Új Dunántúl, 1946. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1946-02-05 / 29. szám

®áa táborban gyülekezett demo­kratikus tömegeket is. Ugyanez a taktika kell, hogy vezessen ben Bünket kint a falvakban is. Ne higyjuk azonban, hogy a köztársaság gyors kikiáltásával craiott győzelmünk után a jobb­oldal feladta a harcot. Legalább agy jobboldali elnököt akartak Köztársaságunk élére és ebben a harcban csatasorba állt maga a hercegprímás is. A főpapság fél­ve »ult és mindent megmozgatott, ho y amolyan „apostoli köztársa­ságot” honosítson meg. A két munkáspárt együttesen vitt ügyes taktikájával végül is a maga aka­ratának megfelelően döntötte el a kérdést. A köztársaság kikiáltásának és a köztársaság elnökének kérdésé­ben bebizonyosodott, hogy politi­ka- életünkben a demokrácia bal­oldala gyakorolt döntö befolyást. Kétségtelen, hogy az eddigi ered­amelyi zr- követeli azonnali el­mozdításukat, juttassa ezeket a főispánokhoz a nemzeti bizott­ságokhoz és ha kell küldöttsé­gek utján egyenesen a kormány­hoz is. össze kell hívni ebben a kérdés­ben a nemzeti bizottságokat is, be kell vonni az akcióba az ősz- azes demokratikus pártokat és a aaaksaeirvezieteket és mindenütt napirendre kell tűznünk, hogy vég­re rendet teremtsünk ebben a kérdésben. Meg kell mutatnunk, hogy a nép élni akar most nyert jogával. A harcot nem általános­ságokban, hanem konkrét formá­ban kell végigvinni, olyan légkört kell teremteni, hogy a reakciósok egyszerűen ne bírják ki. Ennek az akciónak csak a Magyar Kommu­nista Párt lehet a motorja és meg­szervezője és a magyar nép há íi'J í^k komoly íépést j^entenek" ^ lesz ezért a Magyar Kommo­de a harc ezzel nem ért véget, sót számolni kell további kiélesedé­sével. l egfontosabb feladatunk most a demokratfkus formát valóban népi tartalommal megtölteni. És ennek érdekében m első köz-^ társasági kormány leglényegesebb' fe data lesz a legkeményebb kéz­zé, ki füstölni a reakciót a közélet .len ágazatából, elsősorban pe da köztársaságból. Mindenfelé a panasz a reakciós főjegyzők jegyzők és közhivatalnokok ellen. Reakciós, korrupt kiskirályok sanyargatják a falu dolgozóit, mintha misem történt volna az elmúlt esztendőben. De amikor erről van szó, meg keil mondani, hogy ez azért is van, mert a nép még mindig tűri őket és fél tőMík. Pedig a köztársaság jogokat adott a népnek és népünk kötelessége, hogy éljen is az adott jogokkal. A leperélyesebb akciót kéül kez­deni alulról, a nérp tömegérnék kö­réből, hogy biztassuk, sürgessük és ha kell rákény&zeritsük a kor­mányt, hogy tisztítsa meg a köz- igazgatást a reakciósoktól Minden gyárban, minden köz­ségben hallassa hangját a ma­gyar nép ebben a kérdésben, gyűléseken rántsa le a leplet a reakciós köztisztviselők tényke­déséről, hozzon határozatokat. nista Pártnak. Eizután Farkas elv társunk a be­szolgáltatások körül mutatkozó bajokra mutatott rá. Igen sok he­lyen megtörténik, hogy a beezo'- gáltatási kötelezettsége a szegény nincstelenekre vagy az első ne­hézségekkel küzdő gazdákra vetik ki, a jómódunkra azonban nem. Egyes helyeken a kulákok meg­nyerték magukat a termelési biz­tosokat is, ahol ilvesmi megtör­tént, ott azonnal e! keli távolítani a megvesztegetetteket. Az igaz­ság az, hogy akinek többje van, az adjon többet. Majd a svábok kitelepítésének kérdéséről beszélt Farkas elvtárs Bejelentette, bogy a svábok kite­lepítése megkezdődött és rövide­sen