Új Dunántúl, 1946. február (3. évfolyam, 27-49. szám)
1946-02-05 / 29. szám
V&ctf}. yuotet&Afai ety^ülfetek! ÚJ DUNÚNTÚL Nagy Ferenc miniszterelnök ata- kitotta meg az új kormányt — A külügyminiszter Prágába utazott — A NOT golyóátalí halálra ítélte Imrédy Bélái. A MAG YA R KOM M U N IS TA PÁR T 0 ÉLDUNÁNTULI LAPJA Hl. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM ARA: 2.000 PENGŐ PÉCS, 1946 FEBRUÁR 5. KEDD A köztársaság: a magyar demokrácia továbbfejlődésének alapja 234 szervezet 360 küldötte a MKP első Barcnycs-megyel pártkanlerencláján — A jobboldal eUeni bare új szakasza kezdődik - A kitelepített svábok ittmaradó élelmxszerkészleteit az ellátatlanok megsegítésére használják fel — Helyesnek bizonyult a pártközi együttműködés politikáié Képi tömegmozgalom kergesse el a reakciós tisztviselőket a közigazgatásból Vasárnap reggel 8 óra után a Kultúrházban kezdetét vette a Magyar Kommunista Párt baranya megyei szervezetének első konferenciája. A kiküldöttekkel és meghívott vendégekkel zsúfolásig megtelt teremben K r a n c z Pál megyei titkár elvtárs nyitotta meg a konferenciát és üdvözölte a meg jelenteket. Megnyitó szavaiban rámutatott arra, hogy ez az első alkalom, amikor a megye legtávolabbi részéből is egyszerre gyűltek össze a kiküldöttek, hogy meghallgassák és megvitassák a párt országos politikai irányvonalát és a helyi szervezeti és szervezési kérdéseket. Hogy pártunk Baranya megyében is milyen mély gyökeiket vert a falusi dolgozók között Is, annak légszebb bizonyítéka, hogy ezen a konferencián nem kevesebb, mint 234 község képviselteti magát 360 küldöttel. Javaslatit tett az elnökség megválasztására, amit a konferencia egyhangúan elfogadott, majd közfelkiál. fással választották meg a jelenlevők a konferencia díszelnökévé Rákosi Mátyás elvtársat. Az Internácionálé elhangzása trtán dr. Hajdú Gyula elvtárs Vette át az elnökséget, rámutatott Jónak jelentőségére, hogy a konferencia időpontja összeesik a magyar köztársaság megszületésével. A* a tény — mondotta —, hogy * királyság megszűnt, annyit jelent. bogy a magyar dolgozó nem tűri többé egy idegen dinasztia zsarnokságát maga felett, hanem maga veszi kezébe sorsát. Márpedig a dolgozók akarata a magyar nép akarata, 4 mert á magyar népet a dolgozók alkotják, azok a dolgozók, akik nek kezében az egész ország sorsa van. Nehéz körülmények között indul útjára a köztársaság ebben a lerombolt országban, de erős az akaratunk és győzni fogunk. Ez a konferencia és a magyar köztársaság beiktatása egyként azt mutatja, hogy a Magyar Kommunista Párt nemcsak résztvesz az országi anyagi és szellemi újjáépítésében, I de annak irányt is szab. Beszéde további részében a kon I ferencia célját ismertette, ami ei-j sősorban az, hogy a párttagság" tudomást szerezzen a pártvezető-1 ség álláspontjáról a legkülönbö zőbb kérdésekben, de ugyanakkor az is, hogy a vezetőség is vegye tudomásul, mi a véleménye és óhaja a dolgozóknak, párttagságunknak ezekben a kérdésekben üdvözölte a központi vezetőség körünkben megjelent kiküldöttét. Farkas Mihály nemzetgyűlési képviselő elvtársat, a központi vezetőség főtitkárhelyettesét és felkérte politikai beszámolójának megtartására. farkas Mihály elvtárs nagy beszéd* az Időszerű politikai kérdésekről Parkas Mihály elvtárs a kiküldtek szűnni nem akaró ovációja *®2l>en kezdte meg beszámolóját. d*éde elején melegen üdvözölte • megjelenteket a Magyar Kommunista Párt Köaponti Vezetősége ? Rákosi Mátyás elvtárs nevében 7s a maga nevében is rámutatott f«, hogy a konferencia minden '* jobban megmutatja, milyen gyökereket eresztett pár- d* Baranyában is. Ezután áttért L. ország belpolitikai helyzetének fj'úertetésóre. Utalt arra, hogy t<v? pÄrtta9*$gunkban egy kis ré* vl’ aroely nem értékeli helyesen .Politikai mérleg mindkét oldalát á Kishltüen- eltúlozza a reakció jenerősödését. A helyes értékelés* tudni kell, hogy mi a valósága helyzet a reakció táborában. szempontokból kétséqte. akt ®rösödik a reakció, de ugyan- Uv,_°r ,82 ellentétek is erősödnek ’borukban. síL!