Új Dunántúl, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)
1946-06-29 / 144. szám
Szcmbattól-hétfőig, júrűu- 29—július 1. APOLL o Fényes Alice, Ajtay Andor kacagtató vígjátéka : Ragaszkodom a szerelembe? PARKMOZI Egy bájos énekesnő és egy szere - mes zeneszerző esete a dühös papával: Csak a papa meg né tudja URÁN 1 A Imperio Argentína a világhírű énekes gyönyörű exotikus filmje; Kelet leánya Körséta azok közt, akik soha nem veinek és mindig arainak [ tétéi aranyig, dollártól schilliB» gig, lopott kéj ékpártól újságpapírba csomagolt gyanusszagú húsig mindent a világon. A pécsi | klinikákon elvéreznek a betegek, t \ mert nincs kötszer, súlyos opeAz infláció utolsó szakaszában, a dolgozók éhe*«Pik j fáit betegeknek nem tudnak fájj t t * t rlnlrtmr'Qillnnító nomkat adni. de — a nem dolgozok aranyhegyeket halmoznak Kedd-szerda, június 2-3, APOLLO Kelet leánya PARKMOZI Ragaszkodom a szerelemhez URÁNIA Csak a papa meg ne tudja ‘Asdésok: hétköznap vasár-ünnepnap, Úf 1 órakor 3, 6, 7 „ Holnap, mire e sorok megjelennek, ránk köszönt a búza és u föld legszebb ünnepe: Péter és Pál napja. Ez a Péter és Pál_ a magyar föld robotosainak való ban ünnepe, mert hosszú évszázadok után ez a második Péter és Pál, amikor a kiuzsorázott, mindig másért verejtékező magyar paraszt végre magának arat De nemcsak a hajnaltól késő estig izzadó magyar földmunkás arat, hanem van a magyar társadalomnak egy — sajnos — nem is olyan jelentéktelen rétege, amely hosszú hónapok óta állandóan arat, anélkül, hogy egyszer is, egy percig vetett volna. Ez a réteg már hónapok óta örökös Péter és Pált tart és búza lielyett ARANYAT, NAPÓLEONT, DOLLÁRT ARAT. A fasizmus és nácizmus által kifosztott és félig tönkretett országot, mint pusztító sáskahad lepték el az infláció és áru hiány Ä munkáskultura lel adatai Nagy hiba lenne a színvonal emelése kedvéért a műkedvelő de tevékeny, küzdelmes munkásegyü;- teseket megszűntem. Aki látott és hallott olyan műkedvelő együttest, mely jó kézben volt, igazi színházi szakember vezetése alatt állt és kellőszámú próbán ment át, az tudja, mire lebet vinni néhány tehetséges munkásifjúval és leánynyal. A Munkás Kultúrszövetség pesti nagy versenyein látható, hogy egyik-másik társulat mire képes. Persze jó darab is kellene. Mert minden hasonló esetben, az irodalmi lesipuskások máris elárasztották osztályharcot mimelő, művészieden darabokkal a „piacot”. Ha nincs alkalmasabb darab, vegyünk elő inkább régi jó színdarabokat. Csak egyre ne szoktassuk friss és élményre vágyó közönségünket: rosszra. Ezt csinálta ugyanis kívánsághanverse- nyek és munkásszórakoztatás címén a megelőző rendszer. Köny- nyebb a helyzet a szavaló kórusok és és ének-kórusok terén. A karmester leleményességén sok múlik. Egyik-másik József Attila- vagy Ady-verset irodalomhoz értő színházi ember könnyen át tud írni szavaló-kórusra. A „Felszállott a páva” és Bartók „Paraszt- kántátájának" kottái sincsenek hozzáférhetetlen helyen. Gazdag baranyai népdalgyűjteményeink varrnak kottástól, stb.... Sokkal nehezebb a zenekarok esete. A munkásság helyben is_jó fúvószenekarokkal rendelkezik, de ugyancsak szerencsétlen gondolat lenne másra használni, mint ünnepélyekre, majálisokra, vagyis általában szabadtéri szórakoztatásra. Egy kisebb teremben a szabadtérhez szokott zenekar kibírhatatlan hangerővel szólal meg. Hangszerszódóichoz vagy vonósegyütteshez pedig hosszú idő, reá 1 geteg tanulás kell úgy, hogy ezt bizony jobb kölcsönvenni. A pécsi Kamaraesték rendező, bizottsága megpróbálta, mégpedig közepes sikerrel hangversenyeket és színdarabokat bemutatni külön a munkásság számára. Ezt kellene minden erővel kiépíteni, Leverő