Baranyában is sor kerül rá Kihangsúlyozta azonban, hogy a Magyar Kommunista Párt esnie a nemzetáruló svábok kitelepí­tését követeli, a magyarhü svá­bokat bántódás nem érheti. A kommunisták feladata ügyelni arra, hogy ne maradjon itt egy se, akinek nincs itt a helye. Je­lentések érkeztek arról, hogy a kitelepítésre kerülő svábok álla­taik®,t feöltrk. a gyümölcsfákat ki­vágják, Házaikat felgyújtják. Az összes demokratikus erőknek gon­dosan kell vigvázni arra, hogy ezek a nemzetárolók ne pusztít­hassák el n sváb kézben lévő ma- í*yar vagyont, hanem &z itt ma- radjon a magyar nép kincseként. FogTaíkázott azutän az 'élelmi-' szerfeleslegek, beszolgáltatásának kérdésével is. A kormánynak ez áz intézkedése a gazdagok és nem a szegények ellen irányul mun­kájában a párttagságnak támogat­nia keil az elszámoltató bizottsá­gokat. Meg koR mutattri, hol van a svábnál és a gazdag parasztnál élelmiszer fekxv-og, mert ezzel nemcsak az egész ország dolgozói­nak teszünk szolgálatot, de saját községünk ellátatlanjainak is, hiszen a lefoglalt élelmiszerfeles­leg 20 százaléka helyben marad az ottani ellátatlanok ellátására. Sok baj van a föld körül is — jelentette ki ezután Farkas elv- társ. A reakció mindent elkövet, hogy az új gazdák írnunk a,kedvét elvegye és a bizonytalanság lég­körét honosítsa meg ebben a kér­désben. Egymás után érkeznek pártunk központjához az ország legkülönbözőbb részeiből a kül­döttségek, amelyek pártunk védel­mét kérik az újgazdák számára. Én sem mondhatok mást, mint amit Rákosi Mátyás elvtársunk mondott a ceglédi küldöttségnek­„aki pedig a földhöz nyúl, az meghalt“ V A fentiekből világosan láthatja a parasztság, hogy pártunk min­den téren erélyes támadásra ké­szül. Ez a támadás azonban -.sak akkor sikerülhet, ha a magyar nép legöntudatosabb rétegei egy­ségesen felsorakoznak mögöttünk , A demokrácia egyetlen biztosíté­ka a Magyar Kommunista Párt és ezért mindent el kell követnünk, hogy pártunkat megerős tsiik- — Megerősíteni pedig csak úgy le­het, ha nemcsak a nagy politika problémáival, de a nép kis problé­máival is kellően foglalkozunk. A Magyar Kommunista Pártnak v m tapasztalt, harcokban edzett és bevált központi vezetősége és ve­zetője Rákosi Mátyás. Az ő ve­zetésével pártunk egy rövid esz­tendő alatt már számos csatát nyert meg a reakcióval szemben. Ha még aktívabban megjavítjuk munkánkat és a Kommunista Párt szervezeteit, akkor nem fér két­ség ahhoz, hogy Rákoát Mátvá- vesetése alatt a Magyar Kommu­nista Párt újabb sikereket fog el­érni és előbbre viszi a magyar de­mokrácia ügyét.-emez Pál elvtárs e szervezeti kérdésekre W Spk Farkas Mihály elvtárs nagyha­tású beszéde után Kran ez Pál ueTuzetgyűtéai képviselő, megyei titkár elvtárs emelkedett .szólásra. Hangozhatta, hogy ez az első al- kiuom, amikor egész Baranyame- gye kommunistái megbeszélhetik s /orveakedáai munkát ét a kon- í. énei* után «et »okkal erélye­sebben és lendületesebben tudják majd folytatni. További harcun­kat a ren de letek végrehajtásáért a falun csak úgy tudjuk elvegezni, ha pártszervezetünket megerősít­jük úgy taglétszámban, mint mi- n őségben. A Kommunista Párttól fü.;g, hogy lesz-e Baranyában erős d.mokrácia, lesz-e kemény harc a rc. kció dien, amely még minde­né rt ott van és a régi világot r. írja képviselni a falukban. Igye- k :nünk kell hogy pártunkat erő- . ,-irk. Vannak olyanok, akik ide­ológiailag nincsenek felkészülve n-CTTl értik pártunk potí+i- K,* iát. Ponto* tehát az elvtársak öntudatának .növelése. Fontos a pé rr tagság szaporítása is. Ma pár­tunknak Baranyában körülbelül -er fogja van, ezt a számot --.ban emelni kié®. Minden de- . -kraltIkusan érző embert meg tvd'.ink nyerni pártunk politiká- j ak, ha jól dolgozunk és meg- é --tétjük velük, hogy mi a dolgozó népért harcolunk. A párt «omeg­as., -rvezeteinek kiépítésébe« igen nagy szerepe van az ifjúsági és r.