Új Dunántúl, 1945. október (2. évfolyam, 219-243. szám)
1945-10-06 / 222. szám
4 V'&áfy ptöULZirí&i eyjcsül^eUk ! UJ DU A M A6YAR KOM MUJISTA n ÉVFOLYAM, 222. SZÁM. ÁRA: 4 PENGŐ A rea^cté o ^1«' a a városi a a avat igyekszik xxembeá'tiPani. A magyar ffemoktéoa gyérelmének biztosítéka: a munkásság és parasztság sztlárd szövetsége A MKP 3 éves tervéből PÉCS, 1945. OKTÓBER 6. SZOMBAT. Október hatodika sokáig, nagyon sokáig voll a magyar nemzet ünnepe, anélkül, hogy az állam ünnepe is lett volna s mikor végre az állam gyászünnepe is lett, a teljes magyar nemzet minden tagja tudta, hogy még mindig nem az, aminek lennie kellene; a magyar nép minden vértanújának, a magyar szabadságharcok minden áldozatának emléknapja Mert azok, akik • magyar nemzet szabadságharcát nem ilyen vagy olyan részbeállításban, hanem • maga Igazi lényegében látták, mindig tudták, hogy a magyarság, a magyar nép kegyelete nemcsak az aradi tizenháromra emlékezik ezen a napon, hanem mindazokra a vértanokra, akik ennek az évszázadok során feMelemelkedó és a reakció vascsizmája alatt vissza-vJsszahullé népnek "k legszentebb és legősibb sza- hodságeszmélért a legmélyebben és leg- tgazabbnl értelmezett népi demokráciáért haltak meg testükben, de élnek ennek 3 népnek emlékezetében. A Vf utáni kiegyezé««* Magyarország nemcsak a Habsburgok németsége felé jelentett -kiegyezést’', hanem a szabadságharc vértanul felé Is. akik nemcsak egy nem réti felkelés veretéi voltak, hanem egy szociális forradalomnak harcosai is. Az aradi tizenháromnál sokkal nagyobb számban adta életét a magyar parasztság és a magyar munkásság, am oly Európa közepén péJdaadóan harcolt * szabadság és * szociális megújulás legszentebb eszméiért: a nemzet lánglelkú költője pedig s magyar nép szabadságharca mellett a vílégszabadságért is halt s ezt hagyta örökségül az utána kővetkező nemzedékeknek. Mikor az elsó világháború ólán a magyarságnak végre sikerül* a Habsburgoktól megszabadulnia, első gondolata az volt, bogy a 4ü~ban fél beírta rád f és a reakció csizmáitól vérbe- fojtott harcot folytassa és a magyar dolgozók megpróbálták befejezni önmaguk felszabadítását, de ennek a harcnak is ej kellett buknia. Az a „nemzett” Magyarország, amely eznlán külső reakciós segítséggel uralomra jutott, kénytelen ▼olt ugyan immel-ámmal avagy tudatos elf érdiléssel átvenni egyes nemzeti ünnepeket, de csak azért, hogy lényegükből kiforgassa s hovatovább, az esztendők haladásával el is árulja azokat. Tlyen volt az Immár „hivatalossá”, tett március 15 és október 6, amelyet megünnepeltek ngyan. de úgy, hogy elfeledkeztek az eredeti lényegről s amíg a „szegedi gondolat” és egyéb „fajvédelmi eszmék" hirdetői konvencionális ünneppé tették a nemzőt kegyelet nap- jall, addig mindinkább a parancsuralml és fasiszta eszmék felé letették a magyarságot vagyis savát és borsát vették el a lényegnek, hogy aztán az utolsó években már egészen nyíltan megváltják, hogy mindenfajta szabadságeszme és kossufhi elgondolás ellenségei. A larl- zeuskodás, képmutatás legelképesztőbb bravúrja volt, amikor a nép és nemzet «1 árutól ezen a napon gyászrahát öltöttek hogy a magyar nemzetet •ncgtéves*- v?,ek, ugyanakkor azonban a fegször. nyöbh középkorra emlékeztető „kéme*- hárttófk” « egyéb slntérszervezetetk útján a nép százait és ezreit küldték szégyenteljes vértanúhalálba, csak árért, mert ezek a férfiak azt’ akarták, amit a negyvennyolcas szabadságharc, a Eá.kó. r-rt és * többi nemzet' felkelés annyi vértanúié: szabadságot a nemzetnek és kenyeret, tisztességes és becsületes kenyeret a nép minden egyes tagiénak, a magyar nemzet legszélesebb rétegeinek, A magyar télfasizmus és abból kővetkező fasiszta nyilas rendszer ’’érbe é« mennybe, meg«lattatá»b« hajszo’t* »% országot, 4 pusztulás szélére sodorta s A SzovJ@?imió példátlant! nagylelkű segítsége Magyarországnak Ideiglenesen felmenti Magyarországot a Jóvátétel! kötelezetfségek és az éleim-szerkötcsön törlesztése alól Röviden már jelen tettük, hogy a szövetséges ellenőrző bizottság kilátásba helyezte a jóvátételi szállítási kötelezettség átmeneti csökkentését Most érkezett — a szövetséges ellenőrző bizottságtól nyert — értesülés szerint a Szovjetunió Magyarország nehéz élelmezési viszonyaira való tekintettel további rendelkezésig lemond az 194ő. évben esedékes magyar gabonamennyiségről, amelyet Magyarország a fegyverszüneti Szerződés értelmében a Szovjetuniónak szállítani köteles. A szovjet kormány ugyancsak további intézkedésig lemond a Magyar- országnak kölcsön képpen szállított élelmiszerek visszaszolgáltatásáról, tehát a teljes idei termés az országban marad. A Szovjetuniónak e* az ájabb, te Ián minden eddiginél nagylelkiibb gesztusa ismét ékeseu szóló bizonyítéka annak, hogy Sztálin generalisszimusz és a szovjet nép Magyarországnak és a magyar népnek legigazibb barátja és támogatója Hazánk kétség,kivitt nvo- roasztó gőzellátási zavarokkal küzd, ennek dacára mindezideig. ha nagy áldozatok és önmegtagarlá? árán is. becsülettel teljesítette jóvátétel! kötelezettségeit és emellett következetesen haladt előre a demokrácia és újjáépítés utján. Kétségtelen, bogy elsősorban ennek köszönhetjük az* a történelemben példátlan jóindulatot. amelynek irányában a Szovjetunió ez alkalommal is taoubizon»ságát a/tta. Ugyanekkor a* a sorozatos segítség, amelyben nagv keleti barátaink fejlődő demokráciánkat részesítik. amikor nemcsak az alig remélt jóvátételi könnyítésekét ovujtják. hanem a jóvátételi szállítások ideiglenes telje* elengedését. sót az élelmiszer- kölesön visszaadásának elhalasztását is. világosan és félreérthetetlenül megmutatja minden józanul gondolkodó magyarnak azt az egyetlen utat, amely a kibontakozó* felé vezet.. Itt az első 24 vagon szovietgyapot MTf jelenti •- Magyarország külkereskedelmi kapcsolatainak kiépítése terén döntő jelentőségű lépés történi pénteken délután. A. Szovjetunióból megérkezett Magyarországra a szovjet-magyar árucsere forgalmi szerződés keretében az első gyapotszáttltmány. Gerő Ernő kereskedelem- és közlekedésügyi miniszternek pénteken a késő délutáni órákban jelentették, hogy Sátoraljaújhelyen áthaladt Budapest felé. a 24 vagénból álló szerelvény. Az első szállítmányt követi a többi is. A 24 'agón Miskolcon keresztül folytatja útját Budapestre, ahová a szóm bal délutáni órákban érkezik meg. \ . ti @gy@terrii tanárok a Magyar Kommunista Pártban „A MKP az óttelmiséa, a munkásság A* parasztság egységének legkövetkezetesebb Harcosa” őszinte örömmel közöljük elviár sóinkkal, hogy a pécsi egyetem tanári karának hét illusztris tagja elviár- saink sorába lépett A legmagasabb értelmiségi osztályból nyert hét új kommunista párttagunk névsora: Dr. Üssék Kálmán ny. rk tanár, az Élettani Intézet igazgatója, dr. Boros Béla e. rk. tanár, a szemészeti klinika helyettes igazgatója, dr Erast Jenő c- rk- tanár, az orvosi fizikai intézet helyettes igazgatója, dr. Szabó Pál Zoltán m. tanár, a Dunántúli Tudományos Intézet Igazgatója, dr- Tóth László m. tanár (eliüesyógvászatl, dr. Kardos Tibor m, tanár (irodalomtörténeti, dr- Bálint Péter m tanár (belgyógyászat). á Megkérdeztük egyetemi tanár elvtár- sainkat, miért léptek be Pártunkba, turn a válasz: 1 ,A Magyar Kommunista Párt. a nemzet felemelkedésének és az ország újjá-j építésének élvonalbeli munkása: a nem- j réti egység, a demokratikus egység, az értelmiség, az ipari munkásság és a parasztság egységének legkövetkezetesebb ! harcosa. 