Új Dunántúl, 1945. július (2. évfolyam, 146-169. szám)
1945-07-15 / 158. szám
PÉCSI SZÉNBÁNYÁINK AZ ÚJJÁÉPÍTÉSBEN Skik kihozzák a fekete gyémántot u főid gyomrából, kerge gyemorrsl Is elvégzik stelséz munkájukat• De csért kemény esi SEoritja csákánya nyelét a foányes rebotesa és kitasrf a rohammuakában, kegy segítsen felépítem a rombcdentött esrsságet Ißen, a rombadömtött országot fel kell építeni mihamarabb, mert addig nem lehet teljes a demokrácia épülete, nem kerülhet elég nagy és elég fehér kenyér se az asztalra, nem is beszélve arról, ami még a puszta kenyéren kívül szükséges, hogy valamennyire emberibb életet élhes- sec a dolgozó, reggeltől napestig fáradó emberfia. Merthogy a bánya robotodénak abban a feudális, Tiszái Istvánra, kaias- tolllas, régi (vagy nem is olyen nagyon régi?) világban sem igen volt része túlságosan abban az embereorsbau, amit emberinek lehet nevezni, az is bizonyos, Lássuk csak! Emlékezzünk elmúlt eezíendiökre, amikor a bánya robotosal hetes, hónapos sztrájkokat vívtak gőgös uraik ellen és rongyos fillérekben kifejezhető kereset- többletecskúkért. Napi egy-egy falat ke- nsyértőbbletet jelentett ez csupán, de azért milyen kemény küzdelmekbe került egy-egy sikeres bérharc s mennyiszer bukott el a munka embere e harcokban, mert a kizsákmányoló tőke oldalán és a munkással szemben ott állott az osztály- trnalmi államhatalom minden segítő és ehipró erejével. Rendőr, csendőr, katona v— minden erőtényező rendelkezésre állt a tőkének a munkás jogos megmozdulása, feljajdulása esetén. Emlékezzünk csők, amikor kilakoltatásokkal, bebörtö- nözésset próbálták „puhitgatni" a harcban keményen helytálló bányászságot. Az ég alá kiszórt, hosszas keresetnélküHséggel koplalta tott családon, éhező, rosszulláp- láit gyereksereg kenyérért siránkozó, apai »sívet tépő kórusán keresztül akartak, a családja jobb létéért küzdő 'apai lölekre hatni különben lelketlen betyárjai a »amok tőkének. Nehéz harcosesztendők. küzdelmeire emlékeztünk most is vissza, amikor kint jártunk a pécsi bányák szénporra, füst- íátyolba vont világában, hogy megnézzük, mint él ma a bányák ezernyi robotosa, akinek heroikus újjáépítő mankójáról annyi szépe f-dicséret est is követésre méltót hallhattunk mostandban.^Vaj jón a városi ember, aki habár szintén nehéz munkában görnyed nap mint nap, de legalább ezenközben is ott látja, érzi maga fölött Isten éltető napját, nem úgy, mint a bánya robotosa, akire bizony oly keveset süt ez az éltető nap — vájjon mi gondolunk-e arra, hogy ennek a munkásrétegnek munkája mndigis súlyos, rohammunka volt nemcsak a puszta kenyérért, hanem a természet erői, állandóan ott leselkedő rémei ellen. Bizony hogy Így van ez és ezért ezeknek a földkíncséért naponta rohamra induló testvóreinifcnek a mai ország építő erőfeszítései többszörösen esnek a latba, amikor újjáépítésről, ZÚG A TÁRNA, ZENG A TÁRNA írtat ZSIKÖ GYULA Zúg a tárna, zeng a tárna, csákány csattan, csille csörren és kormos arcú emberek görnyednek a megfúrt földben, de fejük a szén, a szén, a szén,. Zúg a tárna, zeng a tárna, jaj, nincs megállás, nincs szünet, örök ritmust ver a csákány s morajlik, zúg a hegyüreg, de fejlik a szén, a szén, a szén ■ Zúg a tárna, zeng a fáma és leskelődik száz üdére, hátha egyszer rájuk ronthat! Minden kis lyukban ott kísért, de fejlik a szén, a szén, a szén. Zúg a tárna, zeng a tárna Még vastagok a rétegek s egymást váltják évek során az ifjú s öreg életek, de fejlik a szén, a szén, a szén. Zúg a tárna, zeng a láma, mert a vonatok éhesek, a motorok enni kérnek, ,, szenet esznek a kényesek , és fejük a szén, a szén, a szén .. „ ■:.fA Zúg a tárna, zeng a tárna s a villanyláng ránk ragyog, y repülünk és a motorzajtól ■y nem alhatnak a csillagok, ., mert fejük a szén, a szén, a szén... Zúg a tárna, zeng a tárna, „ mert a hanghullám hömpölyög a rádióból a föld körül s elvész a szörnyű Ür között, .. " és fejlik a szén, a szén, a szén.., Zúg a tárna, zeng