őakfrvák megszervezésének, va'a- irónt annak, hogy a falusi dolgo­zók nagy tömegei lépjenek he a > d munkái szakszervezetbe. A kommunisták feladat*, hogy me­gyei viszonylatban kiépítsék a földmunkás szakszervezet®*, mert ennek a jövőben nagyon nagy fontossága lesz. Beszéde további során Kraucz elvtárs ismertette a most meg­induló közigazgatási tanfolyam működését, amely lehetővé teszi, 1 hogy a demokratikus törvényeket I és rendeleteket a nép is megismer- j hesse ét azok paragrafusainak ti­űlL ÚJ DUMUNYUk kftlmaizása na a szegény nép el­len, hanem annak érdekében tér­ténél essék. Amikor ezeket az elő­adásokat megtartják * járási szék­helyeken, minden falusi pártszer­vezet gondoskodjon arról, hogy oda kerüljenek mindazok, akik a nemzeti bizottságokban, termelési b izot ts á gokban d olgozmák. Nem lehet mindéin kérdésben a kormányhoz szaladni, vannak olyanok, amelyeket meg lehet Ol­dani a falun betűi is. Van mé" egy wagvon festet kérdése a falusi pártszervezetnek és ez az oktatás megszervezése. Krancz elvtárs ezután kulturá­lis kérdésekről beszélt, arról, hogy a pártazervozctöknek mindenütt színi- és más előadások megszer­vezésével — a többi demokrata pártok bevonásával is — kell dol­gozniuk azon, hogy népi kultúrát vigyenek be a faluba. Ehhez a pártaaervezetok minden segítsé­get meg fognak kapni. Beszéde végén Kranoz elvtárs röviden összefoglalta az elmon­dottakat' még egyszer hangsúlyoz­va,. azt, hogy tanulás és tanítás nélkül nem tudjuk eredményesen felvenni a haroot a reakció ellen. Arra kérte a megjelent kiküldött elvtársakat, hogy kövessék min­denben a párt központi veze+ősé- ségét és nagy vezérünket, Rákosi Mátyás elvtársat. ‘ KOLLER JANOSNB elvtársi h nőmozgalom fontosságáról be- s^é t minden szervezetben összo Kell hívni a női aktívát, a kom- munisták női családtagjait be kell szervezni a pártba és a leg, aktívabb kommunista nők ve, S^lbJe’6te”y rfa,< * KARAGICH EDUARD eilvtárs megyei propaganda vezető rá­mutatott a propagandamunka jelentőségére. Meg kell szer, vezni a Szabad Föld téli estéit, ahol az egész falu lakossága ismerkedjen meg pártunk népi tartalmával. Minden szervezet­ben, ahol lehetséges, szeminá­riumot kell rendezni. Helyesli az oktatási munka versenyszerű megszervezését. Meg kell szer­vezni a kulturgárdákat és dal- karokat, hogy a pártonkivülle, két is bevonjuk a pártmunkába. Rendszeres agitációt kell foly­tatni a falvakban. BAl.I JÓZSEF elvtárs (Kozármislény) kifogásolta a Népbiróságok rossz működését, amely lovat ad a reakció alá. A jegyzők és bírák a legjobb rendel eteket is sokszor a nép ellen használják fel. BABELLA KAROLY elvtárs pécsi pártlitkár a pártfunkció, náriusok helyes kiválasztására és az önkritika fontosságára mu­tatott rá. Az elvtársaknak kom­munista szeretettel kell együtt- működniök a különböző köztíle-. tekben. A megfelelő elvtársakat segíteni kell a fejlődésükben és nevelni, hogy hű harcosai le­gyenek