tapasztalataink voltak e téren ebben az évben. Elvtársainkat nem láttuk ott sem a Budai Nagy Antal előadásain, sem Tolsztoj „Élő hotttest"-e előadásain és más komoly alkalmakon sem. Ugyankpujuoktúra lovagjai, akik vér-i akik azt sem tudják, hogy ebbe., tűkön egy jelszóval indulnak a j az országban egy irtózatos küz- mindennapí csatába és ez a jel-; delem folyik az újjáépítésért és szó: Pusztuljon minden, dögöljön éhen mindenki, csak nekünk ebből hasznunk legyen! Ezek a konjunktúra kereskedők azok, a megélhetésért, akik szerint Pécs a világ legolcsóbb városa, mert ők mindent dollárba számolnak át. akiknek a legális kereskedelem-j Nekik szolgálják fel a divatos hez édeskevés közük volt és kap- vacsorázóhelyek az álcázott ser- csolatuk talán azzal annyi van, } téskarajokat, ők isszák a Littke hogy a tisztességes kereskedő- i pezsgőt, ők száguldanak motorlem soraiba is beférkőzve, le- kerékpárokon és homályos utaroll f ÍJ f f !v annalr izvla ír« of Ac moo*- f. .C .1- 1----„•jU ----- ' ro ntották annak jóhírét és megfertőzték egyesek kereskedelmi erkölcseit. Ezek azok, akiknek minden csak spekulációs lehetőséget jelent, akik zsírban dolgoztak, ha abban láttak konjunktúrát és amikor a zsírt mázsaszámra csempészték Ausztriába, nem gondoltak arra, hogy minden deka kicsempészett zsír a kon hozzájuk került autókon és ők azok, akik miatt a dolgozók szájában még keserűbbé válik a 20 ezer adópengős, rossz kukoricás kenyér. Érdemes egyszer végigsétálni közöttük. Először a kis halakat, az utcai feketézőket látogatjuk meg. Köztük és a nagy cápák között sok különbség nincs. Tamagyar dolgozó ellenállóképes-j Ián csak az, hogy ezek még nem ségéi töri meg. Ezek azok, akik • értek el a luxusszállóig, de már koporsószegtől _ fogpiszlcálóig j szorgalmasan készülnek oda, mindent összevásárolnak, ha az- j mert ha még néhány hétig így zal egy pár szádollárnyi hasz ; megy, ők is kipihenhetik a Menőt vághatnak zsebre. * őse ken a „rohammunkában“ kiA mai lehetetlen gazdasági fejtett fáradalmaikat, mint azok, elet skrupolózus nélküli vám- j akik már megcsinálták karrierszedői ezek, akik rosszabbak a j [ükét. hullargblóknál, mert azok csak > Egyelőre azonban még a Va kor kedvezményes áron a város dolgozói inkább hajlandók lenné nek színházba menni és a szinház három-négy estére is tudna közönséget kapni egy-egy jó prózai előadáshoz. Nem gondolok én a legnehezebb darabokra. A Pee- Gynt sikere mutatja, hogy vannak középműfajú darabok, melyekből komoly közönség-sikerre lehel számítani. Shakespeare-től persze nem a „Szentivánéji álom” az, , , z, , mely közönséget vonz, a „Mák- szakértő mondotta: a Indiákat fosztják ki, míg ezek az_ élő test, egy élni akaró ország dolgozóit, a magyar gyermekeket fosztják meg életlehetőségeiktől. A FEKETE KERESKEDELEM KISKÁTÉJA Munka és ész nélkül keresik, azaz harácsolják össze a dollár és aranyhegyeket, mert ehhez a kereskedelemhez még rátermettség sem kell. Egy feketéző ráncos hölgy" sokkal inkább. Egyik-másik Moliere-darabnak lenne akkora rikere, mint akár., melyik pesti bohózatnak. Csak persze bátorság kell a jó műsor- politikához. Jó operetteket is be lehetne állítani a M. K. Szövetség kedvezményes szinházelőadásai közé. Szívesen elfogadjuk, hogy ilyenek is vannak, még hozzá nem is kevés. Mindez szervezés kérdése. Ezt ne tudná megoldani a szervezett munkásság, mely erről az oldaláról a leghíresebb? A legkönnyebb a helyzet a tudományos előadások és szemináriumok terén. Az elmúlt évben á munkáspártok óriási sikerű népszerűsítő tudományos előadásokat rendeztek. Ezeket a jövőben ugyanazon erők részvételével a M. K. Szövetség keretében kellene megrendezni s