a tárna, mert rohanunk, jaj rohanunk hajón, repülőn, vonaton: a gépek szolgái vagyunk ,, és fejük a szén, a szén, a szén... Zúg a tárna, zeng a tárna... Munkás nappaltok, éjetek mozgatja — bányászok* — e szép de meggyalázott életet, mert fejük a szén, a szén, a szén., rohammunkáról esik sz& Alább megkíséreljük a közvélemény elé tárni a bányászság életét, munkáját, áldozatos részvételét az újjáépítésben és (azokat a' panaszokat, araikét nem is any- nyira egyéni eérelmekSbni kiáltanak az illetékesek felé, mint inkább olyan panaszokat, amelyeket ezért kell minél sürgősebben orvosolni, kogy az újjáépítés lendülete nemcsak kogy el ne lankadjon, hanem hogy inkább még erősebb lendületet vehessen. Tehát a hiányzó bánya- fával együtt észre kel! vénás la hiányra tápiák ozást, kevés fizetést, hiányzó jó lábbelit és eok-sok más mindent. A mun- káslétszám csöfckenése is jórészt a.Tenaik következménye, mert elviselhetetlenül sivár az élet a bányák vidékén! Sokan, könnyebb és jobban fizetett munkalehetőségek után néznek s hűtlenek lesznek a bányához- A munkafegyelem körül is, ha bajok mutatkoznak, ugyanott kall keresni azoknak kútforrását. Mi hisszük és várjak, hogy a bányák robotosai megkapják mihamarabb az orvoslást panaszaikra, da bíznak abban is, bogy ezek a régi harcedrett munkások nem lankadó erővel állják meg helyüket addig is a többtenmelés frontján, amíg sérelmeik orvoslása bekövetkezhet. Az újjáépítés legelemibb feltétele a több- termelés. Itt legelsőrendü szerepe van a szénnek, amely az egész ipari termelés teljesítőképességének legfőbb alapja. Fel kell fokozni a széntermelés eredményét lehetőleg a régi színvonalra. Tekintsék a bánya munkásai ezt az újjáépítésben való szerepük leg fontosabb j ának, mi pedig minden erőnkkel azon leszünk, hogy jogos kívánságaik mihamarabb kellő meghallgatásra találjanak. De adjuk át most a szót azoknak, akiket az legjobban megillet, a bányák ro- botosainak. Akiknek élete mindennapos rohammunka, az életnek minden percbe» való kockáztatása, akik naponta szemben állnak nemcsak a munka küzdelmes nehézségeivel, de szembenéznek macával a halállal is. Magyar József Egy szelet száraz kenyérrel indul hajnali munkájába a bányász . .. Kálvin János főaknász, aki vágatok és buktatók állandó életveszélyt rejtegető sötétjében bennünket vezet egy apróságnak látszó, mégis igen lényeges nehézségre mutat rá; a szappanhiányra. A bányászok ham 10 deka szappant kapnak, ami alig pár napra elég. A szénpor a pórusokba is behatol és csak többszöri beszappa- nozás által tehet eltávolítani. A szappan- hiány annyira aggasztó, hogy a bányászok gyakran több munkanapot kihagynak, mert nincs szappanok. Égető probléma a ruha is. A legerősebb ördögbőr ruhát is egy hét alatt tönkre teszi a bányászás. A. tófealuk keskenysávú, meredek buktatókban osak ha- soncsúsrva lehet közlekedni. Személyesen is meggyőződhettünk arról, milyen nagy mértékben rongálja a ruhát a bánya. A bakancsokra a legnagyobb veszélyt a ériét rom tartalmú víz jelenti, amely leesni a lábról a legerősebb bőr- bakancsot is. De melyik bányásznak van ma bőrtalpú bakancsa? Legtöbben levetik bakancsukat és egy rongyos, cafatokban lógó nadrágnak nevezett valamiben dolgoznak. — A munkabérrel nem is lenne baj, ha a szappan, közellátás és ruházkodás kérdéséi meg lehetne oldani. Ezek közül is a legsürgősebb a szappan és az élelem. Kovács József XXV. vájár, akinek buktatóját töviről-hegyére áttanulmányoztuk, az élelmezési nehézségeket tartja a legnagyobb bajnak, — Legtöbben egy szelet kenyérrel indulunk el otthonról reggel 5 órakor, mert 6 órakor már lenn kell lennünk. A kenyér mellé legjobb esetben egy hagyma kerül. Zsíros kenyérről, szalonnáról, vagy vajról nem is álmodunk. Megpróbáltuk olajjal bekenni, de ehetetlen. A hányától az elmúlt hónapban 40 deka zsírt, 60 deka olajat, 10 kg kenyérlisztet, 2.5 kg finomlisztet kaptunk fejenként. Valamint minden dolgozó 10 deka cukrot. Ezt maximális áron kaptuk. Ebből a pár deka zsírból legfeljebb rántást lehet készíteni. As én négy tagú családom havi kenyérezükséglete is 700 pengőbe kerül, mert ha mást nem is, legalább kenyeret együnk. A 10 deka cukor két két- éven aluli gyermekem számára sem elegendő. Eddig heti 30 deka húst kaptak a dolgozók és 20 dekát a családok. A közeli napokban fejenként 25 deka szalonna keiül kiosztásra. Új munkaerők beállítása, a közélelmezés feljavítása javíthatja a megcsappant termelést Martinék Ferenc a pécskömyéki DGT szénbányák igazgatója már az elmúlt vasárnapi újjáépítési ankéton nyilatkozott a pécsi bányák és bányászság újjáépítési feladatairól. — Forduljunk arccal a bányászok felé, akik az újjáépítés nehéz munkájából a legnehezebbet vállalták magukra. A közlekedési hálózat helyreállítása is csak az Mindig erre gondolj j ha ma nélkülöznöd kell, ha rongyokban jársz és nincs ennivalód ?— mindezt a fasiszta téboly idézte rád. Küzdj a fasizmus maradványainak kipasztíiásáért! Kereskedők m újjáépítés szolgálatában A magyar kereskedők sokezres tömege mindig hűséggel szolgálta tt magyar hazát. De különösen most igyekszünk becsülettel helytállni, amikor az ország romokban hever. A jövőben is elkövetünk mindent, hogy az újjáépítés súlyos feladatában méltó helyet foglaljunk el. A Független Kisgazda Munkás és Polgári Párt kereskedői szakcsoportja, már megalakulásakor kimondotta, hogy részt kivan venni az újjáépítésben, aminek ékes jelét adja' a közeljövőben azzal, hogy egy rászoruló kereskedő társunkat megsegíti. De a jövőben is arra törekszünk, hogy a ránkháruló feladatokat még nagy áldozat árán is teljesítsük, mert tudjuk és érezzük jól, az ember életében az a legszebb munka, amit a közös ügyért fejtünk ki. Maga az a tény, hogy a kereskedő mindent elkövet, utazik ütközőn, esőben, életveszélyes körülmények között, cipelkedik hátizsákkal és nehéz csomagokkal, hogy a fogyasztókat elláthassa, igazán szerény haszon mellett ugyancsak egy része az újjáépítésnek, mely azonban soha sem hasonlítható össze a feketézők lelketlen haszonvágyával 6s önző munkájával. Kotolák János a Kisgazda Párt kereskedői csoport elnöke. A fasizmus elpusztította as ©rsságoS, amelynek sorsába nem volt szabad bolessófnunk, Mos* asf a hasát épíSJRfe, amelynek sorsát mi irányítjuk,, ő munkájukkal lehetséges. Keservea ve* Martinek Ferenc tájékoztatójából képet alkothattunk magunknak milyen munkát végeznek a pécsi bányászok- Az elmúlt év rekordtermése S.7 millió métermázsa szén volt. A harcok áthullámzása után. pár napra leállt a munka a bányákban,- Amint lehetővé vált, a munkások önként siettek munkahelyükre és újból megindult a munka. 1945 első felében 2.4 millió métermázsa szenet bányásztak ki. A visz- szaesésnek magyarázati, a nagy bányász- hiány. A hadiüzem jelleg megszűnésével a nem hivatásos bányászok könnyebb kereseti lehetőséget kerestek és így a munkások létszáma nagy mértékben csökkent. ,4 termelés eredményességéi nemcsak a munkaerőhiány, de az anyaghiány is befolyásolja. A bánva egyik napról a másikra gazdálkodik. Egész jelentéktelen nyersanyagok (pl. szeg) hiánya is a további munka szempontjából leküzdhetetlen akadályt képez. Talán még nagyobb problémát okoz a bányászság megélhetésének, kőzellátásánab biztosítása. Ennek a problémának a megoldása nagy mértékben járulna hozzá a termelés eredményességének fenntartásához, illetve növeléséhez. A munkaerőhiány megoldására Martinék Ferenc bányaigazgató a jelenleg hadifogságban lévő bányászok szabadon engedését, a katonai szolgálatot teljesítők leszereléséi, szükség esetén munkástólgá- laíosok rendelkezésre bocsátását ajánlotta. Hiány mutatkozik aénuőkéJkben is, mert az is előfordul a sécskörayékí banyáknál, hegy két aknára étik egy mérnök. Ebbed a szempontból az 1-xan.e megoldás, ha az előző éra alatt jobboldali politikát folytatott bányamérnököket is munkábaáHííaaák, akik eile® ettél függetlenül az élj írást is leíotytatjsi:. ÚJ DUNÁNTÚL 3!