pártunknak és a magyar népnek. MAGYAR MIKLÓS elvtárs a MADISz bányász rohambri- yádjának helyettes vezetője rá­mutatott az ifjúsági egység fon­tosságára, a Kálót és különböző fasiszta ideológiám ifjúsági szervezetek egységbontó törek­véseire és felhívta az elv társak figyelmét a MADISz fontossá­gára. HORVATH elvtérs tPiispöklak) ismertette mikén szabadultak meg a reakciós jegyzőtől, akit kikisértek a falu szélerő ás örökre eltávolítottak iha a hőre kedves) a faluból. Dr. STEINMETZ elvtárs a^ sportszervezetek jelentőségé­ről beszélt és ismertette a sport lélek és testnevelő hatását. A kommunistáknak ott kell len­niük minden sportszervezetben, nehogy megint leventeroódra neveljék az ifjúságot. ABELOVSZKY ANTÓNIA elvtársnő az éhező pesti mna- kásgyarekek helyzetét ecsetelte. A kisgazdák akciója nem sike­rült, mutassuk meg mi kommu­nisták, hogy segítünk népünk reménységén a magyar ifjúsá­gon. KELEMEN elvtárs (siklósi járás). Ismertette a köz­ségbeli malmos üzelmeit, aki 4 kiló aranyat harácolt össze a nép bőrén. Követelte a malmok községesítését. SZEKERES LÁSZLÓ elvtárs a szervezési kérdésekről és a jő szervezési politikáról, FARKAS SÁNDOR elvtárs a pártiskola tanára a pártokta­tás nehézségeiről és a tanulók helyes kiválasztásáról beszélt. GERGELY SÁNDOR elvtárs (központi szervezési osztály Bu­dapest) a kádermunka fontossá­gáról, a pártfegyelemről, a Köz­ponti Vezetőség és felsőbb párt- szervek utasításának pontos végrehajtásáról beszélt. Felhívta a figyelmet az adminisztráció jelentőségére és a párt gazda­sági alapjára, amely nagyrészt a tagdíjfizetésen alapul. Á föld- hözjuttatottakkal szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot és be- szervezni pártunk soraiba. Dr. HAJDÚ GYULA elvtárs rámutatott a pártsajtó fontossá­gára és felszólította a vidéki küldötteket a megyei lap tér- jesztésére és tudósítására. Az élelmezési nehézségeket csak áldozatkészséggel és a falu és város összefogásával lehet meg­oldani KOVÁCS MARTON elvtárs (siklósi járásból) rámutatott a svábok szabotálására, akik le­ölik állataikat és tönkreteszik az épületeket. A kitelepítésnél vigyázni kell arra, hogy inkább tízzel több menjen ki, semhogy egy volksbundista is az ország­ban maradjon. A további felszólalásokban, amelyeket nem áll módunkban részletesen közölni, szerveze­teink küldöttei feltárták a vi­déki városok és falvak dolgozói­nak bajait és pártunk harcát a», ország újjáépítéséért, a mező- gazdasági termelés fokozásáért, az új gazdák megerősítéséért, amelyek mind bizonyítják, hogy a Magyar Kommunista Párt és annak harcosai a leghívebb őr, zői a magyar nép jogainak vá­roson és falun egyaránt. Farkas Mihály elvtárs zárósrava A falú hangra a vitában A tárgysorozathoz a következő hozzászólásokat intézték: DÄR MIHÁLY elvtárs Vasas bányászküldotte volt az első hozzászóló. Mi bányászok elhatároztuk, hogy csatát fo­gunk vívni a széntermelés front­ján — mondotta — csak arra kérjük parasztiért véreinket, hogy segítenek bennünket éle­lemmel, hiszen *z új jáéptflő Magyarország az ő jólétüket is megteremti. FISCHER GYULA elvtárs, népügyész pártunk közigazgatási feladatairól beszélt. Az új de­mokratikus tisztviselőknek min­denbe« felül kell múlni a légie­ket, meg kell teremteni az együttműködést a különböző népi szervek között. A jól mű­ködő népi bizottságok a reakció elleni harc kfhatásosabL fagy varat, VAJDA FERENC elvtárs