2. Ha ez az egység nem szilárdul meg, szétzüllik a demokrácia, visszazuhanunk ! a múltba, miként 1919-ben a magyar demokráciát lenyelte Friedrich, ezt a fehér terror, ezt a „konszolidáció”, majd jött Gömbös, Parányi. Imrédy, s*b. és j rohant az ország a lejtőn a katasztró-, ‘Aba. Ha. ez mégegyszer megismétlődik,! félő, hogy hazánk elpusztul. | 3. Elsősorban a Magyar Kommunista Párt elszánt harcosa a társadalmi rendnek eqy-egy népen belül és épp oly elszánt harcosa a nemzetközi rendnek az országok között, amennyiben a nemzetközi igazság és méltányosság elvén minden nagy és kis nép számára egyenlő politikai jogokat követel és arányos részesedést a föld minden gazdagságában. Ha méltányosságon nyugvó társadalmi és nemzetközi rendben éltünk volna, Annában külön bizottság ellenőrzi az atomenergiát Londonból jelentik: Brit tudósok j azon fáradoznak, hogy miképpen le- j ketne az atomenergiát az ipar szolgálatába állítani. EttőI a témáról mondott beszédet a brit elektromérnökük \ egyesületének elnöke az egyesület legutóbbi ülésén. Kijelentette többek között, hogy a brit tudósok titkos laboratóriumokban dolgoznak az állam megbízásából. Munkájuk célja az atomenergia hasznosítása az inar számára. A kommunista pár* nyerte a legtöbb szavazatot Csehszlovákiában Prágából jelenti a Reuter: A kommunista párt a csehszfevikiai válás* tások első szakaszában, amelynek folyamán a helyi gvíiléseken 3S06 képviselőt választottak meg közfelkiáltással, többségre tett szert valamennyi párttal szem ben. Az így megválasztott kiküldöttek alakítják meg a 300 tagú nemzetgyűlést, amely október 2S-én ül összeamikor a múlt évtizedes hatalmas ib„u. nikai eredményei birtokunkba jutottak, akkor a most befejeződött világháború örült pusztításai helyett ugyanezzel a költséggel a földön élő minden ember- családra kétezer dollár jutott volna tehát, ma nem lenne nélkülöző ember. Most a tudomány-technika még sokkal nagyobb lehetőségek felé viszi az emberiséget: az atomenergia felhasználása leié Ennek érzékeltetésére azt a hasonlatot használhatjuk, hogy egy kq. szén egy család minden energiaszükségletét kétszáz évre fedezi, ha jóra fordítják. De, ha az emberiséget társadalmilag és nemzetközileg éretlenül találja ez a tudomány-technikai revolució, olyan katasztrófa felé megyünk, melynek méretei elképzelhetetlenek Márpedig nem akarunk több katasztrófát I 4. Azt kellett látnunk, hogy a polgári politikusok — még ha nem Is vonjuk kétségbe jóakaratukat — csinálták a háborúkat és az egész világ szocialista pattjai egy évszázad alatt sem jutottak odáig, hogy meqfelelő hatalom és tekintély birtokában meaakadályozzák a borzalmakat. Minden elfogultság nélkül, még a politikai fair play is úgy kívánja, hogy jöjjön a kommunisták munkája, egyen lítse ki az ellentéteket és vessen vége1 egyszersmlndenkorra minden háború bar- barizmusának. magyar népet s a szörnyű kataklizma után most először emlékezhetünk úgy az arad* üzeni'árumra, hogy velük együtt mint nemre* és mint ország, mint ma «ivar demokratikus állam ennek a nem Jetnek é* ennek, az országnak, s velük együtt a szabadságeszmének m'nden vér- aHHól a szakadékból és gyalázatból tanújára emlékezhetünk. Ml, akik tisztán amelybe nemzetünkét dobták, lesz föllátjuk a Budai Nagy Antalok. Rózsa melkedés, n;«rt «rak az eszmék győz» Györgyök. Táncstcs Mihály ok, Petőfi de!we?kedn=k. «melyekért a legtisztább Sándorok s a magvak oem*et dolgozói- é«, legbecsületesebb magyarok erre.* é» nak évszázados küzdelmét, tudjuk, hogy tízezrei haltak meg fc*. *