ezáltal az is elkerülhető lenne, hogy az előadások hétről-hétre ugyanazon nap ugyanazon órájában legyenek és a közönséget megosszák, amikor pedig mind a két előadás érdekelné a hallgatóságot. Viszont nagyobb gondot kellene fordítani irodalmi és tudományos szemináriumok tartására. Pontos munkatervvel és kemény munkával Pécs dolgozó; a jövő évben az idei eredmények sokszorosát érhetik el kultúra terén is. Kardos Tibor dr. A mai- kereskedelem abból áll, hogy megtudod a Tisza Vá- sárosnaménynél 180, Szegednél 210. Megveszed a Tiszát Vásá- rosnaménynél 180-ért és eladod Szegeden 210-ért. Icrv kerestél 30 pontot. Biz a un; kereskedelem. Igen, valahogy így van. Megveszed a zsírt Pécsett, aztán eladod Pesten. IJgy ap ott veszel cérnát cigarettapapírt, vagy bármi mást és eladod Pécsett. A különböztetőbői telik a luxus- éttermekre, a feketén kimért húsra, a divatos új ruhákra, mii latozásra és mindarra, amitől a dolgozó, aki, hogy a Ludas Matyi szavaival éljek, dolgozik, tehát neon ér rá pénzt keresni, el > air zárva. A PÉCSI TELEKI-TÉR Ez. a siserehad. amely talán még ártalmasabb, mint a reakció és a fasizmus képviselői, Pécsett is vígan éli a maga könnyű életét. Őnekik semmi sem drága, nekik emelhetik az árakat, ez nekik, ahogy mondani szoták „vurst“, ők azok akik a piacon felvásárolják a legdrágább falatokat, akiknek a „pult“ alatt, jégszekrényekben őrzik a csempészett felvágottakat, húsokat. dászkiirt fogadó elő.tt nyüzsögnek, tolongnak. Ez kicsinyben a pe,sti Telekitér. A maga szennyevei, a maga aljas iizelmeivel minden megtalálható itt, mint Budapest szégyenfoltján. Itt vesznek és eladnak cigaretdalomcsillapító porokat adni, de itt kaphatsz morfiumot, kötszert és amit akarsz. Há pénzed természetesen ezalatt dollárt értenek itt — van, kaphatsz penicillint is. Itt láthatod a volt rendőrtisztet, aki elbocsátása óta egy percet sem dolgozott de jobban él, mint a bányász, vagy tisztviselő, aki dolgozik. Itt alkuszik a nem igazolt alezredes és a volt munkaszolgálatos, mint a sokat hangoztatott társadalmi megbékélés torz szimbóluma. Az aranynál találkoztak. Itt kínálja a valódi békebeli Symphoniát a kiöregedett zsebtolvaj, aki már rég rájött arra, hogy ma a feketézés jobb üzlet, mint a lopás. Naponta reggeltől déli egy óráig tart ez a bábeli piac a Majláth-téren és a rendőrség — egy két razziától eltekintve — tehetetlenül . nézi ezt. Illetőleg nem is nézi. Pedig, ha valahol, itt elkelne a mindennapos razzia, de legalább az állandó ügyeletes . detéktívszolgálat. Állítólag újjáépítés folyik b- ben az országban. Állítólag kevés a munkaerő és itt a piacon, ahol a dolgozók asszonyai amúgy .is elkeseredetten járják a számukra megfizethetetlen árakon áruló kofákat, egy csomó ép, erős ember munka nélkül, a nagyközönség szeme előtt harácsol és feketézik. Ezt a pécsi Teleki piacot sürgősen fel kell számolni épp \igy, mint ahogy a dolgozók joggal követelhetik az erélyesebb rendszabályokat és a a luxuséttermekben dőzsölő nagylehetézők ellen is. Mert higyjék el, akiknek telik napi másfél-két gram aranyért pihentetni „fáradt testét“, az akkor is feketéző, ha száz munkakönyv vau a zsebében. Legfeljebb a munkakönyvért is aranynyal fizetett. Tessék, ha kell, naponta vé- gigrazziázni a divatos luxuséttermeket és panziókat és ne csak azt nézni, hogy az illető dőzsölőnek zsebében, vagy szobájában találnak-e dollárt mert hiszen a betörő 6em viszi magával munka után a lokálba betörőszerszámait. Egyet keli figyelembevenni, honnan telik a tril- liós vacsorákra, amikor u dolgozóknak még egy pohár sör is luxus. Hiába kapja a fizetését adópengőben, amikor hála az arany és dollár, spekulánsoknak, megszületett