Mohácsról a mezőgaz.dasági ter­melés nehézségeivel és a sike­res harc előfeltételeivel foglal­kozott. Véleménye szerint le kell foglalni az összes gabonakészle­teket a tavaszi vetés céljára. Dr. STARó PÁL ZOLTÁN elvtárs (Pécs) felkérte a, küldötteket, segítsék elő azt a munkát, amely az utókor tanulságéra képekben megőrzi a feudalizmus visszaéléseit. A Mafirt a nyo- roortanyákról és cselédlakások, rój fényképeket fog készíteni. Rámutatott a parasztság között végzendő kulturmunka fontoa, ságára. KADAR ÖDÖN elvtárs máriakéri körzeti titkár ver. senyre hívta ki az, Összes többi körzeteket és járásokat a sze, mináriumok és nz oktatási mun­ka magcaei'va/ésóbaa. A vita végén Farkas Mihály elv- társ záróbeszédében összefoglalta a konferencia eredményeit és be­szélt a vita során felmerült kérdé­sekről. A vita, amely itt lefolyt — mondotta Farkas elvtárs — tel­je® mértékben igazolt®, hogy a Magyar Kommunista Párt ideoló­giailag egységes Bar anya megyében és, hogy a pártszervezetek vezetői és maguk a szervezeteik is az utób­bi hónapokban nagy fejlődést mu­tatnak politikai téren. Ez fontos előfeltétele annak, hogy pártunk megerősödjön 6s tömegbefolyást nyerjen. Aizonbam a* kommunis­tának állandóan tanulni* kell, hogy tsimthaano*. örwemdetee tény, hogy hír az elvtársaink ismerik a nehézsége­ket, megvan bennük az akarat, hogy ezeket legyűrjék, hogy • helyszínen védjék meg a nép jo­gos követeléseit. Aki gyámoltalan, az elpusztul és mi kommunisták nem akarunk elpusztulni, mert tudjuk, hogy a reakció terve töb­bek között az, hogy Kelefánassza a népet a reakció elleni harcba. Ne engedjük, hogy a nép azt érez­ze, nem lebet változtatni a hely­zete«, nem lebet eltávolítani s re­akciós főjegyzőket és jegyzőke*. Igenin lebet, mert a népnek meg­von a* ereje hozzá, tud érvényt szerezni akaratának. A pártnak az a véleménye, hojQr a népi törne- geket bátorítani ke® éu pártunk ebben • kérdésben kü­lönösen * közigazgatási apará- tm megtisztításának kérdésében eleven, harcot népi tömegekre akar áámaarkedai. j Ezt kell életrekelteni minden faluban, minden városban, mert ha az ország visszhangzik a követe­léstől: tisztítsa meg a kormány * közigazgatást a reakciósoktól, ak­kor* dolog merfti fog. Lehet, hogy a leváltás kezdetben nem megy zökkenő nélkül, de vannak köz­igazgatási tanfolyamok és hiszem, hogy ezek adnék majd olyan jó munkásokat és parasztokat, aki­ket bátran odaállíthatunk a reak­ciós köztisztviselők helyébe. Ad­digi* ne törődjenek bele az elv- társak, hogy nem akarják a ren­deleteket ismertetni a reakció* jegyzők. A rendeleteket elolvasni min­denkinek joga van és a faló dolgozói jogosan követelhetik 8 rendeletek ismertetését. De nemcsak a reakciós köztiért* viseffök leépfté sóról van szó. A* ország vesztett háború után nert bír el ilyian hatalmas közig* rtf*/ tási apparátust. Ezért pártímkn*15 az a véleménye, hogy a köztárs*- ság első kormánya sürgőse« hajüy végre ar állami apanátus radik*1 leépítését. Azonban itt vigy»* nunk kell. A reakciónak az a terve, hofl a* elkövetkező leépítéseknél tegye álláséból az* a kevés dem kratát, akiknek sikerült a* *39 év álatt bejutnia a k.özigazqal*1' óemmá esetre sem meg, hogy * reakciónak rtkc* Jön a leépltóíeket a magY8 makrád* ellen kihasználni' " , hogy kiszórja a demokraté* # közigazgatásból, üzért ** van arra, hogy a *zaksi*rv^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom