádat emlegetnek. Pedig, ha vérvádról egyáltalában szó lehet vájjon ki emlegethetné jobban, mint az, akinek 700.000 halott és meggyilkolt tanúja van arra, hogy egy bizonyos csoport igenis elkövetett velük olyat ami közeljár a vórvádhoz. A pécsi zsidóság gyászünrepélyén állítjuk, hogy nem va­gyunk büntelenek a történtek miatt és nem is leszünk bün- telenek addig, amíg a fasizmust gyökerestül ki nem irtjuk, hogy soha többé ne ismétlődjék meg Auschwitz és a gettó. g ________________________________ Kik szabotálják fent aNemzetiBankban a pécsi dolgozók bérfizetését Lelkiismeretlen játék a bankjegyek késedelme« lekiildésével. — Pénteken ismét nem volt pénz a pécsi bankokban A dolgozó egész héten várja, hogy a heti bérfizetés alkalmával legalább cgysr a hetipiacon vásá­rolhat valamit, amivel családjá­nak. egy két napra biztosítja meg. elkötését. Tudják ezt a. munka­adók is és ezért már kora reggel hosszú sorban állanak a munka­adók mcgbvzottjai a bankok előtt, hogy a bérfizetéshez szükséges bankjegymennyiséget felvehessék. Csütörtökön és pénteken azon­ban hiába álltak sorba a munka­adók a bankok csak részben tud­ták kielégíteni a hankjegyszük- ségletet és így a dolgozók ismét csak részben kapták meg amúgy is kevés bérüket. Ez a tünet már a második hé­ten, pont a bérfizetés alkalmából fordul e'ő Pécsett és ezzel az adópengőbe vetett hitet ingatják meg a dolgozókban, önhibájukon kívül kellemetlen helyzetbe hoz­zák a pécsi bankokat és nem utolsósorban a nuinkaadókat. En­nek a lelkiismeretlen játéknak, amiért a Magyar Nemzeti Bank általános igazgatási osztálya fele­lős, még egy következménye van és pedig az, hogy egyes pécsi ar&nybeváltók illegális haszonhoz jutnak, mert a pénzszűkét felhasz­nálva egy napra leszállítják az arany beváltási árát, amivel azokat a munkaadókat károsítják meg, akik a munkabérek kifizetésére kénytelenek pár gram aranyai bármilyen árért eladni cg ér­dekes, hogy nekik van kész­pénzük. Honnan? A pécsi Nemzeti Bank fiók egyik vezetője is furcsának tartja a budapesti eljárást, csak azt nem tudja, hogy ki a felelős, a Nem­zeti Bank, vagy pedig a keleti­pályaudvari postahivatal. A Nem­zeti Bank szerint a pénzesládák elmentek a posta nr-m továbbí­totta. Egy bizonyos, a csütörtöki bankjegyküldetnény is csak este érkezett meg, pénteken pedig, bár a pécsi fiókin téaet külön telefo­nált a bankjegyekért, az megint nem érkezett meg. Tehát sürgősen ki kell vizsgál­ni, hogy kik szabotálják a pécsi pénzküldemények késedelmes el­küldését és azok ellen a legszigo­rúbban kell eljárni. Tízezer hilencszáz kiló UNRRA-cukrot kapnak Baranya igényjogosultjai A terhes és szoptatós anyák és a 12 éren aluli gyermekek 20 dekás fejadagot kapnak júniusra A közellátásügyi minisztérium most már egymásután utal ki az UNRRA-segéiyből különféle élel­miszereket Baranya ellátatlanjai ré. szére. A hal- és tejkonzerv kiuta­lás után most a közellátásügyi mi­nisztérium arról értesítette, az alis­pán! hivatalt, hogy az UNRRA- segélyből Baranya igényjogos ellá­tatlanjai részére 10.900 kgr. cuk­rot utalt ki június hónapra, ami: 20 dekás fejadag szerint fognak a terhes és szoptatós anyák, vala­mint a 12 éven aluli gyermekek részére kiosztani. A megye és Pécs város fenti keretek között megállapított igény­jogosultjainak száma 53.734 fö, akiknek részére ebból a mennyi­ségből fejenként 20 dkg jut ju­niors hónapra. A kiutalt cukor ide- szállitásáról az alispán a város pol­gármesterével é6 a pénzügyigazga­tósággal egyetértésben gondosko. dik. SZERKESZTŐSÉGI ÜGYBEN szíveskedjék tárcsázni A 29-49 TELEFONSZÁMOTI f d d a

Next

/
Oldalképek
Tartalom