az adópengő infláció Igen, hiába kertelünk, itt van! Az ipari termékek és a legfontosabb létfenntartási cikkek alapárait naponta emelik adópengőben. Csak meg kell nézni a Kossuth-ti teái üzletek kirakatait, a cipők, a harisnyák, a textilárúk. sőt a kenyér, a gyümölcs, a tejtermékek alapárai szinte óráról órára növekednek adópengőben. És a dolgozó, aki most már adópengőben kapja a fizetését, éppenúgy nem tud jóllakni, mint amikor símapengő mellett éhezett. De a dolgozó sokat eltűr. A dolgozó sokról le tud mondani a jövőért augusztus t-ért, a jó és értékálló pénz megszületéséért. A dolgozó türelmes, de azért nem tanácsos ezzel a türelemmel visszaélni. Vigyázzanak az urauyspekulánsok, akik előidézték az adópengő inflációt, akik az arany gramját 300 ezer adőpengőről 2 millió adópengőre hajtották fel csak azért, hogy az infláció utolsó négy hetét még jobbon kihasználják, hogy újabb dollár és aranyhegyeket harácsoljanak össze, hogy még négy hétig teljék a dínom-dánomra. Vigyázzanak a. pécsi inflációs konjunktúra lovagok. A dolgozók egyszer elvesztik a türelműket és akkor tényleg pihentethetik „fáradt testüket“. De hogy ez a pihenés nem, a mecseki luxushotelekben lesz, arról a pécsi dolgozók gondoskodnak majd. (i.) Veesenmayer terhelő vallomása Horthy ellen műnp akkor a mozik szombat-vas árnap után. Elmondta, hogy Antal Istváu háborús bűnperé- ben a Népbíróságok Országos Tanácsa elrendelte a németek magyarországi megbízottjának, Edmund Veesenmayernek kihallgatását. Vallomása kapcsán érdekes kijelentéseket tett Horthy szerepéről a német megszállás tömve vannak, bármi selejtes darabot játszanak is. A felvilágosítás hiányában mindenben nagy szerepe van. Ha az üzemek kulturális bizottsága a Munkás Kultúi. szövetség vezetőségével szoros kapcsolatban állana és mindkettő a színház vezetőségével, ha a kultárbizottságok egy-rgy darabra formálisán előkészítenék a közönséget Irmodén két-három hőiben egy-egy srintJaiabről van szól akHitler már nem tudott volna megfelelő erőket Magyarországra hozni, ha 1944-ben Horthyék ellenállásra gondoltak volna. A deportálások — vallotta tovább — német kívánságra történtek ugyan, de a magyar hatóságok ezt u kívánságot a legnagyobb römmcl rtéssel fogadták Ellenállás esetem nem tudtak volna mást tenni a német hatóságok, mint a^ magyarországi zsidókat az ország területén koncentrálni. Jellemzőnek mondotta Veesenmayer azt a tényt, hogy amikor a román különbéke hatására a magyarországi deportálásokat Horthyék leállították, a deportálásokat intéző németek egyszerűen elhagyták az országot. es egyel Fegyvereket rejteget a fasiszta diák A politikai rendőrség nyomozást folytatott S á r k ö z y György budapesti kereskedelmi iskolai tanuló ügyében, akiről megállapította, hogy lakásán kii lönűöző robbanóanyagokat tart és több ízben megkísérelte robbanószerkezetek összeállítását. Sárközy védekezésül a fasiszta diákoktól már oly jól ismert képeste V. 8-tor TÄHC c NÖECYLETBEN ZENE .MECSEK SWING" tanaim a legmagasabb napi áron üaiscíeiien ékszerész, Városház-u.2. Telelőn; 23-91. felen kifogással élt, nevezetesen azzal, hogy a „robbanóanyagokkal csupán halászni akart* 1'. Ugyanezen, általa „halászatnak“ minősített célokból gyájtóbombát is tartott lakásán. Arru azonban nem talált kellő magyarázatot, hogy miért rejtegetett könyvei között fasiszta műveket. Leveleiben ezenkívül számos demokráciaellenes kitétel s'zerepel, melyek az 1946:Vll. t.-c.-be ütköznek. Sárközy György az államügyészség elé kerül. Íme, ismét egy diák, ezúttal kereskedelmi iskolai tanuló, aki tannins és iniyika helyett fegyver-rejtegetéssel s fasiszta hírveréssel foglalkozik. ÚJ DUNÁNTÚL jT|