®? am,t * reakció megerö- hr, * Ve* nyer, elveszti a szítással •>onH»es gyeseknek a* i v*tA ' hogy a Kisgazdapárttal ?fnr'lttmüködésünk helytelen ^r » lennünk azzal, hogy 'ftbhl ^gazdapárt magába tőmö- «ti i* reakció erőit, van a pért- ■ * hatalma*, bacsülstasen dsraoS *b»k 18 ** eaekkal — együtt kell müködEnek dacára tisztában kell len nünk azzal, bogy a harc tovább folyik, sőt élesedni is fog. A jobboldal megszervezte erőit és minden előkészületet megtett arra. hogy támadásba menjen át a demokrácia baloldala ellen. A mi fel adatunk az? hogy a kisgazdapárti többség dacára olyan politikát folytassunk, hogv annak következményeképpen a demokrácia megerősödjék, a reakció pedig gyengüljön. Ez volt egyik legfontosabb oka annak, hogy az első alkalmat fel kellett használnunk az államforma megváltoztatására Is. mismerjük, hogy a királyságnak is voltak érdemei a magyarsáq történelmében, elsősorban maqá. nak szent Istvánnak, aki központosította és megszervezte a magyar államiságot. Később azonban. az Idegen dinasztiák uralomra- jntása révén a királyság az elnyomás brutális szerve letL A köztársaságban megtaláltuk azt az államformát, amelyben elnyomásnak többé helye nincs és te! jesen megfelel a magyar hagyományoknak. A magyar nép immár harmadszor kiáltja Id • köatárvn »égőt Két esetben — ** ónodi országgyűlés és az 1918-as kóztér- ■ saság esetében — a földesurak, a feudális nagy- birtokosok árulása következtében bukott el a köztársaság. Jutalmul az árulók újabb földeket és nemességeket kaptak. A magyarság életében most ismét eljött a történelmi alkalom, hogy kinyilvánítsa, milyen államformát akar. Nem véletlen, hogy a demokratikus felszabadulás első nagy A MKP Baranya-megyeí szervezetei 1946 febr. 3-án megtartott első pártkonierenciájának határozata 1. A pártértekezlet üdvözli a Központi Vezetőség politikáját és helyesli a kormánykoalicóban való részvételt. Egyben örömmel üdvözli a fiatal magyar demokrácia legújabb győzelmét — melynek kivívásában Pártunknak nem kis szerepe volt — ■ magyar köztársaságot. 2. A magyar köztársaságtól várja a magyar nép, hogy most már az ígéreteket komoly kormányintézkedések váltsák fel, legelsősorban a közigazgatás megtisztítása terén. 3. A tavaszi mezőgazdasági munkálatokat haladéktalanul meg kell szerveznünk, ebben pártunk vállalja a kezdeményezést. K ö- ve teljük: a mezőgazdasági népesség iparcikkekkel való ellátását; az ipari és falusi ellátatlan dolgozók ellátását. Elsősorban az új gazdák súlyos helyzetén kell enyhíteni azzal, hogy a beszolgáltatásoknak erejükhöz mérten kelljen eleget tenniök. _ Követeljük a különböző népi bizottságok (Nemzeti, _ Igazoló, Földigénylő és Termelő Bizottságok munkájának felülvizsgálását a célból, hogy a reakciótól befolyásmentesen, tényleg a magyar dolgozó nép érdekeit képviseljék működésükkel. 4. Az értekezlet állástfoglal az ellen a tűrhetetlen állapot ellen, hogy a Németországból visszaszivárgó fasiszták nem a saját községükben kerülnek igazolás alá. A kitelepítéssel kapcsolatban, követeljük a Kormány intézkedéseinek olyan értelemben való végrehajtását, hogy a német nemzetiségűek közül a fasiszták legyenek kitelepítve, viszont állástfoglalunk azok mellett, akik a legnehezebb időkben is tanúbizonyságát adták magyar állampolgári hűségüknek. Követeli az értekezlet a nyugaton levő magyar értéktárgyak visszaszállításét. 5. Az értekezlet a legélesebben tiltakozik minden olyan kísérlet ellen, amely — különösen az utóbbi időben — arra irányul, hogy a földjüktől megfosztott földesurak a földet bármilyen címen is visszakapják. Ezzel kapcsolatban követeljük a földhöz- juttatottak birtokában lévő föld minél sürgősebb telekkönyvi átírását. 6. A M. K. P. Baranyamegyei Pártértekezlete a legbarátságosabb együttműködést kívánja megvalósítani az összes demokratikus pártokkal megyei viszonylatban, így a Független Kisgazda Párttal is, azonban egyes helyeken a Kisgazdapárt jobbszárnyán gyülekező reakciósok ellen a leghatározottabban fellép. 8. Az értekezlet elitéli és visszautasítja Mindszethy hercegprímás politikai megnyilatkozásait, melyekkel a közelmúltban, visz- szaélve egyházi tisztségével járó tekintélyével, nyíltan állást foglalt a reakció mellett és így az Egyházon keresztül talajt igyeke zett biztosítani a reakció törekvéseinek. 9. Hogy pártunk politikai célkitűzéseit végrehajthassa szervezeteinket meg kell erősíteni és ennek érdekében minden kommunista magáévá teszi az értekezleten elhangzottak gyakorlati végre hajtását, a szervezeti és oktatási kérdésekben is. Minden kommunista kötelezi magát arra, hogy különféle tömegszervezetek munkájában, (MNDSz, MaDTSz, Földmunkás Szakszerv, stb.) fokozottan résztvesz. 10. Az értekezlet reméli azt, hogy az ehhez hasonló konferenciák folyamatosak lesznek és ezeket a tanulságokat szervezeteink hasznosítani fogják és így szervezeti életünkben új állomásokat fognak jelenteni. A pártkonferencia táviratban üdvözli Központi Vezetőségünket, és Pártunk szeretett vezérét Rákosi Mátyás elvtársat. A Magyar Kommunista Párt baranyamegyei szervezetei ezen az értekezleten is tanujelét adták annak, hogy tömegeikkel felzárkózzanak Központi Vezetőségünk mögé és annak politikáját az erőviszonyok figyelembevételével támogatják, hogy ezzel Is magmr&itsük áa felvirágoztassuk független, demoksatikus ás népi msffyar IWnhlrssaágunkat. Pées, 1946. február 3. A Magyar Kommunista Párt elst baranyamegyei pártkonferenciája. tette a földreform volt Ezzel nemcsak az ország gazdasági struktúrájában felmerült követelményeknek tettünk eleget, de politikai szükségességnek is. Meg kellett gazdaságilag semmisíteni a feudális földesarak malmát, hogy többé ne legyen «rejlik nemzetárnlóként fellépni De nem állhattunk itt meg, ha azt akartuk, hogy demokráciánk valóban életképes legyen. Mag kellett semmisítenünk azt az államformát amely népünk szabadságának akadálya volt. A magyar köztársaság nem hullott az égből, komoly harcok eredménye az, hogy ma már köztársaság vagyunk. A reakció semmiképpen sem akart belenyugodni államformánk megváltoztatásiba, hiszen ez újabb súlyos vereséget jelentett számára. Ellenezte, hogy az államforma kérdésében a nemzetgyűlés döntsön és ezzel akarta halogatni a köztársaság Wkláltá sát. Volt egy csoport, amely alá. írásokat gyűjtött azzal a követeléssel, hogy a békeszerződések utánra halasszuk ennek a kérdésnek eldöntését. Mi volt a reakció terve ezzel a halogatással, mit akart elérni vele? A reakció még mindig a szovjet —angolseáz ellentétekben reménykedik és hogy egy feszültebb külpolitikai helyzetben módjukban lesz trónra ültetni vagy a Habsburgokat, vagy kölcsönkérni valami, nekik megjelelő Idegen királyt. Ez a kérdés is megmutatta, hogy az igazi magyar, kik azok a ,.hazafiak", akik tmég ma Is a Habsburgoknak akarják biztosítani a magyar Szent Koronát Ezt a halogató célt követték akkor is, amikor jelszavaikban demokratábbak akartak lenni nálunk és népsza vazást követeltek. A mi álláspontunk az volt, hogy nem szabad elhalasztani az államforma megvál toztatását, hanem döntenünk kell még a békeszerződések előtt, morf ha mint királyság ülünk le a tár- gyaló asztalhoz, úgy a dómokra tikus nagyhatalmak nyilvánvalóan úgy tárgyalnak majd velünk, mint akik nem vesszük komolyan a de mokrácia ügyét. A magyar nép és a Magyar Kommunista Párt köztársaságot akart és győzött, hiába akarták a Schlachta Marqit-félo öreg „honleányok" megállítani a történelem menetét. És hogy menynyire igazunk volt, annak bizony, sága az a visszhang, ahogy a külföld fogadta a magyar köztársaság kikiáltását. Megállapíthatjuk, hogy ez a tettünk valamennyi demokratikus országban « legkedvezőbb fogadtatásra talált és kétségkívül latbaeslk majd a békeszerződések megtárgyalásánál i*Az a taktika, amit ebben a kérdésben követtünk, klasszikus péM* lehet arra, hogyan kell hetyeaon vezetni a politikát, honvan Von megnyerni a demokrácia számár« i
